Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-20 / 196. szám

4. oldal 1961. augusztus 26, vasarnap 'Tettekké, o/djék! Járási pártaktíva Baján (Alkotmányunk mindenkinek biztosítja a munkához való jogot.) A múltra vastag rétegben rakódik jó termő talajként a jelen; az új részecskéket az Egészen belül szorgosan, gyorsan rendezgetem. Helyükre kell rakni gondjainkat, a reményeket és a terveket, hogy létünk parányi tégláiból felnőhessenek a sudár emeletek. íNem kell senkit keresztre feszítni, •— a Munka váltja meg a világot: ez az életpezsdítő sürgölődés, emit a gyárakban, s a földeken látok. Hazánk térképére merész képzelettel Rajzolhatsz új várost, folyómedret, s hálásan gondol reánk az utókor, ha fáinkról nemes, gyümölcsöt szedhet. Teremtő kezünk messzire ér, — a makacs anyag: engedelmes szolga; g.vémánt tettekké váljék akaratunk, hogy a mát ragyogó holnappá csiszolja! A közlekedési balesetek ser­penyőjét augusztus 10—16-ig terjedő napokban súlyosan nyomja a tizenegy — ittasság, gondatlanság és egyéb szabály­talanság miatt bekövetkezett — szerencsétlenség. Ebből egy ha­lálos kimenetelű, öt életveszé­lyes, illetve súlyos és számos kisebb sérülés. Két ló elhullá­sán kívül jelentős a járművek­ben esett anyagi kár is. És mindez elkerülhető lett volna, ha az emberek minden lépésük­nél gondolnak a következmé­nyekre. Nézzük azonban a megyei rendőrfőkapitányság közleke­dést és gépjárműveket ellen­őrző kecskeméti csoportjának jelentéseit. Augusztus 10-én Tiszakécs- kén ökrös Mihály, a Helvéciái Állami Gazdaság vontató-ve­zetője pótkocsis vontatójával lisztet szállított. A különben is alaposan túlterhelt pótkocsin még kilenc személyt szállított és egy kanyarnál gyorshajtás következtében felborult. Ketten súlyosan megsérültek, heten pe­dig könnyebb zúzódásokat szenvedtek. Ökrös Mihálytól be­vonták a gépjárművezetői iga­zolványt, s az ügyben nyomo­zás folyik. Ugyanaz nap Tass határában Szekeres János tassi lakos egy- fogatú lovaskocsival földes út­ról körültekintés és megállás nélkül hajtott rá az 51-es útra. ahol összeütközött Pető József hatvani lakos vezette FA 71—28 rendszámú tehergépkocsival. A lónak lába törött, kényszervá­gásra kellett szállítani, a teher­gépkocsiban körülbelül j>00 fo­rintos kár keletkezett. A fele­lősség teljes mértékben a lo­vaskocsi hajtójáé. Szabálytalan közlekedésért és áldozatának cserbenhagyásáért vették őrizetbe Hegedűs József kiskunfélegyházi (II. kerület 16.) lakost. Nevezett este egyfogatú lovaskocsijával kivilágítatlanul közlekedett, ezért Faragó Ist­ván kiskunfélegyházi (Bajcsy- Zsilinszky u. 25.) lakos motor- kerékpárjával a lovaskocsi jobb első sárvédőjének ütközött és igen súlyosan megsérült. Hege­dűs József a baleset után a ko­csival megállás nélkül tovább­hajtott. Az arra haladók csak üldözés után érték utói és bír­ták visszatérésre. Az ügyben folyik a nyomozás. Az egyszeri ostoba bakkecs­kékről szóló mese jut az ember eszébe Szabó Péter kecskeméti (Székely telepi) és Kardos Sán­dor ugyancsak kecskeméti mo­torosok balesetéről szóló jelen­tést olvasván. Nevezettek egy­mással szemben haladtak a földút melletti kitaposott gya- logúton, de a világért sem tér­tek volna ki egymás elől. ösz- szeütköztek és Szabó Pétert húsz napon túl gyógyuló sérü­léssel kellett a kórházba szál­lítani. Mindkét motorostól be­vonták az I-es ellenőrző lapot, s mindkettőjük ellen bűnvádi eljárás indult. SZOMBATON mintegy 160 részvevővel tartotta meg tanács­kozását a bajai járási pártaktí­va. Az értekezleten a pártbizott­ság tagjain kívül ott voltak a községi párttitkárok, a tanácsok v. b. elnökei és a pártnapi elő­adók is. Az aktíván Szabó Imre, a já­rási pártbizottság titkára tartott beszámolót. Foglalkozott a né­met békeszerződés megkötésé­nek, valamint a nyugat-berlini háborús tűzfészek megszünteté­sének halaszthatatlanságával. — Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió és a szocialista tábor többi országainak kezdeményező lépé­sei a válság megoldását, a béke biztosítását szolgálják. A JÁRÁS politikai és gazda­sági helyzetét elemezve örömmel Mozsár Imre kiskunfélegyházi lakos augusztus 13-án gyalogo­san, körültekintés nélkül ha­ladt át az úttesten, ennek kö­vetkeztében Kezik Sándor sza­bályosan közlekedő motorkerék­páros elütötte. Sérülése nyolc napon túl gyógyuló. Ittasan, kerékpárját gyalogo­san tolva az úttest menetirány szerinti baloldalára csellent Kakulya József tálfáji lakos. A vele azopos irányban szabá­lyosan haladó K. Szabó Imre katonatelepi lakos motorkerék­párjával neki ütközött. A mo­toros és pótutasa könnyebben megsérült, s járművében hozzá­vetőleg 600 forintos kár kelet­kezett. A balesetért az ittasan közlekedő Kakulya József fe­lel. Életével fizetett gondatlan vezetéséért Verebély Béla alpári lakos, aki az alpári Búzaka­lász Tsz zetorjával a menet­irány-szerinti jobboldali, árok­ban haladt. Vezetőjét maga alá temetve a zetor felborult, uta­sát, özvegy Tarr Istvánnét pe­dig súlyos sérüléssel szállítot­ták a kórházba. S ime, még egy az elmúlt hét közlekedési balesetei közül: It­tasan közlekedett és irányjelzés nélkül kanyarodott balra Kiss József kecskeméti (Közép u. 29.) lakos, miközben az utána ha­ladó és őt már előző Biros Zol­tán gyulai lakos személykocsi­val elütötte. Kiss Józsefet lá­bán érszakadással és fejzúzó- dással szállították kórházba. Szerencsétlenségéért ő maga fe­lelős. 30. — Ügy gondolom, teljesíthet­nénk azt a korábbi elhatározá­sunkat, hogy Krugert őrnaggyá léptetjük elő. Amúgy is ese­dékes már. Igazán ügyes ember és ha nem is rendelkezik külö­nösebb koncepcióval, de a tech­nikai részleteket kielégítően ol­dotta meg. A javaslatom, azt hiszem, bevált. Kaltenbrunner helyeslőén bó­lintott. Schellenberg elégedetten gondolt arra, ebben kevés kö­vetője akad: úgy dicsérni egy embert, hogy tulajdonképpen saját magát tolja előtérbe. Rész­letesen beszámolt a Mészáros­nak a berlini és a római bank­ügyletek eredményeiről, aki is­mét csak bólintott. Gondolko­dott egy keveset, azután megje­gyezte: — Az ügyet felterjesztem a legmagasabb vezetés elé, de ja­vasolnék még egy próbát. Vala­melyik semleges országban. — Nagy szellemek ha talál­koznak — mosolygott Schellen­berg — most várjuk a választ állapította meg, hogy a helyi ipari üzemekben, állami gazda­ságokban, gépállomásokon, a ter­melőszövetkezetekben, valamint az erdőgazdaságban szorgalmas, lendületes munka folyik. A tsz- ekben eddig valamennyi tenni­valót idejében elvégeztek, és jobb munkaszervezéssel, na­gyobb arányú gépesítéssel a kö­zös gazdaságok 174 ezer munka­egységet takarítottak meg. A cséplést augusztus 17-ig vala­mennyi termelőszövetkezet el­végezte és kenyérgabona-értéke­sítési tervüket 14 százalékkal túlteljesítették. Mindez azt bi­zonyítja, hogy a közös gazdasá­gok gyorsan erősödnek és jó ütemben fejlődnek. AZ AKTfVAÉRTEKEZLETEN részt vett és felszólalt Glied Ká­roly, a megyei pártbizottság tit­kára. Hangsúlyozta, hogy min­den remény megvan a német kérdés békés rendezésére, mert az igazság és az erő a mi olda­lunkon van. Az értekezleten felszólalt a sükösdi községi pártvezetőség titkára is. A termelőszövetkeze­tek megbízásából az őszi betaka­rítás és vetés időbeni jó minő­ségű elvégzésére versenyre hív­ta a járás közös gazdaságait. , VÉGŰÉ az értekezleten adták at a vaskúti Dózsa Tsz párt- szervezetének jó munkájáért a járási pártbizottság versenyzász­laját. A Fővárosi Autóbuszüzem vándorkiállítása Kecskeméten Szombaton Kecskemétre érke­zett a Fővárosi Autóbuszüzem balesetmegelőző képanyagból rendezett vándorkiállítása, ame­lyet eddig — Budapesten kívül — Sztálinvárosban, Pécsen, Ka­posváron és Szegeden tekintett meg a közönség. A tizenhat mé­ter hossv.ú, 160 személy befoga­dására alkalmas csuklós rend­szerű autóbusz kiállításán sok száz kecskeméti látogató vett részt. A Fővárosi Autóbuszüzem egyúttal bemutatta — eredeti felvételekkel szemléltetve — az autóbusztípusok fejlődését, egé­szen napjainkig. A kiállítás gazdag képanyagát Kecskemét után Miskolcon, Deb­recenben és Győrött mutatják ] a stockholmi és zürichi bankok­tól. , Ittak, a beszélgetés más té­mákra terelődött és Schellen­berg legalább két órája időzhe­tett már Kaltenbrunner szobá­jában, amikor kihívatták. Má­sodpercek múlva már vissza is tért: — Stockholmtól Zürichig, a bankocskák haraptak. — Akkor javasolhatjuk soro­zatgyártását. A font-ügy sike­rére — emelte fel rajnavidéki- vel teli poharát Kaltenbrunner és cinkosan jegyezte meg: — A Bemhard-akcióra. A mi akciónkra. ... A 19-es barak deszkakapu­ja egyre ritkábban nyílt meg. A motorzúgás a falon kívül, az autó fékezése mindig különös izgalommal töltötte el a bent élőket. Különösen, ha a beszű­rődő zajokat azonnali sorakozó követte: Azon a reggelen — Gütig naptára szerint július utolsó he­tében kellett járniok — egy őr­nagy lépett be a kapun, de régi KÓPIÁS SÁNDOR Gondosabban, fegyelmezettebben! A hét baleseti krónikája Uúí a miénk! (Gondolatok az SZKP program tervezeté­nek olvasása közben}.) gyönyörű kor a miénk! Az ember tegnap még teli volt félelemmel, s mára srünlk a rémítő iszony, gazdakorbács nem suhog félelmesen, s nem köt guzsalyt a lélekre a gerinchajlító néma alázat. Most áll Igazán kétlábra az ember s széttekint ismeretlen birodalmán: eddig a mélyeit hitte öröknek — s fényeit a távoli lét isteni sugarának, most látja csak, hogy a fény a valóság, s az a másik a múló — és örök feledésre ítélt. Gyönyörű kor a miénk! Ha porszem-létünkben olykor nem is értjük a távoli Irányt, de a törvény már Ölébe vett minket, s úgy ereszt el, mint anya a járni tanuló fiái: még botolhatunk, de fog bennünket, s helyes űtra vezérel — rendünk, érlelő, s dajkáló sztilóanyánk, F. TOTH PÁL f Svábi Lajos: Olvasó nő. ismerős — volt századosuk. Mö­götte egy altiszt kisebb csoma­got tartott a kezében. A sor előtt Kruger beszélt: — Akciónk első része sikerrel járt. Holnaptól kezdve gépeink ontani fogják a bankjegyeket. Ne felejtsék el még egyszer: csak a tisztességes munka vezethet a szabadsághoz. Mondottam: Ar­beit macht frei. És hogy erre a napra emlékezzenek, az ebéd­hez két kiló jutalom-kolbászt utalt ki a táborvezetőség. Kruger végignézett a felsora­kozott 140 emberen, a hatást várta, azután intett az altiszt­nek, aki letette a csomagot a földre. Valamit mondani akart, gondolkodott, azután még egy­szer végighordozta tekintetét a sorokon: — Osszák el igazságosan... VILLA A TENGERPARTON — Kurt! — Parancs! — Kéresse hozzám ma 17 órá­ra Schellenberg OberstUrmbann- íührert és Kruger őrnagyot. — Értettem. Kaltenbrunner magántitkára, az óvatos Schellenberg „villám­hárítója” beidegzett nesztelen- séggel tette be maga mögött az ajtót. A Mészáros talpát a par­kettának feszítette és elrugasz­kodott: karos széke csikorogva távolodott vagy húsz centit az íróasztaltól. Ezután kinyújtotta lábát előretolta és kényesen, csaknem fekvőhelyzetbe eresz­kedett a székbe. Hurkás tarkó­ját a támla tetejének támasz­totta, lehunyta a szemét. Ez volt a kedvenc póza. Nála alacsonyabb rangú lá­togatók jelenlétében is megtette ezt, ha erősen gondolkodott. Ha vállveregető hangulatban volt, néha még elnézést Is kért: — Hiába. Csak így tudok kon­centrálni. Most is így koncentrált a koncentrációs táborok ura — mozdulatlanul, egy kakaós uzsonnáról álmodó gyermek arc- kifjezésével. Így találta őt a pontosan 17 órakor belépő Schel­lenberg. — Heil Hitler. Főnök! — len­dült előre a külföldi osztály ve­zetőjének a karja. Kaltenbrun­ner csukott szemmel intett és a visszaköszöntést mellőzve be­levágott a dolog közepébe. — Krugerék most jutottak el addig, hogy megkezdhetik a tömeggyártást. A tömeggyártást, érted Walter és ez új problé­mát vet fel. — Magam is ... kezdte vol­na Schellenberg, de mint a kor­bács csapott le rá a székében elnyúló Mészáros hangja: (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents