Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-19 / 195. szám

1961. augusztus 19, szómba I 3. *lóal A német kérdés rendezése a béke ügfé! szolgálja PúrtaUtívn-értehexleteh m megyébem Pénteken augusztus 18-án to­vább folytatódtak a járási és városi pártaktíva-értekezletek Ez alkalommal egy városi és két járási pártbizottság aktívája vi­tatta meg a nemzetközi élet ese­ményeit, a város és a járás po­litikai és gazdasági helyzetét, valamint az abból adódó tenni­valókat KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a vá­rosi pártbizottság aktívaérte­kezletén — amelyen a pártbi­zottság tagjain kívül részt vet­tek a pártalapszervezetek titká­rai, a nagyobb termelőszövetke­zetek elnökei, az ipari üzemek és vállalatok vezetői is — Holló Béla, a pártbizottság titkára tartott beszámolót Foglalkozott az időszerű nemzetközi esemé­nyekkel és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió javaslatai a ber­lini válság rendezésére a béke ügyét szolgálják. Ezután részletesen elemezte a pártszervezetek tevékenységét a város politikai és gazdasági éle­tét. Szólt arról, hogy az ipari üzemek az elmúlt félévben nem egyformán teljesítették tervelő­irányzataikat. Jó eredményt ért el a Bányászati Berendezések Gyára 106 százalékos tervtelje­sítéssel. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodását vizsgálva Holló elv­társ felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyüzemi táblákon 3—3 és fél mázsával nagyobb ter­mésátlagokat értek el a közös gazdaságok. Javasolta, hogy az őszi vetéseket már lehetőség sze­rint teljes egészében nagyüzemi táblákba végezzék eL A kiskunfélegyházi pártaktí- Ván tizenketten szólaltak fel. KALOCSÁN a járási pártbi- eottság aktívaértekezletén Rigó János, a pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője tar­tott előadást. A nemzetközi helyzet eseményeinek elemzése után a pártszervezetek felada­taival, a termelőszövetkezetek megerősítésének a tennivalóival foglalkozott Indítványozta, hogy növeljék az öntözéses gazdálko­dás területét és fejlesszék erő­teljesebben az állatállományt. A kalocsai járási pártaktíván részt vett és felszólalt Sarok Antal, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhelyet­tese. A KISKÖRÖS! járási párt­aktíva-érbekezlet beszámolóját Ágoston András, a járási párt- bizottság titkára tartotta. Az ér­tekezleten részt vett Cseh László, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, a megyei pártbizottság revíziós bizottságá­nak elnöke. Csibéria büszkesége CsOcértán ttem légen adták á« rendeltetésének az áj mű vetődés! otthont A modern, korszerű létesítenék) y egyik büszkesége a községnek. A falu vezetői szeretnék, ha a nevelők az őszi-téli népművelési idény­ben segítenének a kulturális munka irányításában és meg­szervezésében. Csíkértáa tizen­egy nevelő éL Ha összefognak, a községi kulturális bizottság­gal karöltve, megteremthetik az egészséges falusi népművelés alapjait. . • r- • -:v »ywvwvwvww^vvwywwvt ÉlüzemkiSünlstések a tanácsi iparban Bács megyében kimagasló ter­melési sikereket eredményezett a tanácsi ipar üzemeiben folyó szocialista munkaverseny. Au­gusztus húszadika, az alkotmány ünnepe alkalmából ezért él­üzem címmel tüntetik ki a Bács- Kiskun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalatot. Első félévi termelési tervét 106,5 százalékra teljesítette, ez idő alatt 20,5 százalékkal nőtt a vál­lalatnál a munka termelékeny­sége. A tervezetthez viszonyítva igen jól alakultak a Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalat ter­melési mutatói. Az elmúlt fél­évben 31 százalékkal növekedett az egy órára eső termelés érté­152 versenyzőből 5 győztes 50 ezer forint pénzjutalmat kapott a megye bárom legjobb tsz-e A Földművelésügyi Miniszté­rium rendelet» alapján, a me­gyei pártbizottság és a megyei tanács felhívására az elmúlt év­ijein 152 termelőszövetkezeit ne­vezett be megyénkben a közös gazdaságok termelési verse­nyébe. Az értékelő bizottság Javasla­ta alapján az első díjat jelentő 25 ezer forintos jutalmat a bács- bokodi Szalvaí Mihály Tsz nyerte eL ÍA közel 3 ezer holdas szövetke­zet különösen a baromfineve­lésben ért el kimagasló ered­ményeket, s ezzel több más kö- Kös gazdaságnak is szép példát mutatott. A Szalvai Mihály Tsz- foen a tiszta vagyon 3 millió B00 ezerről majdnem 6 millió forintra emelkedett egy év elatt. Egy rendszeresen dolgo­zó tagra a közös jövedelemből 16 890 forint esik. A szövetke­zet 100 hold szántóról 50 mázsa érugabonát, összesen 18,3 má­zsa húst és több mint 6 ezer li­ter tejet ad a népgazdaságnak. A termelési verseny máso­dik helyezettje a kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Tsz. 15 ezer forintos jutalomban részesült (Ez a termelőszövetkezet kiváló eredménnyel szervezte meg a város zöldséggel való ellátását. Á 100 holdra eső számosállat­létszám megközelíti a 34 dara­bot, ebből a szarvasmarha 31 darabot, ezen belül a tehén és üszőállotnány 12 darabot kép­visel. A szövetkezetben az egy szántóegységre jutó gazdálko­dási eredmény meghaladja a két és félezer forintot. Az áru- termelési eredményekből ki kell emelni a 100 holdra jutó 17 400 liter tejet és a 8 mázsa barom­fihúst. A tataházi Dózsa Tsz a har­madik helyezést, s a vele járó 10 ezer forintos jutal­mat nyerte. Múlt évi termelési eredményei közül kimagaslik a 36,9 mázsás (májusi morzsolt) kukorica-át­lagtermés. Búzából 14,8, őszi árpából 17,1, cukorrépából 215 mázsát termeltek tavaly egy katasztrális holdon. A tataházi Dózsa Tsz-ben az egy hold szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 3 657 forint, a közös jövedelemből a rendszeresen dolgozó tagokra 22 150 forint átlagos részesedés jut. Száz hold szántóterületről 104 mázsa kenyérgabonát érté­kesítenek áruként. A fenti három termelőszövet­kezet mellett a kunbajai Vörös Csillag és a hartai Béke Termelő- szövetkezet elismerő okle­velet nyert a termelési versenyben elért di­cséretes eredményekért; ke, kevesebb létszámmal oldot­ták meg feladataikat és 3 száza­lékkal csökkentették a vállalati ráfordítások összegét Hasonló­an szép eredményekkel büszkél­kedhet a Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályha- építö Vállalat is. A szocialista versenymozgalom és a takaré­kos gazdálkodás eredményeként 99,7%-os átlagbér felhasználás­sal 112%-ra teljesítették terme­lési tervüket, 12°/0-kal emelkedett a munka termelékenysége és 0,8 százalékkal csökkentették a szol­gáltatások költségeit Mindkét vállalatot a „Tanács kiváló vál­lalata” címmel tüntették ki. Átlagon felüli munkájuk kü­lön elismeréseként miniszteri ok­levélben részesítették: a Bács- Kiskun megyei Faipari Vállala­tot, a Bajai Községgazdálkodási Vállalatot és a Kecskeméti In­gatlankezelő Vállalatot. —r —a Nyolcadszor nyeri ék el az élüzem elmet a Kecskeméti Közúti üzemi Vállalat dolgozói o A Minisztertanács és * SZOT Vörös Vándorzászlajával kitün­tetett Kecskeméti Közúti Üze­mi Vállalat első félévi eredmé­nyei alapján immár nyolcad­szor nyerte el a büszke élüzem címet Az élüzemavató ünnep­séget pénteken délután a MÁV kultúrotthonában tartották meg. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Molnár János, a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium út-, hídfőosztályá­nak vezetője, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság ipari ősz­Földművesnöveteeteink is ünnepelnek Mint tavaly, úgy az idén is az alkotmány ünnepén tartják földművesszövetkezeteink a Szövetkezeti Napot amelynek ünnepséged természetszerűen egybeesnek az alkotmány-ünne­pi műsorokkal. Ezen a napon avatják^ fel ugyanis az Izsáki Földműves­szövetkezet új áruházát, amely iparcikkeket fog árusítani. Az avatóünnepélyen részt vesz Jozef Nepomneczky, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság Szövetkezeti Tanácsának elnö­ke, a Szövetkezetek Nemzetkö­zi Szövetségének központi bi­zottsági tagja, s Molnár Károly elvtárs, a Szövetkezetek Or­szágos Szövetségének elnökhe­lyettese. Ezen a napon hirdetik ki a földművesszövetkezeti mozga­lom jutalfnazottainak névsorát is. Kiváló földművesszövetke- zeti dolgozó címet kaptak Ná­das János és Sáfár József, a MÉSZÖV osztályvezetői; Kői Béla, a MÉSZÖV agronómusa; Csáki Imre, a Kiskunfélegyházi FJK előadója; Bangó Józsefné, a Kiskunfélegyházi Földműves- szövetkezet főkönyvelőhelyette­se; Mester József, Soltvadkert községi pártszervezetének tit­kára; Árvái István, a Keceli Községi Tanács v. b. elnöke, s Budai Latos, a Soltszentimrei Szakszövetkezet élnöke, OFT- tag. Ezen a napon hozzák nyilvá­nosságra a munkaversennyel kapcsolatos jutalmakat is. A Bács-Kiskun megyei MÉK Vál­lalat elnyerte a Kiváló Vállalat címet, s ezzel együtt a SZÖ- VOSZ és a KPVDSZ vándor­zászlaját, meg az ezzel kapcso­latos pénzjutalmat. Az Ágas- egyházi Földművesszövetkezet Kiváló Földművesszövetkezet lett, s pénzjutalmat is kap; a Kerekegyházi Földművesszövet­kezet dicsérő elismerésben ré­szesült, elnyerte a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottságá­nak vörös vándorzászlaját, s az ezzel kapcsolatos Dénzjutalmat; a Kiskunmajsai Földművesszö­vetkezet a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottságának dicsérő elismerésében, valamint pénzjutalomban részesült. Megyénk takarékszövetkeze­tei közül a Bácsbokod—Bács- borsodi Takarékszövetkezet Ki­váló Takarékszövetkezet lett, s pénzjutalmat kapott; a Fü- löpszáliási Takarékszövetkezet a SZÖVOSZ és a KPVDSZ dicsérő elismerésében és pénz­jutalmában részesült. Rajtuk kívül még az alpári, kerekegy­házi, solti és nagybaracskai ta­karékszövetkezetek kapták a MÉSZÖV és a KPVDSZ me­gyei bizottságának dicsérő el­ismerését. táSyánaR ■neaot^e, Ac» Sándor, ax Építők Szakszervezetének titkára, Némedi Sándor, az Épí­tők Megyebizottságának titkára és a vállalat legjobb dolgozói. Az egybegyűlteket Szabó Imre, a szakszervezeti bizottság elnö­ke üdvözölte, majd Molnár Já­nos mondott ünnepi beszédet. Ezután Mészáros János igaz­gató ismertette a szocialista munkavenseny első félévi ered­ményeit. A főépítésv ehetőségek verse­nyében a kiskunhalasiak kerül­tek az élre. Megkapták a ván- dorzászlót és a velejáró jutal­mat. A második helyre a bajai, a harmadikra pedig a kecske­méti főépítésvezetőség dolgozói kerültek; A brigádversenyben az első helyet Nagy Ferenc és brigádja szerezte meg; A má­sodik helyre Horváth István és Szádeczki Mihály brigádja ke­rült. A verseny harmadik he­lyezettje, Reibl Pál és brigád­ja az előírt útporfalanítást ha­táridő előtt két héttel végezték el. Ezután került sor a kitün­tetések átadására. A miniszter elvtárs a Közlekedés kiváló dolgozója kitüntetést adomá­nyozta Mészáros János igazga­tónak, Arany József tervosz­tályvezetőnek és Nagy Ferenc kubikosnak. Kiváló dolgozó jel­vényt kapott Trupulai Tamás, Faddi János, Fodor István, Jó­nás Mátyás, Tamás Károly, Szabó Imre és Mészáros József. Kiváló dolgozó oklevéllel hat fizikai és két műszaki dolgozót tüntettek ki. Befejezésül az igazgató 45 ezer forintot osztott szét a leg­jobb munkát végzők között. Sátorszerfien összeállított melegé gyi ablakkeretek alatt hel^zik el éjszakánként a kecs­keméti Győzelem Tsz 8500 ba­romfiját. A jószágok napköz­ben szabadon keresik meg táp­lálékukat. s a természetes tartás következtében több vitamin jut szervezetükbe. r SOROZÁS rí sorsot, «melyben apáinknak volt része. Derűsebb az ifjúkor* nyugodtabban tanulhatnak, s a főiskolák, egyetemek kapui nyit­va állnak a munkás-, paraszt- és értelmiségi fiatalok előtt Ipa­ri üzemeinkben Jő soruk és meg­felelő fizetésük van az ifjúmun­kásoknak, a ugyanezt mondhat­ják el magukról a hivatalokban és a földeken dolgozó ifjak is. MOST SOKAN közülük lete­szik majd a szerszámot, a tol­lat, abbahagyják a termelőmun­kát, de nem kevésbé fontos fel­adatot bíz rájuk dolgozó népünk állama, azt, hogy őrködjenek a békés építőmunka felett, s a munkások, parasztok, értelmisé­giek, szülők, testvérek, barátok nyugodtan hajthassák álomra a fejüket. Amikor a sorozáson elhang­zik az a szó, hogy alkalmas”* az ifjú már a magyar néphad­sereg tagjának számit. Ez azt a kötelességet rója rá, hogy ehhez méltón viselkedjék. Éppen ezért nem árt, ha a KlSZ-szervezetek- ben, az MHS-ben, az üzemek­ben, hivatalokban és termete- szövetkezetekben ehhez méri*h foglal koznak velük a vezetők. Tanácsainkra is feladatokat ró a sorozás. Tegyék ünnepélyessé, felejthetetlenné a fiatalok szá­mára ezt a napot. Nem hiába­való munka ez, hiszen a szülő­nek, munkahelynek, de az egész falunak is dicsőség, ha az ál­tala küldött ifjú kivívja pa­rancsnoka megbecsülését SORKÖTELES FIATALOK! Legyetek szocializmust építő ha­zánknak, békés épftőmunkánk- nak bátor védelmezői! M. O. AUGUSZTUS M-fiN kezdődi* az 1941-es korosztályú fiatalok katonai sorozása, a ugyanekkor sorozzák az 1939-es és 40-es szü­letésű, elmaradott korosztályo­kat is. Ez az aktus mindig nagy esemény volt az ifjúság életé­ben. Azelőtt valósággal rette­gett a legény még a gondolatá­tól is annak, hogy netán-talán katonai szolgálatra alkalmatlan­nak találják. Mert mit is szól­nának hozzá a faluban, legki- váltképpen a lányok. Akikre az­után azt mondták, hogy alkal­mas, vidám italozást csaptak örömükben. Ez a szokás sok helyen még ma is dívik, de már új tarta­lommal telítve. Alkotmányunk 67. paragrafusának (1) bekezdé­se így hangzik: „A haza védel­me a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent köte­lessége.” Népünk az elmúlt 16 év alatt keményen és eredmé­nyesen dolgozott a szocializmus építésén. AZ URAK ALTAR ránkha­gyott, lerombolt, nyomorgó or­szágból virágzó iparral és mező­gazdasággal rendelkező, polgá­rainak derűs, boldog életet biz­tosító hazát építettünk. Egyben azt is tudja a magyar nép, hogy ha nem biztosítaná országa vé­delmét, az imperialisták és a régi kiváltságaikat sirató tőké­sek és földbirtokosok visszata­szítanák abba a nyomorba, mely­ből másfél évtized alatt felemel­kedett Békés ép flői Munkánk nyomán nap mint nap épül, szépül or­szágunk. A mai fiatalok már csak hírből ismerik azt a sanya-

Next

/
Thumbnails
Contents