Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

1961. augusztus 11, csütörtök S. oldal Kisméretű háztartási időmérő * A háziasszonyoknak sütésnél, főzésnél gyakran kell meghatá­rozott, rövidebb időtartamú mű­veleteket végezniök. Ennek be­állítására szolgál az ábrán lát­ható időmérő, amely természe­tesen jól alkalmazható vegyi vagy fizikai laboratóriumokban is. Villamos barométer E villamos barométer segítsé­gével nemcsak a pillanatnyi légnyomást lehet megállapítani, hanem a légnyomás változásá­nak irányát is. — A beépített aneroidszerkezet villamos kap­csolási folyamatot vált ki: a légnyomás növekedésénél zöld lámpa, csökkenésnél pedig pi­ros lámpa világít A műszer csatlakozási feszültsége 220 Volt teljesítményfelvétele 0,2 Watt Kézi szalagfűrész Ez a hordozható, könnyű ki­vitelű »mindentudó*' szalagfű­rész egyedi motorral vagy a szabad tengelyre szerelt szíjtár­csával hajtható. Állítható asz­talának mérete 40x30 cm, a ki­sebb típusé 25—25 cm, a sza­lagsebesség 120 m percenként, Illetve 25 m percenként. A kis géppel 50 centiméterig lehet vágni. A 25 méteres sebesség­gel vas- és acéllemez, valamint szerszám vágható. A gép súlya 14 kg. Rádió az esernyőben New Yorkban olyan esernyőt hoztak forgalomba, amelynek fogantyújába apró tranzisztoros rádiót építettek bele. Az eser­nyő kinyitásakor a rádió auto­matikusan bekapcsol, úgyhogy a legunalmasabb eső is szóra­koztatóvá válik. TECHNIKA tudomány Mikrobiológia a mezőgazdaság szolgálatában Mit eredményezhet a baktérium-trágyázás? A talajban élő, szabad szem­mel láthatatlan parányi élőlé­nyek. a baktériumok, mikrobák jelentősen befolyásolják a talaj szerkezeti alakulását s a növé­nyek fejlődését. Ezekre lénye­gében a múlt század vége felé lettek figyelmesek, de ettől kezdve rendkívül gyors ütem­ben fejlődött ki ezekkel az élő­lényekkel foglalkozó fiatal tu­dományág, a mikrobiológia. Mindenütt a világon, természe­tesen hazánkban is szép szám­mal foglalkoznak azzal, hogy a talajban levő baktériumok mi módon foghatók a növény- termesztés szolgálatába. Az ilyen irányú vizsgálódások ked­vező eredménnyel kecsegtetnek. A rendszeres kutató munka so­rán ma már ott tartunk, hogy beszélhetünk baktérium trágyá­zásról­A szovjet kísérletek sikere A növények fejlődésében je­lentős szerepet játszik a nitro­gén. Minél több nitrogén jut a növénybe, annál gyorsabb a fej­lődése. Ezt tapasztalhatjuk a nitrogén trágyák használatánál is. A parányi élőlények között azonban van két olyan nitro­gén-kötő baktériumcsoport, amely képes a növényekbe nit­rogént juttatni. Az egyik ilyen csoportba tartoznak a rhizobiu- mak. Ezek az élőlények a pil­langósvirágú növényék gyökér­zetén levő gümökben tanyáz­nak. A levegő egyébként hozzá­férhetetlen nitrogénjét képesek megkötni és ebből juttatnak a növénynek, amelytől viszont szénvegyületeket nyernek. Ezek az élőlények tehát együtt élnek a növényekkel. A talajba oltásuk fokozza a növény nitrogénellátását, s ez hozzájárul a terméshozam nö­veléséhez. A Szovjetunióban számos kísérletet folytattak ezeknek a baktériumoknak ta­lajba juttatására, s figyelem­mel kísérték a terméshozamok növekedését. 240 kísérletet vé­geztek borsóval. Az átlagos ter­més hektáronként baktérium trágyázás nélkül 7,6 mázsa volt, a baktériummal beoltott terüle­ten hektáronként 1,4 mázsával, tehát 18,4 százalékkal több bor­só termett. Hasonlóan jelentős terméstöbbletet mértek más növényekkel végzett kísérletek során, mint a bükkönynél, csil- lagfürttnél, lóherénél, lucerná­nál, lencsénél, babnál. A csil­lagfürt mag baktérium trágyá­zása átlagosan 50 százalékos terméstöbbletet hozott 25-30 százalékos termésnövekedés Nálunk Is foglalkoznak az említett rhizobiumos oltóanya­gok, baktériumtrágyák előállí­tásával, de alkalmazásuk sajnos nem terjedt el kellően, holott nyilvánvalóan kifizetődnék, hi­szen a fent említett termények átlagosan 25—30 százalékos ter­mésnövekedést eredményeznek. A nitrogénkötő baktériumok másik csoportjába, a szabadon élő nitrogénkötők tartoznak, ilyen az azotobacter, szabadon tenyésznék a talajban. Bizonyos esetekben ezekneik a baktéri- umfajtáknak, az azotobacteres oltóanyagoknak is teitmésfokozó hatásuk van. Ugyancsak szovjet kísérletek azt igazolják, hogy például a káposztánál és a pa­radicsomnál 28—33 százalékos terméstöbblet is elérhető ezek­nek az élőlényeknek talajba ol­tásával. Nagyiizemileg állítják elő A baktériumoknak rendkívül élénk az anyagcseréjük, s így intenzív vegyi folyamat játszó­dik le körülöttük. Ennek követ­keztében ezek a parányi élő­lények a talajban, a talaj rög- szerkezetében ragasztóanyag­ként szereplő úgynevezett aktív humusz előállításához is hozzá­járulnak. Ezt figyélembevéve kísérletek folynak a két nitro­génkötő baktériumcsoport kö­zös alkalmazására is. Egyes kí­sérletek azt igazolták, hogy pél­dául a zabnál mindkét bakté­riumcsoport talajba oltásával 85 százalékos többlettermés is elérhető. Ezeket, és még más baktériumfajtákat (foszforbak­térium) számos országban, így a Szovjetunióban, Lengyelor­szágban, Romániában már nagy­üzem ileg állítják elő. (p. í.) Defekt-»gyógyítás« pillanatok alatt Egy chicagói cég új szert hozott forgalomba, amelynek se­gítségével pillanatok alatt helyre lehet hozni az országúton de- fektet szenvedett autóabroncsot. A »Spaire« néven forgalomba hozott szer magas nyomással töltött edényben kerül forgalomba Az edényben nem robbanó, folyékony állapotba hozott gáz és lágyítószer van. Ha kilyukad a gumi, az autó tulajdonosa az edény szelepét hozzáerősíti az abroncs szelepéhez és bele­engedi a folyékony any ogat. A gáz a gumiabroncson belül ismét légneművé válik, felfújja a gumit, közben a lágyítószer a defekt helyén meglágyítja és megduzzasztja az abroncsot, miáltal a lyuk összieforr. A TUDOMÁNY MŰHELYÉBŐL Vetés rádióhullámokkal A négyzetes vetés fáradságos és nagy pontosságot igénylő munkájának irányítását a Szov­jetunióban rádióval oldották meg. A vetőgép szelepeit, azaz a magok hullását Önműködő indikátor szabályozza. Az Indi­kátor vevője a traktorra van szerelve, az adó a tábla végén keresztirányban álló kocsin van elhelyezve. A traktor egyszerre két sort vet el, amikor megfor­dul, a tábla végén levő kocsi is két sorral odébb megy. Az indi­kátor működése a távolságmérés rádióinterferenciás módszerén alapszik, melynél hosszegység gyanánt a rádióhullám szolgál. Űjjhosszabbítás A kézsebészet jelentősége az utóbbi években, főleg a forgal­mi balesetek számának gyors növekedése következtében, rend­kívüli módon fokozódott. Csont­szilánkok alkalmazásával sike­rült a csonka hüvelyk-, közép­ső és gyűrűs ujj meghosszabbí­tásával egy nyelvszerű képződ­ményt kialakítani, amelynek se­gítségével a sérült képes evő­eszközt tartani és tud írni. Hűtött szív Egy londoni kórházban 36 olyan sikeres szívműtétet hajtot­tak végre, melyeknek során a beteg szívét — feltárás után — jégkristályokkal borították és így állították meg a szívműkö­dést. A Lancet nevű angol orvosi szaklap közleménye szerint egyes orvosok úgy vélekednek, hogy a szívműködésnek szívmű­tétek tartamára injekció útján való felfüggesztése ártalmassá válhat és éppen emiatt előny­ben részesítik a „mélyhütéses" módszert Szflánkmentes üvegpalack Egy francia kutató újabban olyan módszert dolgozott ki az üvegpalackok robbanásából ere­dő balesetek megelőzésére, mely a szilánk okozta balesetveszélyt teljesen megszünteti. Az üveg­edényeket PVC-vel vonják be, amelynek vékony hártyája meg­akadályozza a szilánkosodást. A szemüveg viselését mindig szükséges rossznak tekintették. A közönséges, klasszikus szem­üveg még azzal a hátránnyal is jár, hogy el lehet veszíteni, ott­hon lehet hagyni és ilyenkor a legjobb szemüveg sem ér sem­mit. Elsősorban azoknak az ön­magukat fegyelmezni tudó em­bernek készültek a többé-kevés- bé láthatatlan szemüvegek, az úgynevezett kontakt lencsék, akik hozzá tudják szoktatni ma­gukat ahhoz, hogy szemükön idegen test legyen. A kontakt lencse gyakorlatilag láthatatlan és nem okoz fizikai kellemet­lenséget Vannak olyan látási zavarok, amikor csak a kontakt lencse mentheti meg viselőjét a vakságtól. Az ábrán néhány kon­Szótárautomata A Berkeley egyetem tudomá­nyos munkatársai olyan elektro­nikus szótárautomatát készítet­tek, amely az orosz műszaki nyelv 600 000 szavát és kifejezé­sét tudja angolra lefordítani. Az elképzelések alapján meg­épített gép másodpercenként 500 szót tud feldolgozni. Ez azt je­lenti, hogy óránként 360 000 szót fordít, tehát egy orosz újság­nak mintegy kilenc perc alatt megkaphatják angol nyelvű for­dítását. takt lencsetípus látható. A leg­újabb a Sphercon, amely akril műgyantából készült, a lencse átmérője 12,7 milliméter. Ez a lencse egyszerűen a felületi fe­szültség hatására marad meg a szemen. A „kontakt” elnevezés tulajdonképpen félrevezető, mert a lencse maga sohasem érintke­zik közvetlenül a szemmel, mi­vel a lencse szemhez való kö­zelítésekor a szem könnyezni kezd, s a lencse homorú felülete és a szemgolyó közötti területet a könnyfolyadék tölti ki, a könny felületi feszültsége rög­zíti a lencsét A láthatatlan szemüveg gyorsan felilleszthetö és optikai szempontból a leg­jobb teljesítményt nyújtja. Láthatatlan szemüveg Garázspótló autómelegítő Új elektronágyú A rádiólokátorok teljesítmény­növelésének egyik útja a kimé' nő teljesítmény fokozása. A rá­diólokátorok teljesítményét lé­nyegesen megnöveli a képün­kön látható elektronágyú, mely­nek elektronnyalábja ötször na­gyobb energiájú, mint az eddig használt elektronágyúké. — Az elektronágyú csúcsteljesítmé­nye 200 MW-nál nagyobb és az elektronsugáráram az , impul­zus csúcsában 1000 A-t is elér. A nyugati országokban a nagy garázshiány közkedveltté tette az elektromos autómelegí­tőt. Svédországban például 250 ezer olyan készülék van üzem­ben, amely az autók motorjá­nak és a kocsik belső terének hőmérsékletét növelt A motor­melegítő a hűtőrendszerben van elhelyezve, melegítéskor kábel­lel csatlakozik szabványos du- gaszolóaljazaton keresztül az elektromos hálózathoz. Nagyhírű kémikus 75 évvel ezelőtt, 1886. augusz­tus 17-én halt meg Alekszandr Mihajlovics Butlerov orosz ké­mikus, a kazanyi egyetem nagy­hírű tanára, korának egyik leg­képzettebb vegyésze. 1861-ben, 100 évvel ezelőtt, a világon elő­ször 6 állított elő mesterséges úton cukrot, a szénhidrátok egyik fajtáját a formaldehid vizes oldatának a mész oldatára alkalmazott reakciója révén, valamint ugyancsak szlntétikus úton alkoholt, E felfedezései után kezdett hozzá ragyogó el­méleti kutatásaihoz. Addig ugyanis azt hitték, hogy az anyagok molekuláinak nincs meghatározott szerkezetűk, ha­nem azok csak bomlékony atomcsoportosulások. Butlerov- nak a szerves kémia terén vég­zett kutatásai, valamint az egyre szaporodó kémiai tényanyag mindinkább ellentmondásba ke­rült az idealista filozófia egyik alapelvével, hogy a molekulák szerkezete számunkra megís- merhetetlen, ún, hmagánvaló dolog". Butlerovnak sikerült vizsgá- gálatai révén. de különösen az izbutilén nevű szerves anyag po- limerizációs reakciója felisme­résével megteremtenie a nagy­molekulájú vegyületek kémiá­jának alapját a molekulán be­lül az atomok elhelyezkedésé­nek törvényszerűségét megálla­pító ún. struktúra elméletével

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents