Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-15 / 191. szám
tíféí. "ÜltiSSRs'rS, fedd ftéiueSPAtlt 8ACS - KISKUN MEGYEI LAPJA az Izsáki Óvodában ■■ «"J4r H Veröfényei, nyári reggelen lestük ki, amint Jenőkét a mamája az izsáki bölcsődébe vitte. Jenöke már okos kisfiú, egyáltalán nem vette zokon, hogy a mama egyszer csak eltűnt. A ma• mának dolgozni kell, őt pedig vigasztalta, hogy már várták a kis pajtások, Pistike, Jancsika, Piriké, meg a többiek. Rendes szülök neveletlen gyerekei — Iskolai év előtti gondolatok — X fiatalkorúak erkölcsi fejlődésének alapfeltétele és elsőrendű követelménye a szülők rendezett, harmonikus családi élete, hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy a legtöbb fiatalkorú éppen ennek hiányában kerül az erkölcsi züllés, bűnözés útjára. A bíróság elé került ügyeikből azonban más tanulság is leszűrhető. Gyakran a szülők normális együttléte is hordoz magában olyan veszélyeket, ameErcsi, vagy Kaposvár Megyénk déli részén, kedvező természeti adottságok mellett és megfelelő hagyományos agrotechnikával, hosszú évtizedek óta sikerrel termeszik a cukorrépát Mivel ez a terület az ország egyik legjobb cukorrépa-termelő tája, indokolt lenne a kedvező természeti adottságokra alapítva a további területi — és ezzel egy időben a mennyiségi fejlesztés. A fejlesztést indokolná mezőgazdaság szocialista átszervezése, tekintettel arra, hogy a cukorrépa kifejezetten nagyüzemi növény. Ezenkívül a gazdálkodás belterjessé tétele, az állattenyésztés fejlesztése, ebből következően a trágyatermelés emelkedése mind a cukorrépa-termesztés fokozása mellett szólnak. A táji fejlesztés mellett szól az a tény, hogy a megye különféle alkalmatlan területén is folyik termesztése, amely területek más növényféleséggel jobban hasznosíthatók leimének. A megye cukorrépa termesztésének a déli löszhátra való koncentrálásával a kívánatos optimális táji specializáló érdekében is tennénk egy lépést. Amikor a kedvező természeti adottságokra való hivatkozással felvetődik a fejlesztés lehetősége, nem hallgathatók el a nehézségek sem. Igen komoly problémákat jelentenek és a jelenleg folyó termelést is hátrányosan befolyásolják a gépesítési körülmények és a rossz közlekedési viszonyok. — Nagy hátránya ennek a vidéknek a feldolgozó-üzem távoli fekvése. A régi ipartelepítés anarchiájából származó kedvezőtlen következmények csökkentése érdekében e vidék cukorrépa termését a kaposvári gyárból a Duna menti Ercsi gyárába kellene feldolgozásra átirányítani. — így mentesülne a vasút a cukorrépa szállítások nagy igénybevételétől az őszi csúcsforgalom idején. Kihasználnánk az olcsó dunai víziútat. Kedvezőek a bajai és ercsi be- és kirakodási lehetőségek. Csökkenne a szállítási és a cukorgyári üzemi költség. Lehetővé válna a mezőgazdasági termelőüzemek számára a teljesmérvű melléktermék-felhasználás. A száraz répaszelet mellett a nyers szelet és a melasz is könnyen és gyorsan eljuthatna az állat- tenyésztő telepekre. Barcza Egon lyek elősegítik a fiatalkorú erkölcsi zülléséit, bűnözését. Az egyik fiatalkorú ügyének megvizsgálása az alábbi dolgokra derített fényt: Az egyébként becsületes, törekvő, magasabb iskolai képzettséget szerezni akaró szülők — rendezett családi körülményeik ellenére tócsák saját tanulmányaikkal törődtek és ez idő alatt elmulasztották gyermekeik iskolai és otthoni munkájának ellenőrzését. A szülők sikeresen befejezték tanulmányaikat, eredményesen levizsgáztak, a gyerekek azonban csavarogtak, iskolái kerültek, egyikük kisebb lopásokat követett eL Egy másik ügyben s komoly, tudományos munkát végző értelmiségi szülők gyermeke betöréses lopást követett d. Ä tárgyaláson megállapítható volt, hogy a fiatalkorú a cselekmény elkövetése előtti időszakban — több mint fél éven át — csavargott és iskolai tanulmányait elhanyagolta. A szülők a tárgyaláson elfoglaltságukra hivatkoztak, ami természetesen nem fogadható el ilyen esetben, hiszen a gyermek neveléséért munkájuk ellátása mellett is felelősek. Mégpedig nem csupán erkölcsileg — hanem súlyosabb esetekben büntetőjogilag is. Tagadhatatlanul, vannak olyan körülmények, amelyek nehezítik a szülők gyermeknevelési gondjait, de — mint ez esetben is megállapítható volt —. nagyobb lelkiismeretességgel a körülmények ellenére is biztosíthatták volna a legszükségesebb időt gyermekük nevelésére Több esetben előfordul, hogy a szülők mindennapi gondjaikkal küzdve nem törődnek megfelelően gyermekeik szellemi fejlődésével Ügy vélik, hogy a nevelés csupán az iskola falain belül érvényesül és csupán a pedagógusok feladata. Tény, hogy az iskolának, a pedagógusnak döntő feladata a fiatalkorúak helyes erkölcsi felfogásának kialakítása, de a szülői közömbösséget nem pótolhatja a leglelkiismeretesebb pedagógus törekvése sem. A fent említett ellentétesen ható tényezők befolyásolják a fiatalkorú jellemét, szellemi fejlődési Ós fogékonnyá tehetik a bű- ] nözésre. Szülők; pedagógusok közős, egyidejű feladata tehát az, hogy a fiatalok súrlódás nélkül, a leghelyesebb nevelési módszerek alkalmazása következményeképpen beleilleszkedjenek az iskola, a család, s így a társadalom életébe. Ezért hívjuk fél valamennyi szülő figyelmét: az anyagi szükségletek biztosításán túl, törődjenek többet a gyermekek szellemi, erkölcsi fejlődésével, lelki problémáival Dr. Babay Imre a megyei főügyészség ügyész® Gyakorlókért Nemesnádudvaron A Nemesnádudvari Községi Tanács a Kossuth Tsz segítségével egy, a községhez közel eső helyen 600 négyszögöl területen botanikus kertet hozott létre, amelyben az iskolás gyermekek különféle növényeket ültettek el. Kicsi ugyan ez a botanikus kert, de jelentősége annál na- Jenőkét is levetkőztette, s megfürdette a gondozónő bölcső gyobb. Két brigád vette kezelés dei ruhácskát adott rá, majd következett a finom reggeli azutótv SUÄfi g» • ***** «üítáipwii" hat munkacsapatra osztották e* hallgatta Csipkerózsika történetét, j fel. A munkacsapatok még a nyári szünidőben is pontosan ........1 ' .........■••• tu dják, hogy melyik hétfőn ke rül rájuk a sor, mert gyakorlataikat az úttörőcsapat irá nyitja. Dicséretet érdemei a pedagó gusok közül Bakos Ignác, aki fáradságot nem ismerve, minden hétfőn a gyerekek között van és tanítgatja őket az egyes műveletek elsajátítására. Nem lehet megfeledkezni Tapodi Károly tanítóról sem, aki szintén nagy szorgalommal neveli a gyerekeket az iskolai szünidőben a közös munka jó ízére. Amennyire szép a gyerekek szorgalma, előrejutása, a neve lök áldozatos munkája, annyira fájó pont mindannyiok számára, hogy a szépen megművelt gyümölcsfák, a gondozott szőlő- vesszők egyes meggondolatlan személyek áldozatává válnak, mivel a kis gazdaságot kerítés még nem védi. A gyerekek nem rombolják szét saját munkáju- lcat, a kártevők hát valószínűleg felnőttek. Nem gondolnak arra, hogy esetleg éppen saját gyermekük jókedvét és előrehaladását akadályozzák? Papp István Meglopta édesanyját börtönből szabadult fia Mikor a mesélő azt mondta: „Itt a vége, fuss el véle”, jött a gondozó néni, és sorra, egytől-egyig .trónusra” ültette a kia. társaságot, Jenőkével együtt. a pénzt ugyancsak saját céljaira költötte. Bűncselekményeiről a vádirat elkészült. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kladő: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenj'i tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 2S-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. kecskeméti = Telefoni 15-29, 27-49 Később tornáztak, sétáltak, majd ebédeltek, aludtak, uzsonJ náztak, játszottak. Észre sem vették, hogy este van, és jött a mama értük. Jenőke is búcsút intett kezecskéivel 19 kis társár nak: viszontlátásra, holnap reggel. Szöveg: Nagy Ottó Fényképezte; Pásztor Zoltán^ Székely Gábor alsószéktói lakos múlt év decemberében szabadult a börtönből, ahol háromévi büntetését töltötte. Miután hazajött, már az első alkalommal meglopta édesanyját. A szekrényben talált két takarékbetétkönyv összegét — 1300 forintot — kiváltotta, s a pénz egy részét szórakozásra költötte. A börtönből szabadult fiatalember ezt követően édesanyja munkahelyén tartott „terepszemlét”. Behatolt az öltözőbe, ahol egy munkásnő fizetését tartalmazó pénzes borítékot vett magához. A pénzt elkótyavetyélte, s édesanyjának emiatt 784 forintot kellett visz- szatéritenie munkatársnőjének. Székely Gábor azonban nem elégedett meg ennyivel. A rendőrségi leleplezésig még több alkalommal károsította meg édesanyját, akitől dunyhahuzatot és különböző ágyneműket lopott. Ezeket a Kecskeméti Bizományi Áruházban érték esi tetta. s
