Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-15 / 191. szám
8. oldal 1981. augusztus 15, kedd Gazdaságosan termel a Bajai Épületasztalosipari Vállalat A szakma kiváló dolgozója K. Szabó Józsefeiének nem tudnak olyan munkát adni a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, amelyet ne végezne dag tapasztalatát a gyakorlatlanabbaknak. Sinka Antalné és Türei Imréné is az ó segítségével szerzett jártasságot ebben a A Bajai Épületasztalosipart Vállalat dolgozói ez év márciusában április 4-e tiszteletére a következőket vállalták: „Mivel az 1960-ban végrehajtott gyárt- mányösszevonás következtében az ez évre tervezett termelés összetétele — a sorozatban gyártható termékek csökkenése miatt — kedvezőtlenebb, ennek ellenére vállaljuk, hogy 1961 ben annyit termelünk, mint amennyit 1960-ban teljesítettünk. A feladatot kevesebb létszámmal oldjuk meg, és 1 százalékkal csökkentjük a termelés költségeit. Ennek megfelelően: a fenyő- és tölgy-fűrészáru normáinak szűkítésével 70 köbméter faanyagot, a segédanyagok felhasználásánál 20 ezer forintot, egyéb — nyomtatvány, telefon stb. — költségeknél 8 ezer forint megtakarítást érünk el.” A vállalatnál járva arra a kérdésre vártunk választ, menynyit hajtottak végre felajánlásukból a gyár dolgozói. Emelkedett a termelékenység A gyár munkásai, a műszakiak és a vezetők valóban mindent elkövettek annak érdekében, hogy a vállalt feladatukat teljesítsék. A termelékenység 1961 első félévében a tervhez képest négy, a bázisidőszakhoz viszonyítva pedig 6,1 százalékkal emelkedett Ezt a technológiai fegyelem, a programszerű termelés megvalósításán kívül a jó munkaszervezéssel és a dolgozókban levő versenyszellem kiaknázásával sikerült elérni. A versenyző négy brigád közül kettő elnyerte, kettő pedig most küzd a kitüntető szocialista címért. Wéner József asztalos brigádja 102, a Mikoso- vics József vezette KISZ-bri- gád szintén 102 százalékra teljesítette első féléves tervét. A munkát azonban nemcsak teljesítmény, hanem a minőség szerint is értékelik, sőt brigád- értekezleten, üzemi tanácsülésen és a termelési tanácskozásokon elmarasztalják a fegyel- mezetlenkedőket, a selejtgyár- tókat A brigád a gazda A felajánlás értelmében átcsoportosították a munkaerőket. Míg a tervben meghatározott feladatokat az első negyedévben 137, a második negyedévben 134 munkással oldották meg, addig a harmadik negyedévi tervet 130 munkással hajtják végre. A létszámátcsoporto- sítás következtében az egy főire eső termelési érték több, mint 3200 forinttal emelkedett A nagyobb termelékenység elérése céljából szakmai tanfolyamokat indítottak, tovább fejlesztették az újító mozgalmat jobban kihasználták a munkaidőt, fokozták a gépek kapacitását Ezenkívül a nagyobb eredmények elérése érdekében anyagilag is érdekeltté tették a dolgozókat Többek között a brigádokban a háromtagú bérbesoroló bizottság dönti el, ki milyen fizetési osztályba kerülhet. Ennek kialakításánál figyelembe veszik a teljesítményt és a minőséget. Az összeg nagyságát havonta a munkától függően növelik, vagy csökkentik. Majdnem kilenerenezer forint megtakarítás A felajánlás harmadik pontját is teljesítették a gyár dolgozói. A fenyő- és tölgy-fűrészáru normáinak szűkítésével az első félév végéig 40 ezer köbméter faanyagot takarítottak meg 70 ezer forint értékben. A segédanyagoknál 12 ezer, egyéb anyagoknál pedig 6 ezer forint a megtakarítás. A fentiekből kitűnik, hogy a Bajai Epületasztalosipari Vállalat dolgozói felajánlásaikat időarányosan teljesítették, sőt túlteljesítették. Az eredmények eléréséhez nagy segítséget nyújtott a gyár szakszervezeti bizottsága. Jól szervezte a munkaversenyt, gondoskodott arról, hogy a dolgozókat a vemeny eredményeiről tájékoztassák, az aktívák pedig felléptek a munkafegyelem-sértők ellen. A szakszervezet javaslatára bevezették a brigádoknál a munkaelosztást, s azt, hogy melyik brigádtag milyen bért kap. A gyár dolgozói ezzel a munkateljesítménnyel megteremtették az évvégi nyereségrészesedés alapjait. Az újabb technológiák bevezetésével, a munkaverseny tökéletesítésével tovább növelhetik a termelékenységet, mely újabb és nagyobb eredmények forrása lehet. Gémes Gábor Istállóépítés — 60 százalékkal olcsóbban A kalocsai Iszkra Termelő- szövetkezetben — a típustervben előírtnál 60 százalékkal olcsóbban — százférőhelyes növendék- marha-istállót építenek. Az alapot bontott téglából, a falakat pedig — Tamás György tanácsi mérnök tervei szerint — saját égetésű szénporos téglából építi a szövetkezet brigádja. A tetőzet és a mennyezet hullámpalából, illetve acélból készül. Ez utóbbi, valamint az, hogy magtárpadlás nélküli lesz az épület, lehetővé teszi a szokásos két oszlopsor mellőzését az istállótérben. Az istállóba beszerelik a víz- és a villanyvezetéket is. el kifogástalanul. A javakorabeli asszony hét éve állandó dolgozója a vállalatnak. Barom- fikopasztás, lámpázás, bontás, vagy csomagolás, — mindegy neki, mert úgy ismeri ezeket a mnkafolyamatokat, mint a tenyerét. Szívesen adja át sokéves gazA mezőgazdasági üzemek a gabona betakarítása után az őszi kalászosok vetésének előkészítését végzik. Ahhoz, hogy a talajmunka előkészítése megfelelő legyen, a műtrágyát szántás előtt kell a szántóföldekre szórni. Sokszor azonban nem kerül idejében a talajba, mert a gazdaságok tárolóhely hiányában nem veszik át a műtrágyát a felhasználás időpontja előtt; A gyárak egész évben termelnek és terméküket teljes egészében nem tudják elraktározni. Ezért helyes, ha a gazdaságok akkor is átveszik a műtrágyát, ha az nem a felhasználás időpontjában érkezik A foszfor- és kálitartalmú műtrágyákat raktártér hiányában prizmában is lehet megfelelően tárolni. Megyénk több állami és közös gazdasága már ezzel a módszerrel helyezi el a felhasználás időpontja előtt érkező műtrágyát. Ilyen például a Hosszúhegyi, az Izsáki, a Helvéciái Állami Gazdaság, vanagy figyelmet, gyors kezet» gyakorlatot és tudást kívánó szakmában. Méltányolva eddigi tevékenységét (selejt nélkül dolgozik, nem késett, igazolatlanul sem mulasztott, stb.), a kollektíva kiváló dolgozó oklevéllel tüntette ki, (Tóth Sándor felvétele.) 1 amint a bácsbokodi Szalvai Mihály, a felsőszantiváni Üj Élet Termelőszövetkezet stb. A műtrágyát a táblák végére szállítják ki, és ott prizmázzák. Ezek az üzemek megállapíthatták, hogy a prizmázás semmilyen Mr ros következménnyel nem jár, mert a levegő nedvességét® elszigetelve, azt nem szívja magába és nem csomósodik meg a műtrágya. Ez a módszer nagyban elősegíti a szakszerű talaj előkészítést, mert a szükséges műtrágya időben áll az üzem rendelkezésére, s késlekedés nélkül, folyamatosan lehet felhasználni. A műtrágya-prizma készítésénél a következőkre kell ügyelni: 1. A víz aláfolyásának megakadályozására magasabb fekvésű részen kell kijelölni a prizma helyét. 2. A kijelölt helyet szalmával vastagon terítsük be, majd erre olyan mennyiségben hányjunk száraz földet, hogy az befedje a szalmát. 3. Erre az alapra 160—180 cm széles és 170—180 cm magas prizmákba rakjuk az ömlesztve érkező műtrágyát. Ha a műtrágya zsákban van, a zsákokat a prizma hosszanti irányában megfelelően helyezzük el; A prizma hosszát a műtrágya mennyisége határozza meg. 4. Végül fedjük be szalmával, s vastag földréteggel a prizmát. Az eljárás megegyezik a répa prizmában való tárolásával Egy prizmában csak egyféle műtrágyát tárolhatunk. Legelőnyösebb, ha a prizmát annak a táblának a szélén készítjük, amelyen a terv szerint felhasználásra kerül a műtrágya. Székely Jenő öntözés Az erdő mögött mir lebukott a nap. Az elősettenkedö este »■ sötétjét ezüstös sugár szeli ketté a látóhatár peremen. Vízsugár az, egy 2-es típusú szórófej permetezi szét. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság szántópusztai üzemegységének 57 holdas cukorrépatábláján fogad ez a látvány. Az alkonyaiban négy ember sürög-forog a bujalevelű répasorok között: Kovács Sándor gépész, Lógó József, Bolvári Vince és Ugri József csőhordozók. A fűzfasoron túl rejtőző kanálisban zúg a szivattyúkat tápláló motor. Pár perc múlva felberreg a másik, s a táblán most már négy vizsugár lövelli éltető húsét szerteszét. A lövőkék egy-egy állásból óránkint S milliméteres esőnek megfelelő vizet szórnak ki. — Az idén harmadszor öntözzük ezt a répát — magyarázza « gépész. — Este 6-kor kapcsoljuk be a motorokat, s reggel 6-ig tart a műszak. Nyári melegben ez a legokosabb öntözési mód. A csőhordozók háromóránként kapcsolnak át más és más szórófejre ... Csillagos éjszaka borul a tájra. Szétlő sem rebben, az égen fia felhőfoszlány sem bíztat esővel, mégis reggelre a cukorrépa üdezöld levelein gyémántcseppek ragyognak a gépek ontotta bő harmatból. A megázott talajban „hízik” a répa, szaporodik az értékes cukor. (Pásztor Zoltán felvétele) A Kecskeméti Gépállomás zetorosa nyerte a járási szántóyersenyt Vasárnap délelőtt rendezték meg a kecskeméti járás és a megyeszékhely traktorosainak szántóversenyét a kecskeméti Egyetértés Termelőszövetkezetben. A versenyen 26 gép indult. Többek között a kecskeméti Törekvés, az Egyetértés, Aranykalász és a Petőfi Termelőszövetkezet, a Jakabszállási és a Tiszakécskei Gépállomás, az Izsáki, Városföldi és a Helvéciái Állami Gazdaság traktorosai mérték össze képességeiket. A verseny első helyezettje Tóth János, a Kecskeméti Gépállomás zetorosa lett. Második helyre Tóth Imre, a Jakabszállási Gépállomás, a harmadikra Szebellédi Gábor, a Kecskeméti Gépállomás és a negyedikre Madari István, az Egyetértés Termelőszövetkezet traktorosa került. Az első helyezett rádiót, a második kerékpárt, a harmadik karórát és levéltárcát, a negyedik pedig ébresztőórát kapott a verseny rendezőitől. IGAZI „férfimulatság” ez a most „divatba” jött szántóverseny. Ezért volt mindenkinek feltűnő látvány legutóbb Baján, hogy az 5-ös számú parcella végén szemérmes, de nem leplezhető izgatottsággal álldogált egy csinos asszonyka. Minden fordulónál biztató, kedves szavakat kiáltott a Szuper-Zetor vezetőjének, a rékkenő hőségtől és a verseny lázától egyaránt verejtékező Tiralla Péternek. — A felesége vagyok és jaj, úgy izgulok érte! — magyarázta. — Ketten egy oklevéllel Képzelje, úgy állt a versenyhez, hogy egészen tegnapig nem tudott róla. Most jött ugyanis haza Lengyel- országból, ahol jutalomüdülésen volt. Az este együtt készítettük elő a gépet. A táblát magam rajzoltam — mutat a gép orrán virító, szabályos betűkre, amelyek elárulják, hogy a vezető a Bajai Állami Gazdaság dolgozója. — 1950 ÖTA traktoros a férjem. Én magam is értek a vezetéshez, valamikor dolgoztam is Péterrel. De most már három gyerek, a háztartás, no meg az egészségi állapotom nem engedi az efféle munkát. Közben kutató pillantásokat vet jobbra és balra, férje versenytársainak szántására. Kicsit elszontyolodva mondja: — Az a baj, hogy Péter az idén mégnem szántott, mindig másfajta munkára volt beosztva, s most, a verseny előtt gyakorolni sem tudott, mint a többiek. Dehát — teszi hozzá büszkén —, ha most nem is nyer díjat, tíz év alatt élég sok kitüntetést kapott! TIRALLÁNÉ nem csalódott férjében. Díjat ugyan tényleg nem nyert a nagyon szoros mezőnyben, ahol 26 kiváló traktoros mérte össze tudását, de a meglevő kitüntetések mellé újabb elismerő oklevelet vitt haza. Ketten érdemelték ki: Tiralla Péter a munkájával, felesége pedig párjátféltő, biztató sze- retetével! G. K. Tároljuk prizmában a műtrágyát
