Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-13 / 163. szám

1961. július 13, csütörtök J. oldal Tíz nap alatt 900 holdat arattak le (Községi tudósítónktól.) Kelebián befejezték — a zab kivételiével — az össze* gabona­féléik aratását A község két ter­melőszövetkezetének: a Vörös Csillagnak és a Népfrontnak a gazdái csaknem valamennyi családtagjuk bevonásával 10 nap alatt 900 holdon elvégezték « legnehezeb nyári munkát Az egész területen ugyanis kézi aratás folyt. A Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben külön verseny in­dult az elsőségért, s az értékelő s bizottság már eredményt hirde­tett Az első helyet Tóth László termelőszövetkezeti gazda és családja szerezte meg. Hárman 21 holdat arattak és munkaegy­ségeik gyarapításán túl pré­miumot kapnak, mégpedig 1 mázsa búzát. Második helyen Timár István és felesége áll, akik 17 holdon arattak, jutal­Fototanfolyam Kecskeméten Szerdán délután fél 6 órai kez­dettel tartotta második előadá­sát az SZMT művelődési ottho­na fotoszakkörének kecskeméti tanfolyama. Vincze János mű­szerész, a tanfolyam előadója ér­dekes ismertetést közölt a nega­tív technikáról, majd a résztve­vők a fényképezéssel kapcsola­tos problémáikat vetették fel. A tanfolyam következő elő­adását jövő hét szerdáján tart­ják. immr*r*r“******‘******* ......... im A 75 kg búza. A harmadik he­lyet 16 hóid learatásával Szűcs János és felesége szerezte meg. Okét 50 kiló búzával jutalmaz­zák. Külön büszkék a Mebíalak a 67 éves Boros János bácsira, a Vörös Csillag Termelés zövetke­zet tagjára és 60 éves feleségé­re, akik minőségileg legjobb munkát végezték a learatott 7 holdon. Prémiumként szintén 50 kiló búzát kapnak. A gabona hordását megkezd­ték. Két műszakban végzik majd a cséplést és ott is verseny in­dul a két csapat között. A győz­tesnek 400 forint cél jutalmat tűztek ki. Esőt kopott a homok A betek éta tárté meleg idő kiszárított* a megye rom vér­tároló homokiért létért. A jobb földeken is megsínylették a nö­vények a száras napokat A fű­szerpaprikát és a paradicsomot teljes virágzásban érte a hőség és így az első kötésnél sok vi­rág nem termékenyült meg. Ahol a fejlődés e szakaszán ön­tözéssel segítették át a növényt, ott gazdag lesz a termés. A kapások a szárazság elle­nére is 30—« centit nőttek. A szerdán lehallott csapadék jő hatással lesz a további fejlő­désre. A legkiadósabb. kevés híján 8 milliméter eső Kecske­mét környékén volt, s hatására felfrissült a határ. Nagy az érdeklődés az őszi bélyeg-világkiállítás iránt A Nemzetközi Bélyeg Szövet­ség (FIP) védnöksége alatt szep­tember 23-tól október 3-ig Bu­dapesten rendezik meg az idei bélyeg-világkiállítást A ritka nemzetközi eseményt nagy érdeklődés előzi meg. A sok tízezer hazai érdeklődőn kí­vül több ezer külföldit várnak. Csehszlovákiából, Svédországból, Lengyelországból, Franciaország­ból és Jugoszláviából például több kétszázas csoport utazását jelentették be. Számos egyéni érdeklődő jelentkezett a Szov­jetunióból, Angliából, Ausztriá­ból, úgyszólván a világ minden tájáról. Vidékről különvonato- kat és autóbuszokat indítanak, s 50 százalékos vasúti, 25 száza­lékos autóbusz kedvezményt ve­zetnek be a kiállítás idejére. Fél év alatt 33 millió naposbaromfit adtak át nevelésre a keltető állomások A Földművelésügyi Miniszté­rium Állattenyésztési Főigazga­tóságán összegezték a baromfi­Üzemi konyha a termelőszövetkezetben A kalocsai Iszkra Termelőszö­vetkezet valamivel több mint száz asszony és leány tagja de­rekasan részt vesz a közös munkában. Az aratással egy időben ott voltak a kukoricát másodszor is megkapáló mun­kacsapatokban, s a szövetkezet 137 hold kertészetében nap-nap ■tán elismerésre méltóan dol­goznak. A nyári munkában való ál­landó részvételük miatt kevés idejük marad az otthoni teen­dőkre, az ebédfőzésre. Éppen ezért — nem kis részt az 6 ösz­tökélésükre — a közgyűlés nemrégiben elhatározta, hogy őszig, esetleg az őszi betakarí­tás idejére is, üzemi konyhát létesítenek a termelőszövetke­zetben. A főzni-sütni valót — bele­értve a húst is — a szövetkezet biztosítja és Boromissza János- né irányításával három asszony készíti el az ebédeket. Az ételt kocsival viszik ki a munkahe­lyekre. A konyha kedden kezdte meg „működését”. A honvédségtől kölcsön kapott új tábori kony­ha üstjeiben már forrt a víz, amikor arra jártunk, s a sza­kácsnők hámozták a krumplit. Sajnos, nem volt időnk meg­várni a szívesen kínált és min­den bizonnyal ízletes ebédet Röpke látogatásunknak any- nyi haszna mégis volt, hogy e megjegyzéssel hírül adhatjuk az eseményt: bár csak a többi termelőszövetkezetünk is kö­vetné a példát T. L Akik »ráfizetésből« élnek __ Tallózás m hamás adóbevallások számol kSzött — Eg y esztendeje, hogy a pénz­ügyi hatóságok adócsalás miatt felelősségre vonták K. B. kis­kunfélegyházi asztalost A ma­ga* jövedelmű kisiparos két és m év alatt 67 995 forint forgal­mi és 24 909 forint általános jö­vedelemadóval rövidítette meg as államot Csábi László kiskunma J!Ml rfr- Mlparo* közei 86 ezer forin­tos adócsalási bűntettének ira­tai már átkerültek a bűnüldöző szervekhez. Tiszakécskén Lacz- toó Imre kovács 42 ezer forintos, Kecskeméten Kulcsár Gábor 30 ezer formte* adócsalást köve­tett «*. Jusztin István izsáki kőfaragó eüen azért indult eljárás, mert hasonló módon félrevezette a hatóságokat és a tényleges 54 ezer forintos forgalma helyett mindössze 8 ezret vallott be adó­alapnak. A főváros éjszakai életében is jól ismert az egyik kiskunfél­egyházi kisiparos, akinek az 1960. július 1-e és december hó 31-e közötti időszakra szóló adó­bevallásában olvashatjuk: A bevétel és a kiadás külön­bözőségeként mutatkozó 11 042 forintba — bármilyen hihetet­lenül hangzik is — 12 500-at ál­dozott háztartási célokra. De mindjárt rájövünk ennek nyit­jára, ha tovább vizsgáljuk a számadatokat. A kisiparos félévi 57 614 forint < kiadásának részletezésében 23 ezer 620 forintos összeg az anyag- és áruköltség. Ezt az összeget alapul véve, ugyanabban a városban, ugyanebben a szak­mában dolgozó ktsz-nek a hiva­talos árszabály és 19 százalékos anyagfelhasználási *tb. költség mellett 124 315 forint a bevétele. Az említett kisiparos ezzel szem­ben csupán 68 656 forintos be­vételt vallott be. Egy másik, ugyancsak Jól ke­reső kiskunfélegyházi kisiparos egész évi jövedelmének 2600 fo­rintot tüntetett fel adóbevallásá­ban, de néhány rovattal lejjebb már 6400 forintot irt be a ház­tartási kiadásokra fél éven át felhasznált összegként. Nyilván azt gondolta, a pénz­ügyi osztályon elhiszik neki, hogy ő a ráfizetésből él. Az ilyen jelenségek méltán kiváltják a szerényebb jövedel­mű, s tisztességesen adózó kis­iparosok, ktsz-tagok és más dol­gozó rétegek felháborodását, akik jogosan követelik, hogy a pénzügyi hatóságok járjanak el még következetesebben az adó­csalók, az élősködők, a közösség megkárosítói ellen. Ez utóbbiak ugyan elvárják, hogy az állam minden jót és minden kényel­met biztosítson számukra, de kötelezettségeik teljesítése alól igyekeznek kivonni magukat. Reméljük, nem sokáig. Kiss Antal félék gépi keltetésének első fél­évi eredményeit. Megállapítot­ták, hogy hat hónap alatt 33 millió 121 000 baromfit keltet­tek ki a keltető állomások, ami csaknem ötmillióval haladja túl a múlt év első felének eredmé­nyeit. Különösen örvendetes a nagyobb testű, értékesebb ba­romfifajok gépi keltetésénél ta­pasztalható fejlődés. Míg példá­ul a múlt év első felében puly­kából 310 000-et, az idén 738 ez­ret keltettek ki, libánál 46 000- ről 110 000-re, kacsánál pedig 1 millió 127 000-ről 1 659 000-re nőtt a géppel keltetett barom­fiak száma. Általában jónak mondható a kelési arány is: a csirkéknél a berakott tojások 77,2 százaléka kelt ki. Irakba utazott szerdán Földvári László közle­kedés- és postaügyi miniszter- heiyetta* atahiek: vezetésével magyar kormánydelegáció vesz részt az iraki forradalom har­madik évfordulója alkalmából Bagdadban rendezendő ünnep­ségeken. Súlyos testisértés miatt héfhónapí börtönre és ötszáz forint pénzbüntetésre ítélték Farkas Miklós csávolyi lakost, mert Metzinger Jakabot, aki őt szóbelileg megsértette, téglá­val úgy fejbeütötte, hogy 20 napon túl gyógyuló koponya­alapi törést szenvedett. A KECSKEMfin Konzerv­gyár I-ea telepének kommunis­tái legutóbbi taggyűlésükön az üzemi pártszervezet politikai és gazdaságszervező tevékenységé­nek megjavításáról tanácskoz­tak. Nagy segítséget nyújtott a taggyűlésnek a városi párt-vég- rehajtóbizottság, amely néhány nappal korábban tartott ülésén konkrét útmutatásokkal látta ed a párt-alapszervezet vezetőit A városi párt-végrehajtóbi­zottság mindenek előtt a hiá­nyosságok megszüntetésére és a korábbi határozatok maradék­talan végrehajtására, a gazda­ságszervező munka hozzáértőbb, szakszerűbb ellátására hívta fel az üzem kommunista vezetőit A végrehajtó bizottság hangsú­lyozta, hogy a kommunista gazdasági vezető felelős a párt- szervezet gazdasági irányító, ellenőrző tevékenységéért és fordítva a pártszervezet titká­rának pedig hatékonyan részt kell vennie a gazdasági veze­tésben. Nem külön-külön, nem egymás mellett, hanem együtt kell munkálkodniok a tervek teljesítésében, a termelékeny­ség növelésén, az önköltség csökkentésén. A gyár kommunistái helye­sen használták fel a városi párt-végrehajtóbizottság taná­csait és annak megfelelően rész­letesen elemezték az üzemi pártszervezet politikai és gaz­daságszervező munkáját, hatá­rozták meg a tennivalókat A TAGGYŰLÉSI beszámoló és az azt követő vitának a kö­zéppontjában a pártszervezet gazdasági ellenőrző és szervező munkájának még hatékonyabbá tétele állott Végvári István, a gyár igazgatója felszólalásában például a termelési mutatók rendszeres és alapos tanulmá­nyozására hívta fel a figyel­met. Javasolta, hogy a kommu­nisták nagyobb szómban ve­gyenek részt a különböző szak­mai tanfolyamokon. Szerezze­nek technikumi vagy még ma­gasabb iskolai végzettséget é* példamutatásukkal, politikán neveiőmunká jukkái segítsék elő, hogy minden munkakörben megfeledő képesítéssel rendel­kezők dolgozzanak. A TAGGYŰLÉS felelősség­érzetet, tettrekészséget és » kommunistáknak azt a törek­vését tükrözte, hogy feltárják a termelés növelésének, gazdasá­gosabbá tételének tartalékait. Szó volt arról, hogy az üzem első féléves tervét 104 százalék­ra teljesítette. A taggyűlés vi­tájában azonban fény derült ar­ra, hogy a jó eredmények elle­nére még nem merítették ki a gyár valamennyi adottságát. — Ilyen lehetőségeket tett szóvá — bár csak kis részben — Ko­csis József, Adamkovics Lajos, Domokos Gergely, Dániel László és még mások. Indítvá­nyaik lényege az volt, hogy tervszerűen vizsgálják meg a termelés rejtett tartalékait, azonkívül nevelőmunkával és megfelelő ellenőrzéssel csök­kentsék az igazolatlanul mu­lasztott napok számát, jobb munkaszervezéssel pedig küszö­böljék ki a műszakváltások ide­jén előforduló várakozásokat Az értekezletet mindvégig ele­venség, kezdeményező készség, a párt és a gazdasági vezetők egy célért való munkálkodása jellemezte. Nyoma sem volt az öncélúságnak, a gazdasági fel­adatoktól független pártnumká- nak. Kezdetnek ez nagyon jó, biztató. ARRA VAN SZÜKSÉG, hogy továbbra is ilyen figyelmesen lássa el az üzemi pártszervezet gazdaságszervező feladatait és gondoskodjanak a városi párt­végrehajtóbizottság határozatá­nak maradéktalan végrehajtá­sáról. Nagy Jómét A* első út a csillagok felé címmel szovjet dokumentumfilm készült, amelyet a moszkvai filmfesztivál megnyitóján mu­tattak be. Képünkön: a film egyik jelenete — szerelik a V osztok-űrha jót Nyolc éve a világ körül — a Braziliana 1948-ban egy Rio de Janeiro-i könyvesbolt raktárhelyiségében ösz- szegyült néhány fiatal, hogy a brazíliai nép szokásait, mindennapi életének mozzanatait színre vigyék. Akkor még maguk sem gon­dolták, hogy pár év múlva világszerte is­mert művészek lesz­nek. Kecskemétre Lon­donból jöttek, s az út fáradalmait jóformán ki sem pihenve, ked­den este nagysikerű bemutatkozó előadást tartottak a Rávágy té­ren felállított színházi sátorban. Előadás után beszél­getni akartunk a mű­vészekkel. Nehezen ment. A tolmács mun­kaértekezleten fordí­tott; az együttes tag­jai pedig öltözőikben fáradtan vetették le színpadi ruhájukat. Az együttes igazga­tója Mieliv Askanazy — aki munkatársa és jó barátja volt Stefan Zweignek — alig né­hány órával a premier előtt érkezett Kecske­métre, nyomban uta­zott is tovább, s csak röviden válaszolt a kérdésekre: — Amikor az együt­tes megalakult, akkor ön még ekkora volt — mutatott tréfásan egy négyéves kisfiúra. A Braziliana nyolc év óta turnézik az öt világrész országaiban, s ez idő alatt csak né­ha-néha tértek haza, hosszabb-rövidebb sza­badságra a művészek. Az alapító tagok közül most is itt találjuk az együttes igazgató he­lyettesét, zeneszerzőjét és kitűnő dobosát, Ma- theusit és jeleségét, Di- nát, a csinos táncosnőt. 'S akik szintén az első pillanatban megnyer­ték a közönség tetszé­sét; Maria Sabina tánc- és énekművésznő, va­lamint Nelson Ferras énekművész. Mielőtt Maria „szóbaállna” ve­lünk, természetesen — átöltözik. S akik itt- tartózkodásuk óta több­ször látták őt, tudják, nem is akárhogyan. — Kedvenc öltözéke egyébként világos színű hosszú nadrág és egye­nes szabású mintás blúz. Két éve énekel és egy éve táncol az együttesben. Nelson Ferras az egyik leg­nevesebb tolmácsolása a brazil népdaloknak. Egyszerűségével, köz­vetlenségével lopta ma­ját a közönség szivé­be; együtt énekelték vele a refréneket. — Good bye! — bú­csúztunk a vacsorázni cészülö művészektől. — Viszontlatasra! Vi­szontlátásra/ — kö­szöntek vissza magya- •ul Nagy Éva Biztató kezdet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents