Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-13 / 163. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek] Hmzonhatmlílfó forinttal notefí őnftermelését a harmadik negyedévben megyénk helyi ipara ’ A másod» negye«*» Herr sikeres befejezése után további gyorsütemű fejlődés távlata bon­takozik ki a tanácsi helyi ipar harmadik negyedéves tervéből. Dk. Bruncták András, a megyei Patronálok A forradalmi tapasztalatok­ban, szocialista munkaszerve­zésben és öntudatban idősebb testvér, a munkások segítségére nagy szükség van megyénk ter­melőszövetkezeteiben. Ennek tudatában adnak segítséget az új útra lépett közös gazdasá­goknak a budapesti és a helyi patronáló üzemek munkásai. A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat a kecskeméti Egyetér­tés Termelőszövetkezetet négy, a Petőfi Tsz-t pedig két éve patronálja. Rendszeresen meg­javítják a tsz-ek kalapácsos da­rálóit, hasznos hulladékot ad­nak a kovácsműhelyeknek, se­gédkeznek az építkezésnél stb. A Bajai Épületasztalosipari Vál­lalat ajtókat, ablakokat adott a patronált termelőszövetkezet­nek. — Hasonló tevékenységet fejtett ki a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat, a ZIM Kecske­méti Gyáregysége, a Kiskunha­lasi Vastömegcikkipari Vállalat és még néhány üzemünk. El­mondhatjuk: a patronálók mun­kája tükröződik a termelés ésszerű megszervezésében, a párt és a KISZ-szervezetek mun­kájában és az egyre bontakozó kulturális életben. Amikor az eredményeket jól­eső érzéssel nyugtázzuk, egy­úttal azt is megállapítjuk: még több segítséget várnak közös gazdaságaink. Különösen azok, amelyek a tél folyamán ala­kultak, g tagságuk az idén kós­tolt bele a közösségi életbe. A fő feladat a közös gazdasá­gok megszilárdítása, a terme­lés megszervezése, tökéletesíté­se. Ezeknek megvalósításához tudnak nagy segítséget adni a patronálok. Helyes az a törek­vés a munkások részéről, amely a termelőszövetkezetbe lépett dolgozó parasztok egységének kialakítására, a régi, egymástól elszigetelt éleiből ittmaradt ha­mis nézetek, rossz szokások le­küzdése ellen irányul. Erejükhöz mérten járuljanak hozzá a patronálók a nagyüze­mi termelés feltételeinek meg­teremtéséhez. Nélkülözhető készleteikből adjanak át anya­gokat önköltségi áron. Működ­jenek közre a kisebb gépek ki­javításában, kapcsolódjanak be a szaktanfolyamok szervezésé­be, segítsék a termelőszövetke­zetek saját kivitelezésű építke­zéseit, kutassák fel a rejtett tartalékokat, segítsenek annak okos felhasználásában, értessék j meg a vezetőiekéi és a tagság­gal: a jobb élet alapja a terv­szerűen irányított közös mun­ka. a gazdaságos termelés meg­valósítása. Ez igen sokrétű feladat. Meg­kívánja, hogy megyénk minden üzeme, azok is akik eddig szó­ban hangoztatták a patronálás szükségességét, most már tevéke­nyen kapcsolódjanak be ebbe az egész népgazdaságot érintő fon­tos munkába» Főleg garnitúrákat készft Emel­lett egyedi darabok — asztal, seslonstb. — kerül M az üzem­ből mintegy 3 millió 100 ezer forint értékben. Gazdag programja van az építőalapanyag-gyártó vállala­toknak is, A téglagyárak pél­dául 10 millió 400 ezer égetett téglát, a bajai mészégető 600 tonna meszet, a Bajai Műkő- és Cementipari Vál­lalat pedig 12 ezer négyzet- méter mozaiklapot biztosít a lakosságnak. A vasipari üzemek is köz­vetve a lakosságnak dolgoznak. A Tiszakécskei Permetezőgép­gyár 1700 permetezőgépet gyárt A Kiskunhalasi Vastömegcikk­ipari Vállalat hagyományos cikkekből — sodronyfonat 38 tonna, vas- és fémbútor, vala­mint öltöző — 2 millió 300 ezer forint értéket termel. Ezenkí­vül 175 tonna füstcső legyártá­sa szerepel a harmadik negyed­éves programban. A megnövekedett feladatok sikeres lebonyolítása érdekében tovább tökéletesítik a mun­kaszervezést, ezzel megrövidítik az egyes gyártmányok elkészítési idejét, több helyütt bevezetik a sza­lagrendszerű termelést, másutt lerövidítik az anyag és kész­áruk szállításának útját, kiegé­szítik a gyártástechnológiai uta­sításokat, s új gépekkel frissí­tik fel a régi gépparkot Kádár János látogatása a munkásőrség országos parancsnokságán Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára és Bárányos József, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese meglá­togatta a munkásőrség országos parancsnokságát. A vendégeket a parancsnokságon Halas Lajos, a munkásőrség országos pa­rancsnoka fogadta, majd tájé­koztatta a parancsnokság mun­kájáról. A látogatás végén Ká­dár János hosszabb ideig szí­vélyesen, barátilag elbeszélge­tett a parancsnokság osztályve­zetőivel és az idei kiképzési év­ben kiváló eredményt elért egy­ség- és alegység-parancsnokok­kal. Napi hétszázezer dollárba kerül Saiazáréknak az angolai háború Bonn. (MTI) A Die Welt című nyugatnémet lap lisszaboni tu­dósítója cikksorozatban számol be az angolai fejleményekről. A tudósító bevezetőben utal arra, hogy Luandában, Angola fővá­rosában mindössze egyetlen kül­földi újságíró, a londoni Daily Telegraph munkatársa működ­het. A lisszaboni sajtó a lakosság „megnyugtatására” csak kis hí­reket közöl Angolából, s az el­ejtett beismerésekből az alábbi kép alakul ki: az angolai por­tugál fegyveres erők a kezdeti 4000 főről 20 000-re nőttek, s ehhez még 5000 — a portugá­lok szerint igen nyughatatlan — bennszülött katona járul. Ezzel szemben a Roberto Hol­den vezette angolai hazafiak erejét 15 000 főre becsülik. Bár a szabadságharcosok zöme még lándzsákkal, elöltöltő puskákkal harcol, nagyobb számban áll­nak rendelkezésükre a kongói hadseregtől származó, modem, belga gyártmányú kézifegyve­rek, géppisztolyok, sőt, könnyű SZÉNAG YÜJTÉS A nyári szántóföldi munkák közé tartozik a szálastakarm ányok betakarítása is. Képünkön az Állatfcwgalmd Vállalat páhi gazdaságának 14 holdas parcelláján gyűjtik a Zetar-vcmtatású fűkaszával levágott luoemaszénát. A gazdaságban, rendeltetésének megfele­lően, ebben az évben — négy turnusban — 500 szarvasmarhát hizlalnak meg, s ezek takar­mányozására termesztik a pillangósnövényt. Az első kaszálást május elején, a másodikat e hónap első hetében fejezték be. A korai első kaszálásnak köszönhetik, hogy — ha nem lesz szárazság— még kétszer, esetleg három­szor is letakaríthatják a termést. A gyűjtést egyébként a korai órákban végezték, hogy megakadályozzák a nagy melegben ‘«köMaüsezhető „ (Qfój&us János felvétel«,)! aknavetők is. Holden hadseregé­nek magvát a Bakongó törzs négerei adják. Harcuk egyik fő­módszere a gyarmatosítók gaz­dasági erejének megbénítása; elpusztítják a termést, s az amúgy is rendkívül gyér ango­lai úthálózatot megrongálva^ szinte lehetetlenné teszik a por­tugál csapatok mozgását. „Lisszabonba lehetőleg észre­vétlenül csempészik be az An­golából menekült portugálokat^ de a lakosság az adóemelkedé­sekből is világosan látja, miről van szó. A szennyes háború na­pi 20 millió escudóba (700 000 dollárba) kerül, ami egy évra> számítva hétmilliárdra rúg. Aa egész éves portugál költségvetési kilenc milliárd escudo — írja» végül a tudósító. Gagarin látogatása a manchesteri munkásoknál Manchester. (TASZSZ) Jurif Gagarin, a világ első űrhajós» szerdán reggel megérkezett Ang­lia legnagyobb ipari központjá­ba, Manchesterbe. A város la­kói szívélyes, meleg fogadtatás­ban részesítették a vendéget. Az öntödei dolgozók szakszer­vezetének épületében okmányt nyújtottak át Gagarinnak arról y hogy megválasztották a szak- szervezet tiszteletbeli tagjának. Ezenkívül egy aranyérmet is át­nyújtottak neki történelmi je­lentőségű űrrepülésének emlé­kére. Hollings-Wort a szakszerve­zet elnöke üdvözlő beszédében megállapította, hogy a Gagarin- nal való találkozás rendkívüli esemény a szakszervezet törté­netében. Büszkék vagyunk rá — mondotta —, hogy tisztelet­beli tagunkká választhattuk Ju- rij Gagarint, az első űrrepülőt. Válaszában Gagarin szívélye­sen megköszönte munkájának és az egész szovjet nép sikerének elismerését. További sikereket kívánt a szakszervezet tagjai­nak. Ezután Gagarin és a kíséreté­ben levő személyek az Associa­ted Electrical Industries Limi­ted Társaság üzemébe mentek, ahol Gagarin megtekintette az öntődét és beszédet mondott az összegyűlt munkások előtt. Han­goztatta: Különös örömmel tölti el, hogy kezet rázhat a kérges- kezű^ munkásokkal, a világon létező összes értékek megterem­tőivel. A gyűlés után a város polgár- mestere ebédet adott Gagarin tiszteletére. (MTI) mmrnm €9 finer 1961. JÜLHJS 13, CSÜTÖRTÖK? fendes hputfí «3BflSly*M* vene­tője elmondja, hogy a harmad» negyedévben 26 millió forinttal több árut termetnek a megye helyi > ipari üzemei, mint azt meg­előzően. K legtöbb árat a tanácsi könnyűipar adja. Termelési értéke a harma­dik negyedévben eléri a 105 millió forintot. Ebbői az összegből a Vegyes­ipari Vállalat 9 millió forintér­tékben női, férfi és gyermek alsó- és felsőruhákat gyárt. A méretes-részleg 1 millió 500 ezer forint értékű szolgáltatást vál­lal a lakosságtól. Ennek a vál­lalatnak volt kalocsai telepén július l-vel Bács-Kiskun me­gyei Textilfeldolgozó Vállalat néven önálló üzem alakult. Az új vállalat dolgozói há­rom hónap alatt 5 millió forint értékű fehérneműt adnak a kereskedelemnek. A cipőiparban, Kiskunmajsán posztóbetétes női házicipőt gyár­tanak, mégpedig 10 ezer dara­bot. A Kiskun Cipőüzemből 59 ezer pár gyermekcipő kerül az üzletekbe. A faipari vállalatok 3,5 millió Ft értékben fényezett hálószo­ba-garnitúrákat és szólóbútoro­kat állítanak elő. A festett bú­torok termelési értéke eléri a 700 ezer forintot. A Kecskeméti Faipari Vál­lalat kárpitozott bútorok­kal látja el a lakosságot.

Next

/
Thumbnails
Contents