Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-09 / 160. szám

Ragyog az új hidroglóbus 1391. július 9, vasárnap Neveléssel fegyelmezzünk és ne fegyelmezéssel neveljünk! Égj ügyészi vizsgálat tanulságai hogy házkörüli segítségét „el­veszítse* az iskolába járás miatt. Az ilyenfajta szül® magatar­tás természetesen később egyik oka lehet annak, hogy a nem megfelelő szellemi felkészültsé­gű fiatalkorú hajlik a csavar­gásra, majd az erkölcsi züllés­re, bűnözésre. Egy-egy fiatalkorú környeze­tének megvizsgálása során a családon belüli nevelés legkü­lönbözőbb eszközeivel találkoz­tunk. Több, sokgyermekes csa­ládnál észleltük, hogy gyakran válogatás nélkül minden gyer­meket azonos bánásmódban ré­szesítenek — függetlenül egyé­niségétől —; máshol elkényez­tetik, vagy durva testi fenyí­téssel „nevelik“. Hibás szemlélet K. T. szülőre komoly pana­szokat terjesztettek elő szom­szédai. Elmondták, hogy sok­szor minden ok nélkül bántal­mazza iskolás gyermekeit. A szülővel történt beszélgetés so­rán kiderült, hogy a gyermek Jffnnhnhnz tntntf iskolai eredményei gyengék. A szülő a velük való foglalkozás, megfelelő segítség és tanácsadás helyett a könnyebbnek vélt tes­ti fenyítéssel kívánta elérni, hogy a gyermekek jobban ta­nuljanak. Ez a szemlélet gyökeresen el­lentétes azzal a pedagógiai alapelvvel, amelyet magunké­nak vallhatunk, s mely szerint neveléssel kell fegyelmezni és nem fegyelmezéssel kell nevel­ni. A testi fenyítés a gyermeket nem győzi meg magatartása helytelenségéről, nem tudatosít­ja benne1 a helyes magatartást, hanem arra ösztönzi, hogy kez­detben apró csínyeit is titokban és fondorlattal kövesse el, a testi fenyítés előli megmenekü­lés reményében. E példák is bizonyítják, mennyire szükség van a neve­lési eszközök és módszerek megválasztására, a szülők he­lyes magatartására, mert a leg­több esetben szétzilált, rende­zetlen családi környezet, a fel­nőttek rossz példája az okai a fiatalkorúak erkölcsi kisiklásá- nak. Dr, Babay Imre az Országos Homokjavítási Operatív Bizottság Mint már hírül adtuk: az or­szágos és megyei irányító szer­vek, valamint a tudományos in­tézetek képviselőiből alakult bi­zottság kétnapos szemlét tar­tott megyénkben. Ennek során több állami gazdaságban és ter­melőszövetkezetben megvizsgál­ták a homokjavításban elért eredményeket, s programot dol­goztak ki a további munkára. Az Országos Homokjavítási Operatív Bizottság létrejöttével lényegében megkezdődött a homok terv­szerű, nagyarányú, tudomá­nyos alapokon történő javí­tása, amely program meghirdetésé­ben a megyei szerveké a kez­deményező szerep. A bizottság máris munkához látott. A szemle során öt álla­mi gazdaságban és ugyanannyi termelőszövetkezetben összesen 170 hold szántót, 160 hold szőlőt és 110 hold gyümöl­csöst jelölt ki kísérlet cél­jára. E kísérletek adnak majd vá­laszt arra. hogy milyen rendel­kezésre álló anyaggal, s ennek milyen mértékű adagolásával javítható meg tartósan és leg­gazdaságosabban a homok. Az eddigi tapasztalatok alapján a megyénkben is nagy tömegben található tőzeg és lápföld mé­lyebb rétegekbe való juttatása igen alkalmasnak mutatkozik. A kísérletekben felhasználják a hazánkban ugyancsak bőven OBJEKTÍV NEHÉZSÉG meglevő lignitport is. Ha a kí­sérletek igazolják ezeknek az anyagoknak alkalmasságát, úgy * megyében évente mint­egy 10 ezer hold homok válhat bőtermő talajjá. A tervek szerint az idei, mint­egy 4 ezer holdon előírt ho­mokjavítás egy részét már a bi­zottság által javasolt új mód­szerrel végzik el. A program értelmében az Or­szágos Mezőgazdasági Minőség- vizsgáló Intézet laboratóriumá­nak szakemberei a közeli na­pokban megkezdik a kijelölt gazdaságokban a helyszíni ta­lajvizsgálatokat. Júliusban állították fel a hartai tanácsháza előtti téren a hatalmas, 100 köbméteres hidraglóbust. Nemsokára meg­szűnnek a hartai vízgondok. Őszre elkészül a szivattyútelep és azután számos utcai kútból ömlik a víz, bárki bevezet­tetheti a lakásába is. Kovács László, a községi tanács V. h. elnöke gyönyörködik a hatalmas alkotmány szilárdan megépített talapzatában. A kanyargó Tisza mentén... Ott áll a ladik a part szélén. — Egyelőre semmi dolga Jó- lyárt Károlynak, a tiszakécskei strandfelelősnek. A vízben — ahol mélyül a meder és sebe­sebben fodroznak a hullámok — figyelmeztető tábla: tovább menni veszélyes, hiszen a Ti szán bármelyik pillanatban el­kaphatják az embert az örvé­nyek ... Az ötven év körüli strandfe­lelős kényelembe helyezkedik a ladik peremén, amelynek desz­káit már csak a csoda tarthat­ja, mert olyan régi alkomány. Körülöttünk éled, lüktet a párt: emberek százainak, vagy talán ezreinek sokszínű fürdőruhája, mint megannyi csillag, tündö­köl a parti fövenyen, s a víz­ben egyaránt. Nyár van, vasárnap délután, 30 fokos igazi nyár a hömpöly­gő Tiszán.. i Temető ess, mikor kivirágzik ••• — Látta-e már a Tisza kivi­rágzását? Nem? Sajnálhatja. De a róla szóló nótát bizonyo­san ismeri. Hej, hányszor éne­keltem már életemben, mert valóban temető ez, mikor kivi­rágzik ... Csak ülök a fövenyen ilyenkor és már hosszú évek óta bámulom a Tiszát, mert a vi­rágzást nem elég egyszer látni. Legutóbb — most volt pár nap­ja — három hétig tartott. Kari bácsi — így nevezik a környéken — bes^' tekin-' tete a vizet kénlel ■ !k ké­Az elmúlt negyedévben az !f- mság védelmével foglalkozó szerveink, a. gyámhatóság, a rendőrség, valamint a társadal­mi szervek felméréseket foly­tattak a megyében. A felméré­sek eélja az erkölcsi züllés és bűnözés veszélyének kitett fia­talkorúak számbavétele volt. Tapasztalataink szerint a fiatal­korú a legérzékenyebben a köz­vetlen környezeti benyomások­ra reagál. íme két példa erre: Azonos körülmények —■ különböző gyermekek A bíróság által tárgyalt egyik bűnügyben megállapítható volt, hogy az egyébként kifogástalan magatartást tanúsító K. Z. fia­talkorú vádlott huligánnak ne­vezhető, erkölcsileg züllött tár­saságba keveredett Velük járt szórakozni, g ehhez természete­sen pénzre volt szüksége, ame­lyet barátai példájára és bizta­tására becsületes szüleitől, ro­konaitól lopott el. A rossz tár­saság, és nem utolsósorban az otthoni ellenőrzés elmulasztása így sodorta a bűnözés útjára K. Z-t. A másik példát T. K. fiatal­korút — mivel szülei különvál- tan élnek — nevelőszülője ne­velte, aki magas kora, s a vi­lágtól való elzártsága miatt nem ismerte mai nevelési mód­szereinket. szükség esetén nem tudott erélyes lenni, s emiatt az unoka éjszakai kimaradásai egyre gyakoribbak lettek. Csa­vargóit, munkahelyére nem járt el. Italozott és rossz társaság­ba keveredett. A fiatalkorút a gyámhatóság intézetbe helyezte, ahol — a legutóbbi jelentések szerint is a legjobb véle­ménnyel vannak róla. A legközvetlenebb és legmé­lyebb környezett hatást termé­szetesen a család, a családi ne­velés gyakorolja a gyermekre. Sokszor a csaknem azonos kö­rülmények között élő családok gyermekei lényegesen különbö­ző magatartásűak. Egyik csa­ládé elhanyagolt külsejű, rossz magatartásé, a másik rendes, fejlett, szófogadó gyermek. A két ellentétes véglet a családon belüli nevelés különbözőségével magyarázható. Gyakran a szü­lők nevelés terén megnyilvánu­ló felelőtlensége az egyik leg­alapvetőbb oka a gyermek hely­telen magatartásának. Függetlenül egyéniségétől ? Egyik ügyben elmondta a fia­talkorú vádlott, hogy tizennégy éves koráig az általános iskolá­nak csupán két osztályát vé­gezte el, mert otthon kellett se­gítenie. A tárgyaláson a szülő kijelentette: inkább megfizeti a tanács által kiszabott 60 forint bírságot fia igazolatlan mulasz­tásaiért, de nem mond le arról, zevel állandóan az evezőt mar­kolja, hogy bármelyik pillanat­ban lökhesse a ladikot, ha vala­hol segélykiáltást hallana. Éle­tének nagy részét itt töltötte, ez volt a szülőhelye is, az ál­modó Tisza-part. Ügy ismer itt mindent, a folyó rejtett örvé­nyeit, akár a saját tenyerét Életmentés, kagylóvágás Egész nyáron népes a Tisza- part. Évente sok-sok ezer ember fürdik itt, akik az ország külön­böző részeiből jönnek, mert hű- sölni akarnak a vízben. Szeret­nek is itt lenni, mert másfelé a folyó gyakran szedi áldoza­tait. Itt azonban kilenc év óta egy haláleset sem történt. Azaz öt évvel ezelőtt majdnem .:, — Izgalmas nyaram volt ak­kor. Hatszor kellett összeszed­nem minden erőmet és tudo­másomat Egyik vasárnap két kislány messzebbre merészke­dett. Százötven méter széles nálunk a Tisza, azon a részen pedig, ahová beúsztak, 4—5 méteres gödrök vannak és erős a sodrás is. Elkapta őket az ör­vény. Pillanatokon múlott az életük. A hajuknál fogva rán­gattam ki mindkettőjüket a partra. * Az emlékeiktől izzadságcsep - pék gyöngyöznek homlokán Zsebéből cigarettát kotor elő. A Tisza közepén éppen vízibusz halad, hatalmas hullámokat fodrozva, Amikor eltűnik a kanyarban, újra megszólal at strandfelelős. — Szerencsére már kevesebb azoknak a száma, akik henceg­ni akarnak merészségükkel, Egy-két fiatal azért akad még* aki átúszik a túlsó partra. Da csak akkor, ha véletlenül nem vagyok itt. Tegnap is csónak­kal hoztam vissza egy kislányt. Többet van viszont forgalom­ban a „patókaládám”. A fürdő- zők gyakran ugrándoznak a víz­ben és errefelé sok a kagyló^ amelynek éle felsebzi a lábat. Ma tizenhárom kagylóvágást kötöztem be... Meg ifjúi a folyó partja Sokáig már nem bírja egye­dül ezt a hatalmas forgalmat a vén folyó partján levő földmű­vesszövetkezeti halászcsárda. A fürdőzők kabinjai is kevésnek bizonyulnak. A községi tanács jövőre szállodát, üdülőt szeret­ne építeni. Ebben segítene anya­gilag a Béke és a Szabadság Termelőszövetkezet is. — Bizony elkelne itt az üdü­lő, szálloda, egy-két csónak — mondja a strandfelelős és el­búcsúzik, mert ő ilyenkor, este­felé szokott fürdeni egy kicsit. Nagy karcsapásokkal úszik a túlsó part felé. Neki szabad: a Tisza-part szülötte és a folyó Vgalább úgy ismeri már mint ő annak legveszélyesebb örvé­nyeit.,, Márkus János

Next

/
Thumbnails
Contents