Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-08 / 159. szám
ML Gazdag fala üászszenilászló (Községi tadósftőnfetfl.) Kilencevenkilene taggal, személyenként 100 forintos részjeggyel, s összesen 19 ezer forint betéttel alakult meg három évvel ezelőtt a Jászszentlászlói Takarékszövetkezet. A szövetkezésnek ez a formája Igen eredményesnek bizonyul. Ma már közel félmillióra — 480 000 forintra — rúg a 277 személyt számláló takarékszövetkezet betétállománya. A tagság 326 esetben vett Igénybe 5 ezer forintig terjedő kölcsönt, melyet leggyakrabban tatarozásra, áltat-, bútor-, rádió-, televízió-, motorkerékpár- és mosóerépvásári ásra fordítottak. Jelenleg 240 ezer forint kölcsön van a tagságnál amit általában 10 havi részletben fizetnek vissza, A Jászszentlászlói Takarék- szövetkezetnek sok szánk! és móricgáti tagja Is van. Szívesen tartják Itt a pénzüket az emberek, mert biztos helyen tudják s ha a szükség úgy hoz- za. nem ekoz gondot egvinás kisegítése: a kölcsön felvétele. Asszonyok a issében Az egész járás büszke rájuk — Hogyan halad a növényápolás? — érdeklődőin a Bácsalmási Járási Tanácsnál, s az elnök elvtárs már első szavaiban is ezt mondja: »Minden dicséret az asszonyoké!-« A legszorgalmasabb? Olyan talán nincs is. Mert csaknem minden tsz-be egyformán szorgalmasak. A bácsalmási Petőfi, Lenin Tsz-ben, éppen úgy mint az Aranykalászban. Madarason az asszonyok gondjaira bízott terület olyan, hogy kiválik a vegyes brigád művelte területekből. A tataházlak a baromfit»»* velésben mutatott példa mellett egyéb területen is kezdeményezők. Lengve! Béláné járás! tanácstag a tsz-közi baromfitelep dolgozója javaslatára egy csapat asszony vasárnap délután is kapált, hogy a növényápolásban se legyen hiba. A tojás- és baromfi értékes! A fűzfavessző művészei Engedelmesen hajlik a fűzfavessző a mester gyakorlott keze alatt. Az egymásba ölelkező vesszörengetegből formálódik a kosár, amelyben lehet, hogy nem is olyan soká egy szőke skandináv fiatalasszony viszi a piaerői az ebédre valót. Mert a Bács- Kiskan megyei Vegyesipari Vállalat alpári kosárfonó telepén most Is er portra dolgosnak. Termékeik jelentős részét, mintegy 35 százalékát külföldre szállítják. Készítményeik között megta- láhatők a hagyományos kerti bútorok, a külföldön és belföldön egyaránt kapós, modem, kagylófoteles kerti bútorok, a legdivatosabb vesszőkosárkák, és gyümölcsszedő kosarak. Az idei nyáron 2000 darab tojásos kosarat, és ugyancsak 2000 Ízléses, úgynevezett Mózes-kosarat (gyermekkosár) szállítanak Becsbe, Philadelphiába 2000 ruháskosarat, Svédországba pedig 900 darab kecses vonalé kar kosarat, ' ■ 1 "rn ’ Három-négy ilyen kosarat készít naponta Kiss István. tés állásáról tájékozódom a földművesszövetkezet járási központjában. S először megint az asszonyok kerülnek szóba: — Eredményeink szépek < mondja Juhász Péter, az FJK- igazgató-elnöke. Baxomfiíelvá- sárlási tervünket járási szinten időarányosan csibéből 197 százaiéira, kacsából 254, libából 235, pulykából pedig 170 százalékra teljesítettük. Ha értékelni kívánjuk ezt az eredményt, először a nőtanács munkájáról kell szólnunk nagy elismeréssel. A szerződéskötésben a katymári asszonyok segítettek igen sokat, a baromfi szakszerű tartásában Madarason éa Tataházán mutatnak igen szép példát. Bármerre visz ütünk, a* asszonyokról mindenütt csak dicsérő szót hallani így bizony. A bácsalmási Járás büszke az asszonyokra és jogosan. Mert szorgalmas, derék munkájukkal a tsz-ben és példás helytállásukkal a ház körül méltán kivívták az elisme- P. L Jelentkezzenek a károsultak! Dósai József Kecskemét, Cigány János utca 13. sz. a. lakos, aki jelenleg előzetes letartóztatásban van, sorozatos csalásokat követett el a kecskeméti járás területén, sőt Budapesten is. Különböző összegeket vett fel magánosoktól. »Módszeréhez tartozott az Is, hogy állítólagos esküvőjére hivatkozva órát, különböző összegeket és ruhákat csalt ki, ugyancsak magánosoktól. A rendőrség felhívja a károsultak figyelmét, hogy saját érdekükben jelentkezzenek a kecskeméti városi és járási rendőrkapitányság épületének I. e. 35. sz. szobájában.. PETŐFI NEPB \ Magyar Szocialista Miokáspár ßacs-Kiskun megyei Bizottsága es * megyei tanács laoia. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weltner Dániel Kiadta. i Petőfi Nepe La okiadé Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Szecnenyi tér ti szám Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19 26-16. Belpolitikai rovat: 11-29. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal! Kscökemet. Szabadság tér Va. • Telelőn 17-09 Teri észt! a Magyar Posta, Előfizethető' • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl! 1 hónapra 19 Ft. Bars-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Ted.; 15-2» 27-49 Megindult a föld Emlékezés az 1911. július 8-i kecskeméti földrengésre Éppen fél évszázada annak, hogy félelmetes földrengés rázta meg hazánk középső részét. A földindulás, amelyet földalatti dübörgés kísért, kiterjedt az egész Duna—Tisza közére, elhatott a Tiszántúlra és a Dunántúlra, érezhető volt még Miskolcon, Debrecenben, Pécsett és Kaposvárott is. 1911. július 8-án virradóra, a pitymallat első perceiben, hajnali 2 óra tájban a Margitsziget megriadt madarainak csipogása jelezte a veszedelem kezdetét A nagyobb földlökések 3—4 másodpercig tartottak. A veszedelem a legtöbb helyen nem okozott jelentős kárt Megmenekült a főváros is, de az Alföld néhány városa, mint Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét erősen megrongálódott Romokban a várót» A legszömyűbb rombolást Kecskemét szenvedte, mert a földrengés epicentrumába került Városunkban hajnali 2 óra 10 perckor hatalmas, mennydörgésszerű robajra, irtózatos recsegésre, ropogásra riadtak fel az emberek. A földrengés szörnyű látványa és a megismétlődő apróbb földmozgások miatt az emberek többsége az utcán, tereken vir- rasztott, nem mert visszatérni lakásába. Pokrócot paplant subát vittek ki a szabad ég alá és ott töltötték az éjszaka hátralevő részét Csak a reggel fényénél lehetett meglátni és megítélni, hogy mi történt az éjszaka. Kecskemét valósággal romokban hevert a földrengés után. A piactér és a Vásári utca valósággal romhalmazzá vált. A Halasi utcában egyetlen kémény sem maradt épen és a házak tűzfala mindenütt leomlott. A városháza siralmas állapotba jutott: szobrai ledőltek, a leomló kémény a közgyűlési terem mennyezetét is beszakította. Súlyos sérülést szenvedtek Székely Bertalan híres freskói is. Leszakadt a törvényszék és a Leszámítoló Bank épületének oromzata. Megrongálódtak az iskolák és a laktanyák is. A Beretvás-féié szálló több tűzfala leomlott. A nagytemplom remek festményei, amelyeket azelőtt néhány évvel Roskovics Ignác festőművész alkotott, csaknem tönkrementek; a 72 méter magas sugártorony megrongálódott. A zsidó templom szintén nagy károkat szenvedett, falai megrepedeztek, hatalmas hagymakupolája félrefordult. A konzervgyár kéménye ledőlt, a gyufagyáré megrongálódott.* As ország részvéte Sokan élnék még Kecskeméten, akik átélték a városnak ezt a katasztrófáját és mélyen át- érezték ezeket a szomorú sorokat Érdekes, hogy a nagy sikeren- csétlenségben — bár többen megsérültek — emberéletben nem esett kár. A földrengés okát kutatva, rengeteg téves felfogás, tudoÁz űrhajósok is hasznát veszik. Felesége, akj még édesapjától tanulta a szép mesterséget, szári tórádra fűzi a legújabb minta szerint, exportra készült kosarak*^ Irta: N. Tyitov professzor. Az utóbbi időben egyre több szárított zöldség és gyümölcs kerül forgalomba a Szovjetunióban. A szárított élelmiszerek rendszerint a konzervgyárak pozitív hőmérséklettel dolgozó szárító berendezéseiben készülnek. Nemrég azonban a Leningrádi Kereskedelmi Főiskola élelmiszertanszékének tudományos munkatársai az élelmiszerek szállítására negativ hőmérsékletű vákuumos eljárást alkalmaztak. Ez abból áll, hogy az előzőleg fagyasztott élelmiszereket hermetikusan zárt vákuumkamrákba teszik. A vákuumszivattyú bekapcsolása Után a kamrában légritkulás áll be és a fagyasztott élelmiszer párái a hűtőkondenzátoron lecsapódnak. Az ezzel a módszerrel szárított zöldségek és gyümölcsök megőrzik a friss termék ízét és tápértékét. S ami a legfőbb, hermetikus csomagolásban tetszés szerinti ideig tárolhatók. Az ilyen kitűnő minőségű, vitaminokban gazdag szárított élelmiszerek nagyszerűen fel- használhatók a nagy városok és a távoli észak lakosságának ellátására. Valószínű, hogy még nagyobb jelentőségűvé válnak a_ jövőben sorrakerülő űrrepülések Idején az űrhajósok táplálkozásában« mánytalan, sőt babonás néze* terjedt el a városban. Voltak« akik gonosz szellemek varázsával magyarázgatták az eseményeket, de még komolyabb emberek is azt emlegették, hogy a város egy földalatti tűzhányó kráterén fekszik és bármely pillanatban izzó láva öntheti eL Dr. Lóczy Lajos, a világhírű magyar geológus közvetlenül a katasztrófa után a helyszínre sietett és megállapította, hogy a kecskeméti földrengés menj vulkáni, hanem tektonikus jellegű, vagyis a földkéreg réteg- ződési mozgásával kapcsolatos} újabb jelentős rengéstől pedig már talán évszázadokig* sera kell félni, mert a földcsuszamlás következtében beállott talajmozgás megszűnt, a kéregben, felgyülemlett feszültség eloszlott. Az ország részvéte a földrengéssújtotta Kecskemét felé fordult A dolgos kecskemétiek: nem vártak miniszterre, főispánra, hanem a földrengés után nyomban hozzáfogtak a romok eltakarításához az épületek javításához. A kőműves- és cse- repező segédek önként lemondtak a kollektív szerződés előnyeiről és a legminimálisabb bérért vállaltak munkát, hogy a földrengés-okozta károka* helyreállítsák. Vidékről is temérdek kőműves érkezett Kecskemétre. A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének megbízásából Bokányi Dezső, a MÉMOSZ akkori elnöke táviratot intézett a városi törvényhatósági bizottsághoz, melyben a kőművesmunkák gyorsabb elvégzéséhez a szövetség közreműködését ajánlotta feL Az építési vállalkozók azonban, kiknek egész raja lepte el a várost, visszaéltek a helyzettel: óriási összegeket kértek a megrongálódott házak rendbehozásáért. Ügy látták, hogy ax elemi csapásból nagy hasznot lehet hűzni. A tégla, a mész és a cserép ára is felszökött. A címeresek nem erőlködtek A város Kada Eleknek, Ml akkori haladó szellemű polgármesternek a vezetésével segélyezési bizottságot szervezett. A segélyakció országszerte megindult és tekintélyes összegű adományok érkeztek a károsultak részére. Az adományozásokban is a kisemberek jártak az élen. Horváth Ambrus lapja, a Magyar Alföld 1911. évi augusztus 27-i számában ilyen megállapításokat tesz: „Most, hogy Kecskemétet a földrengéssel egy nagyobb elemi csapás sújtottal, az adózók névsorában figyelemmel kísértük a mágnások és főpapok tisztes neveit Hát látjuk, hogy a legtöbb mágnás és főpap évi jövedelméhez képest nem nagyon erőltette meg magát az adakozásnál. De azután vannak olyan címeres fajmagyarok is, kik semmit sem adtak. Szóval a méltóságos és kegyelmes urak nem nagyon messze mentek el a könyörüle- tességben, hogy segítsenek szerencsétlenné lett keresztény embertársaikon. Jól összeszorították a markukat és egy hazafias fügét mutattak a kecskeméti kéklajbisoknak.” A lap szeptember 17-1 számás ban az „Akár reng, akár nem, de a kilakoltatásoknak meg kell történni!” című cikkben olvashatjuk: „A kislakások fele pedig, ha csak nem több, igazán nem emberi lakásnak való, akár reng a föld, akár nem! Sőt a rengés némileg javított, mert sokan kimentek a sátorba lakni.” Bizony, ilyen viszonyok voltak abban az időben városunkban. Akik pedig újabb földrengést jósoltak, azoknak mégis igazuk lett: nem ,a föld alatti tűzhányó tört ki, de kitört az első világháború, majd a reménység rövid felvillanása után az ellenforradalmi reakció két és fél évtizede következett. ELrajnyák Nándog
