Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-07 / 158. szám
4. Mal fm. fff9m 7, pántok Az ifjú város (III.) Amikor beszélgetésbe merültünk a szibériai újságírókkal szerény szavakkal, de mélyen érzett belső tűzzel azt mondották: „Mi, szibériaiak arra vagyunk büszkék, hogy nálunk mindenből a legnagyobb épül.” Ez az érdekes és kissé patetikus szibériai öntudat egyáltalán nem indokolatlan. Szibéria valamikori tényleges száműzetésben semy- vedt múltja összehasonlítva negyvennégy esztendő grandiózus vívmányaival és napjaink építkezéseinek méreteivel, mindenkiben állandóan visszatérő refrénként egyazon érzést kelt: minden a legnagyobb méretekben épül. Azonban mi, akik ke- resztül-kasul Jártuk úgyszólván az egész Szovjetuniót, bátran mondjuk, hogy nemcsak Szibériában, hanem az egész országban minden a legnagyobb méretekben épül. De hogy a szibériai kollégáknak mennyire igazuk van, azt nagyon jól példázza az Irkutszktól autóval egy óra járásra épült ifjú vá- roe, a tízéves Angarszk. Hasonlóság — különbség A helyi lap főszerkesztője mikor megtudta, hogy magyar újságírók érdeklődnek az új város iránt, nyomban Sztálinvá- roshoz hasonlította Angarszkot. Tízéves városok között tényleg nagyon sok hasonlóság lehet és mi büszkék voltunk arra, hogy a távoli Szibériában is tudnak a mi Sztálinvárosunkról. A különbözőség a méretekben van. Ügy, ahogy a szibériaiak mondják a »legnagyobb méretekben-«. Angarszk a város lakóinak számát tekintve négyszerese a mi Sztálin városunknak, hiszen 162 ezer ember lakja. Különbség van még abban is, hogy An- garszknak nem volt egy Duna- pentele elődje, hiszen helyén az áthatolhatatlan taiga terpeszkedett hosszú évezredek óta. S ezen a helyen az Angara és a Titoly folyó között merészen és a nehézségektől nem félve vágtak neki a szibériaiak egy új város alapításának. A város villámgyorsan épült fél. Ukrajnából, Belorussziából, Le-* ningrádból és a hatalmas Szovjetunió más részeiből ezrével jöttek a fiatalok, hogy új várost alapítsanak ezen, a szinte kimeríthetetlen gazdagságú földrészen. És ez az új váró« olyan modemül, olyan díszesen és olyan nagyvárosiasán szakítja meg a tajga környéken összefüggő nagy takaróját, hogy az emberek tíz év múltán már szinte elfelejtették az első évek küzdelmes nehézségeit. Lyuba szülővárosának vallja... Mert nagy küzdelem volt felépíteni 837 ezer négyzetméter lakást, ami annyit jelent, hogy egy lakosra 7 és fél négyzetméter lakóterület jut. Az elmúlt évben 115 ezer négyzet- méter lakás épült és ebben az évben újabb 120 ezer négyzet- méter lakást adnak át rendeltetésének. Az épületek zöme 62 lakásos, előregyártott elemekből készült úgynevezett panelház. Ezek építése rendkívül gyors. Az épület harmihc nap alatt, a berendezés, szerelés, vakolás további két hőnap alatt, tehát összesen három hónap alatt készül el. S míg az új házakat járva elismerésünket fejeztük ki a gyorsan és szorgosan dolgozó építőknek, saját építőiparunkra gondol tün k és arra: bár a mi építkezéseink gyorsaságán elcsodálkoznának egyszer már a külföldi újságírók. Az építkezéseken zömmel fiatalok dolgoznak. Az egyik épületen éppen egy lakás tapétázása közben találkoztunk Lyubával, a húszéves ipari tanulóval, aki elmondotta, hogy a messzi Altéiból jött az ifjú városba és úgy megszerette An- garszjcot, hogy hajlandó szülővárosának vallani. Naponta harminc gyermek Wa«y küzdelem lehetett felépíteni 25 iskolát, ahol 14 ezer diák tanul. 48 óvodát, ahol 5000 gyermek érzi otthon magát és 32 bölcsődét, ahol 3500 piciny kap nevelést És. mennyi minden épült még a felsoroltakon kívül, öt ipari iskola, hat mozi, közülük három szélesvásznú. Ti- ' zennégy szórakozást nyújtó klub, egy kultúrpalota. 21 étkezde, 70 űriét, 10 ezer főt befogadó sportstadion és két kór- házkompíexum._Ebben az évben még 30 szodáHs intézmény készül eL Kétszázezer forinttal korszerűsítik a kalocsai művelődési házat Megkezdődött művelődés! otthonainkban, városi művelődési intézményeinkben a nyári idény. Ilyenkor kerítenek sort *z épületek tatarozására, felújítására Is. A kalocsai városi művelődési ház ezen a nyáron ariivte teljeses megújhodík, megfiatalodik. Az eléggé elhanyagolt épület karbantartása már régen esedékes. Éppen ezért örömmel fogadta a hely* tanács vezetősége, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága az idén 100 ezer forintos keretet bocsát a művelődé* ház rendelkezésére kft». SOnbOzö «újítási éa Javítási munkák elvégzésére. A tervek szerint ebből a tekintélyes ősz- szegből alakítják ki és korszerűsítik a színpad előtti zenekari árkot, felújítják a színpadot is, a nagytermet, amelyben a színházi előadásokat szokták tartani, enyhe lejtésű padlózattal látják eL Jut a pénzből arra is, hogy korszerű ruhatárat hozzanak létre. A tanács végrehajtó bizottsága a kőzségfejlesztési alapból ugyancsak százezer forintot fordít a művelődési ház további korszerűsítésre éa karEbben a tízéves városban naponként 30 gyermek születik. És a lakosság átlagéletkora 39 esztendő. Tehát nemcsak a város ifjú, hanem lakói is. És ebben az ifjúságban nagy lendület és energikus törekvés van a jövő építésére. Az új üzemek egész sora jött létre: az elektrotechnika, a cement, a kerámia, a gipsz, a gépjavítás, az olaj- feldolgozás, a konfekcióipar, és a bútorgyártás lelt otthonra. Elektromos berendezéseket olyan nagymennyiségben gyártanak. amely 50 város épüléséhez elegendő. Az ember új vonásai Az új várossal az úi ember is megszületett. Mióta hazajöttem a Szovjetunióból, sokszor és sokan feltették a kérdést: — mennyiben más a kommunizmust építő ember, van-e valami különbözőség, ha összehasonlítjuk velük magunkat. A feltett kérdésekre mindig igennel válaszoltam és bár népünk szorgalma, tehetsége, alkotókészsége, moralitása, jó ítélőképessége vitathatatlan, mégis azt kell mondjam, hogy mi még csak törekszünk mindarra, amit többek között Angarszkban már megvalósítottak. Milyen nagyfokú öntudattal rendelkezik az a nép, ahol a mozikban megszüntették a jegy- ellenőrzést, de senki sem megy be jegy nélkül. Az éttermekben és az üzletekben teljes egészében az önkiszolgálás gyakorlata honosodott meg. A villamosokon nincs kalauz és senkinek sem jut eszébe, hogy a viteldfj megfizetése nélkül utazzon. Ezek olyan új és számunkra érdekes vonások, «melyek a Szovjetunióban egyre nagyobb méretekben terjednek. A szám űzőitek útja És még egyet, ami nagyon jellemző az egész szovjet népre. Angarszk városának nincs hagyománya. Nem állt módjukban ódon épületekre tör ’nelmi eseményeket felelevenítő márvány- táblákat helyezni. Nincs műemlékük sem, ha csa k nem' az, hogy a mai betonutak, villamosok, trolibuszok és a hatalmas paloták helyén évezredeken át a tajga vadonja állt. De valaha, évszázadokig a tajgán keresztül erre vezetett egy görbe Ívű út, ahol a vasba vert, éhező, szomjúhozó, megkínzott száműzötteket, mint a barmokat hajtották. És bár az új városnak minden útja és utcája nyílegyenes. Itt, a valamikori száműzöttek útján, az út görbe hajlata mentén építették a házakat. Emlékére és tiszteletére azoknak, akik az orosz nép előbbi történelmében a száműzetés szomorú sorsára jutottak. A angarszkiak méltán szeretik városukat S nyomban barátjukká fogadják azokat akik dicsérik városuk szépségét. így hát mi is gyorsan jó barátokká lettünk valamennyi angarszki ismerősünkkel, hiszen az ifjú város szépsége mindannyiónkat csodálkozásra késztetett (Folytatása következel Writha Motel 9 MEQÉRI NAPI- és hetilapjaink a nyár .gyakorlati” beköszöntése óta rendszeresen közölnek tudósításokat arról, hogy hányán kerestek menedéket a nap perzselő sugarai elől, melyik strandon mennyi sör, limonádé, bambi, virsli és halászlé fogyott eL De ettől függetlenül is sokan, nagyon sokan — mindazok akik maguk is hűs vizekbe menekülnek a meleg elől -*- tudják, tapasztalják, hogy melyik fürdő vezetősége hogyan gondol vendégeire. Nem mondjuk, szép dolog az, hogy az elmúlt vasárnap annyi sört fogyasztott el megyénk lakossága, mint ebben az évben- még egyetlen nap sem, és hogy a Duna menti halászcsárdákat megrohamozták az éhes fiirdő- zők. örülünk is neki. Mégis úgy gondoljuk: igazuk van azoknak a strandolóknak is, akik mégsem elégedettek „vendéglátóik gondoskodásával”. A STRANDOKON elhelyezett kölcsönző könyvtárakról lenne szó, amelyet már évek óta hiába keresnek azok, akik nem elégednek meg egy-egv pikoló sörrel,, szendviccsel, hanem a kellemesen eltöltött vasárnaphoz egy-egy könyv elolvasását is hozzászámítják. Azt mondja a megyei könyvtár. amely néhány esztendővel ezelőtt nagy örömmel fogadott kőnyvkölcsönzést beszüntette a strandokon, hogy „nem éri meg. mert nagyon rongálódnak a könyvek”. (?!) Megéri, vagy nem éri meg? Azt hiszem, az emberek kultúr- szomjának kielégítéséről lévén szó, így nem tehető fel a kérdés. „A nap kiszívja a könyvet" Ha már itt tartunk, megjegyezhetjük: a városi könyvtárból kölcsönzött könyvet Is olvashatja a napon az olvasó! S bizonyára sokan vannak is, ■akik mégis csak könyvtári könyvet olvasnak a strandon. És jól teszik, hogy olvassák. Könyvtárainknak nem lenne szabad ilyen okokra hivatkozni. Megyei könyvtárunknak saját könyvkötő üzeme van, s csak ez év első negyedében is több mint 12 ezer kötettel gyarapodott könyvállománya. IGAZ, aki már rájött a dolog nyitjára, nem sokat törődik azzal, hogy a strandokon nincs könyvkölcsönző: kölcsönöz a városi könyvtárból. De marad d folyóirat kölcsönzés igénye, amely nem teljesítésénél mér anyagi okokra sem hivatkozhatnak, hiszen csekély pénzösz- szegről van szó. Reméljük, a megyei és a városi könyvtárak Is kölcsönadják folyóirataikat, ha a strandok Igazgatói megteszív a megfe’elő lépéseket: kijelölik a kölcsönző személyét stb. A strandolők igényelnék, s kérik — a strandok igazgatóságain hát a sor! Nagy Év* A csinos férj Olasz film A legtöbb embernek van valami szenvedélye, rögeszméje. Ilyen Marco Tomabuooi futballraj angáaa ia. 1 »n»-~ és nagyon igazságos futballbíró, • el sem tudná bogy vasárnapjait ne a mérkőzéseken töltse. Most Is egy izgalmas meccsről tér haza. Felesége, Lud an* helyett azonban csak az asszony gyűlölt kutyája és a magnetofonszalagra rögzített utasítások várják: Ne hagyd égve * villanyt..« N« törd megint össze a szekrónyfiókot«.. Ne feledd el, hogy,* kutya még nem kapott enni..« A ma esti veszekedés teirmésaBtesen mc^n* eOiei IfflirieOen, ■Luciana ismét szemére veti, hogy minden vasárnapját kénytelen egyedül tölteni, * hogy Marconák a futball miatt örökösen állást kell változtatnia. Luciana elhatározza, most már 6 intézi el férje áHásügyét s elhelyezi Marcot a hanglemezgyárnál, ahol maga is dolgozik. — így legalább mindig ellenőrizhetem — gondolja. Marco rá is szorul az ellenőrzésre, mert hamarosan Luciana valamennyi ifjú kolleganője rajong a csinos férfiért Az asszony haragjában és féltékenységében a saját szobájában helyezi el férjé* és rábízza a bérszámfejtést Marco még soha életében nem csinált ilyen munkát, természetes tehát, hogy minden* összezavar és fizetéskor egymást érik a reklamációk. Ezen aztán ismét kitör a veszekedés, s végül Marco elhatározza, hogy visszamegy apjához. Marco csak rövid ideig tartózkodik az apjánál, mert végüli* győz * szerelem és kibékül feleségével. A film főszerepeit Giavarm* RalU, Marceöe Mestnofwnrff éa Vittorio De Sáca alakítja. Japánban is alkalmazni fogják a szovjet szénfejtési módszereket A Japán „Mletri Mining" bányatársulat elnöke bejelentette, hogy a társulat Hokkaidó szigetén a szovjet hidraulikus szénfejtési módszert fogja alkalmazni egyik bányájában. A Kan Kuriki társulat elnöke június 21-i tokiói sajtófogadásán szintén bejelentette, hogy • czun&kavai bányákban még az idén bevezetik a hidraulikus szénfejtést Rövidesen Japán szénbánya- ipar} küldöttség utazik a Szovjetunióba, a Szovjetunió és japán magáncégek között nemrég létrejött szénipari műszaki tapasztalatcsere-egyezmény keretében.
