Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-06 / 157. szám
A tisztaság a legjobb védekezés a bőrgombásodás ellen AZ EMBERT bőr felölel* körülbelül két négyzetméter területű, s bármelyik pontján alkalmas arra, hogy gombás megbetegedés helyévé váljék. De különösen alkalmas helyei ezeknek a megbetegedéseknek a lábbeli viselése folytán az egymáshoz tapadó ujjak közei. Ezek a helyek izzadékonyságuknál fogva nyirkosak, melegek, s fénytől való elzárásuk miatt ki- pállásokra nagyon alkalmasak. A bőrgomba megtelepedésére és továbbterjedésére is ezek a bőrrészek a legérzékenyebbek. A betegség szinte mindig a negyedik és az ötödik ujjak között lép fel, s innen terjed fel a lábhátra, vagy a talpra, igen sokszor a körömre, körömágyra is A bőrgomba többnyire viszketéssel jár együtt, s vakarással magunk visszük a testfelület távolabbi helyeire. ÜJabb orvosi megállapítások, hogy még a belső szervek is ki vannak téve a gombák támadásainak. Elsősorban a tüdő, ahova besafvódá- útján kerülhetnek. né! a hajmentén jut a fertőzés a bőr mélyebb rétegedbe. Nagy szerepet játszik a fertőzés terjedésében a közös fürdő, a strandolás, a közösen használt farácsok és a mindig nedves szőnyegek miatt. Egészségtelen a harisnya nélküli cipőviselés a szánté csak talpi részből és néhány pántból álló lábbeli is. A BŐR gombásodása éllen az egyetlen, de nagyon fontos védekezési mód • gonóem ős ángyon gyakori tisztálkodás. A lábujjak közeit lehetőleg mindig tartsuk szárazon, ami többszörös porozással érhető eL Lehetőleg ne viseljünk műanyag harisnyát, vagy zoknit, s a közös fürdők után ne mulasszuk ei a fertőtlenítést, amely szeszes törlésből, vagy fertőtlenítő porokból állhat Dr. ffwgy György Befőzés A teljesen érett, sárgaőszibarackot, ringlószilvát nyersen is eütehetjük télire. A meghámozott, illetve megmosott, de nem vizes gyümölcsöt szitán áttörjük és a súlyával egyenlő mennyiségű kockacukorból megtört, átszitált cukorral egy teljes órát keverjük. Jói kitörött üvegekbe téve lekötjük. Az így konzervált gyümölcs magas vitamintartalma megmarad, s télen rendkívül ízletes vajas kenyérre kenve. Ez a lekvár süteménybe azonban nem alkalmas, ezért jelöljük meg az üvegeket. RECEPTEK A KÓROKOZOK dig a főid, különösen a nedves, nyirkos termőföld. Háziállataink közvetítésével a korhadó, penészesedé növényi anyagokról jut az emberre az állatok gondozásának eszközeivel: a lókefével, abrakostarisznyával, kötelekkel, villákkal, állatvakarók- kal, itató vedrekkel, s nem utolsó sorban a lópokróccal, ami gyakran közös használati tárgy az állatokkal. Természetesen terjedhet emberről emberre te egyes családon belül és itt is főként a közös eszközök révén, mint például a fésű, takaró, egybevetett ágynemű, a közös családi papucs: 9 BETEGSÉGEK lefolyásukban könnyebbek hacsak a bőr felülete betegszik meg. Sokkal nehezebb a gyógyítás, ha a betegség már a bőr mélyebb rétegeibe is lehúzódott, főként az egyes szőrszálak mentén. Felnőtteknél a keményebb szőrzet; haj, szakáll, bajusz, gyermekekTaltott karfM. Szép, nagy tömör karfiolt félpuhára főzünk. Ha kihűlt, óvatosan kiszedjük a torzsáját, megtöltjük sonkás rizzsel. Megfordítjuk a karfiolt, tűzálló tálba tesszük, leöntjük pirított, zsíros morzsával, tejfellel és a sütőben 10 percig sütjük. Rácos töltöttpaprika. Egyforma, húsos paprikákat megmosunk. Hosszában kettévágjuk, kivesszük a magházát és sfRt, vagy párolt darás hússal (riza- zseL, vagy morzsával szaporítjuk a húst) tömören megtöltjük. Kizsírozott zománcos tepsiben szorosan egymás mellé fektetjük őket, töltelékkel felfelé. Minden paprikára egy nagy karika paradicsomot, vékony szelet füstöltszalonnát teszünk, leöntjük jó bőven tejfellel és a sütőben megsütjük. Rövid tanácsok Ha a péksüteményt, kenyeret frissen akarjuk tartaná, nylon abroszba, vagy zacskóba csomagoljuk, hogy a párolgást megakadályozzuk. • Tehéntúrói másnapig úgy tehetünk el, hogy Úszta vászon zacskóba tesszük és • bekötött zsákocskát hideg vízbe rakjuk. Másnap lecsurgatjuk, kinyomkodjuk, t így a legnagyobb melegben is frissen marad. Két asssony — két otthon ' 1/ ét termel őszövetkezeti csa- ■* ládot látogattunk meg a napokban egyik községünkben. Igaz, nem lakásnézőbe mentünk, de ha már ott voltunk, ezt sem hagyhatjuk szó nélkül. Az egyik családnál fiatalasz- szonyka fogadott két év körüli kisgyerekkel. Éppen ebédeltek. Az ebéd — az asztalon hagyott maradékok után ítélve — tejeskávé és kenyér, szalonna volt. Megérkezésünk után bátorítottuk a fiatalasszonykát munkája folytatására, mondván: mosogatás, rendezgetés közben is nagyon jól el lehet beszélgetni ö azonban szerényen megállt az asztal sarka mellett, s bármily kellemetlen, feszélyező volt a mosatlan csészék, kanalak, ételmaradékok látványa, nem nyúlt az asztalhoz, hogy rendbetegye. A férj ez alatt gombnélküli, szakadt ujjú zakóban indult munkába, a gyerek pedig ma- szatosan, kedvetlenül tibláboTt körülöttünk — nyilván a délutáni alvásra várva. S ok dolga van a közösben? — vallattuk a fiatalasszonyt — Én ne*n vágyó*: tagja a tsz-nek. Néha szoktam az uramnak segíteni a kapálásban, de a gyerek és az itthoni munka miatt nem nagyon érek rá. — Talán sok jószágot tart itthon? — próbáltunk mentséget keresni a lakásban található rendetlenségre, s a rendszertelen életmódra. — Csak annyit nevelek, amennyit elfogyasztunk... íme hát nincs kézzel fogható • fiatalasszony nem látszik lustának, csak elhagyja magát, s elhanyagolja környezetét, otthonát is. A másik asszony negyven év körüli. Három gyereke van. Kettő iskolás, a nagyobbik kislány dolgozik. A lakásban rend, s patyolat tisztaság, pedig nem lehet könnyű neki sem rendet tartania, hiszen ma is hajnali négykor kelt, mert a kertészetben várt rá a munka. — Én minden délben főzök rendes ebédet, kell az erő ebben a nagy munkában. — — vallja beszélgetés közben, i— És tagja a szövetkezetnek? «— Hát hogyne volnék, szeretnék majd én is nyugdíjat kapni, ha elérkezik az ideje... A tisztára meszelt ház, sepert udvar mind-mind határtalan szorgalomról, kedvvel végzett munkáról tanúskodik. Jóked- vűek és szolgálatkészek a gyerekek is. Hisz a körülöttük uralkodó rend és tisztaság, a jól megszervezett életforma csak jókedvre derítheti őket. S bár az édesanya keze-lába sáros a kerti munkáitól, az eső utáni gyamlálástól, egyáltalán nem kelti a tisztátalanság hatását. Ö nkéntelenül adódik az összehasonlítást • az, hogy mennyire hasznos volna, ha az előbbi fiatalasszony egy kis »tapasztalatcserére« bekukkantana idősebb társához, akitől sok jót és szépet tanulva rendszeresebbé, tartalmasabbá, s megnyugtatóbbá tehetné a maga környezetét is. A gyümölcsfoltot, vörösbort minél gyorsabban távolítsuk el a fehérneműkből. A foltot erősen sózzuk meg hagyjuk fél óráig állni, azután nyers tejben mossuk át, s végül alaposan öblítsük ki. • Kávé- és kakaófottos mosó- anyagot forralatlan tejben 24 óráig áztassuk, s úgy mossuk ki. Ha még nyoma maradna a foltnak, szappanozzuk be és tegyük a napra néhány órára. Szalagos!fikc-teríto Otgafdáns mágnesei tmttaL Azt hiszem, alig van nő, aki ne tapasztalta volna, milyen körülményes dolog egy nyaklánc csatját a tarkón összecsukni. Most egy új találmánnyal segítenek ezeken. A csatban erős mágnest helyeznek el, úgy hogy csak egymáshoz kell érinteni a nyaklánc két végét, az erős mágnes többsoros gyöngyöt is megtart A terít0 ttmérdj« m-m flMtóJbffi körttibeWÄ 1 méter. A horgokat • középső cstHaggai kezdjük^ EJjső sor: M Mncsaemtoöl gyth-fl. Második sor: * gyűrűbe 32 rövidt- pálcát öltünk. Harmadat sor: hét egyszerre befejezett kétráhajtásos pálca és 3 láncszem váltakozva körbe tizenhatszor minden pálcába le- öltve. A sort 2 láncszem után 1 egyráhajtásos pálcával fejezzük be. Negyedik-hatodik sor: Láncívekből áll. Hat, hét, Illetve nyolc láncszem váltakozók körbe 1—1 rövidpáloávai. Első szala-gsor: Az ötödáfc ívnél ötös kapcsolással fordulunk. Az ellenkező oldal (belső vonal) hetedik ívénél hármas kapcsolással fordítjuk meg a szalag irányát. Az ötödik szabad ívnél ugyanezen az oldalon kezdjük el a levél belső rácsozását a következőképpen: 3 láncszem után (ez az ötödik ív fale) 4 láncszemet 1 rövidpálcával az előző ívhee kapcsolunk. Majd 8 láncszem és 1 rövidpálca váltakoznak háromszor a következő .szabad ívek közepébe, 4 láncszemet 1 rövidpálcával a hármas kapcsoláshoz rögzítünk, s innen 4 láncszem és 1 rövidpálca ismétlődnek a másak oldalon hoft a hatlájacszemes, hod a nyolcláncsze- mes ívek közepébe öltve. Ha az utolsó szabad ívet is bekapcsoltuk. 3 láncszemmel befejezzük a kiindulópont ívét is. Utána 2 ívet «simán kapcsolunk a középrészbe. Az ellenkező oldalon a második ívvel ötös kapcsolást készítünk, majd ugyanezen az oldalon a kővetkező 2 ívet 1 egyráhajtásos, ill. 1 háromráhaj- tásos pálcával kapcsoljuk a szem- benlevő szabad ívhez. A leírtakat körbe ismételjük, majd a szalagot összevarrjuk. Második szaiagsor: Az előző sza- laesor középső három ívéhez egyráhajtásos pálcával két-két ívet kapcsolunk, utána egy ívet egyráhajtásos pálcával a szarom következő ívébe, majd a következő ívet háromszor három ráhajtásos pálcával kapcsoljuk a szirom még megmaradt két ívéhez. Ezt nyolcszor ismételjük. Harmadik sasaliagwor: A befed nal 14., 19. íveit simán kapcsoljuk a nvftsod’Sr «BaflagBoaffco»; A ». ívnél ötször 4, kétszer 3, kétszer 2, egyszer 1, kétszer 3 láncszemmel fog** juk össze az íveket. Ezt fordított sorrend/ben ismételjük, n még egy négy láncszeme« kapcsolás után visz* szaöltünk a Idinduló pontiba, összesen tehát 29 ívet kapcsolunk ossza a szívformához. A következő 2 ível egyszer rövid-, egyszer egyráhajtá* sós pálcával kötjük a szemben levő szabad ívekhez, Az ellenkező oödsÄ ttoedflt ívével négyes kapcsolást készítünk, majd a következő 4 ívvel a szemközti rész 2—2 ívét fogjuk össze. Utána —* viszatérve a belső vonalra — újabb négyes kapcsolás következik. — A külső oldalon most 1 egyráhajtásos pálcával fogunk össze 2 ívet, majd 1 kétráhajtásos és 1 háromráhajtá- sós pálcát öltünk a szemközti ívbe. A belső vonalon viszont négyszer simán, egyszer 1 egyráhajtásos pád-» cával 2 ívet összefogva kapcsoljuk a szemközti oldalt, majd 1 kétrá-» hajtásos pálcával kötjük össze a szemközti íveket, Az ellenkező oldal (külső vonal) 28. ivénél «Skezdve már ismételj ük a színmintát. A rácsozást a szokásos »módon készítjük el. A stívmotfvum szabad ívedbe 8 láncszem és három ráhajtásos pálcák váltakozásából fete cstflagofcnt készítünk# A HEfvmotfvWBiofc HM AeHMte Mlön-külön készült mintákat a csiga* vonal belső felén kezdjük 4, a a kép szerint kapcsoljuk az előző sorhoz. Az ellenkező oldal 12. ívénél kétszer 3, egyszer 2, kétszer simám egyszer 2 és négyszer 3 láncszem* mel alakit juk ki az első ovális szirmot. A virágos szirom 16 ívből készül, amelyeket 3 láncszem és 1 rövidpálca váltakozásával kapcsolunk össze. Az első ívhez visszatérve elkészítjük a hatszirmú virágot, háromszor 3 háromráhajtásos pálcákból. Az első és az utolsó pálcát láncszemekkel pótoljuk. Visz- szaérve a 18. ívhez, l négyráhajtá- sos pálcával kapcsoljuk az elsőt is. A következő 2 szailagsor részletes leírást nem igényel. Az elsőnél a kapcsolást a kép snerint készítjük. A másodtik sont 5 láncszem, 1 nő- vidpálca és 5 láncszem ismétlésével ívenként kapcsoljuk az elsőhöz. Az utolsó szalagsor hasonló a fed* zéprésaheat n«*sfym***m Hogyan fogadjuk a vendéget Ahogyan a nők szerepe változik a társadalomban, úgy alakulnak, változnak egyes régi szokások is. Régen a háziasszony sokszor napokig készült egy ritka, de kedves vendég fogadására, s fárasztó sütés-főzések, nagytakarítás előzte meg annak érkezését. A ma háziasszonyának viszont már sem ideje, sem ereje nincs ehhez, viszont sokkal nagyobb igénye van a társaságra, vita- és beszélgető partnerekre. Ezek után természetes, hogy a vendéglátásnál a fő hangsúly nem az enni-innivalók összete- remtésén van. Váratlan vendég érkezésekor nem kell zavarba jönnünk, s nagy lótást- futást rendezni. Beszélgetés közben az asztalra „varázsolhatjuk”, amivel meg akarjuk kínálni a vendéget, cigarettát, egy-egy pohár bort, vagy likőrt és feketét. Ha valaki hivatalos, vagy udvariassági látogatást tesz — nem feltétlenül szükséges megkínálni — csak ha éppen van odahaza valami innivalónk —, s ez lehet gyümölcslé vagy más üdítő ital és fekete is. A társasági élet azonban nemcsak váratlan és „hivatalos” látogatókból áll. Vannak olyan alkalmak, amikor nem kerülhetjük el néhány vendég meghívását. Ezek a meghívások ma már főként a névnapokra és egyéb családi ünnepekre vonatkoznak. A jó háziasszonynak ilyenkor a következőket kel! szem előtt tartania: Inkább kevesebb vendéget hív meg, de lehetőleg jó ismerősöket, hogy egymást kedvelő társaság legyen együtt. Ha azt akarjuk, hogy vendégeink jól érezzék magukat, ne azt nézzük, hogy a háziak kinek tartoznak megliáfássftl. Nagyon kellemetlen helyzet az, amikor a vendégek kényszerült udvariassággal igyekeznek úgy tenni, mintha jól éreznék magukat Sok fejtörést okoz a társasági szokások útvesztőjében járatlan embereknek az a kérdés is, hogy mikor, milyen időben illik látogatást tenni? Leghelyesebb, ha az időpontot közösen beszélik meg, nem illik azonban a megbeszélt időnél korábban, esetleg egy órával későbben megjelenni. A megbeszélt időben érkező vendégeket pedig ne fogadjuk pongyolában, az otthoni munkától gyűrött ruhában, hiszen néhány perc alatt másik ruhát válthatunk; kicsinosíthatjuk magunkat — s frissen, nyugodtan ülhetünk le társalogni. Eny- nyivel tartozunk magunknak is vendgSíiiaSsesk ^
