Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-05 / 156. szám
4. oldal I96L JÖTIua 5, szerda Cm kom m uni&m '• ■^.■♦■.•^ngli'.wi.^. jjxj».ULL._u»JUé ..vtjjipw.o wy.oww.ri■ Az ősz Bajkál II. Már Moszkvában izgalom 1 fogott el, amikor megtudtam, hogy programunkban a Bajkál- tó megtekintése is szerepel. Irkutszki vendéglátóink még jo hallevest is Ígértek, így hat a tóhoz utazás nem volt akármilyen csalétek. Május utolsó vasárnapján keltünk útra, hogy az emelkedőkkel bőven tarkított 70 kilométert megtegyük. Az autóban ülve reggel 9 órakor arra gondoltunk, hogy otthon még csak éjszaka két óra van, mert a kelet-szibériai óramutató hét órával előbb jár a mienknél. A Bajkálhoz vezető nemregen elkészült aszfaltúton nagy a gépkocsiforgalom. Egymást követik a családokkal megpakolt Moszkvicsok. Pobjedák és Volgák. Érdekes volt számunkra, hogy a volán mellett ülő (persze nemcsak a volán mellett) férfiak szinte kivétel nélkül fehér szalmakalapot viselnek. Az út a tajgán keresztül vezet és ha olykor-olykor dombtetőre jutunk, a tajga hatalmas zöld bársonya mögött felkéklik az Angara, a Bajkálból eredő egyetlen folyó. Amióta megépült az irkutszki erőmű és az Angara tengerszerűen felduzzadt, mondják a környékbeliek, hogy így Irkutszk közelebb került a Bajkálhoz. Közelebb mert menetrendszerűen közlekednek a 70—80 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó szárnyashajók. Havasok ölében A Bajkál-tó felejthetetlen emlék azok számára, akik ha csak egyszer és egy napra is látták. Szépségének nálunk távolról sincs akkora híre, mint ahogyan a látvány elcsodálkoztatja az embert Nemcsak a tó, tengernek is beillő méretei a lebilincselek, hanem az a páratlan panoráma, amely körülveszi ezt a csodálatos kékséget Amekkorát láthattunk belőle, mindenütt hegyek övezik. És nem is akármilyen hegyek, mert a szemközti oldalon, ami 40—50 kilométerre lehetett tőlünk, három-három 1500 méter magas hófödte csúcsok fogják ölükbe a tavat Galazij Grigorij Ivánovics, a bajkáli Limnológiai Intézet igazgatója rendkívül érdekes adatokat mond el a Bajkálról. A területe 31 ezer négyzetkilométer, tehát ötvenszer nagyobb, mint a Balaton. Legmélyebb pontja 1620 méter, ami a Balaton mélységének 150-szerese. 636 kilométer hosszú és a legnagyobb szélessége 80 kilométer. Kristálytiszta, iható» Nagyságra a világ legnagyobb nyolc tava között van, mélységre és vízmennyiségre ez a világ legnagyobbja. Bizonyára kevéssé ismert érdekessége az, hogy 452 méter magasan van a tenger szintje felett Ezt a hatalmas medret S36 kisebb és nagyobb folyó táplálja. Akik kiszámították, elmondják: olyan hatalmas vízmennyiséggel rendelkezik, hogyha minden belé torkoló folyót lezárnának, az onnan eredő Angara 400 évig folyhatna a tóból. Egészen különös a víz tisztasága. Mikor a tavat jólismerők elmondották, hogy a környéken lakók Qf«k megmertük két és úgy isznak vizéből, hihetetlennek tűnt. De miután magam is megpróbáltam, csak dicsérhettem a Bajkál akkor még alig 5—6 fokos, rendkívül kellemes ízű, kristálytiszta vizét. A tisztaság próbája az is, hogy milyen mélységre lehet látni. 10—12 méter mély partrészen két-három kopejkásokat dobtunk a vízbe és a tófenéken tisztán lehetett látni. Varázslatos tó ez, amely gazdagságával bámulatba ejti az embert A Golomanka és a fóka A Bajkál hatalmas növény- és állatvilággal rendelkezik. Az eddigi kutatások 1800 féle élőlényt találtak benne. Ebből 600 növényi és 1200 állati. Az élőlények háromnegyed része csak a Bajkálban és sehol másutt a világon nem található meg. Bőségesen tenyészik benne az Omul nevű halféleség, amely különleges ízénél fogva világhírnévre tett szert és azt mondják, hogy az angol királyi udvarban is előszeretettel fogyasztják. Egy másik halkülönlegesség: a Golomanka, amely élve szüli az utódait, egyszerre mintegy 1500 darabot. Ezek a picurka halak 30 százalékos zsírtartalommal rendelkeznek s éppen ezért a fóka kedvelt eledele. Mert fóka is van a Bajkálban, a hozzávetőleges számítások szerint mintegy 25 ezer darab. Télen gyakoriak a fókavadászatok. De a vadász nem lehet akármilyen célzó, mert a fókát fejbe kell találni. Megfagynak a hullámok A tó élőlény-gazdagságát annak köszönheti, hogy a vize oxigénben rendkívül gazdag. Amíg a Fekete-tengernek csak a felső részében van élet, addig a Baj- kál-tóban fenékig megtalálhatók a különféle élőlények. Az ősz Bajkálnak azonban (így hívják a környékbeliek a 20 millió évesre becsült tavat) nemcsak erényei, de szeszélyei is vannak. Nagyon viharos. A szélsebesség olykor eléri a 40—45 métert másodpercenként Ilyenkor veszélyes a hajózás és már sokszor előfordult, hogy a vihar elpusztította a parton levő házakat, a kikötők berendezéseit. Ha télen adódik ilyen vihar és a tó még teljesen nem fagyott be, előfordult, az ott lakók emlékezete szerint az, hogy a hullámok megfagytak. A Bajkál állandóan a meredek partot ostromló hullámai az évmilliók alatt aok-sok barlangot vájtak. A kutatók 20—30 ezer éves ősemberi maradványokra leltek ezekben a barlangokban. A tó körül sok földrengés alakítja a partot Egy száz évvel előbbi sokat változtatott a tó környékén. Tavaly is volt földrengés, sőt azóta is észleltek több mint 300 kisebb földlökést Fa, amely nehezebb a víznél De a Bajkálnak vannak kellemes szeszélyei is. A tó körül rendkívül sok gyógyító meleg- vízforrás van. A környékén levő fák hosszú életre rendezkedtek be. Vannak közöttük olyanok. amelyek az 500 éves kort is megérik. S még egy különlegesség: a szibériai tölgy fajsúlya nagyobb mint a vízé, és, vízre téve épp úgy elsüllyed, mint a vas. Ebből a fafajtából építettek valaha — 300 éve — Bratszkban erődöt, és még ma is kifogástalan állapotban van. Az említett néhány adat és a tó egy és más tulajdonsága csak szerény felsorolása annak, amit láttam, hallottam. A Bajkál fenséges szépségének rám gyakorolt hatását csak érzékeltetni, vagy éppen elmondani próbálkoztam. Azt sem ajánlhatom hogy, akit érdekel, nézze meg, mert hozzánk közel hétezer kilométerre fekszik, ahová Moszkvából az éjjel-nappal úton levő gyorsvonat is csak egy hét alatt ér el. Így hát az olvasó kénytelen megelégedni a tó bájának általam tolmácsolásával. De, ha emlékezetem filmpergésének egy egy képe az olvasóban a természet embert bűvölő csodálatát keltette, akkor valamit mégis sikerült átadnom abból a lenyűgöző ámulatból, amelyet Szibé ria gyöngye: a Bajkál rám tett. WELTHER DÁNIEL (Folytatása következik.) Az 5 munkájukra is szükség van... T öbben »sóvá tették már, hogy azokban a községekben, ahol sok cigány lakik, a helyi pártszervezeteknek és a tanácsoknak többet kellene foglalkoztok ennek a néprétegnek a helyzetével. Kunszentmikló- son például ezer, Kiskunhalason pedig 750-re becsülhető a cigány lakosok száma. Véleményünk szerint fs fontos ennek a kérdésnek a napirenden tartása. A mi megyénk mezőgazdasági jellegű, éppen ezért nem lehet arra számítani, hogy a cigányokat majd az ipar foglalkoztatja. A cigányok nagy része jelenleg is paraszti foglalkozású, többségüknek a mezőgazdaság nyújt és az nyújthat a jövőben is megélhetést. Éppen ezért a helyzetüknek gyökeres javulását végső fokon az jelenti majd, ha ők is belépnek a termelőszövetkezetekbe és ott a többi dolgozó paraszttal együtt egyenjogú gazdaként munkálkodnak a közösben. Annak ellenére, hogy megyénkben már szá' mos termelőszövetkezetnek vannak cigány tagjai, az ilyen példák azonban egyelőre még nem általánosak. Tapasztalataink szerint ennek főleg három oka van. Ezek: a cigányok régi, maradi nézetei és szokásai, a cigányok iránti előítélet, és végül, de nem utolsó sorban az, hogy megfelelő összegű munkaegységelőleget még nem minden termelőszövetkezet oszt tagjainak. Annak érdekében, hogy ** helyzet megváltozzon, és a cigányok többsége jó termelőszövetkezeti gazdává váljon, mind a három akadály leküzdésén szükséges munkálkodni. Egyes termelőszövetkezetek a borsószedés és a cukorrépaegye- lés idején számos cigányt alkalmaztak. A tassi Rákóczi Termelőszövetkezetben ebben az időben több mint 70 cigány dőlHőszabályozó az emberi testben Az emberi testben még mindig vannak fel nem fedezett „fehér foltok". Tudósoknak, kutatóknak időnként sikerül egy ilyen „fehér foltot” feltárni. Dr. Bensinger, az amerikai haditengerészeti kutatóintézet igazgatója például nemrég közölte, hogy az emberi testben új „érzékszervet” fedezett fel, amely a hőmérőnél pontosabban méri a test hőmérsékletét és a fok századrészeire szabályozza a test „fűtését”. E szerv nélkül az ember nem bírná ki az Északi-sarkon és a Szaharában, és hőmérséklete nem maradna állandóan 37 fok körül. A test hőszabályozója nélkül az ember már hűvös estéken is megmerevedne, a jég birodalmában pedig egyenesen fagyasztott húsként csontkeményre fagyna. A tudomány már régen feltételezte, hogy a testnek van egy hőszabályozó központja, de a helyét eddig sikertelenül keresték. Dr. Bensinger most önmagán végzett kísérletekkel megállapította a hőközpont pontos helyét. Légmentes acélszekrénybe záratta magát, ahol több mint 1000 műszer mérte a bőrön észlelhető hősugárzást, verejtékezést és hőingadozást. Villanyhőmérőt tartott a szájában, egyet elhelyezett a gyomrában, egyet a vastagbélben, egyet a fülében, kettőt pedig sebészeti úton a homlok üregében helyeztetett eL A száz meg száz bonyolult kísérlet után sikerült megállapítania, hogy a test fűtésének hőszabályozó központja a fej középpontjában, körülbelül a két fül között, az ún. hypothalamus- ban vagy agyalapban fekszik, ahol a két főütőér körülzárja. A szerv idegsejtjei itt mérik a vér hőmérsékletét úgy, ahogyan a melegvíz-fűtésnél a termosztát méri a víz hőjét Az ember veleszületett hőmérője a mérési eredményeket jelenti a mellett« elhelyezett ellenőrző berendezésnek. Ha a vér hőmérséklete csak egy század fokkal magasabb a szükségesnél, akkor az ellenőrző berendezés az idegszálak és hormonláncok útján parancsot ad az erek kitágulására és arra, hogy a verejtékmirígyek útján a test több hőt adjon le. Ha a vér hőmérséklete egy századfokkal kevesebb a kelleténél, akkor a test hőerőművei, elsősorban az izomsejtek „rákapcsolnak”, hogy több belső hőt termeljenek. Ez a felfedezés rengeteg lehetőséget nyújt Felvetődik a kérdés, nem lehetne-e például ezt a hőszabályozó központot mesterségesen úgy irányítani, hogy lehűtött testet lehessen operálni? gozott rendszeresen. Munkájukkal, szorgalmukkal a szövetkezet vezetői meg voltak elégedve. J elentős segítséget nyújtanak a cigányok a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetnek is, ahol 200 ezer darab vályog elkészítését vállalták. Ez a szövetkezet ideiglenes szállást rendezett be számukra és teljesítményeik szerint rendszeresen előleggel látja el őket. Ehhez hasonlóan gondoskodnak a cigányokról a tiszaújfalusi Alkotmány Termelőszövetkezetben is. Sajnos, Ilyen figyelmességet még nem mindenütt tapasztalunk. Kunszentmiklóson nem egy termelőszövetkezetben még a vezetők sem lépnek fel elég határozottan a cigányokat becsmérlő, gúnyos megjegyzésekkel szemben. Kiskunhalason több erős, munkaképes 20—25 éves cigány fiatalember és asszony; amiatt panaszkodik, hogy nem talál, illetve nem kap munkát sem az üzemekben, sem a termelőszövetkezetekben. — Azt mondják, dolgozni szeretnének, csak segítsék hozzá őket Vannak jószándékú kísérletezők, akik a cigányok helyzetének további javulását, elsősorban iskoláztatásuktól várják. Nem becsüljük le ezeket a nagyon fontos törekvéseket, azonban szeretnénk megmondani« hogy az ilyen erőfeszítések csak akkor vezetnek teljes eredményre, ha ez együtt jár a felnőttek foglalkoztatásának megszervezésével. Azok a vezetők, akik felelősségteljesen intézik a dolgozók ügyes-bajos dolgait, mindezt nem is hagyják számításon kívül és nem elégszenek meg olyan — alapjában véve igaz — tények hangoztatásával, hogy aki akar, az talál munkát magának. Minden munkáskézre, Így a 1 * cigányok munkába állítására Is szükség és lehetőség van. Ezt azonban nem elég csak Ismételgetni, hanem minden városban és községben hozzá kell látni annak megszervezéséhez hogy a cigányok is, ugyanúgy* mint a többi dolgozók, megtalálják helyüket, munkájukat; boldogulásukat , Nagy Jázuf , Ó&aftU fogtakUbotArűt." "id' szekrények kitörés» <48 tt indnde* alkalommal gondon« áttanulmányozta a vártak« (teteti könyvest éa megállapította, hogy érdeme»-a agyáltalán fáradoznia. Amonrcyibem ak üzleti könyvek eOenOrzéne pneítiv eredménnyel Járt, nekifogott a „munkának”, de ahol gyenge OdeM menettel találkozott, nem vette magának a fáradságot, hogy feltörje a’ páncélszekrényt, I zetlenül távozott, Kecskeméten is vendégszerepei a Brazilian a Egy (ró és újságíró: Miécio Askanasy kezdeményezte 0 Brazíliána művészegyüttes létrehozását. Az együttes 1949-ban kezdte meg próbáit, és egy év múlva igen nagy sikerrel mutat- kozott be a brazil fővárosban. 1951-ben európai körútra indultak a revüszínház tagjai, majd bejárták Ázsia, Ausztrália és Afrika nagyvárosait. A világhírű brazil művészek július 11-tól 16-ig vendégszerepeinek Kecskeméten. I
