Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-04 / 155. szám
un. janiin 4. kedd B. olflaT c4 tél: minél U tű? ifibb kéé. érintse az arai A műszaki brigádok munkájának tapasztalatai a Kecskeméti Konzervgyárban — A műszaki brigádok tapasztalatai érdeklik? — kérdezte Bajzák Béla főmérnök. — Ennek a munkának még ugyancsak a kezdetén állunk, de már van miről beszámolnunk — fűzte hozzá, s annyi paksamé- tát tett az asztalra, hogy nézni is elég volt. Minden dosszié egy-egy külön téma. Csak a főbbeket említem közülük: gyártási profilok ösz- szevonása, belső anyagmozgatás csökkentése, raktárterület és árukészlet, a munkaerő-ráfordítás tapasztalatai, folyamatos sterilizálás, központi üvegmosó létesítése, szállítások ésszerűsítése, veszteségidők és a munkanapfényképezések tanulságai, kapacitásfelmérések, a munkák ésszerűsítése, elavult berendezések korszerűsítése, s végül aminek érdekében külön műszaki brigádok dolgoznak: minél kevesebbszer nyúlni az áruhoz; 92 millióval több konzerv — Mit vár a gyártól az Élelmezésügyi Minisztérium? — Az elmúlt évinél 92 millióval több konzervárut. Ez a nagy szám magában véve is jelentős. Gondjainknak így . csak egy része a tervteljesítés. — Ugyanis az 1960. évi 91,9 százalékos költségszinttel szemben, az idén 86.9 százalékos költségszinttel kell megoldani feladatainkat. Ennek teljesítése 20 millió forint nyereségnövekedést jelent. Tovább növeli felelősségünket az is, hogy tavaly az iparágban a Kecskemét Konzervgyár adta össztermeléséből a legtöbb exportárut, s ezt az idén is elvárják tőlünk. Az első, amivel * foglalkozni kell a7, hogy a gyümölcs- és főzelékfélék feldolgozásánál rendkívül sok a munkaerő-ráfordítás. A simítások szerint ennek egy része, körülbelül 20 százaléka felesleges; Miből adódnak a vessteségidők? — Mindenekelőtt a különböző üzemrészekben 150 munkanapfényképezést végeztünk teljes nyolcórás munkaidőben. Az ezekből készült 150 tanulmány 800 dolgozó munkaidő-kihasználásáról nyújtott értékes adatokat. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az állásidők meghaladják egy műszaknál a 16 százalékot. A veszteségidők csökkenése, a termelés ütemességének, terv- szerűségének biztosítása tehát elsőrendű feladat. De a siker, a munkaidő jobb kihasználása több felelősséget, határozottságot és kezdeményezést igényel a műszakiaktól is. A számokból kitűnt, ha itt jelentősen előrelépnek, máris biztosították a két Példamutató fiatalok TIZENNYOLC tagú KISZ- szervezet működik a kúnfehér- tói Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben. A fiatalok együttesen megművelték Bence József 78 éves szövetkezeti gazda háztáji földjét Amellett hogy » kertészetben példamutatóan dolgoznak, vállalták, hogy a gaben abetakarítás idején vasárnaponként teljes létszámmal részt- yesznek az aratásban és csép- lésban. ■ A MEGYEI tanács mezőgazdasági osztályához érkezett jelentések szerint közei 3 ezer úttörő vett részt a burgonyabogár gyűjtésében, s több mint 100 kilogramm bogarat szedtek össze. A megye 26 ezer hold- nyi vetésén sikerült a burgonyát megmenteni a kártevőtől, — a 10 ezer holdat kitevő paradicsommal és fűszerpaprikával együtt. évre előírt termelékenység emelését — Hogy ezt elősegítsük, as értékelés adatait megkapták az illetékes üzemrészek vezetői. Többször is ellenőriztük, hogyan vonják le a megfelelő következ- ' -léseket, elemzik a hibák okát ; milyen intézkedéseket tesznek az üresjáratok megszüntetésére, elsősorban a munkaszervezésből adódó veszteségidők csökkentésére. A legrövidebb útvonalon Legalább ilyen lehetőséget rejt magában a költségcsökkentést és a termelékenység növelését tekintve a belső anyag- mozgatás. Négyszázmillió forint értékű konzerváru előállítása több ezer vagon anyagmozgatásával jár. Ilyen tömegű nyersáru, készáru, valamint göngyöleg házon belüli fuvarozása emészti a milliókat. Megállapították, hogy a belső. anyagmozgatás ideje és útvonala is csökkenthető. A műszaki brigádok tapasztalatai alapján több szervezeti intézkedést foganatosítottak. Megszüntették a szállítások kereszteződését, egész sor úgynevezett „holt utat” kiiktattak. Emellett a különböző konzerv- termékeket úgy csoportosították, hogy a legrövidebb útvonalon jussanak a legközelebbi raktárba. A műszaki brigádok munkája nyomán elkészült a gyár részletes raktározási terve. Ennek lényege: egyfajta áru mindig egy helyre kerüljön. A nagy tömegben gyártott konzervek pedie átrakás nélkül, közvetlenül autókláv-kocsikkal kerüljenek a raktárba, ami jelentős költségcsökkentéssel jár. A műszaki intézkedési tervek szerint sor kerül a raktározás gépesítésére, targoncák; platéfc és raktározó kalickák alkalmazására. Ezek üzembehelyezésével tovább csökken majd a raktározásnál a fáradságos és sok időt rabló kézi munka. Ahol lehetőség van, a raktározást is elkerülik. A gépektől egyenesen vagonba rakják a konzerveket. — Erre azért is szükség van — egészíti ki a jelentések tartalmát a főmérnök —, mivel az idén a szokatlan időjárás miatt a konzervszezon ideje összeszorul. Rövídebb idő alatt több áru leidolgozása és raktározása igen átgondolt, sokoldalú szervezést igényel. Tovább gépesítünk Felmérte a gyár a lehetőségeket más tekintetben is. Kozva zde sági vizsgálatokat végeztek ’--■gyan tudnák a nagytérre • nységű gépek kapacitását jobban kihasználni. A gyümölcslevek címkézése már az újonnan beállított két géppel történik. A tervek szerint sor kerül a csemegeuborka-feldolgozó gépsor átalakítására. Tovább gépesítik a paprikafeldolgozást, újabb két csumázógép beszerziésével. Lecsófeldolgozó szalag létesítését is tervezik. A kereskedelemből visszatérő üvegek tisztítására pedig központi üvegmosót létesítenek. Ahogy Bajzák Béla főmérnök mondta, az új alapokon nyugvó munka- és üzemszervezésnek még csak a kezdetén állnak. Egyszóval sok tervezés, számítás, ésszerűsítés van még hátra. De már most úgy számolnak: ha az eddigi intézkedések a második félév következetes munkájával párosulnak, év végére meglesz a 20 millió forint nyereségnövekedés. Sándor Géza Házaspár a kombájnon Négy vagonnal több gabona Javában tart az aratás a kecskeméti Béke Termelőszövetkezetben is. Száz holdnyi őszi árpájukat a Kecskeméti Gépállomás két aratógépével vágták le. Árpából átlagban mintegy 14 mázsás termést értek el holdanként Az elmúlt hét közepén hozzákezdtek a rozs és a búza aratásához is. Ez a terület több mint 400 hold és közel 150-en kézi erővel kell aratni, mert az esős idő következtében megdőlt a gabona. A termelőszövetkezetnek ebben az évben s— a kilátások szerint — négy vagonnal lesz több gabonatermése a tervezettnél. Gyarapodik a csávolyi Egyesülés T ermelőszövetkeze t Egy év alatt négy 6 ezer férőhelyes baromfinevelőt épített saját erőből a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet. A baromfinevelő állomáson eddig 70 ezer baromfit neveltek fel a tsz állatgondozói. A telepet a termelőszövetkezet saját keltetőgépe látja el naposcsibékkel. A Kiskunfélegyházi Gépállomás két kombájnosa: Fehér István és felesége, egyazon géppel takarítja be a termést a tiszaújfalusi Alkotmány Termelőszövetkezetben. A dolog érdekessége az is, hogy a nagyobb gyakorlattal rendelkező asszony a felelős vezető. Ügy tervezik, hogy az előírt 180 helyett 300 holdról takarítják be a gabonát. Képünkön Fehcrné és férje az őszi árpa minőségét tanulmányozzák. (Pásztor Zoltán felvétele.) A felvásárlás mérlege: A tavalyinál 500 vagonnal több zöldség és gyümölcs A szaló-, gyümölcs- és zöldségkultúra megyénk területének 12 százalékát foglalja el, s a mezőgazdaság termelési értékén belül 30 százalékot képvisel. A kertészet jelentősége évről évre növekszik, hiszen a megyei pártbizottság és a megyei tanács határozata alapján a Duna—Tisza közét az ország egyik zöldség- és gyümölcsellátó központjává kell fejleszteni. E törekvés sikere meglátszik az idei felvásárlás eredményeiben, amelyek jóval nagyobbak a tavalyinál. Június végéig burgonyából és zöldségből 50,7 száBarnahajú, csinos leány lépked idősebb szövetkezeti gazda társaságában a félegyházi Lenin Termelő- szövetkezet határában. Egyszer csak megállnak, t a bácsi ásni kezd, a leányka pedig szürke keménypapírzacskóba félmaroknyit rak a kiásott földből. A jelenet többször megismétlődik — s több napon át folytatódik. Ugyanennek a látványnak lehettek szemtanúi június 20- án és 21-én a félegyházi Bem József és más napokon a Vörös Október Termelőszövetkezet gazdái is. *— Kincset keres tán az a lány? — kérdez* ték az avatatlanok. Nem. De — ha okosan hasznosítják —> kincset ér a munkája. Major Erika, a Kiskunfélegyházi Gépállomás talajlaborató- riumának vezetője ugyanis összetétele végett Jogja vallatóra’> A talaj „vállalója" a földek talaját, hogy annak alapján meghatározhassák: hol, mit lehet gazdaságosan termeszteni. Az ő vizsgálatától függően döntötték el, hogy a Bem József Termelőszövetkezetben és a Vörös Októberben melyik 20, illetve 60 holdas parcellán létesítenek az ősszel gyümölcsöst Más szövetkezeti gazdaságokból — mint az alpári Búzakalászból is — a telepítendő szőlő helyének meghatározása végett kérték a véleményét, s a járás majdnem minden termelőszövetkezete addig nem fogott a dohány palántázásához, amíg Erika nem mondta meg, hogy megfelelő-e a kiszemelt terület talaja, vagy sem. A „megvizsgált” parcellákról a helyszínen jegyzőkönyvet készít, amely több pontban felsorolja a talaj típusát, rétegeinek színét, a termőréteg vastagságát, nedvességét stb. Gépállomási laboratóriumában aztán vegyszeres elemzéssel megállapítja a zacskóban tárolt talajminták lúgosságát, savanyúságát, vízáteresztő képességét, humusztartalmát, s azt, hogy mennyi van bennük a különböző sókból. Az eredményt laboratóriumi jegyzőkönyvben rögzíti. Mindezek Ismeretében üzemi talajtérképet, majd hasznosítási térképet készít, amelyeket az illető szövetkezeteknek a rendelkezésére bocsát. Nemcsak ennyiből áll a munkája. Vető- magvizsgálatolcat is végez. Most a kombájnnal aratott gabonából naponta mintát visznek hozzá a bri- gádvezetők, s ő megállapítja a mag nedvességtartalmát, tisztasági fokát, majd az őszi és tavaszi vetés előtt a rr.írázási százalékát is. Ezután szaktanácsot ad a szövetkezeteknek, hogy a megvizsgált magból egy-egy holdra mennyit vessenek, s hogy kell-e tisztítaniok a vetőmagot, vagy sem. Három esztendeje éretségizett a helybeli mezőgazdasági középiskolában, s utána gép- és gyorsíró lett — jelenlegi beosztásban tavaly február óta dolgozik. Minden vágya az, hogy az egyetem levelező tagozatán folytathassa tanulmányait. Reméljük, lehetővé teszik neki. Kell, hogy segítsék szándékának valóraváltásá- ban, mert megérdemli. Neki is köszönhető, hogy egyre szaksze-\ rűbben gazdálkodhat-j nak a félegyházi járás\ termelőszövetkezetei, \ mint eddig. X. L ; zalékkal vásároltak fel többe# az átvevő szervek, mint a múlt év hasonló időszakában. Gyümölcsből 76,2 százalékkal haladtuk túl a tavalyi eredményi* — összesen pedig 500 vagonnal több zöldségféle és gyümölcs került átadásra. Űjburgonyából kétszeres mennyiséget vásároltak fel. Igen sok volt az idén S saláta, zöldborsó, káposztaféle^ — gyümölcsből a meggy és st szamóca. A felvásárolt áruból több került exportra is. Zöldségből a tavalyi 164 vagonnal szemben az idén 220, gyümölcsből a múlt évi 110 vagon helyett 230 vagon ment a külföldi piacokra. (E számok még nagyobbak lehetnének, ha egyes gyümölcs- féléken a kártevők, betegségek elleni védekezést időben és lelkiismeretesebben elvégezték volna a termelők.) A felvásárlás lebonyolításával kapcsolatban az az örvendetes tapasztalat, hogy gördülékenyebb a tavalyinál. A termelők megismerték a szabványokat, s meggyőződtek a termelői csomagolás anyagi hasznot is jelentő előnyéről. A felvásárolt mennyiségen belüli növekvő exportarány annak is köszönhető elsősorban, hogy idén a zöldség- és gyümölcs 80 százalékát már a termi őszövetkezetek adják) egyöntetű áruban. Kétszázezer forint primőrökért A kecskeméti Béke Termelőszövetkezet 300 holdon létesített az idén kertészetet, amelyben a város ellátásának megköny- nyítésére különböző zöldségféléket termel. A szövetkezet mintegy 200 ezer forint bevételre tett szert a primőráruként értékesített paprika és paradicsom révén. \
