Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-27 / 175. szám

fWL JOtai n, esüfórfök A MACVAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MEcVeI KIÉPÜLT A TANYAI BOLTHÁLÓZAT — BUNDEN MÁSODIK KÖZSÉGBEN TAN CUKRÁSZDA «I AZ IZSÁKI ÜJ ÁRUHÁZ ORSZÁGOSAN IS PÁRJÁT RITKÍTJA A fölműyesszövetkezeti kereskedelem feladatairól nyilaikoxik a MESZOV elnökhelyettese Több alkalommal tájékoztat­tuk már olvasóinkat arról, ho­gyan épül megyénk üzletháló­zata, merre tart a falusi keres­kedelem. Most Piukovics Mik­lós elvtársat, a MÉSZÖV elnök- helyettesét kértük meg: nyilat­kozzon az elmúlt félév hálózat- fejlesztési eredményeiről és a folyamatban levő munkálatok­ról. — Megyénk földművesszövet- kezeti hálózatában — kezdte tá­jékoztatását Piukovics elvtárs — az első félév alatt 32 kis­kereskedelmi egységet alakítot­tunk át önkiszolgálóvá, illetve önkiválasztóvá. Emel mintegy ISB-r® ma* porodott azoknak az üzle­teknek a száma, amelyek új kiszolgálási formában működnek. ' — X vendéglátó szakmában is szép eredményekkel dicseked­hetünk. Ma már a megye min­den második községében cuk­rászda és melegkonyhával ren­delkező kisvendéglő van. De nemcsak a boltok és vendég­lők száma nőtt az első félév­ben, hanem most már végérvé­nyesen kialakítottuk az ellátási körzeteket is. — Mindezt a földmüvesszö- vetkezeti tagság széleskörű anyagi és erkölcsi támogatásá­val oldattuk meg! Csupán cél­részjegy címén több mint egy­millió forinttal járultak hozzá a tervezett beruházások megva­lósításához; emellett nagyará­nyú társadalmi munkával segí­tették és segítik az új üzletek létrehozását. Városföldön pél­dául a közeli napokban nyílik meg a főként célrészjegyekből épült üzletház, Nyárlőrincen pedig most rakják a társadalmi munkások a megye egyik leg­modernebbnek Ígérkező keres­kedelmi kombinátjának alap­jait. Hasonlóképpen épül a kis- izsáki bolt is, amelynek létre­hozásához közel 200 ezer forint­tal járult a tagság Izsákon az truházat is korszerűsítjük, az ^hanyagolt, kiskapacitású üz­lete* augusztus 20-rs a megye legszebb szövetkezeti áruházá­vá építjük. Élénk falfestéssel, hipermo­dern berendezéssel oly ma­gasra emeljük színvonalát, hogy as országban is párját ritkítja. Szép lesz a kiskőrösi áruház is, de a legnagyobb szakosítás jelenleg Bácsalmáson folyik. A központban egy hatalmas üz­letház épül, ahol kultúrcikk-, üveg-, porcelán-, méteráru- és háztartási bolt nyílik. Létesí­tünk egy önkiválasztó műszaki- meg egy vas—edény boltot, a bútorüzletet pedig korszerűsít­jük. A kisvendéglő melletti bü­fé helyére áthelyezzük a cuk­rászdát, annak helyén pedig egy falatozót nyitunk, ahol az üdítőitalt^ kezdve a túróscsu­száig mindenféle tejes ételt és italt árusítunk, összesen mint­egy másfélmillió forintot köl­tünk Bácsalmásra és ezzel a község kereskedelmi hálózatát városi színvonalra emeljük. Felsőszentiván központjában jelenleg három vendéglátóegy­ség működik: egy cukrászda, egy kisvendéglő és egy italbolt. Ez így nem gazdaságos, ezért összevonjuk őket és a három helyett nyitunk egy eszpresz- szóval kombinált kisvendéglő- szalont. Es less as első Ilyen kom­bináció a megyében és ha beválik, akkor október vé­géig a többi, hasonló nagy­ságú községek vendéglátó hálózatát is átszervezzük ilyenre. Megszüntettük végre a solti „lebujokaf’ is: a forgalmas mű- út mellett hideg-meleg étele­ket, italokat árusító falatozót nyitunk. Mivél a bajai járás­ban jelenleg az igényeknek, s főként a jövedelmező gazdál­kodásnak nem megfelelő a cuk­rászdák ellátása, ezért Vaskú- ton egy nagy kapacitású cuk­rászterméket és üdítőitalt ké­szítő üzemet létesítünk. Ezzel Egy angolai család története Kiluánjt, szegény angolai parasztok gyermeke. Szüleinek nem volt saját földjük, mert a „nagylelkű” portugál hatóságok nem engedik meg, hogy egy hektárnál kisebb birtokok legyenek. A bennszülötteknek viszont nines annyi pénzük, hogy ennél több szántóföldet vásároljanak, Kiluánji családjának tápláléka a bérelt földből kikerülő kukorica és maniókagyökér volt. A termést por­tugál kereskedőknek kellett eladniok, akik évente kétszer járják végig a falvakat. Nevetséges árakat fizetnek és alaposan kifoszt­ják a parasztokat. Gyakran fenyegetéssel és zsarolással kénysze­rítik őket, hogy terményeikért gyenge minőségű árut fogadjanak el cserébe. Széthull a család Kiluánji öt fivér« közül hárman még ötéves koruk előtt meghaltak. A legtöbb angolai családban az újszülöttek hatvan százaléka mocsárlázban és szifiliszben pusztul el. Az egészség­ügyi és higiénikus ellátás az egész országban katasztrofális. Né­hány évvel ezelőtt Kiluánji szülőföldjén nagy szárazság uralko­dott. Szülei egy fillért sem tudtak keresni. Hogyan fizessék hát ki az évi bért és adótf Kiluánji szülei nem a gyapottermö vidéken éltek, ahol a por­tugál társaságok érdekeltek abban, hogy hatalmas birtokaikon megtartsák a bennszülött munkaerőt. Itt bizony letartóztatják az adósokat és állami kávéültetvényekre küldik őket kényszermun­kára. Az anya két fiával tehát a városba költözött és mosónő­ként próbált megélni. Az idősebb fiú, Matári egy húsüzembe állt be Lobitóba, Kiluánji pedig háziszolgaként kapott alkalmazást. Mindenütt rosszul bántak Kiluánjival, s ezért szinte szaka­datlanul változtatta munkahelyét Ilyenkor mindig jelentkeznie kellett a hatóságoknál. Végül már a rendőrség figyelmét hívták jel rá. Letartóztatták. Több hónapot töltött börönben, közben megszabadulunk 11 olyan euk- rászműhelytől, amely sem egész­ségügyi, sem gazdasági szem­pontból nem megfelelő. Az a célunk ugyanis, hogy olyan egy­ségeket hozzunk létre, ame­lyekben az ellátás jobbátétele találkozik a népgazdaság érde­keivel — fejezte be nyilatkoza­tát Piukovics elvtárs. ___________Tóth Gábor Étteremhez konyha kell A Jánoshalmi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a közel­múltban tárgyalta a község földművesszövetkezetének hely­zetét. A kereskedelmi munka dicsérete után áttértek a most épülő vendéglő-étterem problé­májára is. Rövidesen ugyanis elkészül az étterem — de nem lesz hozzá konyha, holott az ét­kezők száma ennek szükségét indokolná. Étterem — konyha nélkül különben sem elképzel­hető. Az eddigi tervek szerint pénzhiány miatt nem építenek konyhát, hanem az ételt a tá­vollevő vasúti vendéglőből szál­lítják majd. A végrehajtó bi­zottság ezért úgy határozott, hopr a MESZÖV-höz fordul: adjon segítségeit az új konyha építéséhez. Válasz Haruspex kollégának avagy: a keceltek és a béljós •— Apu! Te tudtad, hogy a tigrist festik? X minap Keceften fürtöm, ahol még most sem csitultak el a méltatlankodót hullámai, amelyeket az ön, júniusban megírt cikke kavart fel. Ar­ra akarta ugyanis a község lakóit cikkében kioktatni: mi illik és mi nem. A keretiek­kel együtt viszont nekünk ez a véleményünk, hogy az ön cikke nem illik a Képes Ma- gyarországba, amelyet igen színvonalas folyóiratmik táv­iunk. Nem tudom, merengt időt töltött Kecelen. A rossz nyel­vek szerint tíz percet „Tíz perc az nagy idő, Harus­pex...” — hogy én is idéz­zek valamit magamt&l, mint ön feszi közmondásnak nyil­vánított saját szellemeskedé­seivel. Ha többet időzik Ke­celen, megtudhatta volna többek között, hogy az úttö­rővasút csak egy ötlet volt a sok közül, s erről komolyan soha nem Át tárgyaltak, nem­hogy határozatot hoztak vol­na megépítésére, — mint ahogy azt ön légbőlkapottan állítja! Ezzel szemben m kollega által kifogásolt „kacsalábon forgó strandfürdőt” nagyon is komolyan gondolják a köz­ség lakói. Cikkében elfoglalt álláspontja veszedelmesen ha­sonlít Kecel egyik volt bírójá­nak véleményére, aki a 30-as években *—> tndr akkor is akarták — ezzel utasította vissza a fürdőépítési tervet: — „Megértem hatvan évet, utoljára a bába fürösztött, mégis itt vagyok. Ha meg­voltunk nélküle eddig, meg­leszünk ezután is.. Ilyen vélemény már csak a kecellek rossz álmaiban és az ön cikkében kisért. Igaz, a strandfürdő nagyon szép és modern lesz. Medencéjét, — sajnos ■— nem lehet földbe ásni — a föld felett kell meg­építeni a talaj adottságai miatt. Ettől függetlenül még így is az ország legolcsóbb strand-építkezései közé tarto­zik. ön három olyan ember­rel beszélt Kecelen, aki nem tud úszni, s emiatt(!!) feles­legesnek is tartja a strand felépítését. Megsúghatjuk: még több ilyen ember is van a községben. De hol van a világon olyan helység, amely­ben mindenki úszóbajnok-je- lölt? Ezek az emberek vi­szont még ettől függetlenül is szerethetnek fürödni — és Kecelen szeretnek is. Oly­annyira, hogy községfejlesz­tési alapból mélyfúratú kútra kényszermunkára is ítélték. Szabadulásakor tetszésére bízták, hogy a hatóságoknál, vagy idetelepedett portugál családnál vál­lal-e munkát. Matári sorsa Matári körülbelül ugyanazt élte át, mint Kiluánji. Csont és bőr volt mindkettő, testileg nagyon kimerültek. Kiluánjinak minden mindegy volt, de Matáriban valami tartotta az életked­vet. Nagyon felháborodott a megaláztatásokért Legutoljára egy építkezésen dolgozott, ahol az építésvezető minden fizetéskor ellopott egy-egy escudót az afrikai munkások béréből. Angolá­ban törvény tiltja a munkásoknak a szervezkedést, s ezért nem tehettek az építésvezető ellen semmit. Az angolaiaknak még az is meg van tiltva, hogy ügyvédhez fordulhassanak, mert a tör­vény szerint „természetes védelmezőik” a portugál hatóságok... Egyik szombaton aztán Matári megtagadta bére átvételét. — Tolvaj! Gazember! — vágta zabolátlan dühvei az építés- vezető arcába. A bérükre várakozó munkások nyugtalankodni kezdtek. A felügyelő értesítette a rendőrséget. Matárit lázítás és hajtoga­tás vádjával letartóztatták, s a rendőrségen addig verék, míg földre nem zuhant. „Most már családom nincs” Kiluánji később megtudta, hogy Matárit Sao Thomó szige­tére szállították kényszermunkára. Az angolaiak tízezrei pusz­tultak el itt évtizedek alatt kényszermunkásként Később Kiluánjival ismét találkoztam Luandában, s elmesélte testvére halálát: — Matárit visszahozták Luandába, s itt a börtönben halt meg a kínzások következtében... Most már családom sincs — panaszolta, öklével verve mellén rongyos ingét A portugál ültetvényeken dolgozóknak évente a 30 százaléka pusztul el. Vasárnap kivételével 10—12 órát kell dolgozniok az izzó napfényen. Ilyen körülmények között halt meg Kiluánji apja is, míg anyját Lobitó bennszülöttnegyedében himlőjárvány vitte el... (A Wochenpost riportjából fordította; Szentinnay LászlóJ fáméig már elkészült és me* leggyógyviz folyik belőlek strand_ és termálfürdőre hat­millió forintot irányoztak előL Éppen ez fáj önnek. Az, hogy „hatmillió bánja”. Hát még, ha tudná, hogy több százezer forint értékű társa­dalmi munkát is vállaltaik i község lakói, csakhogy mS nél előbb használatba veheti sék a fürdőt! Akkor tálát még sírva is fakadna!... I „Esős időben térdig sátt ban... közlekedne a község népe” — írja ön. Ha akkoi egy kicsit jobban szétnéz Kel célén, észreveszi, hogy a tál laj 'homokos-szerkezetű, tehái nem is lehetnek térdig sáron sak az utcák. Ettől függetle­nül, sok járdát építettek mán és az idén is többek közön 112 ezer forintot fordítanák erre a célra. Egy képaláírásával meg egy „libaúsztatót” szánt ha­lálra. Ha nem tudná, az a Bogárzó nevű, belvízlevezető csatorna árterülete! A másik kép alatt viszont egy járdán látható víztócsa felett kese1 reg. — Ennek szépséghibája „csupán” az, hogy a színhely egy anyaghiány miatt átme­netileg abbahagyott járdán építéstől (!) néhány méterre van!! Kifogásolja azt tét mién nem központi orvosi rendelőt építenek a strand helyett. Válaszunk: azért, mert a község három orvosának) rajtuk kívül a fogorvosnak egyelőre megfelelő rendelője van; egy további orvosi ku­kás rendelővel együtt jelen­leg is üresen áll; azután meg egészségház és szülőotthon sem hiányzik Kecelről! Nem szaporítjuk tovább a szót Csupán annyit még: — Kecel lakói maguk döntik el, hogy az általuk befizetett KÖF A-összeget mire fordít­ják. Erre jogosítja fel őket a Tanácstörvény és az 1953. évi 7. számú vor. Haruspexnek nevezték « régi rómaiak azokat a papo­kat, akik áldozati állatok be­leiből jósoltak. Gondolom* kollegám azért használja alá­írásul ezt a jelzést, mert úgy véli: ezzel is kifejezésre jut* tatja szándékát — rendelle­nességek „kibelezésétr. Hát — ami a rendellenességet illeti — ilyen ebben az eset­ben nincs. Amit pedig jós­lást szándékairól mondani tudunk az az, hogy ebben is tévedett: a keceli strand — akár illik az Ö« szerint Ke- celhez, akár nem —■> máris épül. TUS tisztelettel: Nagy Ottó m”‘ •* * * * —niVinniwini» Állandóan építkeznek A hercegszántói Űj Élet Ter­< melőszövetkezetben állandóan építkeznek. Az öttagú építőbri- ? gád másfél év óta megépített j négy, egyenként húszférőhelyes ! sertésfiaztatót, egy 500 férőhe­lyes juhhodályt, két hizlalda ; összesen négyszáz sertés számá- > ra, három — 900 süldőnek ele­gendő — szállást, s egy 60 fé- | rőhelyes borjúistállót Jelenleg téliesíthető nyári szállást építenek hatvan tehén ; számára. prröFi n*pb A Magyar Szocialista Munkáspár' Bács-KlSkun megyéd Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő- Weither Dániel Kiadja t i Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség! Kecskemét Széchenyi tér L szám Szerkesztőségi telefonközpont: 28-1». 2S-1«. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-tt Kiadóhivatal: Cscskemet. Szabadság tér 1/S. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Postát Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítők!) éL Előfizetés) dll I hónapra 12 Ft. B4cs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti «- TeLi 15-29. 27-M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents