Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-26 / 174. szám

1961. JóIIui M. szerda S. oldal Éjjeli műszak a Leninváros építkezésein Két bérházat adnak át az ér végéig az új lakóknak ÖT BÉRHÁZ falai eméDced- rek a nemrég még mocsárral borított területen. Ezek az épü­letek Kecskemét új városne­gyedének, a Leninvárosnak elő­hírnökei. —• Áprilisiban kezdtünk hoz­zá az utak kialakításához, az épületek helyének kijelöléséhez, a földmunkákhoz. Az alapok ásásakor négy-ötezer köbméter földet mozgattunk meg. Ennek jó részét az utak létesítésére használtuk fel, vagy az épület mellé helyeztük — magyarázza Juhász Sándor művezető. Tőle Potári Béla művezető veszi át a szót: — Az eltelt idő alatt megteremtettük a folya­matos építkezés előfeltételeit. Ennek megfelelően ma az egyes épületnél a második emelet fa­lait rakják a kőműves-brigá­dok. A második épületnél az első emeleti födémeket, a har­madiknál az első emeleti falat, a negyediknél a földszint feletti födémet, az ötödiknél pedig a pince fölötti födémezést végzik. Jut erő a trafóház építéséhez is. MEGTUDOM, hogy az épüle­teken a legjobb kőműves és se­gédmunkás-brigádok dolgoznak. Az előbbiek között találjuk Sz. Jól járt Imire, Turcsányi István, Gál Sándor, Urbán Gyula és Dózsa Rácz János kőműveseket. A segédmunkás-brigádok köziül Bajnóczi László szocialista cí­met elnyert brigádja gerendáz, Szombati Mihályék betonoznak. Ezenkívül hatvan technikus-je­lölt, a Szegedi Építőipari Tech­nikum tanulói szorgoskodnak a hármas épületen. Hatvan an vannak, húszas csoportokban, egy-egy tanár vezetésével vég­zik munkájukat Rajtuk kívül még ipari tanulókkal is talál­kozunk az építkezésen. — Je­lenleg 283-an dolgoznak az öt épületen — egészíti ki az előb­bieket Juhász Sándor. — Éjjel is dolgozunk. A bri­gádok egyr&ze osztott műszak­ban dolgozik. Megértik az éj­szakai munka fontosságát és je­lentőségét — kapcsolódik újra a beszélgetésbe Potári műveze­tő. Ehhez Juhász Sándor még annyit fűz hozzá: A munkákat egyösszegű utalványozás alap­ján végzik a brigádok. — Mikorra adják át az épüle­teket? — SZEPTEMBER derekára tető alá hozzuk az egyes és ket­tes épületet, az év végéig ebbe a két új bérházba beköltözhet­nek a boldog lakástulajdonosok. A másik három épület határ­ideje 1962. március 31. Erre az időre ezek is elkészülnek. — mondja határozottan Potári Bé­la művezető. V. K. A herccgnvántói tanács v. b. .figyelmébe! Az ígéret szép szó. Panaszkodnak a hődunaiak. A határmenti település egy ter­melőszövetkezetben, a kiválóan gazdálkodó Dózsában tömörült lakóinak ugyanis korábban megígérte a közvetlen felettes Gabonaszárító — a patronálok segítségével A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetnek értékes tá­mogatást nyújtanak a Lőrinci Hengermű patronáló munkásai. Legutóbb a képünkön látható 53 méter hosszú, t méter széles gabonaszárító felépítésében segítettek a szövetkezet gazdáinak. Ü> (Lakatot József felvételeJ Légikny Miklós: MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK KARBANTARTÁSA A mezőgazdasági gépeinkbe fektetett beruházási érték meg­óvásának egyik alapvető felté­tele a gondos, szakszerű karban­tartás. Ehhez ad részletes, pon­tos útbaigazítást Legény Miklós második, javított kiadásban megjelent könyve. Az első ki­adás óta eltelt idő alatt számos új gép került mezőgazdaságunk­ba, egyes típusok viszont már elavultak, kikoptak. A szerző jelenlegi körülményeinkhez szabta mondanivalóit. A hasz­nálatos munka- és részben erő­gépek karbantartási tudnivalóit közérthető formában dolgozta fel. A gépelemektől kezdve a talajművelés; vetés, betakarítás gépeit, valamint a legfontosabb villamos berendezéseket veszi sorra. Leírja a kezelés, kenés, tárolás műveleteit, ismerteti a felhasználandó anyagokat, esz­közöket. Útbaigazítást ad a gép­hibák megelőzésére, illetve ki­küszöbölésére. Táblázatokba foglalja a gépeik főbb műszaki jellemzőit, s ábrákon szemlél­teti a karbantartás teendőit A könyv hasznos segítséget nyújt a gépkezelőknek, a javító- műhelyek dolgozóinak, általá­ban a műszaki szakemberrek- nek. A 41 ábrát tartalmazó könyv a Mezőgazdasági Kiadó gondo­zásában jelent meg. közigazgatás! szervük, a her­cegszántói tanács, hogy járdát építtet az egy-két utcából álló helységükben. Erre szükség is volna, mert esőzések idején cipő-, esi®- matal pmar asztaló a sár a kötött talajú gyalogjárókon. Másrészt azért is Jogos az igény a járdára, mert a termelőszö­vetkezet évente 300 forintot fi­zet egy-egy család után a köz­ségfejlesztési alapra. Nos, tavaly már úgy látszott, hogy a tanács eleget tesz ígére­tének. Anyagot — cementlapo­kat, sódert, bitument — vitetett Hódunára, s a szállításiból min­den ellenszolgáltatás nélkül de­rekasan kivették részüket a Dó­zsa gazdáig Hozzá is fogtak a Járda épí­téséhez, nemsokára azonban a tanács leállíttatta a mun­kát, visszahívta a munkáso­kat, a sóder kivételével elszállíttat­ta az építőanyagot is. (Az már enyhén szólva tragikomikum- számba vehetó, hogy az anyag visszaszállításához társadalmi munkára szállította fel » szö­vetkezeti gazdákat, ók azonban nem vettek részt e nyilván meggondolatlanságból számlázó intézkedés végrehajtásában^ Ez év tavaszán ismét kapták megnyugta­tást a hódunaiak arra. hogy májusban lesz járdájuk — de megint puszta szó ma­radt az ígéret. S most kérdezik, s velük együtt mi is: meddig marad az?! T. L A falu legfiatalabb »presszósa« Töpörödött, fejkendős néni * lép a szabadszállási föld­művesszövetkezeti cukrászdába. — Kezét csókolom, Mari né­ni, fagylaltot tetszik? — köszön rá egy csilingelő hang a pult mö­gül. S a hang gazdája már mény felszolgálásában és hamar megszerette ezt a szakmát. El­ment ő is a tanfolyamra. Heten jártak Szabadszállásról — mindössze egy fiú volt kőze­tük — és a végső eredmény a Ági főzi a kávét. nyújtja is a fagylaltot, majd sza­lad a presszógéphez, mert egy másik vendég feketét kér.,. Anyuka — özvegy Petiik Ká­rdlyné, az üzletvezető — a köz­pontba utazott, Kecskemétre. Amíg távol lesz, a kislánya. Ági helyettesíti, de most már hiva­talosan is. Pár napja vizsgázott e szakmából, méghozzá kitűnő eredménnyel. Lehet, hogy most valami ajándékot hoz a jó bizonyít­ványért anyuka? De akkor Ági­nak is viszonoznia kell, mert bármilyen furcsán hangzik, a mama és a lánya egy osztályba jártak! Ez pedig úgy történt, hogy annak idején Kunszent- mlklóson pályázatot hirdettek a tízhónapos felszolgálói tanfo­lyamra. Az anya — aki már akkor is a földművesszövetke­zet alkalmazottja volt — be­iratkozott. Ági szántén sokat se­gített neki a fagylalt és süte­kecskemétl vizsgán: hat kitűnfV egy négyes... Utóbbit a mama kapta, a ir pity eredeti, de hamar megvi­gasztalták az osztálytársak: egy család mégsem sajátíthat ki kék kitűnőt t. i Ági még csak augusztusba# lesz tizennyolcéves. Nincs 1» most nála boldogabb kislány. Születésnapját már önálló kere­settel ünnepli, mert a íöldmú- vesszövetkezet azonnal szerződ­tette hatórás műszakra. A falu legfiatalabb „presszó* sát" hamar megszerették a kör­nyéken. Szorgalmas, előzékeny és mindenkihez van egy-két1 kedves szava. Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltán i WlArUWUVVVV^f-«V«V»*«VlV^AiV aaAAAAAAAAAAj»»«»»« «e*' ÁLMOSlTÖ a Júliu­si csend és a hőség. Hartán kihaltak az ut­cák, s a 30 fokos me­legben csak a határban van élet. A tűzfigyelő azonban a templomto­ronyban éberen őrkö­dik. Szabad szemmel is megismeri a cséplő­gép mellett szorgosko- dókat Északi irányban az Új Élet Termelőszö­vetkezet csépel, attól keletebbre a Béke, és távolabb, ahol csak porfelhő látszik, ott a Lenin Termelőszövet­kezet gabonáját vere­tik. Nagyon kell vi­gyázni ilyenkor. Ebben a hőségben elegendő egy szikra, a cigaretta parazsa, s máris lángra kap a száraz szalma. Éjjel-nappal áH va­laki a toronyban s hat óránként váltják egy­mást. A többiek a tűz­oltó-szobában tartóz­kodnak. Készen arra, hogy az esetleges riasztásra azonnal in­dulhassanak. A KÖZSÉGI tűzőrsé­í A harfai tűzoltók get a termelőszövetke­zetek gazdái adják egész nyáron át. Kaj- ber Konrád és Szabó Emó a Békéből jött, Sebestyén Henriket az Új Élet küldte, Juhász Jenő, Weber András és Lakatos János a Lenin Termelőszövetkezet gazdái. Június elején kezdték meg az őrsé­get, amikor sárgulni kezdett a gabona, s csak augusztus köze­pén hagyják el helyü­ket, mert akkorra már befejezik a cséplést is. KÉT FIATAL ül a telefon mellett: Szabó Ernő és Juhász Jenő. Mindegyikük KISZ-tit- kár. Szabó a Békében, Juhász meg a Lenin Termelőszövetkezetben. ÁteBtek már a „tűz­keresztségen”. Július egyik napján éppen ebédhez készülődtek, — amikor riasztották őket: „Tűz van a Solti Állami Gazdaság egyik gabonatábláján!’-! Vijjogott a sziréna és a motoros fecskendő négy szövetkezeti tűz­oltóval, Kajberrel, Se­bestyénnel, Lakatossal és Juhásszal száguldott a tűz irányába. Juhász, a gépkocsiveztő, nem sajnálta a gázt, hiszen ilyenkor minden pilla­nat hiba lehet. MAR MESSZIRŐL lehetett látni a tüzet. A kombájn után Hof- herr- traktor húzta össze a szalmát és az véletlenül meggyulladt az izzó kúptóL Szinte kibírhatatlan volt a hőség a lángoló szal­ma körül, de nem tö­rődtek véle. •— A du- navecsed tűzoltókkal együtt mentették, amit lehetett A lángoló ka­zal oltására már nem gondolhattak (1200 má­zsa szalma elégett), de az attól mintegy 50 méterre és a távolabb összegyűjtött szalmát még megmenthették. Több mint 400 hekto­liter vizei használtak el, mire sikerült meg­akadályozni a tűz to­vaterjedését — Nem ez volt az első tűzesetünk — szo­morodik el Juhász Je­nő. — Sajnos, az elő­zőnél nem segíthet­tünk. M. Kálmán laká­sán szalmát tároltak a pincében és játék köz­ben, a gyerekek meg­gyújtották. AMIKOR az apjuk észrevette, vízzel pró­bálta oltani a tüzet, de mire odaértünk, meg­fulladtak ti füstben a sarokba menekült ap­róságok. — Jobban kellene vi­gyázni a gyerekekre. Gyufát sohasem sza­bad előttük hagyni! A cséplőgépek mellett is tilos a dohányzás — mondja a másik KTSZ- titkár és már búcsú­zik, mert rá került a szolgálat. HAT ÓRÁN ÁT — most ő vigyázza a ha­tárt, a községet a ma­gas toronyból! M. J. Gyári élethép Örök téma Érdekes beszélgetés szó­foszlányait hallottam a mi­nap a Bajai Ruhaüzem egyik folyosóján. A diskurzus tár­gya örök üzemi téma volt: a MEO. Mondanom sem kell, hogy az egyik fél minőségi ellenőr volt. Vitapartnere erő­sen bizonygatta, hogy „hu­mánusabban” kellene elbírál- ni a termékek minőségét A vitázó azonban nem gondolt arra, hogy ebből a későbbiek folyamán jelentős összegű kötbér, no meg egyéb más is származhat A vita pedig folyt Mindkét fél saját iga­zát igyekezett bizonygatni Végül sem tudtak megegyez­ni. Pedig ezt a „kényes” kér­dést könnyen meg lehet ol­dani. Mégpedig azért, mert a műszaki leírás és a szab­ványfüzet jól meg van szer­kesztve. Akinek ez nem tet­szik, gondoljon arra, hogy 5 Is vásárolhat majd egyszer a sajátmaga által gyártott ter­mékből — a Ruhaüzemben jó párszor már elő is fordult —, akkor világossá válik, hogy a legjobb megoldás az előírá­sok maradéktalan betartása. Tart Sándor Uj tűzoltóautó Tűzoltóautót kapott János­halma. Eddig a 27 kilométerre levő kiskunhalasi tűzoltóságot kellett hívniuk a Jánoshal­máinknak, ha tűzeset történt. Most egy 25 hektoliteres tar­tállyal felszerelt tűzoltóautót kaptak 150 ezer forint értékben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents