Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-23 / 172. szám

196L Július S3, vasárnap;

5. oldal

Megfogadták a bölcs tanácsot».

Okos ember fogalmajJhatta meg először a bölcs paraszti tanácsot: „Előbb építs istállót, rakj melléje szénakazlat, s csak azután vegyél bele jószágot"

A tíszújíalusl Alkotmány Termelőszövetkezetben ehhez is tartják magukat. A TEGI útján megrendelt, 42 kocából álló fehér tenyésztörzset még csak ennek a hónapnak a végére várják — de a fi az tató építését már három hete megkezdték, e az egyik kutricasor majdnem teljesen kész is.

Hat ember szorgoskodik a frissiben összerótt gerendák alatt: a szövetkezet építőbrigádja, amely tavaly alakult s azóta több százezer forint értékű munkát végzett eL Bársony Imre, a brigádvezető, javakora- beE ember — a brigád tulajdonképpen az 6 belépésével verbuválódott Bársony Gáspár, Sebestyén János, Zolnai András, Novak Gábor bácsi az idősebb nemzedéket képviseli, Lévai Imre a legfiatalabb köztük. — Egyiknek sem tanult szakmája az ács- és kőművesmesterség, de a sok-sok éves gyakorlat mégis mesterré tette őket

Szaporán csattognak a sze- kercék, sűrűsödik a deszkasor a fiaztató rekeszeiben. A brigádvezető Papp Elemért, a szövetkezet elnökét vallatja:

— Tegyünk-e szegőlécet a kutricák ajtajára? Szebben mutatna, ha tennénk. Van is hozzá fenyőléc

Az elnök igazat ad éa némán

figyeli a munkát

— Az új kocatörzs első malacai már itt látnak napvilágot — s ujjával megrajzolja — egyelőre a levegőben — a leendő kifutók körvonalait is.

Én a brigádvezetőt faggatom: ez a fiaztató az első munkájuk az idén?

Bársony Imre sértődötten Ingatta a fejét:

— Április elején kezdtünk

dolgozni. Azóta csináltunk egy háromezer férőhelyes kacsane- velőt a Tisza holtágának a partján. Most is tele van öthetes kacsákkal, húsz deka híján már

A szocializmus építése, az

MSZMP művelődési irányelveiben lerögzített feladatok fokozottabb követelményeket támasztanak az állami könyvtári hálózat falusi könyvtárosaival szemben is. Ezeket csak megfelelő képzettség birtokában tudják megvalósítani.

A falusi könyvtárosok képzésére a közelmúltban hatnapos tanfolyamot rendezett a megyei könyvtár Kiskunfélegyházán. Itt értékes kultúrpolitikai és szakeMrifc: a fcÄ tust Adh MAIM átalakítottunk egy csibe- előnevelőt, mafd csináltunk egy vadonatúj utóneveidét, saját anyagba Ml építettük art a kétszáz flérőhetyes hfcfalclát is — mntat a major túlsó oldalár» — és még ebben az esztendőén nekifogunk újabb ötezres csibe- nevelőnek.

Hát bizony est míg M- ftn! Is időé tefflt, nemhogy fel- épfteni. A szűkszavú és szerény brigád vezeti felsorolást az elnök dicsérettel toldja meg:

<-• Az épftőrígád M Is szolgálja sajátmagát. Most, hogy minden mozogni tadó ember az aratással és a növényápolással van elfoglalva, maguk fűrészelik a faanyagot, maguk fogják be a lovaikat és fuvarozzák ide, ami ketL

— Bizony, magad araim, ha szolgád nincs, ezt tartja a közmondás is — vonja a vállát nevetve Bársony Imre. — A munka nem állhat, mert a nyár, rlpsz-ropsz, elszalad és a kőműves ember nem szereti, ha nyakába esik az eső.

Igen, ebben a szövetkezetben csak szét kell nézni, hogy az ember megállapíthassa: az építőbrigád valóban állandó jellegű és folyamatosan dolgozik. Nem tétlenkedik nyáron — mint sokhelyütt —, hogy aztán ősszel csak a hideg, esős idő beköszöntővel ébredjenek fel: — ejnye, most már a jószágnak is kellene valami tető a feje fölé. Akkor aztán jön a kapkodás, a kétségbeesett telefonálgatás az anyagért, s a hebehurgya munka.

Az Alkotmánv Termelő- szövetkezetben — mint Bársony Imre mondja — 365 nappal számolják az esztendőt, vagyis minden napot becsületes munkával töltenek el. ök derekasan megtesznek mindent azért hogy az új fiaztató kényelmében-vé- delmében vagyonná szaporodjék a várvavárt, értékes kocatörzs, s egyetlen csepp őszi eső sem érjen a szabadég alatt semmiféle jószágot!

G. IC.

kát az olvasószolgálati munka technikájának az elsajátítása és az irodalmi, valamint szakirodalmi művek olvastatási színvonalának emelése szempontjából végezték.

A továbbképzés végén tartott

megbeszélésen sok problémára adott választ a tanfolyam vezetősége. A könyvtárak gyors fejlődése, állományuk, olvasótáboruk növekedése miatt fontos, hogy minden évben rendezzenek a könyvtárosok számára ehhez

Nyílt levél

A csenittorítákról

Egyetértek azzal, aki azt állítja, hogy a csend nem alapvető szükséglete az emberi életnek. Helyesebben fogalmazva: nem szükséges a nap minden órájában, életünk minden szakaszában a hangtalanság maximumát jelentő síri csend. Nincs ebben semmi bántó, ha nappal zúgnak a gépek vagy zörögnek a kocsik. De ha a zajhatás annyira fokozódik, hogy élettani károkat okozhat, akkor az intézkedések egész sorával biztosítják a nem kívánatos „felesleg” elfojtását.

A költők és írók sokszor megdöbbentően szép mondatokban emlékeznek meg a zajról. Szerintük ez a városok szívdobogása, amely a termelés zajából, a közléke- dés hangzavarából és a gyerekek vidám lármájából tevődik össze. Mi is nyugodtan állíthatjuk, ahol nincs zaj, ott talán élet sincs. S ha ezzel nem ért egyet valaki, emlékezzen vissza a kiürített városok félelmetes csendjére.

Természetesen nincs szándékom a zajt dicsérni mindenáron, hanem éppen a nem kívánatos „felesleget” akarom szóvátenni

Biztos vagyok benne, hogy talán sohasem bántóbb a zajfelesleg, mint éppen a íul- lasztóan meleg nyári éjszakákon. Talán sokan ismerik azokat az álmatlan órákat, amelyek alatt az átforrósodott hálószobafalból sugárzó meleg miatt csak forgolódni tudunk ágyainkban. S mikorra nehezen lezárja szemeinket az álom, akkor már a ,,Kedves”-ben is és a „Dióhéjában is záróra van. Egészen világos, hogy a nyitott ablakaink alatt hazaballagó, italtól mámoros emberek sem a záróra előtt elkezdett mondókájukat, sem a jó hangulat utolsó nótáját nem fejezik be a mulatóban. Néha az éjszaka viszonylag alacsonyabb zajnívója mellett úgy belerobbannak az éjszakába ezek a borízű hangok, hogy a hétalvófc is ijedten kérdezik: mi történt. Máskor motorok „repesztenek” bele első álmunkba — sokszor egészen feleslegesem

Biztos vagyok benne, hogy a csendrendelet szigorúbb ellenőrzése, vagy a mulatóban hagyott összegnek egy százassal való „megtoldása” — világosabban szólva: a hangoskodik megbírságolása — eredményesen csillapítaná a kedélyeket. De mielőtt sor kerülne erre, fogadjanak el e csendháborítók egy jó tanácsot: ha már ittak, menjenek csendben haza, mert a hangoskodás inkább részegségre, mintsem jókedvre vall! Juhász István

mai előadások hangzottak el. A szakelőadásokat és a gyakorlato- hasonló tanfolyamot

Tanfolyam a könyvtárosok részére

Kelendőek a műanyagból készült cikkek

A Bács-Kisfcun megyei Mfl- anyagfeldolgozó Vállalat cikkei egyre nagyobb tért hódítanak az élet minden területén. A gyár vezetői ennek figyelembevételével alakították ki harmadik negyedévi programjukat határozták meg a munkatempót, az üzem fejlesztését • egyéb műszaki tennivalókat A harmadik negyedévijén többek között 32 ezer négyzetméter ponyvát 30 ezer darab kötényt hétezer esőkabátot 120 ezer babát és 20 tonna PVC- csövet gyártanak, hogy csak a jelentősebb cikkeket említsem.

Ez utóbbival kapcsolatban az

üzem művezetője a következőket mondotta:

— Az általunk gyártott PVC- csöveket minden olyan helyen lehet alkalmazni, ahol a gumicső nem felel meg. A műanyagcső ugyanis ellenáll a savaknak, lúgoknak, s egyéb vegyszereknek.

Mfg mindezeket Jegyzetfüzetembe írtam, addig kollégám fényképezőgépével megörökítette az üzemre jellemző munka- folyamatokat.

V. K.

Kuruc* Bélán« PVC-szrfetekkel -eteti- m gépet. A gépből végtelen hosszúságban kiáramló mű anyagra* infra a* 1 — tér hosszú vízzel tett vályú végéra ér, kihűl. A* ■«■nnjls nyolc óra alatt 400 méter csövet gyárt a gép segítségévei.

Szerkesztői üzenetek

Arvm-TMI MnM, KeeafcemMt As

Országos Nyugdíj Intése* közölte, hogy a május és Június hand nyugdíját kiutalták címére. A nyugdíj elmaradásának az volt az oka, hogy egy azonos nevű egyénnek utalták ki tévedésből az összeget. A kifizetett összeg visszatérítése tránt a postán Intézkedtek}

WM0 tánccá “— -»,

ga fethfvta • aeOMaatS fkjj i ai>ri_ amennyiben panama merOa fel rfh«») Intézkedik a MMMMHg metSen. Megoldást találtak arra ta, hágj ma állatok ne 1 li Timimmel ha a temen tőbe.--------,^^v^^w^vvvvvv>vvvvvvYVV>vvyv^Qonnrryx,n<VVxy^yvyv^OOo:>.VyyyaOQOOOOOOOOCOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOObt?OOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOODOOOOOOOa a

Ma

g.áhiifry.?

Magas, kipirult arcú fiatalember várakozik, szemmel láthatóan izgatottan az egyik üzemi pártszervezet irodájában. Á pártvezetőség hívatta. Nem sokkal korábban méltatlankodva, felháborodottan utasította el pártbizalmiját, aki arra figyelmeztette, hogy a műhelyben furcsa megjegyzéseket hallani, az emberek különböző dolgokat suttognak. Arra kérte, gondolkodjon el ezeken és magatartásával ne adjon okot, ne szolgáltasson alapot ilyen hírek terjedésére.

Tulajdonképpen mit is csinált H. B., ez az idegesen forgolódó, türelmetlenül várakozó fiatalember, az üzemi párt- szervezet nem régi tagja? Talán rossz útra tévedt? Súlyos mulasztások terhelik lelkiismeretét? Ez nem valószínű. Akkor miért suttognak róla?

Vannak, akik azt emlegetik, hogy mostanában többször is ittasan, dülöngélve ment az utcán. Mások azt helytelenítik, hogy nős ember létére feltűnően barátkozik A. JuTIkSvaiL Olyan

megjegyzéseket tesznek a háta mögött, ha meglátják őket, hogy „ott mennek az ifjú szerelmesek". A suttogásokról

H. B. felesége is értesült és abból családi perpatvar származott

H. B. méltatlankodik. Véleménye szerint igazságtalanul járnak el vele szemben. Azzal mentegeti magát, hogy senkinek nem ártott, nagyobb hibát nem követett eL

Véleménye szerint a munkájával kapcsolatban tehetnek megjegyzéseket észrevételeket az azonban, amiért most a pártvezetőség hívatta, az magánügy, ahhoz senkinek semmi köze. Le és föl járkálva is azon gondolkodik, miért avatkoznak be az ő „magánéletébe”?

Erőtlenül és gyengén hangzanak azonban az ilyen érvek.

A kommunisták és a vezetők egyéni magatartása, életmódja, szemlélete ugyanis nem kizárólag magánügy. A kommunista mindenütt az, még a családi életében is. Éppen ezért nem hagyhatjuk szó nélkül az olyan jelenségeket amelyek eltérnek a kommunista magatartás követelményeitől, amelyek

sértik a Jóízlést a munkásosztály erkölcsi nézeteit. Nem lehet szemet hunyni a fogyatékosságok fölött akkor sem, ha egyesek azt „magánügynek" nyílvánítják.

A párt számára egyáltalán nem közömbös, hogyan viselkednek a kommunisták a termelőmunkán tűt a családi életben, és hogyan vélekednek róluk az emberek. A kommunistáktól és minden vezetőtől azt várja a párt és a nép, hogy életmódjuk minden vonatkozásban megfeleljen a szocialista erkölcs követelményeinek. Becsületesen végezzék a rájuk háruló feladatokat, életük legyen követésre méltó példa.

Tapasztalataink szerint a párttagok és a pártonkívüli vezetők óriási többsége megfelel az irántuk támasztott követelményeknek. Áz emberhez méltatlannak tartják a részegeskedést és küzdenek a régi erkölcs, a kizsákmányolök életszemléletének maradványai ellen, elítélik a nyerészkedési vágyat, a tör- tetést, a munkakerülést és a fegyelmezetlenséget.

H. B. hibái egyelőre valóbem nem olyan súlyosak, de így is veszélyesek.

röppen ezen nrayesen leim t pdniAssi'8

mi és a pártvezetőség is, hogy Jó tapintattal és idejében közbelépett} mielőtt ezekből nagyobb baj származhatott volna.

Elhisszűk H. B.-nefc, hogy hoiüsága

A. Julikéval nem más, mint két ember szimpátiája, elhisszük azt la, hogy ha néha többet ivott is a kelleténél, azért még nem válik szenvedélyes alkoholistává. Azonban es egymagában nem elég. Párttagsága arra kötelest, hogy, magatartásával bs adjon okot ilyen szóbeszédekre.

H. B.-nek nincs oka méttattantnrtá»-ra. A pártvezetőség jogosan foglalkozott magatartásával Jó szándékkal, segítőkészséggel nyúltak a hóna alá. Reméljük, hogy H. B. megérti és mindig szem előtt tartja azt, hogy amit 6 magánügynek vélt, az a kommunisták családjában, vezető munkakörökben, de általában a mi társadalmunk egészében sem kizárólag magánügy. Ha ezt megértette, akkor magatartásával a Jövő-; ben nem ad majd alapot semmiféle félreértésre.

Kan József j