Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-23 / 172. szám

1961. július S3, vasárnap S. oldal Reggel fél 7-től este fél 8-ig nyitva Naponta szállítanak friss zöldség- és gyümölcsárut az új Rákóczi úti mintaboltba szállít friss gyümölcs- és zSM­Ezerhétszázötven mezőgazdasági tanulói szerződtetnek augusztusban az állami gazdaságok Az állami gazdaságok az idén folytatják a jó elméleti és gya­korlati képzettségű szakmunkás- gárda kialakítását. Az általá­nos iskolái végzett fiata­lok közül az idén augusztusban 1750 jövendő szakmunkással kötik meg a szerződést. Azokon a helyeken, ahol az egyes szak­ágazatokban a legjobb eredmé­nyeket érték él, összesen húsz mezőgazdasági szakmára képez­nek ki új munkásokat. A fiata­lok többek között a szántóföldi növénytermesztés különböző ágaival, a növényvédelemmel, az állattenyésztés tudnivalóival ismerkednek meg A mezőgaz­dasági szakmunkásképzés mel­lett a Munkaügyi Minisztérium intézeteiben olyan ipari tanuló­kat is oktatnak, akik gyakor­latukat az állami gazdaságok­ban folytatják és itt kapnak majd beosztást a szakmunkás- vizsga után. A kecskeméti Rákóczi útról elköltözött porcelánbalt helyén új zöldség—gyümölcs minta­boltot nyitott a Megyei Értéke­sítő Központ A 75 ezer forin­tos költséggel létrehozott, ízlé­sesen berendezett üzlet a sok­féle zöldségterméken kívül je­lenleg már 15 fajta gyümölcs­csel várja a vásárló háziasszo­nyokat A 'bolt ellátásáról a MÉK Rákóczi úti telepe gon­doskodik, amely reggelenként Korábban már tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy Kece- len Dudás Sándor gépésztechni­kus egy lóvontatású, sorközjáró battériás permetezőgépet konst­ruált A gépet nagy örömmel fogadták a szőlősgazdák és ma már 12 Dudás-féle permetező­ségárut Az új boltban szódavi­zet, bambit gyümölcskori zer- vet és hűsítő italokat is vásá­rolhatnak a látogatók. Mint az üzletvezető elmon­dotta, a boltot reggel fél hétkor nyitják meg a vevőközönség előtt Tekintettel a megnöveke­dett forgalomra, a háziasszo­nyok este fél nyolcig vásárol­hatnak az új zöldség—gyümölcs mintaboltban. gép dolgozik a kiskőrösi járás szakszövetkezeteiben. Munkáját olyannyira szeretik, hogy a kö­zelmúltban kérték az illetékes szervektől a gép sorozatgyártá­sának engedélyezését Ezért hívta össze a SZŐ VOSZ a mi­nap a találmány felülbírálásá­ban érdekelt intézmények kép­viselőit a keceli Kinizsi Szak- szövetkezet által rendezett gépi bemutatóra. A bemutatón részt vettek a Földművelésügyi Minisztérium Gépesítési Főigazgatóságának, a Növényvédelmi Szolgálatnak, a Szőlő-, G yümölcstermesztési Igazgatóságnak, a MEZÖSZÖV- nek, a Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézetnek, a Növényvédel­mi Kutatóintézetnek, a Szőlé­szeti Kutatóintézetnek, s több más intézménynek a képvi­selői. A bemutatót a keceli Vö­rös Zászló Termelőszövetkezet szőlőjében és burgonyaföldjén tartották, a gép ugyanis nem­csak szőlő- és gyümölcsfa-véde­lemre használható, hanem igen alkalmas a szántóföldi vegy­szeres gyomirtásra is. Műszaki ismertetése közben feltalálója elmondotta, hogy a géppel két ember és egy ló na­ponta 7—8 hold szőlő, vagy más szántóföldi növény permetezé­sét végezheti el. Különböző sor­távolságú szőlőben használható és egyszerre három sort perme­tez. Minden öt permetezőhöz kell egy töltőgép, amely hárem perc alatt tölti meg a permete­ző százliteres tartályát. Hasonló ötletességet mutatott be Fehér Alajos keceli kovács­mester, aki egy motoros magán­járó, összekombinált töltő és permetező, gyomirtó és porozó­gép konstruálásán dolgozik. A gép ideiglenes összeállításában is nagy tetszést aratott és — a szakemberek véleménye szerint — néhány újítással hasznos se­gítőtárs lehet a homoki szőlők művelésében. T. G. Buszjáratot a fürdőzőknek Tűz a Nap, harminc fok felett ingadozik a hőmérő higanyszála. Aki teheti a strandok hűs vizébe mene­kül... Aki teheti! Jánoshalmától 10 kilomé­terre van Kunfehértó nagy­szerű — már-már üdülő­hellyé kiépülő — strandja, de ez meggondolandó távol­ság gyalog, vagy kerékpárral ebben a melegben. Jó lenne, ha az autóközlekedési válla­lat legalább hétvégi napokon — szombaton, vasárnap — néhány járatot indítana Já­noshalma község és Kunfe­hértó strandja között Sok ember nevében írom e kérést, s mindannyian remél­jük, nem hiába. Bízunk ab­ban, hogy meglágyul az ille­tékes AKÖV vezetőinek a szíve, hiszen hosszú még a nyár és a strandidény. Lusztig József A mezőgazdaság szocialista átszervezését nyomon követi a szövetkezeti gazdák tudatának a megváltozása. Ennek üteme az előző és a mostani körül­ményeiktől függően egyiküknél gyorsabb, a másikuknál las­súbb. Idő kell hozzá, amíg a múlt maradi szemléletét sutbavetve a közösségért — s ez utóbbi által nyújtott lehetőségekkel — élni tudó szocialista pa­rasztokká válnak mindany- nyian. Egy-két példa néhányuk béklyóiról. Irtunk már róla, hogy a ter­melőszövetkezeti gazdák biz­tosítási és önsegélyező csoport­ja két alkalommal üdülésre, többször pedig kétnapos ta­nulmányi kirándulásra vitte több mint kétszáz tagját. Ez utóbbiaknak semmit sem kel­lett külön fizetniük — a ha­vi tíz forint tagsági díj elle­nében élvezhették a pihenés és az országlátás örömeit. Amennyire örvendetes, hogy szövetkezeti parasztságunk egy része már a munkásság­hoz. az állami gazdasági dol­gozókhoz és az értelmiséghez hasonlóan üdülhet, utazhat, annyira meghökkentő, hogy mindegyik alkalommal akad­tak hárman-négyen — főként Tiszakécskéről és Lajosmizsé- ről —, akik nem mentek el üdülni, vagy nem vettek részt a tanulmányi kiránduláson. Tavasszal magam is tanúja voltam, amikor a mélykúti Kossuth Termelőszövetkezet­ben a párttitkár agitálta a jól dolgozó asszonyokat. hogy egyikük vegyen részt azon az egyhetes utazáson, amelyet or­szágunk számos szövetkezeté­nek a nődolgozói számára több ukrán nagyüzemi gazdaság, s Kijev megtekintésére rendez­nek. Az utazás szintén ingye­nes — s bárki azt gondolhat­ná: egymást törték a munká­ban derekasan helytálló mély­kúti asszonyok avégett, hogy külföldre mehessenek. Nem így történt. Hímeztek-hámoz- tak; „messzire kell menni”, „sok az az egy hét”, mondták, — s akkor nem is jutott dű­lőre a párttitkár. A kunszent- miklósi Kunbábony Termelő- szövetkezetben az elnök szin­tén tavasszal javasolta, hogy közössen utazzanak fel Buda­pestre, az ipari vásár megte­kintésére. Senki nem ment ve­le a tanulságos kirándulásra. Az említett példákon kívül több is akad, de ezek is elég­séges módon bizonyítják, hogy elsősorban az egy-kétéves ter­Amennyire jóleső elégedett­séget és büszkeséget érez a ne­velő, ha egykori tanítványáról, mint derék, becsületes, dolgos emberről hall, annyira lesújtó, ha kiderül róla, hogy terméket­len talajra hullott az ember­ségre nevelő jó szó és becsület­ből elégtelent szerzett az élet­ben. Bizony, lesújtó Tóth József 28 éves kecskeméti (Felsőszéktó 30.) lakos esete is, akit vissza­esőként elkövetett nyolcrend­beli csalás bűntettében, a tár­sadalmi tulajdon kárára elkö­vetett lopás ismételt bűntetté­ben és közveszélyes munkake­rülésben mondott ki bűnösnek a Kecskeméti Járásbíróság. Tóth Józsefet különböző bűn- cselekményekért többször elítél­ték már. Legutóbb ez év feb­ruárjában szabadult ki a bör­tönből. Ahelyett azonban, hogy leszámolva előző életmódjával, a becsületes emberek dolgos életére tért volna, a Kecskemé­ti Épületlakatosipari Vállalat­nál végzett három napi munka után önkényesen kilépett és a lejtőt választotta. köre még a községe határá­nál húzható meg. Nem hagyhat azonban nyug­ton bennünket, hogy az nj pa­raszti életforma nem töltődött még meg hiánytalanul azzal a tartalommal, amely szocia­lizmust építő társadalmunk vezető osztályának, a munkás- osztálynak, valamint értelmi­ségünknek már sajátja. Ehhez a tartalomhoz tartozik a mű­velődésnek, a látókör bővíté­sének, a kulturáltabb életnek az igénye is. Mint mondottuk: hogy ez az igény megszülessen, hogy a gondolkodás, szemléletbeli vál­tozás meggyorsuljon, az a kö­rülményektől, a közvetlen ne­velőhatás milyenségétől függ. Egy példát ehhez is. Tizenhá­rom évvel ezelőtt azzal bíz­tak meg, hogy a volt hadifog­lyok egyik csoportjának szer­vezzem meg a hajdúszobosz- Iói üdülését. Kevés paraszt- származású vállalta, hogy részt vegyen az öthetes, ingyenesen, gyógykezeléssel járó pihené­sen. Egyik barátomat, egy volt nradalmi cselédet — 1948-ban viszont már újgazdát — több­szöri agitálással sem tudtam rábírni, hogy tartson velünk, noha a fronton szerzett reu­mája miatt a gyógyvízben va­ló fürdésre alaposan rászol­gált volna. Később, mintán az egykori uradalomból állami gazdaság lett, s barátomat megtették brigádvezetőnek, a vezetők, elsősorban a pártszer­vezet hatására úgy megválto­zott. hogy ma már sejteni sem lehet benne azt az embert, aki valamikor nem tudott élni a megszokott életformájától el­ütő, a mai társadalmunk nyúj­totta lehetőségekkel. Azóta kétszer üdült Hajdúszobosz­lón, többször másutt is, s egy­szer társasutazáson is részt vett a Szovjetunióban. S szé­gyenlős mosolygással emlege­ti, hogy milyen maradi volt annak idején. Nos. így lesz ez a látókörük bővítésével kevésbé törődő szö­vetkezeti gazdáinkkal is. Bék­lyóik elvetéséhez azonban se­gítséget kell nekik nyújtani Nevelésűkben a kommunistá­ké az első szó. de hozzájuk hasonlóan a népművelés dol­gozóinak is közre ken hatotok abban, hogy maradi szemlé­letük megváltozzék, s átmen­jenek azon a kannn, amelyen túl bővíthetik általános és ez­zel elősegített szakmai mfi­Fondorlatos módon ismerő­seitől különböző ürügyekkel 100—150 forintos összegeket csalt ki. Boda Lajos kecskemé­ti lakostól — akihez évek óta borotválkozni járt — például olyan indokkal csalt ki 150 fo­rintot, hogy arra édesapjának van szüksége, aki építkezik és az anyagvásárláshoz még éppen ennyi pénze hiányzik. Az elis­mervény nélkül kölcsönkapott pénz visszavitelét aznap dél­után 6 órára ígérte, de azóta sem fizette vissza, hanem el­itta. Hasonló aljasságok sorozata után vetemedett odáig, hogy egykori tanítónőjét és iskola- igazgatóját is felkereste és tő­lük pénzt csalt ki. Hajdani igazgatója a kért 150 forinttal szemben akkor éppen csak 120 forinttal rendelkezett, s volt növendékének jóhiszeműen az utolsóját adta oda, mely össze­get azóta sem látta viszont. Tóth József becsületből csú­nyán megbukott az életben. A Kecskeméti Járásbíróság ezúttal kétévi börtönbüntetést jegyzett be „élete biznyítványába’’, Uj fürdő — hibákkal A nagy medence. A szabadszállási fürdő építését az EM 5-ös számú Mélyépítő “Vállalat kiskunfélegyházi részlege vállalta el. Eleget is tett kö­telezettségének, határidőre átadta a falu egyik büszkeségét, a rég óhajtott fürdőt Igen ám, de az átadást kővető napokban szomorú kép tárult a lakosság elé. A lábmosó csövét nem hegesztették össze és a távozó vízfölösleg szétfeszítette a betonburkolatot. A kígyózó víz­tömeg utat keresett és a medence fűvel borított partján vájt egy kávémét, amelyen át kifolyt a gyermekjátszó-térig. Ezen túl­menően a lábmosónál levő oszlop is repedezik. Gs ilyen a lábmosó. Mindez nem vet jő fényt a vállalatra. Á fürdő új létesít­mény, s úgy gondoljuk, hogy gondosabb, körültekintőbb munká­ival kifogástalan állapotban is átadhatták volna. A fürdő építési költsége közel 3 millió forint volt A szabad­szállásiak 300 ezer forint értékű közhasznú munkát végeztek, hogy a fürdő minél előbb felépüljön. Éppen ezért nem egy „fel­újításra” szoruló új létesítményt érdemeltek volna. A hibák kijavítása, a jogutódra, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalatra vár (mivel, az ÉM 5-ös számú Mélyépítő yállalat megszűnt). Reméljük, nem sokáig vár. írta: Bieliczky Sándor Fényképezte: Pásztor Zoltán Sorozatban gyártják majd a Dudás-féle permetezőgépet Bemutató Kecelen A műit béklyója melőszővetkezeteink gwMI egy részének as érdeklődési veltségüket Tarján István Csalásért, lopásért kétévi bortön

Next

/
Thumbnails
Contents