Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-22 / 171. szám

IMI. JúBwi £*, rawmbai 8. oldal Négy hónap alatt húszezer mázsa takarmánytáp Bányagerenda készül Kiskunfélegyházán Jláloqalát a Qideibokodi 'DakarmántjUenerS- (thzemben A Bácsbokodi Takarmányke­verő Üzem udvarán egymást érik a teherautók, a pótkocsis vontatók. Nagy a forgalom, hi­szen a községi és a környékbeli tsz-ek itt szerzik be állataik szá­mára a takarmánytápot. A volt malomépületben kora reggeltől késő estig zúgnak a hengerszékek, őrlik, s keverik a fehérjedús koncentrátumokat A szállító járművek dübörgése is csak a sötétedéskor szűnik meg és hajnalban újra kezdődik elölről. Ide látogattunk el, hogy tájékoztassuk olvasóinkat az üzemben »gyártott* termékek­ről, az állattápszerek hasznos­ságáról. Hétféle takarmányt készítenek A háromemeletes malomban két műszakban dolgoznak a munkások. Naponta 250 mázsa takarmánytápot készítenek ku­korica- és árpadarából, amely­hez különböző koncentrátumo­kat (hal- és csontlisztet, őrölt földimogyorót, szárított pillan­góst stb.-t) kevernek. Külön gyártják a marha-, a kétfajta sertés és a szárnyasok életkorá­nak megfelelő négyfajta ba­romfitápot. Az üzem — tájékoztat Havasi Mihály üzemvezető — február­ban kezdett el dolgozni, s azóta mintegy 20 ezer mázsa tápanya­got készítettek. A bajai járás tsz-«i teljes egészében, a kalo­csai, a kiskunhalasi Járás déli része, sőt a kecskeméti Vörös Csillag Tsz is itt vásárol. Trapp Imréné főkönyvelő ar­ról is informált bennünket, hogy összesen 78 termelőszövetkezet tartja a kapcsolatot a takar­mánykeverő üzemmel. A folya­matos termeléshez kellő meny- nyiségű koncéntrátumot, kuko­ricát és árpát tárolnak a rak­tárakban, s ha az igények to­vább növekednek, a kétműsza- kos munkaidőt három műszakos­ra bővítik. Csak Jót mondanak róla Az udvaron, az irodában — amíg a rakodás meg nem törté­nik — könnyen találunk olyan embereket, akik a takarmány- táp hasznosságáról beszélni tud­nak. A esávolyi Ezüstkalász Tsz a legnagyobb vevők közé tarto­zik, havonta 600 mázsa barom­fi-, sertés- és marhatápot hasz­nálnak feL Harbeith Tamás raktáros szerint a szarvasmar­hák az átlagos súlygyarapodáson felül a takarmánytáptől még hét kilót »szedtek* magukra. A szeremlei Zöldmező Tsz ve­zetőségi tagja, Lengyel János a sertéstápot dicséri. Tavaly ezer mázsa árpát etettek fel, mégsem tudtak hízót leadni. Március óta takarmánytápot etetnek, s már 58 hízót átadtak az Állatforgal­mi Vállalatnak és 48 hízott ser­tés ismét készenlétben áll az átadásra. A bácsbokodi Ezüst­kalász Tsz raktárosa, Bálint Ist­ván is bekapcsolódik a beszél­getésbe. ^Megfizethetetlen ta­karmány ez — mondja —, a héthetes csirkék 75—90 dekás súlyt értek el tőle. Csak barom­fi tápot kapnak." Sorolhatnánk tovább a véle­ményeket, hiszen azok a terme­lőszövetkezeti gazdák, akik már ezzel a táppal etetik a jószágot, csak jót mondhatnak, akár a súlygyarapodásról, akár a tehe­nek tejhozamáról esik szó. Felkészültek a cserére Mint cikkünk elején már em­lítettük, a Bácsbokodi Takar­mánykeverő Üzemben a fo­lyamatos termeléshez szükséges nyersanyagok rendelkezésre áll­nak. Az előretartás — a kész­ületek biztosítása — azonban so­hasem szükségtelen. A takar­mánykeverő üzem raktárosa, Pestalics József tájékoztatása szerint a közös gazdaságok a takarmánytápra — egyenesen a cséplőgéptől — hetven vagon árpát adtak át eddig a malom­nak. Ezenkívül még 50 vagon árpára számítanak. A termelő- szövetkezetek közül különösen Bácsbokod, Csávoly, Bácsborsod és Felsőszentiván közös gazda­ságai igyekeznek ilyen módon biztosítani a téli időszakra a takannánytápót. Gémes Gábor Gondolnak az 5regekre A kiskunfélegyházi Rákóczi Termelőszövetkezetben nem fe­ledkeznek el a megöregedett szövetkezeti gazdákról, öregségi járadékra idejében felterjesz­tették kérelmüket Tizenhét idős ember és negyvenhét 65 éven felüli asszony kapja majd havonta a 260 forint járadékot. Ezenkívül a termelőszövetkezet erejéhez mérten más vonatkozás­ban is szándékozik őket segí­teni. Egyébként nemrégiben meg­alakult a termelőszövetkezet pártszervezete is, amely két­ségtelenül segítségére lesz a ve­zetőségnek a közös feladatok megoldásában, az új életforma kialakításában. Közel két és félmillió Ft előleget fizettek eddig a kecskeméti termelőszövetkezetekben Kecskemét termelőszövetkeze­teinek a közös vagyona 1959- ben még csak 39,5 millió fo­rint volt. Ez az összeg a múlt esztendő végére majdnem 63 mil­lióra szaporodott. Hasonlóan nö­vekedett a közös vagyonon be­lül az állóeszközök aránya, hiszen egy esztendő alatt csak az épületek értéke 8 millió fo­rinttal gyarapodott, s összesen meghaladja a 27 milliót. A kö­zös gazdaságok tavaly 5,5 millió forinttal több gépet vásároltak, mint amennyi 1959-ben volt — jóval több az igás-, a tenyész- és a növendékállait is. 1960-ban minden katasztrális hold terme­lőszövetkezeti földterületre kö­zel 1200 forint tiszta vagyon ju­tott — holott ismeretes, hogy ta­valy mintegy 10 ezer holddal növekedett a termelőszövetke­zetek közös gazdaságának a te­rülete. A számítások szerint a város szövetkezeteinek az idei tiszta vagyona elérd majd a 73—75 millió forintot A megyeszékhely közös gaz­daságai is évről-évre nagyobb összeget fordítanak különféle beruházásra. Ebben az évben majdnem 10 millió forint érté­kű létesítményt valósítanak meg; 4,5 millió forint az állat­tenyésztés fejlesztésével össze­függő építkezésekre szolgát A termelőszövetkezetek közül nyolc havonta, kettő pedig két- havonként oszt rendszeresen előleget. Az elmúlt félévben összesen 2 millió 409 ezer forin­tot osztottak ki ezen a címen. 64 Az 1026-os ügynök ötlete 1939. szeptember 1.1? A férfi kéjesen hátradőlt a kényelmes bőrülésen. Jobb lábát feljebb engedte a gázpedálról, a „direktből” visszakapcsolt a hármas sebességre, a kilométer­óra az eddigi 70-ről 40-re ug­rott. Egy pillanatra elengedte a volánt, rágyújtott, élvezettel ere­gette a füstöt és közben dúdolt. Szénásszekér döcögött szembe vele, a tetején öreg paraszt, mö­götte, vasvillák és kaszák kö­zött, fejkendős asszony. „Véres harcok hajnalán, bú­csúzom én, szép hazám” — hang­zott fel a Mercedesben, a mo­tor hangját most túlharsogva a Faust Valentinjének búcsúja. Az öreg szeme sarkából ráné­zett a mellette elsuhanó szürke kocsira, hallotta a nyitott abla­kon kiáradó feleket A lovak közé csapott és azt dünnyögte: — Egyeseknek azért még Jó­kedvük van. Bent a kocsiban a férő még lejjebb húzta az ablakot, levette a fejéről és a hátsó ülésre vág­ta slides sapkáját, tovább ciga­rettázott, tovább énekelt és gyö­nyörködve bámulta a nyárutói napfényben fürdő tájat. Balol­dalt gondozott szántóföldek áll­tak sorfalat, mellettük mint két kifeszített húr, sínpár csillant a mindent elárasztó, gazdag fényözönben. Jobbra a Vltava hömpölygőit egykedvűen, mél­tóságteljesen, a hátán kis csó­nakok, fürge, fehér hajók igye­keztek felfelé, vagy vitették ma­gukat az árral. Partján zöldre* barnára mázolt weekend-házi- kók, előttük a smaragdzöld gye­pen bronztestű fiúk és lányok hevertek. És túl a folyón — megannyi komor ékszer — lovagvárak néz­tek le a hullámokra, századok és századok óta már. A férfi megtörölte szemüve­gét, újra csökkentette a sebes­ségeit és fütyülni kezdett A Tannhauserből, — nyes várak tövében ösz­tönszerű en Wagnert fütyül az ember — mosolyodott eL A kí­séret, a motor eddig szépen, egyenletesen duruzsoló hangja hirtelen egy másodperc töredé­kére megszűnt A férfi jobb lába szinte rázuhant a gázpedálra, a motor felberregett, de új, szo­katlan hangon, .köpködve”, rán­gatva. Ezt is csak néhány per­cig, aztán csend lett, a kocsit már csak a lendület vitte. A férfi az út széle felé fordí­totta a volánt, fékezett kiszállt és felnyitotta a motorházat Ed­dig olyan határozott, magabiztos volt ez most egycsapásra eltűnt Sovány alakja a kocsi fölé ma­gasodott finom kezeivel tanács­talanul babrálta őszülő halán­tékát, aztán néhány szerszámot vett elő. Kipucolta a gyertyát megnyomta az önindítót, a motor néma maradt Megnézte a ben­zint: volt Széttárta karját aztán leej­tette. Többet nem tudott Legyintett, leült a fűbe, édes­séget vett elő, majszolni kezdte és az utat nézte. Lassan hátra­dőlt szemei lecsukódtak. Motorzúgás ébresztette fel. Nagy, ponyvával letakart Skoda teherautó közeledett A férfi talpra ugrott, az út közepére rohant és hadonászni kezdett A teherautó megállt Zömök, ba­juszos, szőke sofőr szállt ki be­lőle. — Bocsánatot kérek — mond­ta a Mercedes utasa határozat­lanul — beszél németül? — Szerencséje van — morgott a teherautó overallos vezetője — beszélek. Mi a hiba? — Nem tudom. — Hogy állt le? ■— Akadozni kezdett, ránga­tott leállt Mást nem. mondhatok. A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára a biz* tonságosabb munkakörülmények megteremtése céljából három­féle süveggerendát készít a bányáknak. Egy-egy gerenda 16 tonna terhelést bír eL A kovácsolt süveggerendából a harmadik negyedévben ötezer, jövőre pedig 15 ezer darabot gyártanak. Képünkön Varga József gépészmérnök Tamási Jánossal, a forgácsoló üzemrész csoportvezetőjével a süveggerenda mérő* telt ellenőrzi. A tarlóhántás növényvédelmi jelentősége A korszerű növényvédelem­kutatás és a gyakorlat eredmé­nyei azt Igazolják, hogy a vegyi védekezés mellett az agrotechnikai módsze­rek alkalmazásával is siker­rel lehet küzdeni a kártevők ellen. Gondolok Itt a tarlóhántásra, amely főként a gabonaszipo­lyok, a gabonafutrinkák, gabo­nalegyek és bagolypiilék ellen alkalmazható. Június és Július hónapban rakja le tojásait a gabonaszi­— A karburátort megnézte? — Nem. — No, lássuk. Kérek egy kis csavarhúzót és egy rongyot A férfi közben a tájról, a szép őszről, a kanyargó Vitavárói csevegett A sofőr nyersen fél­beszakította: — Honnan és hová? — Bécsi vagyok. Egyetemi ta­nár. Szabadságra utazom, tud­ja afféle turistaszenvedély. Vé­gigszaladok Csehszlovákián és Németországon. Hogy őszinte le­gyek, Bratislavától nem vagyok elragadtatva. Vidéki fészek. Prá­ga, az egészen más. Most jövök onnan. Ott ebédeltem a Flórá­ban. Ismeri? — Kívülről. Belülről drága. — Hm... szóval az önök Prá­gája gyönyörű — pirult el a ta­nár úr. A sofőr válaszától meg­feszült mint a menyét ha meg­pillantja az áldozatot: — Talán a németek Prágája — mondta a sofőr és a csavar­húzóra tekert ronggyal tiszto­gatta a porlasztót Aztán hozzá­tette: — Én sem mondanám, hogy az önök Bécse... — Ne haragudjon — kockáz­tatta meg a mércédeses — én mondanám. A XX. század a nagy birodalmaké. Gazdasági ér­dek is... És megvan a törté­nelmi alapja Is... Nézze, ezeket a várakat ott fenn... Német lo­vagok építették azokat. (Folytatjuk^ poly. Rovarícutató kőrútjaink» valamint prognózis-fel vételezé­seink sarán azt tapasztaltuk» hogy ez a kártevő ott található meg szinte minden esztendőben, ahol * tarlóhántást későn végzik eL A gabonaszipoly a talaj legfel­ső rétegébe rakja tojásait, s a* ezekből kibúvó esi maszok kárt okoznak. Ha tarlóhántással a talaj felső rétegét kiszárítjuk, a tojások és csimaszok elpusztul­nak. A gabonafutrinka lárvája, a csócsároló, elsősorban megyénk déli részein, a kötött talajú te­rületeken károsít. A bogár a gabonakeresztek alá rakja tojá­sait, a kis lárvák első táplálé­kát pedig a kihallott szemékből kikelt, úgynevezett árvagabona biztosítja. Ha a keresztek gyors le- hordásáról gondoskodunk és a tarlóhántást időben el­végezzük, a futrinka nem tudja tojásait lerakni, illetve a lárváknak non marad táplálék. A gabona!egyek az árvaga­bonákon szaporodnak el töme­gesen, ezért a tarlóhántásnak e kártevők ellen is nagy a jelen­tősége. Elsősoriban a tartón, a gyo- mos területekre rakják tojásai­kat a bagolypillék is. Itt is tarlóhántással tudjuk meg­akadályozni a tojáslerakást, illetve az új nemzedék szaporo­dását íme, a tarlőhántással Ilyen lehetőségeink vannak a kárte­vők elleni védekezésre. Szűcs József öt kisbárány és 1200 forint Kovács Balázs^ nak, a tíszaújfalusi Virágzó Ter­melőszövetkezet juhászának a prémiuma, mert a kezére bízott 142 anyabirka 155 bárányt el­lett, s ezeket fel is nevelte, a szép, fésűs merinói állományról pedig átlag 4,30 kilogramm gyap­jút nyírtak. 8 W

Next

/
Thumbnails
Contents