Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

tat tükör Fintor Egy édesanya* két Kislá­nyával a félegyházi Utasel­látó étteremben foglalt he­lyet az egyik nap, déltájon. Siethettek, ment folyton a vonatok érkezését lesték, de éhesek is lehettek* mert ebé­det kértek. « Kérek szépen tarhonya- levest — mondta az asszony. *— És azon Tctvűl? «■=• kér­dezte a kiszolgálónő várako­zóan. *r* Mást nem, három tá­nyér tarhonyalevest, semmi mást — hangzott a válasz. t— Kérem —■ mondta a ki­szolgálónő s leengedte a ké­szenlétben tartott ceruzát és a jegyzetfüzetet, majd egy furcsa, megmagyarázhatatlan, de félre nem érthető fintort vágott. i Az asszony észrevette a grimaszt és elpirult, ezt azon­ban már a kiszolgáló nem láthatta, csak a közelben ülő vendégek. Osszenéztünk s kissé ké­nyelmetlenül éreztük magun­kat, mintha minket is meg­sértett volna a kiszolgálónő. Kitűnő ételeket kaptunk — hiszen erről híres ez az ét­terem —, de egy kicsit meg­keseredett a szánkban. Habár nekünk, mivel más­félét is rendeltünk, fintor nélkül hozták. T, P. Visszaélt a bizalommal Rupa Gyula húsz éves kun- ezentmiklósi lakost a budapes­ti XXL kerületi bíróság — tár­sadalmi tulajdon sérelmére el­követett sikkasztás bűntette miatt — héthónapi felfüggesz­tett börtönbüntetésre ítélte 1960-ban. Rupa nem okult ebből a bizalmat előlegező ítéletből. Tavaly nyáron önkényesen el­hagyta budapesti munkahelyét és ez év májusáig nem dolgo­zott. Eközben meglátogatta öz­vegy Gyenes József né kun- ezentmiklósi lakost és ellopta a konyhapolcon elhelyezett kar­óráját. A dunavecsei járásbíróság ez­úttal közveszélyes munkakerü­lés és magánosok sérelmére el­követett lopásért vonta felelős­ségre és ezért négytiónapi bör­tönbüntetésre ítélte. Egyúttal elrendelte a korábbi héthónapi felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását Ss. BATRAK — Ez egy kapitális vadkan lehet...! PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista MunkSspán Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkladő Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér L. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikái rovat: U-22. Szerkesztő bizottság: 10-S8 Kiadóhivatal; Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. ELŐ fizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési d(j I hőnapra 12 Ft Becs-Kiskun megyed Nyomda v. Kecskemét — TaLi 15-29, 27-49 A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNÍ4ÁSPÁR.T BÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA----------------------------------------------------------------------------- 4T A villany Kecskeméten Bánki László főmérnök a 65 éves erőmű történetéről Színházi bérlet a falun (Községi tudósítónktól.) Űjra Bácsalmáson tölt né» hány hetet a Kecskeméti Ka» tana József Színház. Az utcá­kon hetenként új plakátok adják tudtul a színház újabb műsorát. Július 20-ra például a Nagymama című zenés víg« játékot hirdették. Most, hogy az idény a vége felé jár, felkerestem a mű« velődési otthon igazgatóját« Villanyfény, elektromos gé­pek — milyen mindennapi fo- ga’mai a ma emberének! Még a 88 éves Szűcs néninek — vagy mint szerettei körében szólítják: Szülikének — is. Pe­dig ő — ha egyre halványab­ban is — emlékszik még arra az időre, amikor Kecskeméten nem volt közvilágítás. Hajnali négykor kis lámpással a kezé­ben hányszor, de hányszor ha­ladt el a templom mellett, igye­kezett az urakhoz mosni. A „hőskorszak“ Ma, Kecskemét központjának esti fényét jogos elégedettséggel és gyönyörködve szemlélik a helybeliek és az átutazók. Köz­ben kevés embernek jut eszébe arról elmélkedni, hogy jutott el idáig a közvilágítás, a villamos- energia-szolgáltatás? A DÁV nagykőrösi üzletigazgatósága fő­mérnökének, Bánki Lászlónak eszébe jutott ez. Az utókorra gondolva lejegyezte a közel hatvanötéves Kecskeméti Erő­mű történetét. Dióhéjba sűrít­ve ezt próbáljuk most elmon­dani. A villamosenergfa közhaszná­lata már az 1880-as években vi­lágszerte megkezdődött. Világí­tási és ipari célokra való hasz­nosításának jelentőségét a 90-es években hazánkban is felismer­ték a fővárossal egy időben — a 90-es évek végén — több vi­déki városban is építettek vü- lamoserőművet és elosztó háló­zatot. KözvetlenOT alapítása irtán a Kecskeméti Erőmű csak a köz- világítás és közhivatalok részé­re szolgáltatott villamosener­giát és a hálózatba csak las­san kapcsolódtak be magánosok, kisebb ipari üzemek. Az erőmű 1897-ben egy két­száz lóerős Slicht-Nicholson gyártmányú gőzgéppel kezdte meg^ működését, melyet kötél­hajtással kapcsoltak egy Ganz- féle 2100 voltos, kétfázisú gene­rátorral. A villamosenergia el­osztására pedig a város belső területén kétszer egyfázisú 2000 voltos földkábelt fektettek. gíát. Üjább ipari üzemek, első­sorban az élelmiszertartósító vállalatok keletkezése azonban hatványozott energiatermelést követelt Így vált szükségessé 1928-ban, majd 1931—32-ben az erőmű nagyobb arányú bővíté­se, korszerűsítése. Jelenleg ez a legutoljára felállított B. W. kazántelep és B. B. C. turbóge- nerátor-egység működik. A jövő A 400 lóerős, dugattyús gőz­gépet a B. B. C. turbógenerátor üzembehelyezése után lebontot­ták és elszállították. A 600 ló­erős gőzgép jóval túlélte. Egy időben a tartalék szerepét töl­tötte be az országos távvezeték üzemzavara esetén, 1957-ben pedig végleg kiselejtezték. Az országos távvezeték-háló­zat fejlesztésével a városföldi állomás építésével a Kecskemé­ti Erőmű mindinkább veszített jelentőségébőL Közel egy évig hidegtartalékként is állott, 1958- ban pedig új feladatot kapott: gőzt szolgáltat a kecskeméti üzemek részére. A feladat tel­jesítésével újabb nagy fejezet kezdődik a Kecskeméti Erőmű történetében. A helyi gőzigé­nyek felmérésére, s az erőmű bővítésével kapcsolatos javas­latok kidolgozására a közelmúlt hetekben külön bizottság ala­kult a városi pártbizottság irá­nyításával. A bizottságot alakí­tó értekezleten már ki is jelöl­ték azt a gőzelvezetéses turbi­nát és kazánt, mely jelenlegi üzemelési helyéről, a Budapes­ti Goldberger Gyárból felsza­badulva az itteni gőzszolgálta­tás rendelkezésére állhat. hogy az előadások látogatott« ságáról tájékozódjam. — Igen sokan bérlettel né« zik végig az előadásokat —« mondotta dr. Péterfia László. — Különösen örvendetes a termelőszövetkezeti gazdák nagy érdeklődése. A mostani évadban százötven szövetke« zeti tag váltott bérletet, ami nagy előrehaladás a korábbi évek eredményeivel szemben. Bizonyítja, hogy a szocialista mezőgazdaság dolgozóinak jut idejük a szórakozásra és igénylik, keresik a szépet, a művészit. Molnár József Az emberség szép példája Villám sújtotta, leégett — de már épöl a Székelyek háza Székely József íajosmizsei parasztember tavaly vett egy házat a falu északnyugati ta­nyavilágában. Kitatarozta, s ab­ba annyi pénzt ölt bele, hogy már a mindennapi megélhetés mellett nem futotta a biztosí­tásra. Időközben belépett az Aranykalász Tszcs-be, s két holdját annak kebelén belül gondozta. Két hízóra is leszer­ződött, hogy a házvásárlás gond­jai múljanak el felesége, őma- ga és három gyereke feje fölül. Igenám! De egy nagy nyári vihar villáma éjszaka belecsa­pott a házba. Pontosan a kiseb­bik gyerekkel alvó asszony ágya fölé! Székelynél rögtön kórházba kellett szállítani« a házból pedig menteni, ami menthető! Már lángokban ál­lott a tanyaépület, mire a szomszédok segítségével ágy, szekrény, liszt, minden as ud­varra került. Á nagy sietségben természetesen majdnem minden bútoruk összetört, a lisztjük el­ázott, oldalszalonnájuk tönkre­ment, sonkáik, — miket a ne­hezebb nyári napok leveseibe tettek félre- — a házban égtek. Biztosítás nincs, sehonnan egy árva fillért nem kapnak-* A múltban koldusbotra jutott tak az ilyen emberek. De ma­napság __? A leégett ház. Az űj ipari üzemek j több áramot kívánnak Rohamos a fejlődés. A kis- : iparosok és kisebb-nagyobb üze- ! mek egyre több villamosener- gíát igényelnek ipari célra, vil- : Ianymotorok üzemeltetésére. | 1904-ben újabb — 400 lóerős — ; dugattyús gőzgép üzembehelye- | zése válik szükségessé és újabb ; kábelfektetéssel és légvezeték- í építéssel bővül az elosztóháló- I sat. Rövidesen azonban a két gőz­gép kapacitása is kevésnek bi- nyúlt. 1908-ban — megfelelő számú kazán üzembehelyezésé- • — beállították a harmadik, • ezúttal 600 lóerős dugattyús gőzgépet. A 200 lóerőset ekkor — nagy gőzfogyasztása miatt — leállították és csak kivéte­les esetekben, szükségből tar­tották fenn. A 400 és 600 lóerős gőzgépekkel és a két új kazán­nal termelték 1928-ig a Kecske­méten szükséges villamosener­Tengervízből ivóvíz Kennedy elnök washingtoni irodájában egy gombnyomással indította el azt az amerikai üzemet, amely a távoli Texas állam Freeport városában ten­gervizet ivóvízzé alakít át. Az ünnepélyes megnyitás alkalmá­val az elnök kijelentette, hogy tíz éven belül feltehetően álta­lánossá válik majd a tengervíz­nek rendszeres ipari átalakítá­sa ivóvízzé. SÜNI KÉK Láttam már bá­mulatosan ügyes, idomított kutyát, a gazdasszony lábá­hoz dörgölődző macskát, tenyérből csipegető kezes csi­bét és hallottam számos más házi­állat „jóneveltsé- gének” ezeregy megnyilvánulásá­ról, de sünről, mint hűséges, ragaszko­dó háziállatról még mesében sem. Ezért hatott meg az aláb­bi kedves történet: Miért, miért nem, sünanyó számára az alszegi szénáskert nem bizonyult elég­gé lakályosnak, ami­kor csemetéinek világrajövetelét várta. Terepszemlét tartott a környéki házak táján és nagyszerű szimat­tal Bujtár Pista bá­csiék kiskertjét vá­lasztotta új ottho­nul, ahol hamaro­san hét pirinyó utód látott napvilágot. Megsokasodott a család, nagy lett sünanyó gondja. Amilyen szorgalma­san csak tőle telt, gyűjtögette a bete­vő falatot és táplál­ta a hét követelőző, mohó csemetéjét. Vannak, akik látták egeret is fogni. Ám, néhány nap múlva beszerző kör­útjáról nem jött többé vissza a sün­anyó. Elenyészett az út porában, ahová a dübörgő traktor kereke lapította. Az elárvult és éh­ségtől elgyengült, egymáshoz lapuló hét kis szúrós állat­kára két nappal később néhány négyszögölnyi lu­cernája vágása köz­ben akadt rá Buj­tár István, a rne- legszívű gazda. — Gyere csak ha­mar, anyukám! — kiáltott izgatottan az udvaron foglala­toskodó feleségének, majd mindketten szemlélték a bét kis sünt és arról tana­kodtak, mitévők le­gyenek velük. — Te, apa, hozok én nekik egy kis te­jet, hátha esznek szegénykék — hatá­rozta cl Juliska né­ni, és máris szaladt a házba, ahonnan pillanatok múlva lapos bádogtányér- kával és bögre tej­jel tért vissza. — Sünikék, süni­kék... — szólon­gatta a kis tüskése­ket, de a gyámolta­lanok nem mozdul­tak. Egy „kiszol­gáld félpár fekete patentharisnyával markolta hát fel őket darabonként és a tányérhoz rak­ta. S kis idő múlva az árva sünök he­gyes ormányukkal szürcsölgetni kezd­ték a tejet. Azóta tejjel, tej- bendarával és bur­gonyapürével nap­jában többször is megtelik a kis bá- dogtányérka, s a gazdaassszony hívó szavára — melyet már nagyszerűen értenek azóta — billegő, suta lépé­sekkel elővonul a ma már szépen gömbölyöAő, árva­ságával mitsem tö­rődő hét sün-cse­mete. Perny Irén Történetesen éppen a vihari követő napon tartott közgyük lést az Aranykalász Tszcs. Ott már mindenki tudott a szeren­csétlenségről, s ki 50 forinttal, ki pár kiló szalonnával, liszttel, sonkával segített, s az az elha­tározás is megszületett —, hogy Hajdú kőműves vezényletével újjáépítik Székelyék házát, méghozzá másfélméterrel na­gyobbra, mint a villámcsapás előtt volt! Itt csapott be a villám. Mit kell magyarázni e törté­nethez? Talán még csak any- nyit, hogy a tszcs fiatal kerté­sze, Pető Zoltán a tszcs-től ka­pott három hold földön megta­nítja Székely Józsefet a meleg- ágyi kertészkedésre, hogy ezzel is gyűljön a pénz az elpusztult bútorok helyébe, új vásárlá­sára ...

Next

/
Thumbnails
Contents