Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Öntevékenyeit Politikai és gazdasági sike­reink egyik forrása, hogy me- jígyeszerte egyre nagyobb az ön- tevékenység, a kezdeményező készség. A demokratizmusnak olyan éltető légköre fejlődik ki, izmosodik gyors ütemben, amelyben a vezetők és a tö megek együtt gondolkodnak a (tennivalókon, a termelési tervek ■teljesítésén, az önköltség csök­kentésén és a jelentkező nehéz­ségek leküzdésén. Jó példáit találjuk a kom­munisták öntevékenységének a 'Kecskeméti Konzervgyárban, ahol a pártcsoport-bizalmiak minden olyan esetben, amikor tarra szükség van, összehívják a ipártesoport tagjait, megbeszélik j velük a politikai munka fel­adatait és röpgyűléseken tájé­koztatják a műhelyek vagy egyes üzemrészek dolgozóit. Gazdagon buzog a pártszer­vezetek kezdeményező készsége számos termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és gépállomá 'son is. A kommunisták sok he­gyen igen céltudatosan, nagy -.hozzáértéssel bátorítják a közös gazdaságok dolgozóit a lehető­ségek kihasználására. A tataháziak példáját követ- ,ve, a császártöltési és a fiilöp- tszállási termelőszövetkezetek is •közösen létesítenek több tízezer ■szárnyasjószág felnevelésére ba- jsromfifarmot. Kunszentmiklóson pa Kiskunság Termelőszövetkezet {tagjai halastavak építésével [hasznosítják a kietlen szikese­iket. Tiszakécskén 2000 négyzct- hméter területen fűthető üveg­■ ti ázat épített a termelőszövetke- l«et. A dunavecsei Virágzó Tsz »■műanyag-fóliából készült hajta- Eáóházban nevelte a primőrpara- NHcsomot, a zöldpaprikát. j Az öntevékenység és lelemé­nyesség ma már nélkülözhetet- Uen el «ne a vezetésnek. Csak sazok a vezetők képesek az előt­tük álló feladatokkal eredmé­nyesen megbirkózni, akik önál­lóan gondolkodnak, terveznek, keresik, kutatják a jobb meg­oldásokat, és másokat is ilyen eljárásokra késztetnek. Bár egyre erőteljesebb az ön- tevékenység és kezdeményező készség, azonban nem kerülheti el a figyelmünket, hogy egyes vezetők még nem szakítottak helytelen munkamódszerükkel, még jelentős a! közömbösség és mutatkoznak más visszahúzó té­nyezők is. Hiányában volt a kezdeményező készségnek a Kecskeméti Lakatosipari Válla­lat kommunistáinak egyik tag­gyűlése, amelyen a termelésben jelentkező gondokat Igyekeztek megmagyarázni, ahelyett, hogy azok leküzdésére kerestek volna orvoslást. A Kecskeméti Cipő­id kommunistái, bár felfi­gyeltek arra, hogy a gyárban vannak olyan munkások, akik egyes intézkedések jelentőségét nem értik, azonban a kezdemé­nyező készség hiányában elmu­lasztották azokat gyorsan, idő­dben megválaszolni. Nem hívtak jüssze röpgyűlést, sem másmi­■ iyen tanácskozást, örvendetes azonban, hogy ilyen jelenségek [«gyre ritkábban fordulnak elő. A tapasztalatok azt mutatják, jfia a kommunisták törődnek ve­ile, mindenütt kibontakozik a [kezdeményező készség, az ön- [tevékenység, és nem maradnak jel az eredmények. űí- A j Hatszor annyi gyümölcslevet gyárt az idén a Kecskeméti Konzervgyár mint tavaly A nyugati hatalmak régi javaslataikat ismételgetik TASSZ-jelentés a Szovjetuniónak küldött Tavaly negyven vagon gyü­mölcslé került ki a gyár raktá­raiból. Az idei terv 240 vagon gyártását írja elő. Meggyből, sárga- és ősziba­rackból 80—80 vagonra valót ké­szítenek. A meggylé s a barack­lé alapanyagát az idei termés­ből már biztosították. Hétfőn kezdenek hozzá az őszibaracklé alapanyag gyártásához. A gyü­mölcsöt a szatymazi és a Buda környéki termelőszövetkezetek­ből szerzi be a gyár vezetősége. Az alapanyag gyártással egy időben folyamatosan történik a feldolgozás is. A régi létöltőgép mellé egy újat állítottak be, amely óránként — az üveg nagy­ságától függően — 2500—6200 üveget tölt meg az országszerte ismert és kedvelt kecskeméti gyümölcslével. A gyár vezetőinek tájékozta­tása szerint az ez évben bizto­sított mennyiség kielégíti a je­lentkező igényeket Kalocsára szállították A képen látható konzervüvegzáró-gépeket kis sorozatban a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói készítették a most léte­sült Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat új konzervüze­méhez. A gépek útbaindításuk előtt. A kormány megállapítana az 1982. évi termésű kenyérgabona szerződéses értékesítési feltételeit és árát Ä kormány jóváhagyta az 1962. évi termésű kenyérgaboná­ra kötendő értékesítési szerző­dések feltételeit és a szerződé­ses felvásárlási árat. Ezek azo­nosak az 1961. évre meghirde­tett feltételeikkel és árakkal. Az Élelmezésügyi Minisztérium tá­jékoztatása szerint a megyei terményforgalmi vállalatok még az őszi vetési időszakot megelő­zően megkezdik a kenyérgabo­naértékesítési szerződések köté­sét a termelőszövetkezetekkel és a termelőszövetkezeti csoportok­kal az 1962. évi termésű ke­nyérgabonára. Az értékesítési szerződést kötő termelőszövet­kezeteket, termelőszövetkezeti csoportokat a szerződés teljesí­tésekor megilleti a jelenleg he­lyileg érvényben levő felvásár­lási ár, ezenkívül mázsánként 10 forint szerződéses felár, va­lamint — nagytételű, 150 mázsát elérő, illetve azt meghaladó bú­za, vagy rozs szállítása esetén — a mázsánként 20 forintos nagyüzemi felár is. A kenyér- gabona átadására változatlanul az 1961. évi minőségi előírások érvényesek. — A„ szerződéskötő termelőszövetkezetek, termelő­szövetkezeti csoportok továbbra is igénybevehetik a rövidlejára­tú bankhitelt a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes fiók­jaitól. A talajvédelem kérdéseiről tanácskoztak Budapesten a KGST-országok küldöttei A KGST mezőgazdasági ál­landó bizottságának határozata értelmében július 3—13-a között a talajjavítás és talajvédelem kérdéseivel foglalkozó tudomá­nyos műszaki értekezletet tar­tottak Budapesten. A tudományos műszaki érte­kezlet a következő kérdéseket tárgyalta meg: a szikes és ho­moktalajok javításának módsze­rei, a csapadék- és olvadékvi­zek szabályozása, a javításra szoruló területek talaj művelési rendszerei, a talajvédelem ag- ro- és erdőtechnikai eljárásai. Az előadások és a vita alapján a tanácskozás részvevői meg­állapították, hogy valamennyi KGST-államban nagyjelentősé­gű feladat a sovány homoktala­jok termékennyé tétele, a szi­kes talajok javítása és az erózió elleni védekezés, és határozato­kat hoztak a feladatok sikeres megvalósításának az elősegíté­sére. A tanácskozás után a külföldi szakemberek megtekintették a hazai talaj javítási és talajvé­delmi munkálatokat, s az erre vonatkozó tudományt« kísérle­teket, « nyugati válaszjegyzékröl WASHINGTON. (TASZSZ) Washingtonban nyilvánosság­ra hozták annak az amerikai jegyzéknek a szövegét, amelyet az Egyesült Államok kormánya válaszul küldött a szovjet kor­mánynak arra az emlékiratára, amelyet a bécsi találkozó idején Hruscsov miniszterelnök nyúj­tott át Kennedynek. Az amerikai jegyzék azt állít­ja, hogy nem a NATO-országok, hanem a „Szovjetunió akadá­lyoz mindenféle haladást” a né­met probléma békés rendezésé­ben, valamint a békeszerződés hiánya nem jelent veszélyt a békére. Nyugat-Berlinnel kapcsolatban a jegyzék kijelenti, hogy az USA „ragaszkodik törvényes jogaihoz és meg is védelmezi azokat”. Az Egyesült Államok kormá­nya hangoztatja, „továbbra is ahhoz az állásponthoz tartja ma­gát, hogy nem lehet a német problémát addig megoldani, és nem is lesz igazán nyugalom Közép-Európában mindaddig, amíg a német nép nem egye­sült a béke és szabadság felté­telei alapján”. A német béke- szerződés megkötését tehát „Né­metország önrendelkezésétől”, vagyis egyesítésétől teszi füg­gővé, ezt azonban úgy értelme­zik a nyugati hatalmak, hogy Nyugat-Németország bekebelezi a Német Demokratikus Köztár­saságot. Az amerikai jegyzék az Egye­sült Államoknak azt a készsé­gét fejezi ki, hogy szövetsége­seivel összhangban megvizsgálja Németország megoldatlan kér­déseinek rendezését, amely, mint az okmány hangoztatja, össz­hangban kell, hogy álljon az említett „önrendelkezés” elvével és mindazok érdekeivel, akikre ez tartozik. LONDON. Az angol külügyminisztérium kedden nyilvánosságra hozta az angol kormánynak a Szovjet­unió kormányához intézett jegy­zékét a német és a nyugat-ber­lini kérdésről. Az okmány, ame­lyet az amerikai kormánnyal valamint más NATO-hatalmak kormányaival való megbeszélé­sek után állítottak össze, azokat a régi állításokat tartalmazza, amelyek nem akarnak számolni a reális valósággal és nem arra irányulnak, hogy békeszerződés szülessék meg a két német ál- lammaL Az angol jegyzék ködösen be­szél Anglia készségéről, „hogy szövetségeseivel egyetértésbe!» megvizsgálja a megoldatlan kér­déseket Németországgal kapcso­latban, szabad tárgyalások fel­tételei között”. A dokumentum szövegéből azonban láthatói hogy az angol kormány nem a Németországgal kötendő béke- szerződéssel kapcsolatos tárgya­lásokra gondol. „A békeszerződés hiánya őfel­sége kormánynak véleménye szerint magában véve nem te­kinthető válságnak” — állítja aa angol jegyzék. PÁRIZS. A francia kormánynak a né­met kérdésről a Szovjetunióhoz intézett válaszjegyzéke semmi újat nem adott az e kérdésben eddig elfoglalt francia állás­ponthoz képest. A francia kormány elismer »i hogy „tizenhat évvel a háború! után ideje megoldást találni ai német kérdésben”. Azt igyekszik} azonban bizonygatni, hogy a! megoldás csak a régi nyugati javaslatok alapján lehetséges.' Ezeknek elfogadhatatlansága azonban régen bebizonyosodott tény, mivel e javaslatok figyel­men kívül hagyják a Német De­mokratikus Köztársaság létezéséti A francia kormány síkra száll Nyugat-Berlin megszállási stá­tusának fenntartása mellett. —- Mindezek után a francia kor­mány ^ kijelenti, hogy „szövet­ségeseivel összhangban kész megvizsgálni Németország még megoldatlan kérdéseinek rende­zését szabad tárgyalások alap­ján”. A francia tíolfjozsk meg akarják akadályozni Algéria feldarabolását A francia—algériai tárgyalások előestéjén Párizs. (MTI) A francia—algé­riai tárgyalások lugrini újra­kezdésének az előestéjén a francia kormány szerdai minisz­tertanácsi ülésén adta meg De Gaulle tábornok utolsó utasítá­sait Louis Joxe államminiszter­nek, az algériai ügyek felelősé­nek, a francia kormányküldött­ség vezetőjének. Kiszivárgott hírek szerint Joxe a konferen­cia munkamódszerének megvál­toztatását fogja javasolni csü­törtökön Lugrinben. A francia elgondolás szerint csökkentenék a plenáris ülések számát. Párizsban valószínűnek tart­ják, hogy Joxe ajánlatot tesz az algériai küldöttség elnökének, Krím Belkaszem külügyminisz­ternek a négyszemközti tanács- tegásra is. A párizsi polgári sajtó to­vábbra is sötéten lát és a lug­rini konferencia kudarcát jó­solja. A francia haladó közvé­leményt joggal nyugtalanítják a kormánykörökből eredő olyan közlések, hogy „Lugrinben gyor­san meg lehet tudni majd; vár­ható-e eredmény”, s hogy „ha mi sem változott, a szakítás be- követk^zhetik, s ez Algéria fel­osztásának előjátékát jelenti”. A francia dolgozók meg akar­ják akadályozni, hogy Lugrin csak alibiül szolgáljon a degaul- leista-kormánynak az Algéria feldarabolását célzó tervei vég­rehajtásához. Munkásküldöttsé­gek, a békeharcosok küldöttsé­gei ismét elindulnak a Genfi-tő partjára, amint a tárgyalások első szakaszába» F.viant özön- ek ,

Next

/
Thumbnails
Contents