Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-18 / 167. szám

1961. Július 18, kedd 5. old») ,Minden munkásra Jut egy félkészgyártmány..." Miért nem tel jesítette féléves tervét a Kiskunfélegyházi Gépgyár? A Kiskunfélegyházi Gépgyár idei terve 40 millióval több ter­mék gyártását írja elő, mint a tavalyi. Az áruk 80 százalékát exportálják. Az első félévi ter­vet azonban nem teljesítették, a lemaradás eléri a 11 és fél­millió forintot. Mi volt e nagy­arányú lemaradás aka? E ne­héz és sokrétű kérdés kibogá- zására vállalkoztam, meghall­gatva a gyár vezetőinek, dolgo­zódnak érvelését, A véleményét, terveit. Hiányzott aa importanyag Orbán Miklós igazgató sze­rint a gyártmányokhoz szüksé­ges importanyagoknak csak egy negyede érkezett meg. Min­den géptípushoz kaptak ugyan egy keveset, de nem a teljes mennyiséget Ennek következ­tében nem tehettek mást, mint sűrűn átálltak az egyik munká­ról a másikra, 6 ezért a legtöbb­jét be sem fejezték. A nagy ér­téket képviselő gépeik közül a hökicseréiők gyártásához emiatt hozzá sem kezdhettek. Ezzel kapcsolatban Besze Mi­hály főmérnök a következőket mondja: A program szerint hét hőki cserélőt kellett volna gy ár­tanunk a második negyedév végéig. Ez 7 milliós termelési értéket képvisel. A gyártmány­hoz szükséges importanyag 90 százaléka időben megérkezett, a 12 csőfal anyagát azonban mind a mai napig nem kaptuk meg. Hasonló okok miatt maradt fél­be a korongos gőzölő és még több, kisebb-nagyobb értéket képviselő gép vagy berendezés gyártása. Arra a kérdésre, hogy segf- tett-e az iparigazgatóság, így válaszoltak: ml jeleztük a ba­jokat. Ehhez csak annyit: a fél­éves lemaradás arra utal, hogy a jelzés nem talált kellő vissz­hangra, holott ebben az esetben fontos exportkötelezettségekről van szó. Az utolsó pillanatban Tetézte a bajt, hogy a gyár­ral kooperáló vállalatok — a Hajtóműgyár, a Ganz-MÁVAG, a Ferroglobos *—• sem teljesí­tették ígéretüket Ax anyag­igényekkel kapcsolatos sürgető i evetekre legtöbbször az utolsó pillán atban akadályközlő vála­i Ilii i M, tniwiifg*ÍM mHUiH IÄMjEIH SCHOLTZ ALBIN — DR, MERCZ ÄRPÄD: BORGAZDASÄGTAN i Hetedik javított és bővített: kiadásban jelent meg a_ szerzők j műve, amelyet a szőlőtermelő! és feldolgozó nagyüzemek igé-j nyeinek megfelelően — az elő­ző kiadáshoz képest — alapo­san átdolgoztak. Leírták benne az üzemek létesítésének és gaz-' daságos berendezésének alapel­veit, a különböző hordótípu- eokat és szakszerű kezelésüket, a szüret és a szőlő feldolgozd-; eának mozzanatait, az ehhez Szükséges eszközöket, gépeket.; Foglalkozik a könyv a must, majd a bor egyszerű, iskolázó és különleges kezelésével, pa-1 lackozásával és javításának a különböző lehetőségeivel is. Ugyancsak tartalmazza a sző­lő- és borgazdasági termékek hasznosításának (mustsűrítés, pálinkafőzés, törköly és seprő, felhasználása), valamint a bor­párlat- és pezsgőkészítés min­den egyes műveletének az is­mertetését. A borhibák felis- mérésének és gyógyításának, Magyarország borvidékeinek és: borainak a leírása is megtalál­ható a könyvben. . szokkal, újabb határidőket kér­tek. Amíg a levelek váltották egy­mást, addig az üzemrészekben egyre nőtt a félig elkészített munkadarabok sokasága. Hor­váth József csoportvezető sze­rint annyi a félkészgyártmány, hogy minden munkásra jut egy. Ugyanígy vélekedik Ficsor La­jos és még többen mások is. Az objektív nehézségek szám­bavétele mellett azonban nem hallgathatjuk el a vállalat mu­lasztását sem. Elkésett intézkedések A gyár dolgozói már az első negyedévben sem teljesítették tervüket Ez a tény figyelmez­tette a gyár vezetőit is: sürgős intézkedésekre van szükség. Az intézkedések azonban késtek. Emiatt áprilisban és májusban tovább nőtt a lemaradás. Jú­niusban viszont az előző idő­szak mulasztását már nem le­hetett megszüntetni. A gyár ve­zetői lényegében akkor kezd­tek a tűzoltáshoz, amikor már csaknem leégett a házuk. Ezek- után nem csodálkozhatunk, ha június végére 250 félkészgyárt­mányt számláltak össze, ami 11,5 milliós lemaradást jelent. Az iparigazgatóság, ismerve a jelen helyzetet, utasította a vál- Jatot egy intézkedési terv ki­dolgozására, Ebben a munka- programban a gyár vezetői ki­jelölték a legégetőbb tennivaló­kat Az igazgató elvtárs a ter­melési osztályra helyezte át székhelyét Egymást követik most azok az intézkedések, ame­lyeket három hőnappal ezelőtt kellett volna megtenni „Rajtunk nem múlik...** A munkák sorrendjének he­lyes összeállításéval biztosítják a folyamatos termelést és ezzel is igyekeznek a félkészgyártmá­nyok mennyiségét napról napra csökkenteni. Orbán Miklós igaz­gató szerint a harmadik ne­gyedév végére pótolják az el­maradást, ha a szükséges im­portanyagokat megkapják. Ha­sonló a véleménye Besze Mi­hály főmérnöknek, Kiss István főművezetőnek és több más műszakinak is. És mit mondanak a munká­sok? Ficsor Lajos csoportvezető így foglalta össze a munkásak szándékát — Rajtunk nem mú­lik. .. S hogy mennyire igazuk van, azt az alábbi példa iga­zolja. Még a múlt hónapban az oxigénkolona szétválasztó készülékhez az ígértnél három nappal később kapták meg a szükséges anyagot. Ennek elle­nére elsejére elkészítették az oxigénkolonát Ezt az esetet jól érzékelteti: ha a műszaki előfeltételeket biztosítják, a harmadik negyed­év végére az igen jelentő® le­maradást is pótolni lehet. Ebi­nek megvalósítása a gyár mű­szaki és flziikai dolgozóinak együttes erőfeszítésén áll, vagy bukik. T. K. Három helyett 15 vagon napraforgó... A kiskőrösi járás termelőszö­vetkezetei és termelőszövetke­zeti csoportjai ebben az évben a napraforgó tavalyi mennyisé­gének több mint kétszeresét kötötték le termelési szerződés­sel a Termény-forgalmi Vállalat .járási kirendeltségénél. Fülöpszálláson a magyar ne­mes ftők által előállított Iregi fajtát termesztik, amely a ho­mokon szokásos 5 mázsa ter­méssel szemben 7—8 mázsás átlagot Ígér az idén. Ez a köz­ség a múlt évben átadott mint­egy 300 mázsa napraforgóval szemben az idén 15 vagonnal szállít a megnövelt vetésterü­letről. Az Alkotmány Termelő­szövetkezet egyik 40 holdas tábláján látható a járás leg­szebben gondozott napraforgója. Az akasztói termelőszövetke­zeti csoportok a krasznodári napraforgót termesztik, az idén első ízben. Ez a kiváló fajta 8—10 mázsás termést ígér; egy mázsáért 400 forintot és ked­vezményes állami áron 20 kiló darát fizet érte a termeltető vállalat. i A napraforgó betakarítását az idén — erre a célra átala­kított kombájnok alkalmazásá­val — gépesíteni akarják a já­rásban. Egy holdon — 31 mázsa Bezosztája A Termény-forgalmi Vállalat tották a fővárosba. Gyönyörű solti telepe az elmúlt hét során már közel 150 vagon gabonát vett át a helyi termelőszövetke­zetektől. Három közös gazda­ság gabonáját uszállyal szállí­terméssel fizetett a szovjet ne­mesi tők által előállított Be­zosztája búza a Szikra Termelő- szövetkezetben: 60 hold átlagá­ban 31 mázsa szemet adott. Nyáj a tarlón Wiritanak a tarlók a nem- * rég még Icalásztengert ringató gabonaföldeken. A lai­kus, de a csak félig-szakember is azt hihetné, hogy most már a traktoroké a szó, jöhet a szántás. Nem Így a juhászok, ök jól tudják, hogy a tarló „terüljasz- talkám" a nyáj számára. Az el­hullott szemei a négylábúak kö­zül semmi más nem szedi fel oly „szakértelemmel” mint a «— ö is legeltet? — Nem. Benn van a Kodály­nál, a közel hatszáz idei bárányt gondozza. De Pál bátyám ott van ni — s gamós botjával a távolba mutat, ahol nem egé­szen kilométernyire, az anyafal- ka vonul fíirjcsapat-módján pásztorával együtt a tarlón. — Amíg fel nem melegszik, kinn maradunk, s tíz óra tájban behajtom a nyájat a Kodályba. Délután ötkör megint kijövünk, ■ Molnár István, a Kacér, a Fürge és a nyij birka. Ezt láthattuk mi is, a na­pokban Izsák határában, az ot­tani állami gazdaság letakarí- tatt búzatábláján. A harmatot jóformán még fel sem szippantotta a nap, fenn, a magasban pacsirta zengte da­lát — s Molnár István, a gaz­daság egyik juhásza már há­romszáz jerkével járta a tarlót. Hűséges „bojtárai”, a tízeszten­dős Kacér puli és a puli-farkas- kutya-keverék, héthónapos Für­ge terelgette szorgalmasan a nyájat. 1— Már hajnali négykor kihoz­tam a juhokat — mondta a hu­szonnyolcéves férfi, akiről ki­derült, hogy nem amolyan ten- napról-mára pásztorrá vedlett valaki, hanem juhász-dinasztia ivadéka. A hetvenedik eszten­dejét már eggyel túlélt édesap­ja számadó volt Budacon, most az állami gazdaság nyolc juhá­sza között is ő a legfőbb. hadd legeljenek a juhok tízig, tizenegyig. — Mit szói ehhez a határjáré „vándérélethez?' a felesége? — Nem vagyok még nőt «*i vallja be Molnár István. — Mi, juhászok, megválogatjuk az asz- szonyt. Nekünk fürge fehérnép kell. A lustát nem szíveljük. Ezzel füttyent Kacérnak, Für­gének, és megyen, mennek « nyáj után. Sietniök ke ÍZ, mert a trouts szédos földeken már szántják m tariát « traktorok. Szöveg: Tarján István Kép: Márkus János összeírják az öntözött területeket Háromezer elmegy — háromezer jön A földművelésügyi miniszter és az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetője együttes utasí­tásban rendelkezett az 1961; évi öntözések területi adatainak be­gyűjtéséről. Az utasítás szerint az öntözés sek eredményeinek felmérései valamint az öntözés további fej­lesztése érdekében az 1961. évi öntözések területi adatait a múlt évihez hasonló módon kell megállapítani. Az adatgyűjtést a 17571961. F. M. szám alatt engedélyezett adatgyűjtő íveken és az azok­hoz mellékelt kitöltési utasítás szerint kell elvégezni. Az adat­gyűjtő íveket és a kitöltési uta­sítást az érdekeltek közvetlenül kapják meg. Kimondja még az utasítás, hogy az öntözött terü­letekre vonatkozó adatgyűjtést a vízügyi igazgatóságok irányít­ják és fogják össze. Nyolcezer font Aesopus meséiért Egy londoni árverésen nyolcén» fontért kelt el az ún. „Ulnü Aeso> pus”, vagyis Aesopus mesédnek els5 németországi kiadása, amely 14TB— 1477-ben Jelent meg. A könyvből mindössze 13 példány maradt fenm A kötetben levő Illusztrációk az első fametszetek, amelyekkel valaha Aesopus-meséket illusztráltak^ toll is vitt a közös konyhára egy kis költenivalót Kell is a pénz nagyon, mert havonta két-három vagon takarmányt is megeszik a szövetkezet több mint 15 ezer libából, kacsából, csirkéből és gyöngytyúkból ál­ló baromfiállománya. Az Alkotmány gazdáinak egyébként az a terve, hogy eb­ből válogatják ki a törzsállo­mányt. Ügy gondolják, hogy jö­vőre már könnyebben boldo­gulnak a baromfitenyésztéssel, egyrészt, mert megfelelő férő­helyet építenek (most is azon dolgozik az építőbrigád) más­részt, mert elegendő takar­mányt is termesztenek. Van egy szakemberük is, és az ő irányításával kétségtelenül még nagyobb sikert érnek el a ba­romfitenyésztésben, mint az idén, amikor először foglalkoz­nak vele a közösben. Dóczi Frigyes hoznak helyettük megint há­rom-négyezret — mondja. Innen a gyöngycsirkékhez vezet Papp elvtárs. Bartók Fe­renc és felesége nagy szakérte­lemmel gondoz itt 2150 hathe­tes ».gyöngyöt”. Ezenkívül a központban is előnevelnek még közel másfélezret. — Az elhullás? — Minimális. Az előírt szá­zalék alatt van — válaszolják. — Ez még nem minden — jelenti ki az elnök. -- Nézzük meg a csirkéket is. Mintegy másfél kilométerrel odább van Németh Antal ta­nyája. Ezen hatezer-kétszáz szállításra váró csirkét nevel a gazda és felesége. Mikpr szál­lítják őket? A napokban. De nem baj, mert hoznak majd helyettük újabb háromezret. További utunk a libákhoz ve­zet; 2160 van belőlük a telepen. A gágogó szárnyasokat már egyszer megkopasztották, s a A Tiszaújfalu határában folyó holtágon a tavasz végén mintegy 500 négyszögölnyit dróthálóval elkerítettek az Al- ; kotmány Termelőszövetkezet gazdái. A bekerített vízen szin- I te nyüzsögnek a kacsák. A te­lepen több mint 3000 pecsenye- kacsát nevel Zolnai Istvánná és Konfár Istvánná A szárnyasok | átlagsúlya jelenleg másfél kiló. — Ez a szállásuk — mutat kí­sérőm, Papp Elemér, a szö­vetkezet elnöke egy rendkívül egyszerű épületre. — Nem volt helyünk és bizony, már itt vol­tak a kiskacsák, amikor az épí­tőbrigádunknak egy-kettőre fel kellett „húznia” ezt a hodályt. Ahogy elnézem, a földbe ásott akácoszlopokból álló, ! zsupptetejű építmény nagyon is ! megfelel a célnak. Mielőtt el- i búcsúznánk, megkérdezem Zol- : nai nénit: „Mit csinál, ha el­szállítják a kacsákat?” — Majd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents