Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-16 / 166. szám

IMI. Július 16, vasárnap

5. »Mal

Külföldi vadász voltam Bugacon•••

Nyílt levél

Egy telf fon főik erői

téttel? A jan (fflrertQt kedvtelés ^

után a legzordabb vadás* Is visszakényelmesedSik ermi-imni- pihenni áhító emberré. Tehetá-e mindezt Bugacon?

Horváth László válasz helyett mosolyogva invitál egy széles útra, amely merészen ível bele a fák sűrűjébe. Jóbbra-bak-a keskenyebb ösvények kanyarognák, felettük összeborul a lomb- sátor, amelyen csak ftt-ott villan ét szemérmesen az ég porcéi ánf én yű kéksége. S a széles út végén •— máit fordulat a mesében — előbukkan egy szépséges vadászlak frissen ácsolt fából összerótt homlokzata.

Kacsalábon forgó vári — állítom a meglepetéstől legyökerezett lábbal

— Nem, egyszerűen az országos erdészeti tervező iroda műve! — ellenkezik: kísérőm.

Gyerünk hát közelebb, hadd nézzem: nem mézeskalácsból vannak-e mégis a falak, mint a mesében? Mert ennyi ötletet, szépséget egy rakásra összehozva ritkán látni! Az épület öt vendégszobáját belül széles folyosó, kívül tágas tornác köti össze. A szobák minden kényes ízlést kielégítő kényelemmel lesznek majd berendezve.

Ha a vendégnek félhomályban támad kedve szunyókálni, behajtja a szív alakú kivágással díszített fatáblákat az ablakon.

A vadászélmények kicserélésére a gyönyörű társalgóban lesz majd mód, a búboekemnce körül, amelyet igaziból is be lehet persze fűteni. S ho-gy minden stílszerű legyen: az egész épület nádtetőt kap —, de hogy ezt a nádat mgvédjék, s a korszerűségnek is elégtétel adassák: a tetőt vízüveggel is beborítják.

— Augusztus 20-án jöjjön el ismét, addigra készen lesz minden! — búcsúznak az építők

Ne felejtse: egy év múlva ősszel biztosan elvárjuk! — figyelmeztet Horváth László. S én a sok-sok signore A., mister B., Herr C. és monsieur D. nevében lelkesen ígérem meg, hogy egy év múlva a bugaci búboskemence mellett koccintunk mindannyian a fácánvadászat sikerére.

Férfiasai» bevallom: azok közé tartozom, akik minden vizsga előtt izgulnak egy kicsit Miért tagadnám: akkor is Izgulok, ha nem ismerem tökéletesem az anyagot de akkor is van némi lámpalázam, ha megvannak a megfelelő ismereteim. Félreértés ne essék: nem a saját vizsgámról van szó, Kecskemét fog most * napokban vizsgázni. .;

Valaki azt hinné, hogy ilyen bevezetés után legalábbis a város életében történelmileg döntő kérdésben van szükség a lakosság kiállására, példamutatására — emberi magatartása vonatkozásában.

Nem ilyen nagy ügyről van szó. Csupán a Pálma cukrászda mellé kihelyezett nyilvános telefonállomás működőképességét kellene valahogyan szavatolni — a város lakosainak megfelelő „vizsgájával”, magatartásával... Sajnos, más városok tapasztalata szerint ugyanis utcai használatra rendkívül kényes technikai létesítmény a telefon. Mesélik, hogy egyes városokban még a legforgalmasabb, vagy leginkább megvilágított hélyen álló fülkékből is levágják a hallgatót. Nem ritka a pénzbedobó nyílásoknak idegen, vagy régi érmékkel való el dugaszolása; s aki nem akar egy-egy fontosabb telefonszámot elfelejteni, a telefonkönyv kitépett lapjának zsebre-, vagy táskájába rejtésével gondoskodik annak „megőrzéséről”.

Amikor a nyilvános telefonállomást minden használója nevében átvesszük, akaratlanul is megtelepszik bennünk a féltés, bár erősen hisszük, hogy a mi járókelőink más vágású emberek és eredményesen tudnak vizsgázni emberi magatartásból.

Juhász István

Majdnem tizenhárom millió téglát gyártanak az idén

K pár ezelőtt, ha valanWyik építkezésünkhöz téglaszállítmány érkezett a Kecskeméti Téglagyárból, a kőművesek némi túlzással ezt mond ták: egy újabb krétaszállíí- > mányt küldek a kecskemétiek I — emlékeznek vissza a régmúltra a téglagyáriak.

Azóta sokat változott a helyzet. A fejlődést elősegítő okok között találjuk a gépesítést, a korszerűbb égetési technológiát, jobb munkaszervezést stb. Ennek megfelelően ma már nem kézzel, hanem géppel termelik a téglagyártáshoz szükséges agyagos homokot. Farkas Pál a

Farkas Pál gépkezelő » f51dkf?<’mv>iő gépr><*l naponta 1” 000 nyerstéglához biztosít megfelelő anyagot.

3ŰOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC

Nem kérem, nem tévedés a cím. — Külső öltözetemben ugyan a magyar női konfekcióipar egyik szerény darabjában, de lelkileg egy angol sporthölgy szenvedélyes kíváncsiságával eltelve toppantam be Bugáéra, kiszimatolni: miféle előkészületeik folynak ahhoz, hogy a külföldi vadászvendégek előtt jövőre először megnyíló erdészet a sok idevárt signore A_i mister B, Herr C., és monsieur D. számára egy egész életen át tartó emlékezetes élménnyé váljék?

Kezdjük a lényeggel. Bugacon a fácánvadászatnak hódolhatunk majd. Vendéglátóink bőkezűen gondoskodnak örömünikrőL Horváth László erdőmémök igazi szakemberhez méltó lelkesedéssel, s igazi magyar házigazdához illő udvariassággal magyarázott és kalauzolt az érdekesebbnél érdekesebb látnivalók között. Az erdészetben 1960 óta a több száz befogott tyúkból álló fácántörzs révén sok ezer vadat nevelnek nekünk puskavégre. Ezen a nyáron ötezernél is több kisfácán futkos szanaszét a ligetes erdő- csoportokban. Az első csibecsoportot május elején keltették ki a derék házityúk-kotlósok. — Az utolsó kelésből származó apró madarak most egyhetesek. (A pótmamákra azért van szükség, mert a fácán a fogságban nem költ — viszont annál többet tojik. Jó etetés mellett a szabadon élő fácán tyúkok 10—14 tojásával szemben 30 darabot is ^termel”.)

Asst f* megtudom: a fácán- állomány mesterséges elszaporí- tásával nemcsak a vadászoknak kedveznek, hanem a mezőgazdasági termelésnek is. hiszen a fácán sok káros rovart és gyom- magvat elpusztít élete során.

Az elmondottakat gyakorlatban is szemlélhetem. A fácántörzs drótfonadékkal és náddal kerített bokszaiban már csak a kötelességüket becsülettel teljesített tojókat látjuk - a tojásrakás lényegében befejeződött

Pár lépésre innen, jókora ásásom hatalmas bogrács himbálózik; barna fiatalember kavar benne nagy igyekezette* valami habzó fehérséget Étel az, méghozzá jóféle; fő a rizs a kis fácánoknak.

Am az erdőmámCk mindenáron a szakácsra akarja irányítani a figyelmemet:

— Ügy tessék nézni, Sogf te- luszeraó ásók ivadéka 6. DeM és Csontos nevű félegyházi pásztorok legeltettek ezen a vidéken valamikor, ■ ók alapították a szépnevű Móricgátot.. ■ Ez a Máté a harmadik leszármazott a neves famüiábóL

S Csontos Máté fcezemozgása nem is tagadja meg a pásztor- ősöket Ügy bfHentgetd meg a kormosderekú bográcsot, mintha méretlen húst forgatna benne — csak hát rideg-gulya vagy kolompos kos után ballagó bir- kafalka helyett hüvelykujjnyi fácáncsibéket ajnároz...

Beljebb, a lankás afcácül- tetésben, titokzatosan serreg a magas fű. Mint fürge, terepszínű tollal felruházott egerek futkosnak szerte a fácán-porontyok. A nevelóláda deszkád között anyás sopándokással kotyog nekik a tyűk. Az előbbi bogrács látványa 1« is megismétlődik, de ezúttal Csányi Ferenc ügyeskedik körülötte. — Ahány csibecsoport, annyi gondozó dukál hozzá.

Az ilyen módon eredményesen gazdagodó vadállomány megdobogtatja a vérbeli vadász szivét. A környezet is gyönyörű! Ki hinné, ha nem látná, hogy ez a szőke, minden érintésre kacéran megzázzenő homok ilyen szépre neve® a lombos nyárfát, az ülatos virágú akácot és a sudár fenyőt?!

— De hát hogyan állunk a hírneves magyar vendégszereGáspár Klára

Bállá József égetőmester 20 mázsa szenet »etet mer« Mt óra alatt az égetőkemencével. Munkahelyéi: 40 fokot mutat a hőmérő higanynál*,

A közvélemény

főldkibercnelő géppel óránként 25 köbméter homokot huBajt a csillékbe. Az általa termelt fta- pi mennyiség 45 ezer tégla gyártásához elegendő. — Gépkapacitásunk azonban csak 38 —40 ezer tégla előállítását biztosítja — mondja a főmérnök.

Az idei terv 12 700 000. Az előírás szerint az Idén ezer téglát 530 forintért kell előállítani. Az első félévben számottevően csökkent az ezer téglára eső termelési költség. A tüzeléstechnika tökéletesítése nyomán ma már a régebbi 1 400 000 helyett 1 200 000 kalória meleget használnak fel ezer tégla égetéséhez.

A téglagyárnak kiváló régi munkásai vannak. Legtöbbjének apja, nagyapja is ezzel foglalkozott. Együtt dolgozik itt apa és fia. Többek között Rózsa István és Jenő fia. A három Gulyás testvér Is ezt a mesterséget választotta. Régi »téglás dinasztiába« tartozik Gubányi József, idős Papp Ferenc és még egynéhányan. Közülük többen elnyerték a Kiváló dolgozó oklevelet, Illetve jelvényt. A fiatalok közül pedig néhányan a szocialista brigád cizn megszerzésén fáradoznak.

A munkások szorgalma, a

műszakiak előrelátó munkája az új technológiák elterjedése nyomán ma már jó minőségű tégla kerül ki a pár évvel ezelőtt krétagyárnak csúfolt Kecskeméti Tégla-, Kő- és Cement ipari Vállalat telepéről.

Szöveg: Venesz Károly

Fényképezte: Pásztor óul tan

Sofcan nagyon találóan a barométerhez, vagy a hőmérőhöz hasonlítják a közvéleményt. A higanyszál a hőmérséklet ingadozásait, a barométei az időjárás alakulását jelzi nagy érzékenységgel,« közvélemény viszont a politika helyességének, « helyi vezetők tevékenységének megbízható tükörképe.

A közvéleményt természetesen sok minden befolyásolja. Nyilvánvalóan nem elég az, ha a lakosság az országos, a megyei és a járási vezetők állásfoglalását, intézkedéseit helyesli. Mindenhol arra van szükség a fentiek mellett, hogy a helyi vezetők, a párttitkárok, a tanácselnökök, a termelőszövetkezeti elnökök és az üzemi igazgatók, valamint a helyi vezető testületek, kollektívák cselekedetei, intézkedései is megértést elismerést és támogatást találjanak a közvéleményben.

Elmondhatjuk-e, hogy a helyi vezetők mindezt világosan látják és ennek megfelelően a tömegekkel együtt munkálkodnak feladataik végrehajtásán? Tapasztalataink szerint a vezetők többsége ezt ma már számításba veszi. Számos párt- szervezet vezetősége például rendszeresen kikéri a dolgozók véleményét a különböző gyűléseken, vagy egyéni beszélgetések során, tanulmányozza a közhangulatot és azokból megfelelő következtetést von le a jövő tennivalóira.

Mindemellett előfordulnak azonban hiányosságok, fogyatékosságok és mulasztások is. Még nein ritka jelenség, hogy egyes vezetők — nem számolva az emberek véleményével — parancsolgatnak, utasítgatnak. Több üzemben és termelő- szövetkezetben a munkafegyelmet az ilyen emberek kizárólag adminisztratív rendszabályokkal, munkaegység-levonással stb. próbálják megszilárdítani. Szó sincs róla, esetenként ilyen intézkedésekre is szükség van. Ha azonban ez nem párosul megfelelő politikai nevelőmunkával, akkor sokan értetlenül, elégedetlenül szemlélik a vezetők Ilyen eljárását, cselekedeteit.

Mondanunk sem kell talán, hogy az ilyen légkör bénítólag hat a munkára, elfojtja a kezdeményező készséget. A jó közhangulat viszont ennek ellenkezője, valósággal szárnyakat ad az embernek, fokozza munkakedvüket, előre lendíti a tervek teljesítését

A közvéleményt pártszervezeteink, gazdasági

vezetőink és a tömegszervezetek vezetői mindenekelőtt helyes munkamódszerükkel, intézkedéseikkel befolyásolhatják.

Csak úgy lehet eredményesen vezetni, ha rendszeresen tanulmányozzák és a tömegekkel megvitatják határozataikat, megmagyarázzák annak szükségességét, célszerűségét és korrigálják az előforduló fogyatékosságokat.

Az egyik községi párttitkár elvtárstól hallót- tűk a minap, hogy termelőszövetkezetükben néhány hónappal ezelőtt rossz volt a hangulat, többen nem jelentek meg a munkahelyükön.; Amikor a községi pártvezetőség tüzetesebben : megvizsgálta a helyzetet, kiderült, hogy az el- j keseredésre az elnök magatartása és az elter-. jedt rémhírek adtak okot. Az elnök nem hall-; gáttá meg a szövetkezeti gazdákat, nem értesült; a dolgozók véleményeiről, a körükben lábra-; kapott helytelen nézetekről. Szakismereteire hi-! vatkozva, öntelten intézkedett.

A pártszervezet közbelépése változtatott a ] helyzeten. Gyplést hívtak össze és megválaszol- ; ták a szövetkezeti gazdákat nyugtalanító kérdé- ; seket, eloszlatták aggályaikat, az elnököt pedig | vezetési módszerének megjavítására kötelezték.!

Ügy véljük, nem szükséges tovább példálózni. A közvélemény olyan mérce, amely a pártalap- szervezetek, tanácsok, a tömegszervezetek és a gazdasági vezetők munkájának eredményeit, vagy fogyatékosságait fémjelzi. Éppen ezért annak rendszeres tanulmányozása, elemzése olyan kimeríthetetlen erőforrás, amely a vezetőket munkamódszerük állandó javítására, az elkövetett hibák, mulasztások kijavítására és az eredmények növelésére ösztönzi.

Nagy József