Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-01 / 153. szám
& MánI 1*81. titln* 1, wnmia' A megyei fesnáes ülése (Folytatás az 1. oldalról.) tők egy része sem értette meg a társadalmi bíróságok jelentőségét, erkölcsi nevelő hatását. Már pedig nem egy társadalmi bíróság tárgyalást követően hgngzott el az eljárás alá vont dolgozók szájából, hogy inkább rendes bíróság előtt feleltek volna a tetteikért, mint a dolgozó társaik előtt, annyira megszégyenítették őket saját munkatársaik. A szakszervezetek tehát végezzenek következetesebb munkát a társadalmi bíróságok működtetésének érdekében! A társadalmi tulajdon védelme ma már egyre inkább szívügye a gazdasági vezetőknek és maguknak a dolgozóknak is. Ezt bizonyítja az ilyen jellegű károk csökkenése is. Az Vita a beszámoló felett- A beszámolóról szóló vita első felszólalója dr. Bodáczki László megyei tanácstag volt. ' — A társadalmi tulajdon védelme — mondotta többek között — rendkívül fontos, mert a közös tulajdont ért károk minden esetben a gazdálkodás eredményességét is veszélyeztetik. Ezért szükséges, hogy minden vezető a maga területén jól ismerje azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak a károkozás megelőzésére, a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdítására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elkövetett mulasztások és kártevések néha sorozatosan követik egymást, mert nem rendszeres, állandó az ellenőrzés, nem tartják be a bizonylati rendet és fegyelmet, A társadalmi tulajdon megszilárdításának egyik legfontosabb eszköze a felelősségrevoA kulturális nevelőmunka vegye figyelembe a gazdasági és a társadalmi változásokat eredmények elérésében Jelentős szerepe volt a megyei pártbizottság 1958-ban hozott határozatának, amely hosszú időre megszabta a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdításával kapcsolatos feladatokat Javul az anyagok, áruk megóvása, csökkennek a leltárhiányok, s megszilárdul a bizonylati fegyelem. Megnövekedett a magánszemélyektől érkezett, alappal bíró bejelentések száma is. Nem elegendő azonban a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben csupán adminisztratív eszközöket alkalmazni. Fokoznunk kell a politikai nevelőmunkát * harcot kell folytatnunk az emberek egy részének közömbössége ellen — fejezd® be beszámolóját Kocher elvtára. nás, Nem elegendő azonban csupán az, hogy a bűnüldöző szervek megtegyék kötelességüket! Az egész társadalom mozgósítása, segítsége szükséges a társadalmi tulajdon megvédésére! Ezért a legfontosabb feladatok közé kell sorolni az emberek öntudatát fejlesztő felvilágosító munka állandó végzését. Brán András megyei tanácstag a társadalmi tulajdon termelőszövetkezeti vonatkozásairól beszélt. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy sok helyen a tsz-vezetők még nem elég gyakorlottak, ezért a községi és járási tanácsoknak segíteniük kellene nekik az ellenőrzésben, s a tsz-ek ellenőrző bizottságainak működtetésében. Farkas József megyei tanácstag csatlakozott az előtte felszólalók véleményéhez és néhány esetet mondott el a társadalmi tulajAz MSZMP művelődéspolitikai irányelvei és a megyei pártbizottság kétéves kulturális programja feladatként jelölte meg a kulturális bizottságok létrehozását — kezdte beszámolóját Madarász elvtárs. — Megyénk e téren országos viszonylatban is jó eredményeket ért el. Kiépítettük a megyei, járási, városi és községi kulturális bizottságok hálózatát. A megyei kulturális bizottság működése azóta rendszeressé és tervszerűvé vált, minden jelentős kérdésben megfelelő irányt szab a különböző tömegszervezetek tevékenységének összehangolására. Hasznosnak bizonyult a megyei tanács v. b. és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa között létrejött megállapodás a kulturális nevelőmunka összehangolására, Közvetlenebb lett az állami és szakszervezeti könyvtárhálózat együttműködése, és ugyanez vonatkozik az ismeret- terjesztő munkára, ugyanakkor az üzemi és vállalati művelődési csoportok vezetői is részt vettek a népművelés nyári továbbképző tanfolyamain. , A termelőszövetkezetek kulturális élete Fontos eredményként könyvelhetjük el, hogy az ismeretterjesztő előadások száma 1958-hoz képest megkétszereződött, a hallgatók száma pedig több mint háromszorosára emelkedett. A kulturális bizottságok jól ösz- szehangolták az állami és társadalmi szervek ismeretterjesztő tevékenységét. Javult a községi művelődési otthonok munkája is. A falusi művelődési otthonok munkájának megjavítása és hatékonyabb ellenőrzése céljából megszerveztük a művelődésiott- hon-szakfelügyelői hálózatot. A megye területét három körzetre osztottuk és minden körzet élére a legjobb művelődésiotthon- igazgatót állítottuk. Járasainkban minden, nagyobb körzettel rendelkező tanyai Iskolát népművelési központtá alakítottak át. Ezek közül tizenhat helyre vetítőgépet is adtunk. E tanyai iskoláknál bonyolódik le a művelődési autó könyvköjcsönzési, ismeretterjesztés! és vetítési programja is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után egyik legfontosabb feladatunkká vált a termelőszövetkezetek kulturális életének megszervezése. E téren még nem számolhatunk be teljes sikerről. A termelőszövetkezeti kultúrfelelősöket sok helyen még máig sem állították munkába. A dunavecsei járás 33 tsz-e közül például csak tizenkettőben, a kiskunfélegyházi járás tsz-ei közül pedig egyben sem gondoskodtak kultúrfele- lősről. Több helyen a kultúrfe- lelős kijelölése ötletszerűen -történt. A kultúrfelelősök feladatainak meghatározására felhasználtuk a Szolnok megyei tadco hanyag kezelésévei kapcsolatban. Lénán Lajos megyei tanácstag ugyancsak a tsz-ek ellenőrző bizottságai jő működésének fontosságát hangoztatta. Pétiké János megyei tanácstag néhány példát mondott ed a hanyagságból okozott társadalmi tulajdonban keletkezett károkról, s hangsúlyozta, hogy ahol jó a vezetés, ott kevesebb kár fordul elő. KolozM R. Gyula, a megyei főügyész helyettese a tsz-ek jogi ellátottságáról beszélt. Elmondta, hogy a tsz- ek közül csak hetvennek van jogi képviselete, s ahol ilyen nincs, sok esetben nesn tudják érvényesíteni jogos követeléseiket. Javasolta, tegyenek Intézkedéseket a jojg képviseletek megteremtésére. Havasi László megyei tanácstag arra hívta fel a figyelmet: a járási tanácsok mezőgazdasági osztályait is erősítsék meg, hogy nagyobb segítséget tudjanak adni a tsz-ek ben a társadalmi tulajdon védelméhez^ Bank Gyula megyei tanácstag rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nemrég fejeződött be, ezért a tsz-ekbem még varrnak hibák a társadalmi tulajdon védelme körül. Mégis örvendetes, hogy a társadalmi tulajdonban okozott károk a közös gazdaságokban is állandóan csökkennek. A társadalmi tulajdon védelméről szóló vita Juhász Péter megyei tanácstag felszólalásával ért véget Ezután Madarász László, m megyei tanács ▼. b. elnökhelyettese számolt be a megye művelődési helyzetéről, s az ezzel kapcsolatos 15/1959. számú megyed tanácsi határozat végrehajtásáról. pasztalatokat, képzésűkre pedig a budapesti központi tanfolyamot és Baján magunk is rendeztünk háromnapos tanfolyamok A művelődési otthonok jelentős segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetekben a kulturális élet fellendítéséhez. Sok helyen klubszobákat rendeztek be, ahol a tsz-tagok és a fiatalok megtalálják a továbbképzés és a szórakozás lehetőségeit. Ugyanakkor a tanyaközpontokon színjátszó együtteseket alakítottak, s műsoraikkal meglátogatják a szomszédos iskolákat is. Alapítsunk több ösztöndíjat Ezután Madarász elvtárs a felnőttoktatásról beszélt. Elmondotta, hogy az 1959—60-as tanévben 58 általános iskolai és 21 középiskolai tanfolyam működőét, «melyeStsMdSe 1997 hallgatója volt Az 1990—81-es tanévben ez általános iskolai tanfolyamok száma 77-re, a középiskolaiaké 22-re, a hallgatók száma pedig 8260-ra emelkedett. Megyénkben jelenleg hat helyen működik technikumi kihelyezett osztály és egyre szorosabbá válik a felnőttoktatás kapcsán az üzemek és iskolák együttműködése is. A teljes beiskolázásért és a hiányzások csökkentése érdekében mulasztásellenes mozgalom indult az általános iskolákban, s a legjobb eredményt elérő iskolák tanulói számára nyári táborozást biztosítottak. Ennek eredményeként két év alatt 10,1- ről 4,9-n csökkent az egy tanulón jutott mulasztók száma. A 14. életévet betöltött tanulók létszáma 1469-ről 2088-n emelkedett Növekedett ** Igény a középiskolai és felsőfokú tanintézetekbe való felvétel iránt, különösen a munkás- és parasztszármazású tanulók részéről. Az idén már 035 középiskolát végzett fiatal jelentkezett főiskolai és egyetemi ‘ovábbtanulásra, örvendetes, hogy a múlt évinél az idén sokkal többen választották a magasfokú mezőgazdasági szakképzettséget adó iskolákat Annak érdekében, hogy az egyetemeken és főiskolákon tanuló fiatalok tanulmányaikat zavartalanul folytathassák, s annak befejezése után megyénk területén dolgozzanak, tanácsaink ösztöndíjakat alapítottak. A tanácsok és a vállalatok által alapított ösztöndíjak száma 57. Ebből a legtöbbet — 24-et — a bajai járás létesítette, ami egyben azt is mutatja, hogy az ösztöndíjalapítás lehetőségeit még nem használtuk kL Tizenkétezer éták a gyakorlati oktatásban Az iskolák világnézeti nevelőmunkájának hatékonyabbá tétele érdekében — mondotta Madarász elvtárs — a tanéveleji igazgatói és szakmai megbeszéléseken a feladatok középpontjába a materialista világnézeti nevelést állítottuk. Ennek nyomán javult az osztályfőnöki munka színvonala, a pedagógusok többsége közelebb került az ifjúsági mozgalomhoz, s a most folyó tanévben sokatígérően bontakozott ki a középiskolás diákotthonokban a KISZ-kongresszus tiszteletére indított „szocialista csoport” mozgalom. Az iskolák munkájának az élethez való kö- zelebbhozása érdekében 80 osztott és hat, részben osztott általános iskolában vezettük be a gyakorlati oktatást. A most befejeződött tanévben már 12 300 tanuló vett részt gyakorlati oktatásban. 63 iskolai műhely, 32 ifjúsági termelőszövetkezet működik jelenleg a megye területén. A középiskolákban 39 tanuló részesül 4-j 2-es mezőgazdasági jellegű képzésben. A pedagógusok ideológiai tovűbbképzésébea te értünk el eredményeket A pártszervezetek segítségévei megfelelő képzettségű szemináriumvezetőket biztosítottunk. Madarász elvtár» ezután a* ismeretterjesztés eredményeiről beszélt, majd így folytatta: — Sajátos települési viszonyaink következtében fontos, hogy a szétszórt tanyai területeken lakó, közel 200 000 ember kulturális igényeit kielégítsük. A szocialista tudat kialakításának fontos feladatát elsősorban a filmmel, a könyvvel és az irodalmi színpadok létrehozásával hajthatjuk végre. Az ismeretterjesztő filmek és előadások, valamint könyvek eljuttatásáról a művelődési .autók már gondoskodnak — most az irodalmi színpadok létrehozására keil a fősúlyt helyezni! Madarász elvtára elmondta, hogy filmszínházaink látogatottsága megfelelő, a Kecskeméti Katona József Színház az elmúlt időszakban a legjobb vidéki színházak közé emelkedett* amit a két év alatt elért két nívódíj éa négy televízióközvetítés is igazol. A jövőben azonban nagyobb gondot kell fordítani a közönségszervezésre. Aa irodalmi életről szólva elmondta, hogy a Kecskeméti Katona József éa a Bajai Tóth Kálmáa Társaság eredményesen működik. Törekedni kell megyei irodalmi folyóirat létrehozására» mert ennek hiányát csak némileg tudta éa tudja pótolni a „Biztató* című irodalmi antológia éa a Petőfi Népe Üj Termés című irodalmi rovata. Növeljük az ektatéz színvonalát véss csoportok, a öntevékeny művészeti ranpcrUk tevékenységének eredményeit ismertette, majd • további írt- adatokkal foglalkozott — Figyelembe kell Vennünk — moodnt- ta — a megyénkben "''gtnniaf gazdasági éa társadalmi változásokat Kultúrába amrrlómun * kánk fő célki tűzése: a naamkáo- osztály körében a politikai öntudat növelése, a artnvonal emelése; a parasztság körében a közösségi életforma erősítése, a mezőgazdasági saab- munkás képzés elősegítése; értelmiségiek körében a politikád öntudat és a szakmai képzettség színvonalának növelése IfjWtrá- gunkat olyan szeUamben k*B nevelni, hogy lelkes támogatója legyen a szodattzams építésének. Óvodáinkban fejleszteni kell a községi, általános iskoláinkban éa középiskoláinkban hatékonyabbá keil tennünk a világnézeti nevelést Ipari- és kereskedelmi tanuló-iskoláinkat színvonalban közelebb kell boái ni a középiskolákhoz. Tovább kell fejlesztenünk a felnőttoktatást, s a nagy községekben szaporítani a szakjellegű középiskolák kihelyezett osztályait. Az ^ üzemekben a munkásakadémiák és szakmai továbbképző tanfolyamok keretében elsősorban a színvonal növelését biztosítsuk: Falusi kulturális munkánkban fokozottabban használjuk fel ,s modern technika — a film, a rádió, a televízió, a magnetofon — lehetőségeit Madarász elvtára végül arrs hívta fel a megyei tanács figyelmét, hogy segítsék és ellenőrizzék a kulturális munka megjavítására hozott határozatok végrehajtását • A Madarász elvtárs beszéírójáról szóló vitában Mándics ML hály megyei tanácstag, a tsz-ek kulturális életével, Major Sándor megyei tanácstag a képzőművészet fejlesztésével, Nany Sándor megyeá tanácstag a falusi iskolák szaktanárokkal való ellátásával foglalkozott. Ezután Sarok Antalt, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese s mezőgazdasági munkáik jelenlegi állásáról adott tájékoztatót, majd két megyei tanácstag nyújtott be interpellációt, s ezzel a megyei tanácsülés végétért; Beszélgetés a tanácsülés szünetében. Balról jobbra: Pálmai Máté, a Kisszállás! Gépállomás igazgatója, Sarok Antal, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Gombos Aladár, a Kecskemét városi pártbizottság tagja és dr. Losoocz Mihály őrnagy, a Honvédkórház parancsnoka.
