Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-14 / 138. szám
1961. Június 14, szerda 5. oldal Felkészültek az aratásra a csávolyi Egyesülés és a tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben Több mint 16 mázsa holdanként! átlagtermést várnak ROHAMOSAN érnek vágásra a gabonák. Gépállomásaink felkészültek az aratásra, több gépet bocsátanak termelőszövetkezeteink rendelkezésére mint tavaly. Mindamellett a betakarításhoz igénybe kell venni kézi munkaerőt is, amit még szükségesebbé tesz az, hogy a rengeteg eső miatt megdőlt gabonákat nem lehet gazdaságosan géppel vágni. Termelőszövetkezet! gazdaságaink többségében számoltak ezzel, g kijelölték már a kézi kaszával arató párokat, megszervezték a brigádokat. Csávoly község egyetlen — a helység egész parasztságát magába tömörítő — termelőszövetkezetében, az Egyesülésben, a A Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói üzemegységében házilagosan oldották meg, hogy a Maulwurf-gépek dolgozhassanak a kordonos művelésű szőlőkben is. Felvételünk egy ilyen gépről készült, amelyen a futómű és az alváz közé magasító lapot szerkesztettek és ezáltal a kívánt magasságba tudják emelni a gépet. Korszerű nagyüzemi gyümölcsösök telepítése A magyar gyümölcstermést felvevő világpiac és a belső fogyasztás igénye is megnőtt: jobb, több és olcsóbb árut vár. Jelenlegi szőlőink és gyümölcsöseink azonban sem állaguk, sem telepítési rendszerük miatt nem alkalmasak erre. A világ- versenyben csak új, korszerűen gépesített telepítésekkel tudunk tovább is helytállni. Talaj- és éghajlati adottságaink révén nálunk tudjuk a telepítéseket legolcsóbban megvalósítani, és nálunk fordul legkorábban termőre a telepítés. Szakembereink feladata, hogy kidolgozzák az adottságainknak legjobban megfelelő telepítési rendszert Néhány fontosabb kérdésben állást kell foglalnunk. A termelőszövetkezetek eddigi telepítésed nem nagyüzemi, csupán nagyobb házikert-jellegű telepítések. Állami gazdaságainKban az utóbbi évek telepítései már nagyüzemiek, s többé-kevésbé megfelelnek a követelményeknek. Külön kell választani a szőlő- és gyümölcstelepítések rendszerét, részben azért, mert mások a követelmények, és a gépesítés miatt sem haladhatnak tovább együtt A szőlöhek- tárok mellett továbbra is ültethetünk gyümölcs-védőpásztákat, s ezek bele is illeszkednek a nagyüzemi jellegbe, de nem igazi nagyüzemi gyümölcsösök. A termelőszövetkezetek legalább 300—400 holdon létesítsenek korszerű nagyüzemi gyümölcsöst, s évenként legalább 100 holdat telepítsenek; ezek képezzenek önálló üzemet Foglalkozzanak vagy nyári vagy téli gyümölcsös termesztésével: a nyári üzemhez tartozik a cseresznye, meggy, kajszi-, őszibarack, szilva és bogyósok, a téli üzemhez a téli alma, körte, dió birs. Az ültetést Illetően legmegfelelőbbnek látszik az újonnan alkalmazott széles soros telepítési rendszer, sűrített növényállománnyal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nálunk a sűrű állomány jobban fejlődik, hamarabb fordul termőre, tehát jobban hasznosítja a területet. Ez minden gyümölcsnemünknél fennáll. A gyümölcsösükben az ajánlott magasság az alacsony törzs. A magas, de még a középmagas törzs is drágítja a termesztést, főleg a meggynél, cseresznyénél, szilvánál, mivel a szedési költség képezi a legnagyobb költségtényezőt. Külön kell foglalkoznunk a termőíves orsós- és a sövény- telepítésekkeL Ezek a belterjes gyümölcstermesztés legkorszerűbb formái. Telepítési költségeik ugyan magasak, de ezek hamar megtérülnek.' A nagyobb hozarapk elérése végett mind nagyobb" mértékben be kell rendezni gyümölcsöseinket az öntözésre. Míg öntözet- len almásaink a régi telepítési rendszer mellett alig érték el a 80—100 mázsás holdankénti átlagot, addig az öntözött, termőíves orsós gyümölcsösök az adatok szerint már 2—2,5 vagon hozamra is képesek. A telepítésekhex államunk továbbra is biztosítja a hitelt, azzal a feltétellel, hogy az csupán korszerű nagyüzemi telepítéshez használható fel. Saját erőből azonban házikert jellegű kisebb telepítéseket ezután is létesíthetnek a termelőszövetkezetek. Pfenning Gyula megyei kertészeti felügyelő Szorgalmas asszonyok . A sükősdi Aranykalász Termelőszövetkezet vezetősége nem győzi dicsérni a közös gazdaság asszonyait. Naponta átlag 120 nő dolgozik a termelőszövetkezet tábláin. Hasonló a helyzet a nagybaracskai József Attila Termelőszövetkezetben, ahol átlag 50 asszony kapál naponta. A közös gazdaságnak szép baromfi telepe is van. Jelenleg 3000 kéthetes csirke nevelődik. Szépen fejlődik a kacsaállományuk is. BácsbokocH Gépállomás eddig két kombájnt adott a betakarításhoz, de a gazdaság kap még több szovjet kombájnt is. Ugyanakkor a szövetkezet mind a nyolc növénytermesztő brigádjában megtörtént a kézi kaszások kijelölése is, akik a saját brigádjuk területén a géppel nem aratható gabonát betakarítják. A TATAHÄZI Petőfi Termelőszövetkezetben példamutatóan készültek fel az aratásra. Június 8-án este a szövetkezet pártszervezetének vezetősége tárgyalta meg a tennivalókat, s a gazdaságvezetőknek javaslatot tett a zökkenőmentes betakarítás lebonyolítására. Az agronómust tették felelőssé, hogy megfelelő számú vágóeszköz — kasza, sarló — álljon időre rendelkezésre. A kijelölt húsz — de ha a szükség megkívánja, akár negyven — aratópár saját munkaeszközével dolgozik majd, ha azonban nem rendelkeznek vele, a közös gazdaság hitelt nyújt nekik annak beszerzésére. A Bácsalmási Gépállomás egy kombájnnal és egy aratógéppel 300 holdon arat a Petőfiben, s ha nem tud több gépet a közös gazdaság rendelkezésére bocsátani, akkor több mint 430 holdról kell a gabonát kézi erővel betakarítani. Az aratópárok munkaegységre dolgoznak, de — a napokban kidolgozásra kerülő módon — célprémiumban is részesülnek. A termelőszövetkezetben megszervezték már a cséplést és a gabona tárolását is. Ügy döntöttek, hogy a gépállomás gépével a szövetkezet cséplőcsapata vereti el a gabonát. Hozzáfogtak a magtárak fertőtlenítéséhez, s gondoskodtak a tűzvédelmi eszközökről is. Nem hiányzik a tennivalók közül mintegy 200 zsák beszerzése sem. VÉGÜL: időben rendbehozzák a szérűket, s egy 28x12 méteres fedett kombájnszérűt is, amelyen a rostálásig 1000—1200 mázsa gabonát tárolhatnak majd. T. L a Bajai Állami Gazdaság búzatábláin Jt huszonhét és félezer holdas Bajai Állami Gazdaságban ” több mint hétezer hold gabona vár aratásra, legnagyobbrészt búza. A napokban történt termésbecslések szerint több mint 16 mázsa átlagtermésre számítanak holdanként a gazdaság vezetői. Különösen a külföldi bűzafajták ígérnek kiváló termést Az olasz Leonardo és a San Pastore holdanként 22 mázsát ígér. A becslések szerint több búzatáblán 30 mázsán felül lesz a termés. Az aratásra jól felkészültek a gazdaságban. Komplexbrigádok végzik a betakarítást Egy brigádhoz hét-nyolc kombájn tartozik. A rozsnál kétmenetes betakarítást alkalmaznak. A vetőmag tisztításával külön brigád foglalkozik. Azt tervezik, hogy három hét alatt végeznek a gabona aratásával. Harmincegy kombájnnal aratnak és csépelnek. K. S. A gépek készen várják a betakarítás megkezdését Szabó András és Bédity Márton szerelők az »otobé almttáirt* végzik egy kombájnon. (Pásztor Zoltán tówÉtdeJ Szárazságtűrő, bfiventermű takarmánynövények a cirokfélék A DUNA—TISZA KÖZI takarmánytermesztésben nagy gondot okoz a sokszor hónapokig tartó nyári szárazság, főleg azokon. a területeken, ahol még nem tudunk öntözni, s így sok százezer holdon, száraz viszonyok között kell lehetőleg biztonságosan minél több takarmányt termesztenünk. A Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban a szárazságtól gyakran veszélyeztetett vidékeken igen jó eredménnyel termesztik a szárazságot jól tűrő cirokféléket. A múlt év őszén magyar szakemberek jártak Amerikában, s a szárazságra hajló vidékeken a kukorica mellett ők is jelentős ciroktermesztést találtak. Ez két okkal magyarázható. A száraz években a cirok pótolja a kukorica terméskiesését — másrészt a cirokmag az ottani takarmánykeverő üzemek részéről keresett cikk. Tapasztalataik szerint ugyanis a cirokmag a baromfitápok készítésénél rendkívül jól hasznosítható, s egyéb takarmányféleségekkel keverve nagyobb mértékben növeli a keverék tápláló értékét, mint amennyi a saját tápértéke. Az ilyen cirokmagos takarmánykeverékekkel az amerikaiak jövedelmezően üzemeltetik baromfigyáraikat. Mi hazai kísérletekben még nem vizsgáltuk ezt, de köztudomású nálunk is, hogy a cirokmagtól jobban tojnak a tyúkok. HAZAI VISZONYLATBAN a cirokféléknek többek között a silótakairmány-termesztésben lehet komoly szerepe. A cukor- cirok szára például közel 50 százalék olyan levet tartalmaz, amelynek 15—20 százaléka cukor; száraz években is biztosítja a megfelelő mennyiségű silótakarmányt. A zöldtakarmány- ellátásban — különösen a legkritikusabb augusztusi szárazság idején — komoly segítséget jelent a szudáni cirokfűnek közönséges. de különösen az édes változata. Ahol a kukorica a szárazság miatt bizonytalan termést ad, ott a szemescirok termesztése indokolt. Ahol elegendő kézi munkaerő áll rendelkezésre, ott a bő magtermést adó Kecskeméti kéthasznú sep- rőcirok a jövedelmező. MIK A LEGFONTOSABB tudnivalók a takarmánycirok- félék termesztésével kapcsolatban? A jelenleg termesztésben levő fajták vetőmagjának nagyrésze kevert Előfordul például, hogy tájékozatlanságból cukorcirokként hasonló magyú szemescirkot termesztenek, amelynek szára nem lédus, csekély cukortartalmú, podvás belsejű, silózásra nem alkalmas. Ezért leghelyesebb fémzárolt vetőmagot használni. Az utóbbi években több különböző származású szemesci- rokfajta került be hazánkba kipróbálására, s közös nagy hibájuk a kései érés. De még a legkorábbi érésű nemesített fajtáknál sem ajánlatos szárító berendezés nélkül nagyobb arányú termesztésbe kezdeni. Fontos az is, hogy a szemescirok alacsony* tehál tcmfoéfnnal ar»tó fajtájú legyen. Ax édes kbu~ dáni drokfúrői Kt keil tudnunk, hogy ha elad kaszálását a bugahányáo előtt végezzük, s a legszárazabb nyári időszakban bőséges és Jó minőségű zöldtakarmányt ad. A cirokfélék meleglgényes növények, ezért május eleje előtt nem tanácsos vetni, kivéve a seprőcirkot. A termesztés sikere érdekében a megfelelő fajta kiválasztása is fontos. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet eddig több fajtát állított elő. A Kecskeméti seprőcirok államilag elismert fajta, a Kecskeméti korai és kései barna cukorcirok, a Kecskeméti édes szsudáni cirokfű és a Kecskeméti korai fehér szemes- cirok fajtajelöltek, amelyek már harmadik éve szerepelnek jó eredménnyel az országos fajta- kísérletekben. A korai cukor-? cirok két éve, az édes szudáni cirokfű és a korai fehér szemescirok ez évtől kezdve előzetes elszaporításra is került. A ciroktermesztés előnyeihez leghamarabb azok a termelőszövetkezetek jutnak, amelyek kis mennyiségű fémzárolt vetőmagot szereznek be. s maguk szaporítják fél a szükséges meny- nyiségre. A CIROKFfíI.flK a Jó szárazságtűrés révén értékes takarmánynövénnyel gazdagítják a Duna—Tisza közét. Bauer Ferenc tudományos osztályvezető
