Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-14 / 138. szám
1961. június 14, szerda 3. oldal Jó keresethez juthatnak a fiatalok A KISZ megyebixottságának kezdeménycxese t a zöldborsószedés Az elmúlt heteik rendkívül csapadékos időjárása nagymértékben hátráltatta a mezőgazdasági munkáikat, a növényápolást, a borsószedést és a korai gyümölcsök szüretelését. Az idén a szokottnál hamarabb érnek a gabonák isi A hét végén és a jövő hét elején már több helyen megkezdik az aratást, az ősziárpák és a rozsok vágását. Ezzel a szorgos munkával egyidejűleg továbbra is folytatni kell a növényápolást, a jó »termést ígérő meggy és cseresznye szüretelését, azonkívül néhány nap múlva meg kell kezdeni a korai kajszi szedését is. Az előzetes tervek szerint a MÉK telepei a megyében közel 500 vagon meggyet, több mint 130 vagon cseresznyét és 1700 vagon kajszit vásárolnak fel ebben az idényben. Tekintettel a mezőgazdasági munkák zsúfoltságára a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága felhívással fordult megyénk ifjúságához, az úttörőkhöz, az iskoláskorúakhoz, a KlSZ-istákho® és a KTSZ-en kívüliekhez, hogy haladéktalanul — az iskolai szünnapokat is felhasználva — segítsék elő a borsószedést és a gyümölcsszüretek Különösen sürgős ezekben a napokban a zöldborsószedés meggyorsítása. A Kecskeméti Konzervgyár június 14-e és 22-e között naponta 24 vagon zöldborsót vár a termelőszövetkezetektől. Az első értesülések szerint a KISZ megyei bizottságának felhívása megyeszerte kedvező fogadtatásra talált. Kecskeméten az úttörők és a KISZ-isták az Aranykalász Termelőszövetkezetbe jelentkeztek borsószedésre Ugyanitt a városi KlSZ-bizottság több mint száz fiatal nevét jegyezte elő, akik vasárnapjukat meggyszürettel töltik el majd az Izsáki Állami Gazdaságban. A KISZ megyei bizottságának felhívásán kívül a MÉK felvásárló telepei is kéréssel fordulnak a KlSZ-szervezetek- hez, valamint az úttörő-csapatokhoz, és megjelölik azokat a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat, ahol szükség van Kísérleti húsüzem épül Kecskeméten Kecskeméten rövidesen átadják rendeltetésének a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságában épülő kísérleti húsüzemet, ahol az országban egyedülálló vizsgálatokat végeznek majd a sertések hxzékonyságáról. Az újszerű húsfeldolgozó üzemben az Állattenyésztési Kutatóintézet irányításával történik majd a sertések feldolgozása. Sertésfajtánként állapítják meg, hogy mennyi búst, zsírt és belsőrészt tartalmaznak az állatok a különböző takarmányfélék etetése, illetve adagolása után. Az úgynevezett téteményvizsgálathoz a legmodernebb mérőműszerek, zsírolvasztók és egyéb berendezések állnak a kutatók rendelkezésére. A tervek szerint naponta 8—10 sertést dolgoznak itt fel, s készítenek feljegyzéseket az azokból kitermelt hús, zsír és egyéb belsőrészek mennyiségéről, minőségéről. Az új létesítmény több mint kétmillió forintos költséggel épül, s egy hónap múlva megkezdi munkáját. Az épület belső termeit, munkacsarnokait a mennyezetig fehér csempékkel vonták be és a legtöbb munkát gépesítették. A sertések tanulmányozása után a feldolgozott húst a legújabb tartási eljárásokkal pácolják, majd a budapesti csemegeüzletekben kerül értékesítésre. (vi.) ífytyiitt bcMo>$oit & család Bá fácsbokodon történt. Horváth Lajos vasutas és felesége — bár már túl voltak a negyvenen — elhatározták, hogy a hat elemi mellé megszerzik a továbbtanuláshoz szükséges két általános iskolát. Felkeresték az iskola igazgatóját, beíratták a Laci gyereket a hetedikbe és maguk is feliratkoztak az esti levelező oktatásra. Veronka, a család felserdült leánya ebben az időben kezdte el Baján a harmadik gimnáziumot. Telt-múlt az idő. Este a kis családi fészekben hárman tanulták egyszerre az általános iskola hetedikes, majd később a nyolcadikos anyagát. Nem volt köny- ayű dolog, hiszen Horváth bácsi egész nap a vasútnál, Horváth néni meg a tsz-ben dolgozott Esténként mégsem maradhatott el a közös konzultáció. Amikor Veronka hazajött Bajáról s látta ezt a nagy tanulási kedvet, ő sem csinált mást, kezébe vette a gimnáziumi tankönyveket. / gy adódott aztán, hogy 1961. június közepén egyszerre ballagott — hagyta el az iskolát — az egész Horváth-csa- lád. A szülők jórendúen, a Laci gyerek kiválóra vizsgázott az általános iskola nyolcadik osztályának anyagából, yeronka pedig a bajai gimnáziumban tette le sikeresen az érettségi vizsgát, j Horváth bácsi most a szak májában, a vasútnál tanul topább. Horváth népi pedig már beiratkozott a Bajai Mezőgazda- sági Technikum kihelyezett is- j kólájába, a levelező tagozatra. Veronka tanítónő szeretne lenni, ^ ezért a tanítóképzőbe nyújtotta be a felvételi kérelmét. A család legfiatalabb tagja, Laci, nővére helyére pályázik a bajai gimnáziumba. E mlékezzünk Petőfi Sándorra, aki A XIX. század költői című versében ezt írta: .. Ha majd a szellem napvilága Ragyog be minden ház ablakán.” Nos, a Horváth-család példája azt mutatja, hogy közeledünk ahhoz a korhoz. Gémes Gábor a fiatalok közreműködésére. A termelőszövetkezetek teljesítmény szerint azonnal és készpénzzel fizetik a fiatalok munkáját. A borsószedés, a cseresznye, a meggy és a kajszi szüret nemcsak zsebpénzhez juttatja a fiatalokat, hanem a szorgalmasabbak annyi keresetre tesznek szert, hogy abból üdülési, vagy kirándulási költségeiket is fedezhetik. Nagy József Négy termelőszövetkezet közös összefogásából 1 .............. ..... öt százholdas halastó létesül Garán A garai határban néhány évtizeddel ezelőtt több száz holdas halastó volt, amelyet annak idején a garai és az apatini halászok béreltek. 1927-ben más területekkel együtt ezt a részt is lecsapolták. Azóta ez a terület nem volt használatban, mivel legelőnek, vagy szántóföldi művelésre a talaj összetétele miatt nem találták alkalmasnak. Ebben az Tbc a vádlottak padján £>q.tizi.ég.iÍQyi iutie.re.lterff.izfa eLőadát licíhtwtiadaran A NYÁRI ismeretterjesztés keretében a Bajai Járási Tanács V. B. egészségügyi osztályának és a Hazafias Népfront járási bizottságának rendezésében tartanak egészségügyi előadásokat járásszerte. Elsőnek a tbc elleni küzdelmet tűzték műsorra. Dr. Vágvölgyi Ferenc, bátmo- nostori körzeti orvos elgondolása alapján dr. Mihály Gyula járási főorvos, több szakorvos, körzeti orvos, a járási főállatorvos, valamint a Baján vendégszereplő Katona József Színház művészeinek és a helyi színjátszó együtteseknek közreműködésével Tbc a vádlottak padján címmel dramatizálják is az egészségügyi előadásokat. AZ ELSŐ ilyen rendezvényt június 11-én, vasárnap délelőtt tartották Bátmonostoron a községi művelődési házban. A nagyszámú közönség figyelmét igen megragadta ez az újszerű kezdeményezés, hiszen bírósági tárgyalás zajlott le előttük, melyben a vádat az orvosok képviselték, s a vádlottak padjára a tbc került. A HOSSZÚ műsort a hallgatóság mindvégig nagy érdeklődéssel kísérte és nagy tetszéssel fogadta. A bátmonostori sikeres bemutató után Csátalja, majd a járás többi községe kerül sorra, ahol hasznosítják az első előadás tapasztalatait is. A BAJAI járásiak kezdeményezése kétségkívül hasznosnak bizonyult, hiszen fokozza az érdeklődést az olyan egészségügyi előadások iránt, melyeket eddig többnyire kisszámú közönség hallgatott meg. Kiss Antal évben a garai termelőszövetkezetek termelési kísérleteket folytattak itt műtrágyázással, öntözéssel. de ez sem hozott nagyobb eredményt. Tudomásunkra Jutott, hogy Herke professzor, aki az 1920- as évek vége felé a garai határban kísérletezett ezzel a sóstóval, s annak gazdasági hasznosításával is foglalkozott. Kapcsolatot teremtettünk a profesz- szorral, aki azt a javaslatot adta, hogy legcélszerűbb lesz ezen, a szántóföldi művelésre alkalmatlan területen ismét halastavat létesíteni A négy garai termelőszövetkezet vezetősége örömmel fogadta a javaslatot, s e hónap elején már össze is ült a bizottság a négy szövetkezet kezelésében közösen létesítendő ötszáz holdas halastó építési munkájának lebonyolítására. A bizottság intézkedett, hogy a halastó tervei minél előbb elkészüljenek, s amint a tervek készen lesznek, a garai szövetkezeti gazdák, s a község apraja, nagyja társadalmi munkával is hozzálát a tereprendezéshez. A bizottság megteremtette á kapcsolatot a gödöllői kisállat- tenyésztő intézettel is, amely ígéretet tett az ivadékok biztosítására és a szakemberképzésre , Ód!* István c ASSZONYOK ÜZEMÉ Öt szalag — növekvő termelés a Kalocsai Ruhaűzemben ALIG EGY ESZTENDŐ alatt a tanácsi ipar egyik szép üzemévé fejlődött Kalocsán a Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat telepe. Ma már az itt gyártott áruk jelentős réRadva Lajosné a 3-as szalag legügy esebb asszonya a Necchi- típusú varrógépen dolgozik. szét képezik a vállalat őssztermelési értékének. Szorgalmuk, begyakorlottságuk pedig éretté tette őket a nagykon&ításra. Ez év második felében már Bács- Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat néven, önálló üzemként folytatják a termelést. Tollal és lencsével ebből az alkalomból tettünk látogatást a kalocsai lányok és asszonyok üzemében; ILLIK RÁJUK ez a megállapítás, hiszen a 143 dolgozóból, alig akad egy-két férfi. Az öt szalagban pedig kizárólag csak nők dolgoznak. Elsőként az 5-ös szalagot tekintjük meg. Ez a legjobb az üzemiben. Kováts Istvánné vezetésével már a műszaki normát is 105 százalékra teljesítik. Naponta 550 darab férfi fehérneműt gyártanak. A szalagvezető elismeréssel szól munkájukról, Kovács Já- nosné meos helyett pedig a bélyegzők beszélnek. Az első osztályú áruk pecsétje lassan már cserélésre kerül, annyira elkopott rajta a római egyes jelzés. A másodiknak még akad ugyan munkája, de az esetek többséMunkában az 5-ös szalag, amely a paplanvarró-részleg helyén létesült Egy ifjúmunkás a sok közül. A 16 éves Romsics Marika a férfiingeket igazítja. gében anyaghfbából. A harmadosztályú minőséget jelző azonban olyan, mintha új lenne, alig veszik kézbe, s ez a szorgalom mellett a szakmai ismeretek mindjobb elsajátítására is vall. FENT AZ EMELETEN már zizzenéssé halkul a gépek zaja A 3-as szalagot olasz berendezéssel, a legmodernebb gyors- fordulatú Necchi-típusú varrógépekkel szerelték fel. Fordulatuk percenként 5 ezer, alig hallani a hangjukat, s mégis ezek a legtermékenyebb gépek az üzemben. Mellettük tanul az öreg gépeken az jfjúsági szalag. Tagjai fiatal lányok, menyecskék, akik egyre többet sajátítanak el a szakma fortélyaiból. A tandíj pénzt már jórészt »megfizették-. Nincs sok javításuk, egyre kevesebb árut kapnak vissza. Többségük teljesítménye elérte a 100 százalékot. Az öt szalag dolgozói így 1000 darab férfi alsót, 300 darab inget, 400 dunnát és 300 darab kötényt állítanak elő naponta. Sándor Géza Pásztor Zoltán
