Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-13 / 137. szám
S. oldal 1561, június 13, kedd A miklóstelepi kísérletek bizonyítják Beváltak a peronoszpóra elleni új védekezőszerek I * M r, U A ■ . - — £ _ . _ V V i— a mT* é V m • fi Ismeretes, hogy a peronoszpóra fellépése és kártétele szorosan összefügg az időjárással. Ha az időjárási viszonyokat (hőmérséklet, csapadék, páratartalom) rendszeresen tanulmányoz- Euk, ezekből a tényezőkből az Istvánffy—Pálinkás-féle lappan- gási idő táblázat felhasználásával megállapíthatjuk a peronoszpóra várható fellépésének idejét. Az előrejelzés a peronoszpóra - állomások feladata. Kívánatos tehát, hogy a jelzöállomás-hálózatot széleskörűen kiépítsük, mert ezek munkája a korszerű védelemben ma már nélkülözhetetlen. Egy jelzőállomás megfigyelése csak akkora területre terjedhet ki, amekkora területnek egységes az időjárása. Egyre nagyobb a törekvés világszerte, hogy a peronoszpóra ellen permetezés helyett csak porozással védjük meg a szőlőket. Ez jóval gyorsabb, olcsóbb és lényeges munkamegtakarítást jelent, mivel vizet egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben kell használni Telepünkön már harmadik , éve folytatunk nedves po- rozási kísérleteket. 'A porozást soroglyás motoros porozógéppel hajtjuk végre, melynek kifúvó torkába szórófej van beépítve. A szórófej hosszabb gumitömlővel csatlakozik egy háti permetezőgéphez. A permetezőgépből pumpált víz a porozógép torkában megnedvesíti a kifúvott port és így jobban biztosítja annak tapadását a lombozatra. Egy katasztrális holdra 16 kilogramm porozószer és 40 liter víz szükséges. Kísérleteinkben Badacsonyi rézmészport, Orthocidot, Zi- nebet és DNRB-port használtunk. Ezeknek a szereknek a fürtvédelme jó volt, de lombozatban az eredmény néhány százalékkal rosszabbnak bizonyult a bordóilé védőhatásánál. Megállapításaink az 1959. évi kísérleteinkre vonatkoznak, mert 1960-ban peronoszpórafertőzés nem volt számottevő, s így ebben az évben a kísérleteket értékelni nem tudtuk. Megkezdett módszerünket az elkövetkező időben tökéletesítjük. Az utóbbi években mind a hazai, mind a külföldi vegyigyárak különféle rézgállchelyettesítő védőszereket hoztak forgalomba, amelyek értékelésére kis és nagy parcellás összehasonlító kísérleteket végzünk. Ezek a szerek rezet, organikus hatóanyagot, vagy a kettőt kombinálva tartalmazzák. A növény- védőszer-üzletekben beszerezhető anyagok közül az alábbi védőszerek jó hatását kísérleteink is igazolták. Az 1959-es peronoszpórás esztendőben a kezeletlen kontroli- parcelláinkon a lombozat 92— 95, a fürt pedig 98—100 százalékban ment tönkre. A bordói- lével permetezett tőkéken a termésben 3—6, a lombozatban 10 —15 százalékos volt a peronosz- póra-kártéteL A forgalomban levő újabb szerek közül a DNRB esetében: termésben 2—4, lombozatban 15—25 százalék; Vi- tigrán conc.-ot permetezve; a termésben 6—7, lombozatban 10 —15 százalék volt a megállapítható kártétel. 1960-ban ezek a szerek teljes védelmet biztosítottak. Hasonlóan jó eredményt értünk el az Orthociddal is, ez azonban még csak kisebb meny- nyiségben szerezhető be. A felsorolt anyagok használata egyszerűbb, mint a rézgálicé. Poralakban kerülnek forgalomba, könnyen oldódnak, s főleg a Vitigran és az Orthocid nem ülepszik. Közömbösíteni ezeket a szereket mésszel nem kell, mert egyáltalán nem perzselnek. Ebben az évben a szőlő gyorsan fejlődött és a gyenge hajtásokat már a 0,5 százalékos bordóilé is megperzselte, ugyanakkor a Vitigran semmiféle károsodást nem okozott Előnyük, hogy ezekből a szerekből gyorsan elkészíthető és kipermetezhető a permetlé. Az utóbbi nagy jelentőségű különösen a motoros permetezőgépeknél, ahol a bordóilé használatánál rendszerint — rossz mész miatt — gyakori a szórófejek eldugulása. Az új szerek permetezésénél ez nem fordul elő. A Vitigran conc. 0,5 százalékos oldata megfelel 1 százalékos bordóilének. Szükség esetén a bordóilé koncentrációjának megfelelően emeljük a Vitigran conc. töménységét is. Tapasztalataink szerint a Vitigran, Orthocid és egyéb organikus hatóanyagú szerek peronoszpóra elleni védőhatása rö- videbb ideig tart, mint a bordói- léé. Csökkenő védőhatásuk miatt az utolsó, vagy két utolsó permetezést bordóilévej végezzük, hogy az esetleges késői, augusztus végi peron oszpóra-f értő zéstől szőlőinket megvédj ük. A bordóilé 14—16, egyéb szerek pedig 8—10 napig nyújtanak védelmet. Cikkünkben elmondott védőszereket nyugodtan ajánlhatjuk, mert az elmondott előnyeik mellett ugyanolyan költséggel, sőt még olcsóbban és biztosabban védekezhetünk velük. Kwaysser István tudományos munkatárs, Miklóstelep Korszerű gépszín a Kiskunhalasi Tangazdaságban A Kiskunhalasi Tangazdaságban a munkából visszatérő gépek csak alapos kezelés után kerülhetnek a gépszínbe. Lemossák, lezsírozzak okét és elvégzik rajtuk a szükséges javításokat Képünkön Darányi Imre szerelőt láthatjuk a nagy gonddal kezelt gépek között (Pásztor Zoltán felvétele.) Legfőbb érték az ember! A termelőszövetkezeti balesetvédelemről Balesete* azelőtt is fordultak elő a mezőgazdaságban, s ha akkor statisztikát vezettek volna, abból bizonyoson kimutathatnánk, hogy több egyéni gazdát öklelt fel a bika, rúgott meg a ló, sebesített meg súlyosan a kasza, a szecskavágó stb., mint napjainkban tsz-tagot Mégis igen fontos, hogy most, a termelőszövetkezetekben jól megszervezzük a balesetelhárítást. Erről egyébként kormányhatározat és miniszteri rendelet is jelent meg. — Végrehajtásukat ötvenhat kacsatojás tojónként Pa. s '' ' ■ ' ' • <%'' s A mulasztás és következményei A rendelkezések előírják, hogy a tsz-ek használatában levő erő- és munkagépeket, munkaeszközöket, valamint munkahelyeket az óvórendszabályok szerint megjelölt biztonsági felszerelésekkel kell ellátni. Ezek állapotát évenként legalább egyszer, a tavaszi munkák megkezdése előtt biztonsági szemlén kell ellenőrizni. Ezt a megye termelőszövetkezeteinek jórészében nem hajtották végre. A tsz-vezetők és a biztonsági megbízottaik feladata, hogy a veszélyes munkahelyeken dolgozó tsz-tagokat balesetelhárítási oktatásban részesítsék. A tsz-ek 80 százalékánál ez sem történt meg. Márpedig, ha a megyénk termelőszövetkezeteiben tavaly előfordult 376, nyolc napon túl gyógyuló balesetet idézzük — amelyek között három halálos is volt —, láthatjuk, hogy súlyos felelőtlenség elhanyagolni a balesetelhárítási. Elriasztó esetek Most idézzünk néhány szabálytalanságot, amelyek ugyan nem okoztak súlyos balesetet, de könnyen okozhattak volna. A fülöpszállási Vörös Csillag Tsz tagjai 30 mázsa rönkfát szállítottak. Vontatójukon nem volt biztosítőlánc és a pótkocsi fékje sem működött Talán súlyos baleset származott volna »UUWWVW*«*I*«*<*I»I»^***>A,>A*A**A* »***********^*^0000^0* azonban golják. sok helyen ettianyaA bácsbokodi Szalvaá Mihály Termelőszövetkezet már 3u« darab egyéves, sajátnevelésű kacsaállománnyal dicsekedhet, amelyből 300 rendszeresen tojik. Hatvanöt darab tojást tervezte* tojónként erre az évre, de már 56-nál »tartanak-« a jószágok. Jövőre 1000 darabra. akarják növelni a tojóállományt Képünkön a saját nevelésű kacsákat láthatjuk Szabadi Mihály gondozóval. OKOS Tejfeldolgozó a pálmonostori Béke Termelőszövetkezetben NEM kis fejtörést okozott még két hónapja is a pálmonostori Béke Termelőszövetkezet előrelátó vezetőinek az, hogy Aratják a káposztarepcét Franciaországba is exportáljuk a magját A káposztarepce magjának magas olajtartalma miatt az egész világon elterjedt és megbecsült növény; Megyénkben a termelőszövetkezetek az idén 530 holdon termesztik — sokkal nagyobb területen mint korábban bármikori A megnövekedett érdeklődés magyarázata a káposztarepce sokféle haszna. Egyik legkorábban learatásra kerülő növény lévén — földje kitűnően hasznosítható még silókukoricával. Virágzáskor a méhek szívesen keresik fel a repcetábláikat, az őszi gabonaféléknek pedig igen jó előveteménye. A káposztarepce aratását a napokban kezdték meg termelőszövetkezeteink. Betakarítása teljesen gépesíthető; rendrearató kombájnok vágják, s néhány napi utóérés után ugyancsak kombájnokkal csépelik ki a magot, amely külföldön is igen keresett cikk; Franciaországba például tekintélyes mennyiséget exportálunk belőle. nyáron mit csináljanak a délben fejt tejjel. Az esti — s éjszakán át hűtött — tejet és a hajnalban fejtet ugyanis kora reggel beszállítják a két és fél kilométerre eső községbe, a déli — mintegy fél hektoliter tej — azonban megsavanyodnék, ha másnap reggelig kellene vár- niok az elszállításával. Ráadásul naponta 50—60 liter juh- tejet is fejnek, amelynek az értékesítése szintéin problémát jelentett — Dolgozzuk fel a déli tehén-, s a juhtejet mi magunk — ajánlotta Brankovics Pál, a szövetkezet főagronómusa, aki egyébként annak idején elvégezte a tejipari iskolát is. A JAVASLATOT töviről hegyire megtárgyalták, s a központi major főépületének egyik helyiségét, az egykori uradalom bérlőjének konyháját — edények, üstök, tejfölöző-gép vásárlásával — sajt- és vaj- üzemnek rendezték be. A főagronómus és Kovács Mihály juhász megtanította Horváth Istvánné fiatalasszonyt a tejtermékek elkészítésének mesterségére, akinek segít a juhász Ilonka nevű leánya is. Egy hónapja működik a szövetkezet segédüzeme, s benne 2,5—3 kilogramm vajat, 15 kilogramm tehén- és juhsajtot készítenek naponta. E tejtermékek egy részét a szövetkezet gazdái vásárolják meg. A fennmaradó mennyiségnek pedig a Béke pálmonostori standján akad vevője; A TERMELŐSZÖVETKEZET vezetőd azonban nem az ily módon szerzett bevételben látják a nagyobb hasznot, hanem abban, hogy a vaj- és sajtkészítésnek naponta 80—90 liter fölözött tej és savó a mellék- terméke, amit a malacok táplálására használnak fel. T. L ebből, ha az SZMT munkavédelmi csoportjának biztonsági megbízottai össze nem találkoznak velük az úton, s nem teszik meg a szükséges intézkedéseket. A solti Szikra Tsz 10— 15 kilométerre levő földjeire olyan tehergépkocsin szállítja dolgozóit,, amelyre* nincs személyszállítási engedélye. Vajon meddig folytatják ezt? Az egyik tsz-ben a daráló aknája vékony deszkával volt lefedve. Az ellenőr kipróbálta teherbírását és leszakadt testsúlya alatt. Még szerencse, hogy nem egy telt zsákkal haladó tsz-tagga! történt ugyanez. Előfordul olyan eset is, amikor a tsz gazdái nem veszik figyelembe a vezetőség baleseteid hárítással kapcsolatos utasításait; A kecskeméti Petőfi Tsz elnöke például felszólította a tehénistállóban dolgozókat, hogy a megrepedt gerendát dúcoljáíc alá. Nem hajtották végre az utasítást, de az elnök nem szólt érte semmit Márpedig, aki a balesetelhárításra kiadott rendelkezést nem hajtja végre, szabálysértést követ eí. Sőt az is szabálysértőnek számít aki nem követeli meg a végrehajtást I Tanulmányozzak e rendeleteket! Minden termelőszövetkearf vezetőségénél megvan a kormány 1008/1960. (V. 15.) számú határozata és a földművelésügyi miniszter 22/1960. (VIIL 30.) FM. számú rendelete, amelyek a tsz-ek üzemi balesetelhárítását szabályozzák; Ezek arra valók, hogy tanulmányozzák, sőt, mi több, végre is hajtsák. Ugyanakkor ezek a rendelkezések a járási tanács vb-a mezőgazda- sági osztályainak is feladatául szabják a baleseíelháritás szervezésének irányítását, ellenőrzését s ha hiányosságot észlelnek, a szükséges intézkedések megtételét. Amennyiben pedig az intézkedést nem hajtják végre, a 240/1950. (IX. 23.) MT. számú rendelet 9. paragrafusa értelmében szabálysértési eljárást indíthatnak. Eddig azonban még nem sokszor volt arra példa, hogy a mezőgazdasági osztályok éltek volna ezzel a jogkörükkel. Termelőszövetkezeti tagságunk testi épsége és egészségé ellen vétenénk, ha továbbra is elhanyagolnánk a balesetelhárítást és az arra vonatkozó rendeletek végrehajtását. Éppeni ezért fontos lenne, hogy a tanácsok mezőgazdasági osztályai a tsz vezetőségekkel karöltve! még a nagy nyári munkák előtt/ — hiszen a munkák dandárja idején a baleseti veszély min-i dig nagyobb — teremtseneld rendet a balesetelhárítás területén. i Nagy Ottó
