Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
1961. június í, csütörtök ! A MACyAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA A társadalom bizalma Becsületre kötelez.„...Önkényesen kilépett... r » Kaszap utca 7 szám. Az adva r túlsó végén lakik Sz. L és felesége, a tízgyermekes házaspár. Egy délután látogatójuk érkezik: a városi tanács gyermekvédelmi felügyelője. ■— Szeretnénk segíteni magukon — kezdi a látogató; — Látom, nem a legjobban élnek, hiányzik a kereset... Ideje lenne már, ha a családapa végre dolgozni menne valamelyik vállalathoz. r— Vajon, hová? — kérdi a családfő. — Például a Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalathoz. Ott ezer forintot kereshetne havonta aránylag könnyű munkával. De maga nem fogadta el az állást, hiába értesítette a tanács munkaügyi csoportja! — Engem? Most hallok róla először... A felügyelőnő azonban tadja: ßz. L tagadása nem más mint színlelés. Még lakást is kapott a tízgyerekes apa Cserében a Jőszáncfatű segítésért, felettesei becsületes munkát vártak tőle Ezzel viszont adós maradt Munkahelyétől napokig, sőt hetekig maradt távol igazolatlanul; s ha dolgozott is ■— nem volt benne köszönet Egyik műhelyből a másikba vándorolt, míg sikerült elérnie, hogy a térüzembe osz- szák be salakot lapátolni. Munkáját azonban ott is immel-ám- mal végezte... Családjára való tekintettel a gyáregység asszonyai elhatározták: gyűjteni fognak. A dolgozó édesanyák cipőt és gyermek- holmikat ajánlottak fel, kőny- nyítve a család ruházkodási gondjain, az üzemi konyha személyzete pedig nap nap után küldött ebédet a gyerekek és szüleik étkeztetésére. Elcserélték a kapott lakást MSs ember köszönetét mondott volna ezért az önzetlen, segítésért =* Sz. L azonban rútul visszaélt felettesei és munkatársai bizalmával! Egyik nap híre terjedt a gyárban, hogy az államtól kapott lakásukat elcserélték egy Kaszap utcaival, amely közel sem olyan kényelmes, tágas, mint amilyen az előző volt. Szűk, sötét kis lyuk, ahova még a napsugár is csak nehezen hatol be... Sz. I. azonban mit sem törődött ezzel: a társadalom segítségét ugyanúgy lebecsülte, mint a kenyérkereső munkát. .. .Egy decembervég! napon a munkaügyi osztály értesítette a gyáregység sziemélyzeti vezetőjét: »Ez. I. több heti igazolatlan hiányzás után, önkényesen otthagyta a gyárat.-« így visszaélni a bizalommal, semmibe venni az áldozatos segítséget — jellemtelenség! Egy családapától, aki tíz gyermek sorsáért felelős, nem ezt várja a társadalom! Sokkal többet vár: becsületet, emberséget — és apához illő gondoskodást gyermekeiért. Kohl Antal GYEREKEK Törxsvendégek „Diplomácia” nélkül Apró emberke fii a kiskőrösi tejcsárdában és reggelizik. Tejeskávét, vajaskiflivel Mellette „kollegájaácsorog, aki talán még nála is kisebb. „Foglalkozásukról'* egy-egy óvodástáska árulkodik, ami ott csüng mindkettőjük nyakában. A kisebbnek nincs kávéja, s egy kis töprengés után ifjy szól a nagyobbhOZ3 *— Adjál egy kicsit, öcst.-.,, *=» Jó a kávé, kisöregek! & kérdem tőlük. „ .1 es Igen.-.M — Gyakran szoktatok idejárni? &r? Minden reggel. * *— Szóval törzsvendégek vagytok. És hogy hívnak benneteket? — Engem Király Istvánnak — feleli a nagyobb, majd gyorsan „helyesbít”: Pityukának^m *— Hát te, pöttöm? <— Gupcsinak — seppegá akadozva, barátja segítségével •— És a másik neved. ..-. ? Meglepődve összenéznek, vállat vonnak, majd megfogják egymás kezét és hangos „csó- kolom”-mal odébb állnak. Az ajtóból a nagyobb visszaszól: — Nem tudja megmondani a nevét. ő még kicsi! Tóth Gábor — Juj, de csúnya busz! Olyan, mint egy futó ház... — hangzott a becsmérlő vélemény egy fekete göndör tincsű kislányka szájából. Rövidhajú, hasonló korú elsőosztályos társnőjével ballagtak bámészan, mindent szemügyre véve délután, a Nagykőrösi utcán. Milyen élénk képzelet: a busz-futó ház — gondoltam magamban. Okosak ezek a mai gyerekek. S miközben jól meg« néztem a kis göndört, megálla« pítottam: beszédes, szép szeme van. Abban a pillanatban kerékpáros lassít és áll meg a járda szélén. Az én göndör hajúmat otthagyja társnője, megpuszilja a hozzá lehajoló férfit és imigyen mutatja be barátnőjét: — Apuuuú! Ez az a buta lány... A papát szemmel láthatóan kényelmetlenül éri a szokatlan „bemutatás”, mert rászól: — Nem hallgatsz! A kis csitri ártatlanul felnéz és rávágja: — Nem! Mert Igaz Is... Ugye? — hívja segítségül a megsértett barátnőt. Az meg, miközben — talán újabb hasonlaton törte fejét — tetőtől talpig végigméri, biccent a fejével és csak ennyit mond: «-a Uhüm... Pemy Irén 115 peronoszpórajelző-állomás működik a megyében r A rmmkakőnyv — Sz. T.-oek ez a harmadik — sok mindent elárul. Aki fellapozza a bejegyzés rovatait, annak egyszeriben elébe tárul tulajdonosának a munkához való viszonya. „ Sz. L munkakönyvébe ezt írták legutóbb: «önkényesen kitépett.-« Mellette pedig a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének pecsétje lát- fcatfc. — ’Mindent elkövettünk, hogy segítségére legyünk. Mégsem becsülte meg magát. Sőt! Visz- szaélt a vezetőség, a szakszervezet, az üzemi bizottság és a munkatársad bizalmával is. A gyáregység személyzeti osztályvezetője egymásután sorolja, hogyan segítettek a tízgyer- mekes apa szűkös körülményein enyhíteni. A nőtanács, a gyárvezetőség és a városi tanács közbenjárására tavaly szoba-konyhás, éléskamrával egybeépített lakásba költözhettek. Bútoruk nem lévén, a gyáregység intézkedésére tűzhellyel, vasággyal és egyéb használati tárggyal rendezték be a család immár tágasabb otthonát. De a gondoskodás ezótára sem szűnt meg, s a személyzeti osztály vezetője, az özem! bizottság elnökével gyakran felkereste a családot: megnézni, nem szenvednek-e valamiben hiányt? Hetekig igazolatlanul hiányzott ’ Anyagi gondok sem zavarták többé megélhetésüket. Sz.-ék- n-efc, az üzemi bizottság OMB- kölcsörat folyósított élelmiszer- vásárlásra, ezenkívül havonként kapták a közel 1100 forint családi segélyt, a férfi 1210 forint havi átlagkeresete mellett. PETŐFI NÉPE R Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyed tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja! m Petőfi Népe Lapkiadó VáfiaSaft FedeUőa kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1-- azám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikái rovat: H-22. Szerkesztő bizottság! 10-39 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Postai Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Báes-Któkun megyei Nyomda V. Kecskemét« — TtiJ 15-23, 22-13 Beszámoltunk már róla, hogy a kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezet halastavat létesít. A 31-es csatorna környékén már nyolcvan katasztrális hold került víz alá, s a gátépítén. Karcagról mindenki tudja, hogy nagyhatárú mezőváros. Pusztáin a hortobágyival felérő gulyák, ménesek pásztáztak, a' sziken nem volt helye a szántóföldi kultúrának. Ez okozta, hogy míg a gulyák, ménesek gazdái a városban híztak, a puszta népe sanyarú kenyérre szorult. Régi riportjegyzeteimet lapozgatva többször feltűnik 1951 óta a Lenini Igazság Termelőszövetkezeti Csoport, mögötte sok számoszlop, név, emberi sors. A testi és szellemi elmaradottságnak a lajosmizsei Be- ne-határrészhez hasonló aggasztó tünetei. S alattuk egy furcsa mondat. — kétszer bekeretezve: „Termelőszövetkezet a tszcs- ben« TermelSszővetkezet a Lenini Igazság Tszcs-ben Akkoriban furcsán hatott ez a mondat. 1951-ben, amikor kóstolgattuk a különböző szövetkezés! típusokat, szerettük egymástól szigorúan elhatárolni azokat. Bártfai Sándor, a szövetkezet elnöke azonban szükséghelyzetben volt. Az akkori nagy »földindulások” idején a sen állandóan dolgozik a Kiskőrösi Gépállomás erőgépe. Eddig több mint hatezer köbméter földet mozgatott meg a 4 kilométer hosszúságú gátnál. (Márkus János felvétele) Lenini Igazság Termelőszövetkezeti Csoportba egyaránt léptek be földtulajdonosok és napszámosok, vagy olyanok, akik a földosztáskor kapott pár hold szikesen nem tudtak önállóan gazdálkodni — sem erejük* sem pénzük nem volt a talajjavításra. Munkaalkalmat viszont minden tagnak kellett biztosítani. Ügy határoztak a közgyűlésen, hogy a DISZ-brigád — a fiatalok csapata — a szikeseken rizstelepet épít, s majd azon munkaegységre dolgozhatik az, aki csak akar. Az első évben csupán fiatalok művelték a rizst. A termés abban az esztendőben igen jó lett, s a fiatalok — akik többnyire a szegényebb sorúak közül kerültek ki — következő ősszel motort, házat, bútort vásároltak. Következő esztendőben az első típus szerint gazdálkodók is egyre több napot dolgoztak a közös földön, s részeltek annak hasznából az ott teljesített munkaegységek szerint, míg végül úgy gondolták, hogy a közös rizs mellé közösbe adják saját földjüket is. Így született meg a „tszcs-ben a termelőszövetkezet”, — míg annak hasznát látva végül is 1953-ra a Lenini Igazság TerA peronoszpőrafertőzés veszélye a szőlőnövény jelenlegi fejlődési szakaszában, a virágzás idején, majd közvetlenül a virágzás után a legnagyobb. A 10 millimétert, vagy az azt meghaladó csapadék után és 16 C fok, vagy azon felüli párás melegben ne késlekedjünk, hanem felváltva permetezzük és rézmész- porozzuk a szőlőt, hogy a gombafertőzéstől megóvhassuk. Ha a szőlőnövény esőtől, vagy reggeli harmattól vizes, permetezés helyett rézmészporozást alkalmazzunk. A szőlő védelme során döntő jelentősége van a gombafertőzést megelőző permetezéseknek, illetve porozásoknak. A bácsalmási termelők az elvirágzott szőlőt leginkább fürtpermetezéssel, vagy fürtporozással védik jó eredménnyel. A gyakorlott szőlőtermelők tudják, hogy akkor leghatásosabb a védelem, ha a bordódé finoman porlasztmelőszövetkezeti Csoport átalakít Lenin Termelőszövetkezetté*^ — azaz minden gazda közösbe adta földjét. Út az egységes paraszti osztály kialakulásához Eddig a történet. A következtetések? — Sok értetlenséggel kellett akkoriban megküzdenie Bártfai Sándornak, de — megérte. Anélkül forrasztotta egybe a középparasztokat az elesett vagy küszködő szegényekkel, hogy azok kígyót-békát kiabálhattak volna egymásra. Nem volt szükség rá, hogy a tehetősebbek vádolják a szegényeket: „Kódúsok vagytok, a mi nyakunkon éltek”, s a szegények sem mondták okkal, ok nélkül kuláknak a jobbmódúakat. Mindenki megtalálta megélhetését, s akinek mindez nem tetszett, — az a közösséggel találta magát szemben ... Erre is volt példa ... Ma már a Lenin Tsz szinte külön falut épített fel az egykori „kódusoknak” saját építőbrigádjával, úgyhogy minden leendő háztulajdonos saját munkaegységeiből íratta jóvá társai segítségét azoknak... A forma sokszínű — a tartalom ugyanaz Karcagi példánk sok mindent bizonyít Legfőképpen azt hogy va (ködszerűen), nagyobb részt a levelek fonákjára kerüL A peronoszpóra-gomba fertőzésének megtörténte és az olajfolt megjelenése között — a hőmérséklet fokától függően — rö- videbb, vagy hosszabb a lap- pangási idő, amely 20 e fok melegben 6—8 nap, 25—30 C fokos, párás, meleg időben pedig 3—4 napra rövidül. Ha nagyobb eső (zápor) után nagy meleg következik, a fertőzés azonnal megtörténik. Ilyenkor — a lappan- gási idő rövidsége miatt — a permetezést, vagy porozást azonnal el kell végezni. A megyében 115 peronoszpórajelző-állomás működik. Ezek a fertőzés megtörténtét s ezzel kapcsolatban a lappangási idő tartamát a községi tanácsok hirdető tábláin rendszeresen tua szocialista nagyüzemi közös gazdasághoz vezető utak szélesek, az érte való vállalkozások sokszínűek, s minden esetben akkor vezetnek sikerhez, ha a környezethez, annak társadalmi állapotaihoz megfelelően idomulnak. Bártfai Sándoréknak például — amint láthattuk — egyszerre kétféle munkarészesedési módot kellett kidolgozniok, nyilvántartaniok egészen addig, míg a „közös” a gazdák határozata szerint — el nem nyelte az első típusú tszcs-területeket. Lajosmizsén a karcagihoz hasonló társadalmi állapotok uralkodnak a benei részen. Érdekes, hogy itt 1961 tavaszán — tíz évvel később, mint Karcagon — a karcagiról mit sem tudva, ugyanolyan termelési társulás alakult ki az Aranyhomok Tszcs-ben, s rakosgatja a közös gazdálkodás alapjait, mint ott. Ha nyomon követjük a lajosmizsei kezdeményezést, s összevetjük a karcagival, nemcsak azt látjuk meg, hogy a szocialista gazdálkodás különféle formáinak kialakulása mennyire a társadalmi törvényszerűségek függvényei, hanem a karcagi vállalkozás tükrében felismerjük a lajosmizsei Aranyhomok Termelőszövetkezeti Csoport — és annak minden egyes tagjának boldogabb jövőjét is. De erről már a következő számunkban írunk. (Folytatjuk^ datják. Fáth Imre megyei szőlészeti felügyelő Vesztett remények földjéből megnyert remények földje
