Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-10 / 135. szám

1961. június 16, szombat, S. oldal A vezetőkön múlik Tegyük otthonosabbá Ötletesen — olcsón Így szárítják a szénát a Kiskunhalasi Tangazdaságban az építőipar munkásszállásait Szocialista épftőmonkánk, a második ötéves terv feladatai­nak valóraváltása komoly mun­kát, nagy felelősséget igényel az építőipar dolgozóitól. Ez a fel­adat másszóval új üzemek épí­tését, a meglevők korszerűsíté­sét, bővítését jelenti. Lakások ezreit kell felépíteni, új és kor­szerű utakat átadni, hogy csak a főbb létesítményeket említsük. E nagy tervek maradéktalan végrehajtása az építkezések gé­pesítése mellett a munkáskezek ezreit igényli megyénkben. Ez a nagyszámú munkásgárda a változó munkahelyek miatt legtöbbször családjától távol kénytelen ideje nagyrészét töl­teni, hiszen az egyes létesítmé­nyekhez szükséges munkaerőt, főként a szakmunkásokat nem lehet a közvetlen környékről biztosítani. Mindenekelőtt ezert bír különös jelentőséggel, hogy az építőipari munkásszállásokon biztosítsuk a dolgos órákat kö­vető pihenés és szórakozás fel­bán pedig • szórakozást és fel­üdülést elősegítő sportfelszere­lések biztosítása. Hasonlóképpen nem kí­ván nagy anyagi áldozatot az sem, hogy az építőipari válla­latok központi raktáraiban he­verő sportfelszerelések egy ré­szét kiadják a munkásszállá­sokra, esetleg beszerezzenek né­hány hiányzó sakk-készletet, dominót, egyéb közkedvelt tár­sasjátékokat. Lényegében ugyanezt írhatjuk a művelődési, nevelési és a dol­gozók szakoktatási igényeinek kielégítéséről is. A munkásszál­lások vezetésének helyes prog­ramja, a megfelelő és közérdek­lődésre számottartó előadások rendezése sem lehetetlen, csak megfelelő szoros kapcsolatot kell kiépíteni a különböző területi szervekkel, tudományos és is­meretterjesztő társulatokkal. E kérdés kapcsán vetődik fel az építőipari dolgozók igényes­ségre nevelése is. A napi mun­kából hazatérő dolgozók minde­nekelőtt a munka fáradalmait akarják kipihenni. Ezzel azon­ban nincs ellentétben a rend­szeretet« a tisztaságszeretet« a szépérzék« az egymás iránt tanúsított figyelmesség Nem el­érhetetlen, hogy ezek a tulaj­donságok megfelelő neveléssel, példamutatással az emberek má­sodik énjévé váljanak. Építőiparunk dolgozóit nagy eredmények, s még na­gyobb feladatok lelkesítik mind jobb munkára a tervek mara­déktalan és gazdaságos teljesí­tésére. Jelentős hozzájárulás eh­hez, ha a munkásszállások la­kóinak nyugodt, kiegyensúlyo­zott, a családtól távol élve is otthonos lakókörülményeket biz­tosítunk. Ezért nagy annak a je­lentősége, hogy a vállalatok ve­zetői erejükhöz mérten igyekez­zenek ezeket a feltételeket biz­tosítani. Berberovics István, a megyei pártbizottság munkatársa KJ etnrégibesi népes csoport gyűlt össze a Kiskunhalasi Tan- ’ gazdaságban. A járás termelőszövetkezeteinek elnökei!; szakemberei* hívták látogatóba, hogy saját szemükkel győződje­nek meg: egy kis ötletességgel házilagosan hogyan lehet meg­oldani a szénaszárítást A jelenlevőt sokat tanultak a Kiskunhalasi Tangazdaságban és biztos, hogy termelőszövetkezeteikben hasznosítani íoeiák a látottakat Bemutatjuk most mi is olvasóinknak, hogyan oldották meg a szénaszárítást a Kiskunhalasi Tangazdaságban. tételeit. Tapasztalatból írjuk, hogy ál­lamunk nagy gondot fordít a munkásszállások rendszerének megfelelő kialakítására és szá­mottevő anyagi áldozattal biz­tosítja azok fenntartását. Az el­múlt években a vállalatok erő­feszítései nyomán többségükben megfelelő munkásszállások jöt­tek létre megyénkben, ahol a dolgozók kulturált környezetben pihenik ki a napi munka fára­dalmait. Nem mondhatjuk el azonban, hogy minden munkás- szálláson biztosítanák a dolgo­zóknak azokat a körülményeket, hogy ideiglenes szállásukat má­sodik otthonuknak tekinthessék. Az építőipari szállásokon tar­tott megyei vizsgálat ugyanis több olyan jelenségre vetett fényt, melyeknek kijavítása, il­letve pótlása feltétlen szüksé­ges, hogy otthonosabbá tegyük ez építőipar munkásszállásait Ahhoz, hogy egy munkás- szállás maradéktalanul betöltse n második otthon szerepét, el­engedhetetlen a szociális körül­mények, a kulturális, sport és szórakozási feltételek megterem­tése, nem utolsó sorban pedig a szállás vezetésének megfelelő személyi biztosítása. Emellett nagy szerepet játszik az ottho­nosság kialakításában a szállás lakóinak magatartása, rendsze- retete, szépérzéke, a társadalmi tulajdon megbecsülése — egy­szóval a lakók öntudata. Tudjuk és számolunk azzal, hogy vállalataink gazdasági le­hetőségei korlátozottak, de en­nek ellenére is elmondhatjuk, hogy a vállalatok vezetői nem tettek meg erejükhöz telhetőén mindent az otthonos munkás­szállások megteremtése érdeké­ben. Mire gondolunk? Viszonylag kis összegből biz­tosítani lehetne minden mun­kásszállásra egy-két öltözőszek­rényt Ha ez megtörténik, akkor nem rontja majd a szállások ké­pét a szögekre akasztott ruhák erdej» Hasonlóképpen a szociá­lis lakókörülmények megterem­téséhez tartozik a megfelelő tisz­tálkodási lehetőség, a mosdókés tisztálkodási eszközök biztosítá­sa. Úgyszintén a munkások hi­deg élelmének, edényeinek és evőeszközeinek tárolására szol­gáló külön szekrények beszerzé­se. Persze, nem látalános e fel­sorolt berendezések hiánya, de több ilyen építőipari szállás van megyénkben. Még több azonban ez olyan szállások száma, ahol ugyan mindenből van valameny- nyi, de a dolgozók létszámához mérten kevés. A szociális körülmények biz­tosítása mellett a kulturált élet egyik előfeltétele; a rádió, a na­pi sajtó, a könyvtár, a külön­böző folyóiratok, nem utolsó sor­Védekezzűnk a burgonyabogár ellen A földekről lekaszált szénát behord ás ntán ilyen háromszög* ben leerősített karók köré rakják és összekötözik. A szénakazal belül így elegendő levegőhöz jut, és ha eső Is éri, nem megy tönkre. Június 15-ig valamennyi fertőzött burgonyavetést porozni vagy permetezni kell A burgonyabogár tovább sza­porodásának megelőzésére a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága utasítást adott ki, hogy minden területen késlekedés nélkül hozzá kell kezdeni a bur­gonyabogár elleni védekezéshez. Minden olyan burgonyavetést, amely burgonyabogárral és lár­vákkal fertőzött, vegyszeres ke­zelésben kell részesíteni. A pa­radicsom-, paprikaültetvénye­ken a bogarakat, lárvákat és tojáscsomókat összeszedés után meg kell semmisíteni, vagy ha ezeken még nincs termés, ke­zelhetik az előírt idegmérgek­kel is. A rendelet szerint ezekről a növényekről ter­mést fogyasztásra és érté­kesítésre csak a vegyszeres kezeléstől számított négy hét ntán szabad leszedni. A védekezésnél figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi bo­garak, valamint a teljesen ki­fejlett bábozódás előtt álló lár­vák a vegyszerekkel szemben ellenállóbbak, tehát nehéz az elpusztításuk. Ezeket az össze­gyűjtés után leghelyesebb a helyszínen megsemmisíteni. A fiatal, frissen kikelt lár­vák viszont a harmadik fej­lődési fokozat eléréséig leg­érzékenyebbek a növényvé­dőszerekkel szemben. Ezért a vegyszeres védekezést most szükséges elvégezni. Permetezéshez használjunk 50 százalékos DDT-t tartalmazó Hungária Matador poralakú permetezőszert katasztrális hol­danként 1—1,2 kilogrammot, vagy Pernitből 1,5—1,7 kilog­rammot 150—300 liter vízben oldva. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a kései érésű őszi burgonyákon holdan­ként 17—20 dekagramm Diel- drint is használhatnak, amit 150 liter vízben kell feloldani. A Hungária DL—40-es nevű per­metezőszerből katasztrális hol­danként 150 liter vízhez 0,8—1 kilogramm szükséges. A Dieldrinnel. valamint a Hungária DL—10-neI kezelt burgonyát csak permetezés után 3—1 héttel szabad fo­gyasztásra alkalmazni. A Holló-léből holdanként 5—6 kilogramm szükséges 400 liter vízben oldva, amit a perzselés* veszély miatt a burgonya vi­rágzása előtt használni nem sza­bad. A permetezést 10 százalé­kos DDT-permetezőszerrel is el­végezhetjük, s ebből holdanként 6—8 kilogramm szükséges. A porozószerek közül a 10 száza­lékos DDT-ből holdanként 15— 20 kilogrammot, a 20 százalékos Nikerolból pedig 5—8 kilo­grammot használhatunk. Nem szabad a burgonyabogár elleni védekezésnél felhasználni a HCH, illetve Agritox néven for­galomban levő permetező- és porozószereket, mert ezektől a burgonya dohos ízt kap. Az arzén, Parathion és egyéb mérgező növényvédő­szereket szintén nem sza­bad használni a paradicsom és burgonya kezelésénéL Hogyan lehet hasznosítani a selejt vaságyakat? Íme: két vas­ágyat megdöntve -A« alakban állítanak fel. Erre emelik a kazlat és közte mintegy másfél méteres nyílás marad. Jól levegőzik, a felmelegedést az állandó légáramlat megakadályozza. Ezt a szert is sikeresen használják. Nagyon fontos, hogy a tava­lyi burgonyaföldeken a vadon­nőtt, illetve az árva burgonyá­kat mindenütt kiirtsák, mert ezzel is megszüntethetjük a fer­tőzési gócokat. Vegyszeres vé­dekezésnél .ügyelni kell arra, hogy a méhek ne pusztulja­nak eL Azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek növényvédő géppel nem rendelkeznek, mielőbb jelentsék be igé­nyüket a járási és városi tanácsok mezőgazdasági osz- lyainak, hogy a növényvédő állomások azonnal intézkedhessenek. A védekezést elmulasztókat fele­lősségre vonják. Suba Sándor megyei növényvédelmi felügyelő Eső ellen műanyagfoliával védik a szénakazlakat. Amint borul az ég, a tangazdaság dolgozói kiterítik a fóliát és bevon­ják vele a kazlakat. Így tökéletesen megvédik a szénát az esőtől. (Pásztor Zoltán felvétele.) Gépgyáriak a szövetkezetekben VÁLLALATUNK, a Kiskunfélegyházi Gép­gyár dolgozói már ab­ban az időben sok ba­rátot szereztek a közös gazdaságokban, amikor pártunk és kormá­nyunk a termelőszö­vetkezeti mozgalom nagyarányú fejleszté­séről hozott határoza­tot Több elvtársunk ezt követően is hóna­pokat töltött a szövet­kezetekben, segítve azok megszilárdítását. Elsőként a Bem Ter­melőszövetkezet rend­szeres segítését vállal­tuk, később pedig ugyancsak mi kaptuk a megbízatást, hogy patronáljuk a Kiskun­ság Termelőszövetke­zetet is. Az elnökök azóta többször jártak nálunk. Megbeszélték a gyár vezetőivel a fel­merült problémákat s több hasznos tanácsot kaptak a szövetkezetek vezetését, a nagyüze­mi munkaszervezés ki­alakítását illetően. AZ ELMÉLETI se­gítséget tettek követ­ték. A Kiskunfélegy­házi Gépgyár dolgozói készítették el 20 darab csőkúthoz a szükséges szűrőbetéteket. Sertés­etető vályúkat, víztá­roló edényeket, a szar­vasmarhák itatásához pedig nagyméretű vá­lyúkat csináltunk, de más módon is segí­tettük a szövetkezete­ket a jövedelmezőbb nagyüzemi gazdálko­dás feltételednek meg­teremtéséhez. Eddigi patronázs- munkánk eredménye­ként a Bem Termelő­szövetkezetben meg­alakult a KISZ-szerve­zet. Nálunk pedig a vállalat ifjú kommu­nistái határozatot hoz­tak, hogy erősítik kap­csolatukat a szövetke­zet KISZ-szervezetéveL, rendszeresen segítik őket munkájukban, problémáik megoldásá­ban. EZ A kapcsolat, az említett kölcsönös együttműködés vezetett oda, hogy dolgozóin­kat úgy fogadják a szövetkezetekben, mintha saját fiuk ér­kezett volna haza. Horváth Ferencné

Next

/
Thumbnails
Contents