Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-09 / 134. szám
Bármilyen szépen hangzik is ez az elnevezés, nem gratulálunk „szerzőjének”. Azért nem, mert gúnynak szánta. Karmó István mélykúti üzemvezetőt pedig inkább megtisztelésből szólíthatnák így kollegái, nem heccelődésből. ö ugyanis egyike megyénkben azoknak a kiváló szövetkezeti vezetőknek, akik nagy gondot fordítanak a nyúlszer- ződtetésre, hogy ezzel is könnyítsenek a húsellátásban jelentkező gondokon. Éppen ezért kilenc nyúlte- nyésztővel 600 nyúl átadására alakított társulást. Tenyészállatokat hozat Gödöllőről, s törzstelepet állít be, ahonnan majd elláthatják a környéket anyanyú- lakkal. ... Hát ezért neveztek el őt csipkelődő kollegái „nyúlkirály” -nak, pedig többet érne, ha a gúnyolódás helyett példát vennének róla és lelkiismeretesebb munkával megpályáznák legalább a „nyúlhercegi? címet. T. G. „Nyúlkirály” Hetven év helyett öt év alatt (Tudósítónktól.) A nagyüzemi gazdálkodás egyik alapvető feltétele a nagyüzemi művelésre alkalmas táblák kialakítása. Ezért fogadtuk nagy örömmel a napokban községünkbe, Jász- szentlászlóra érkezett mérnököket, gazdasági szakembereket, akik a község vezetőivel egyetértésben csaknem egyheti munkával kijelölték a termelőszövetkezetek végleges, nagyüzemi művelésre alkalmas tábláit. A közlekedés megjavítása és célszerűbbé tétele érdekében többek között új dűlőutakat jelöltek ki, s javaslatokat tettek a felesleges dfilőutak megszüntetésére. A táblásitó bizottságtól függetlenül egy üzemegység-kijelölő bizottság is dolgozott községünkben. Elkészült tervei szerint a község területén két nagyobb és négy melléküzemegység köré csoportosítják majd a termelőszövetkezetek újabb, gazdasági jellegű építkezéseiket. Véglegesen kijelölték a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítésre alkalmas helyeket is. A község jelenlegi, 300 hold vegyestelepítésű szőlője helyett ugyanis a következő öt év során 510 katasztrális hold szőlőt és 485 hold új gyümölcsöst telepítenek a szövetkezetek. Így öt év alatt háromszorosára növekszik községünk szőlő- és gyümölcstermelő területe, amelyet az egyéni gazdálkodás idején 00—70 esztendő fáradságos munkájával tudtak csak kialakítani. Ez természetesen azzal is együttjár, hogy a falu lakosságának jövedelme is sokszorosára növekedhet, mert a megnövekedett nagyüzemi művelésre alkalmas területen a legnehezebb munkát már a gépek végzik, gyorsabban és olcsóbban is. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadd: Mezei István. Szerkesztőségi Kecskemét, Széchenyi tér L szám Szerkesztőségi telefonközpont: 36-19. 25-1«. Belpolitikái rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal! Kecskemét, Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Postas Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda -V. Kecskemét - Tehi 15-29. 27-49 Í96Í. június 9, péntek A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNHÁSPAB-T BACS -KI6IÍUN MEGYEI LAPJA Növeljük az ipar termelékenységét! A népi ellenőrzés megyei vizsgálatának tanulságai A bérfegyelem megszfflárdítS- sáról a közelmúltban 82 népi ellenőr folytatott vizsgálatot nyolc helyiipari-vállalaitnál és a megyei tanács végrehajtó bizottságának ipar-műszaki, valamint munkaügyi osztályán: A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az irányító szervek és vállalatok által megtett intézkedések megfelelően segítik-e elő a normák megjavítását; ezen keresztül a termelékenység kedvezőbb alakulását, a bérfegyelem megszilárdítását. . Akadály: a műhelyrendszer, és a műszaki dokumentáció hiánya A vizsgálat alapján készült jegyzőkönyv megállapítja, hogy a szükséges intézkedésekről szóló határozatot az illetékes irányító szervek általában a megadott határidő után juttatták el a vállalatokhoz, s így a normafelülvizsgálat érdemi része csak márciusban kezdődött meg. Kivételt csak a Bajai Fémipari Vállalat képez, ahol már január 1-én megkezdték ezt a munkát. Helytelen volt az is, hogy a munka megindításához a vállalatoknak kevés segítséget adtak az irányító szervek, s többek között ez okozta azt, hogy a tennivalókat az első időkben szűkkörűen, főleg munkaügyi és bérfeladatnak tekintették és csak mellékesen foglalkoztak annak műszaki előkészítésével. Az intézkedési és ütemtervek kidolgozására csak az év második hónapjában került sor, viszont az azóta elkészült intézkedési tervek már általában helyesen tartalmazzák a határozat megvalósulására irányuló feladatokat. Intézkedési tervet a vizsgált vállalatok közül csak a Kecskeméti Faipari Vállalat nem készített. Nehezíti a helyzetet, hogy a vizsgált vállalatoknál a gyártási rendszer általában műhelyrendszerű, a gépesítési fok — kivéve a faipari vállalatokat — elég alacsony. Fokozottabb gépesítésre való törekvés a téglagyártásnál tapasztalható. Nem megfelelő a műszaki dokumentációval való ellátottság sem. több vállalat még csak most kezdi el összeállítását, de van olyan is — mint például a Kiskunhalasi Faipari Vállalat — amely egyáltalán nem rendelkezik normaképzésre alkalmas technológiai utasítással. Belső-szállítás, a gépek és a munkaerő kihasználása Helyes törekvéseket tapasztaltak a népi ellenőrök a belső anyagmozgatás, illetve termék- szállítás távolságainak csökkentése, gazdaságosabbá tétele érdekében. Különösen érvényes ez a Dél-Bács megyei Téglagyár, a Bajai Faárukészítő és a Kiskunhalasi Faipari Vállalatra, ugyanakkor a Kecskeméti Faipari Vállalatnál az anyag- mozgatás munkabére még körülbelül 50 százalékát teszi ki az összbémek! A géppark jobb kihasználása érdekében néhány vállalatnál többműszakos termelés bevezetését javasolja a megyei népi ellenőrzési bizottság: A vizsgálat tapasztalatai közül figyelemre méltó, hogy több vállalatnál találkoztak azzal a törekvéssel, amely a produktív és improduktív létszám arányának egészséges megváltoztatására irányul. Ez kettős irányban nyilvánult meg: Egyrészt az improduktív létszámot átcsoportosították produktív munkára, másrészt olyan létszám- normákat állapítottak meg, melyek az improduktív munkavállalók munkaidő kihasználását biztosították. A Kiskunhalasi Faipari Vállalatnál például az anyagmozgatókat a nagyobb anyagi érdekeltség érdekében prémiumos időbérben számolják eL Becsült norma helyett műszaki normát! A vállalatok általában — de helytelenül! — a becsült normákat alkalmazzák legnagyobb arányban, majd a statisztikai normák és végül a műszaki normák következnek minimális arányszámmal. Ugyanakkor a vizsgálat megállapította, hogy a műszaki normák bevezetésének valamennyi vizsgált területen megvan a létjogosultsága, Az eperfák védelmében Öreg eperfák szegélyezik a Soltvadkert—Pirtó közötti utat. Nagy részüket már megfosztották levelétől a selyemhernyó-tenyésztők, némelyiket pedig most koppasztják, helyesebben: galy- lyazzák! Egyik-másik hernyótenyésztő ugyanis nem a fa levelét gyűjti zsákba, hanem a fa karvastagságú gallyait köti kévébe. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a Közúti Üzemi Vállalat most rendelt volna el koronairtást. Azt sem hallottuk még, hogy a selyemhernyók szeretnék az eperfa-gallyakat. A selyemhernyó-tenyésztés népgazdasági jelentőségét sem akarjuk vitatni, éppen ezért azt javasoljuk a Közúti Üzemi Vállalat illetékeseinek, köztük is legfőképpen az útőröknek: jobban ügyeljenek az útmenti fákra! Ezenkívül a selyemhernyó-tenyésztőknek sem szabad elfelejteni: jövőre iá lesz hernyótenyésztés, akkor is kell majd az eperfalevél! T. G. A harmadik rádiószereplés A tiszakécskei I-es számú általános iskola tizenhattagú út- törő-kamarakórusa a Magyar Rádió meghívására a közelmúltban Budapestre utazott, hogy a Rádió stúdiójában készítsék el az énekkar műsorának magnetofon felvételét. Ez a harmadik rádiószereplése az iskola énekkarának, ugyanis ezt megelőzően a rádióban az tikele száz tagú kórusa már szerepelt. A kump-- rakórus előadta többek közt" Kodály. Zöld erdőben, Bartók.: Bolyongás, Mozart: ABC, Bárdos: Napfényes utakon című művet, valamint egy lengyel népdalfeldolgozást és egy Bartók által gyűjtött népdalcsok- rótt. Az énekkart Kovács Gázőrré tanárnő vezényelte, a szólót Mészáros Erzsébet nyolcadik osztályos tanuló énekelte. A szakértők vélménye szerint a felvétel igen jól sikerült. Kovács Géza « csupán az a feltétele, hogy megfelelő szakképzettségű és megfelelő létszámú műszaki gárdával rendelkezzenek a vállalatok. Ezzel lehetőség nyűik a művelettervek, műveleti utasítások elkészítésére, amelyek akár országos, akár helyi normaalapok figyelembevételével jó műszaki normákat eredményeznének. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ahol aprólékos gonddal, lelkiismeretességgel és szakszerűen végezték a norma-felülvizsgálatok előkészítését, ott jó veszteségidő-tanulmányokat tudtak készíteni; és a munkanapfényképezés folyamán feltárt szervezési és műszaki okokból származó veszteségidőket pontosan fel tudták mérni, így helyes eredményre vezetett például a Bajai Fémipari és Javító Vállalatnál végzett veszte- ségidő-tanulmányozás, hiszen nyomában az autóbuszülést- gyártó részleg 90 százalékos munkaidő kihasználását 9b százalékra tudták felemelni. Azoknál a vállalatoknál, amelyek nem kielégítő veszteségidő- tanulmányt végeztek, vagy egyáltalán nem végezték el azt — természetesen a kívánt hatás is elmaradt. Ezek közé tartozik a Kiskunhalasi és a Kecskeméti Faipari Vállalat is. Reméljük, hogy a népi ellenőrzés vizsgálata meggyorsítja a megye helyi iparának fejlődését. A sükösdi Aranykalász Termelőszövetkezet május 23-án 100 férőhelyes növendékmar- ha-istálló építésére kapott engedélyt. Másnap már a kivitelező vállalat dolgozói meg is jelentek és megkezdték a betonozást, a mészoltásL Szövetkezetünk, hogy ne kelljen a vizet két kilométeres távolságról hordani — no meg később is szükség lesz rá —, azonnal hozzáfogott a kútépi- téshez. Hozzáértő tudja, hogy a kúttégla legolcsóbb és legjobb kötőanyaga a moha. Néhány tsz-gazdánk ezért — az erdész engedéyével — átment a Dunán az erdőbe mohát szedni. Délután 3 óráig hét zsákkal szedtek és kivittek a Duna partjára. Csakhogy vége az lett az örömnek, megjelentek a vadászat emberei, az erdő »kényurai« és észrevették a hét zsákot. Mint valami nagyon értékes zsákmányra, csaptak le azokra, ellenőrizték tartalmukat. Csak moha volt benne. Számukra ez nem jelentett értéket. Fogták a zsákokat, s tartalmukat sorra-rendre a Dunába öntözték, a zsákokat elkobozták és jegyzőkönyvezték az esetet. Tsz-ünk emiatt lajttal hor- datja a vizet az építkezéshez két kilométeres távolságról... Most már csak az a kérésünk — ha már szövetkezetünket jegyzőkönyvezték, a mohát elúsztatták — legalább az erdőőrt ne »jegyzőkönyvezzék le«, aki a szedést engedélyezte, mert akkor kénytelen lenne megmondani, hogy a bürokrácián túl is van élet és akkor az ilyen önkényeskedések jegyzőkönyvezésére kerülne sor. Bujdosó Pál, tsz-elnök Moha-bürokrácia TÍZÉVES fennállását ünnepelte Kecskemétem az Autó- és Gépjavító Szövetkezet. Az 1951. júniusában 29 taggal alakult szövetkezet ma már több mint 120 főt számlál. Az első évi 600 000 forinttal szemben pedig több mint tízszeresére nőtt a szövetkezet termelése. Ma már az autó- és motor javítások, valamint a szervizszolgáltatás mellett valóságos specialistái lettek a konzervipari berendezések és mezőgazdasági gépek gyártásának. Az idén 11 darab meggyszártépőt készítettek a konzervgyárnak. E hónap végéig pedig átadják a 150. lóvomtatású mezőgazdasági porozógépet a MEZÖSZÖV-nek; Kómár Sándor elnök beszámol a szövetkezet tízéves fejlődéséről. A Kecskeméti Konzervgyár részére készített meggyszártépö gépek
