Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-08 / 133. szám
1961. június 8, csütörtök 5. oldal \ KÉM IKlÉKíiriES KÉRDÉS Őszinte beszélgetés a műszaki normák bevezetéséről a Kiskunhalasi Vastomegcikkipari Vállalatnál Meggyorsult az építkezés üteme, nőtt a termelés és a munkáslétszám a Kéziszerszámgyár Reszelő Gyáregységében — Minek nézik az embert!? Csák úgy hasraütve eldöntik, hogy 438 darab az új műszaknormám, mikor én 300 darabnál többet nem tudok megcsinálni belőle. Szerintem az ilyesmi felelőtlenség... Ugyanez a dolgozó pár hete egy szót sem szólt, hogy több is teine tőle, pedig akkor csupán 80 darabért vette fel az egy műszakra járó bért... Kiskunhalason egy kicsit felfordult á Világ, hogy később jobban a valósághoz igazodjon. Műszaki normát vezetnek be a Vastomegcikkipari Vállalatnál. — Az előbbi példa nem általános — mondja Modok Balázs igazgató. — Több mindenre azonban figyelmeztet. Ezek közül a legfontosabb, hogy a műszaki normák bevezetésével komoly mértékben növelhetjük a munka termelékenységét, kevesebb költséggel több árut adhatunk a népgazdaságnak. Egyesek mégis kényes témának tekintik, hogy nyílt szóval, meggyőző érvekkel segítsek ezt a munkát. — A részlegvezetők egy kicsit húzódoznak attól, hogy magasabb követelményt támasszanak a dolgozókkal szemben, — kapcsolódik a beszélgetésbe Ottoványi Ferenc főmérnök — nehogy hajcsárnak kiáltsák ki őket. Pedig miről van szó? Afról, hogy a munkanap 8 órából áll, amelynek becsületes ledolgozását meg kell követelni minden dolgozótól. Ennyi időre jár a fizetés, ez az alap a teljesítménynormák méréséhez. — Többen panaszkodtak a normásokra, hogy nem kellő körültekintéssel vették fel az adatokat, s később korrekciókra volt szükség. Hogyan vélekedik erről a főmérnök? — A több az nem mindig sok. Annak eldöntése pedig, hogy kinek van igaza, egyéni vizsgálódást igényel. Kétségtelen, egyes felmérések hibásak voltak, de a normás is ember, akit sok minden befolyásol munkájában. Mindenekelőtt az, hogy vállalatunk 176 féle cikk gyártásával foglalkozik, amelyek termelése az üzem jelenlegi gépparkja mellett mintegy 5200 műveletet igényel. Azt hiszem, ez a szám megfelelően érzékelteti, milyen nagy és felelősségteljes munka ennyi művelet alapján a műszaki normák kidolgozása. teljesítményük véletlenül se legyen több a 100 százaléknál, de később, ha a »-levegő már elcsendesült« rávemek a rejtett tartalékokból. Az ilyen jelenségek sokszor a normások ítélőképességét is befolyásolják. — Ha tudják, hogy ilyesmi előfordul, biztos van ellenszer a leleplezésükre is? — Természetesen, hiszen már a műszaki normák bevezetésének előkészítésénél gondoltunk erre — magyarázza Modok elvtárs. — Az érdemben! munkát egész sor munkanapfényképezés, hasonló gyártási profillal rendelkező vállalatoknál tett tapasztalatcserelátogatás és a törzsgárda tagjaival történt beszélgetés előzte meg. Így sikerült elérni, hogy a törzsgárda, s köztük elsősorban a párttagok bizonyították: ahol jó a munka előkészítése, az anyag és a szerszámellátás, ott a műszaki norma már most túlteljesíthető 4—5 százalékkal. hogy a termelőszövetkezeti gazdák biztosítási és önsegélyző csoportjának taglétszáma megyénkben felülmúlja a tizenkétezret. Azóta mind többen és többen lépnek a csoportba, amely — szintén hírt adtunk róla — elhalálozás, rokkantság esetén és egyéb segélyezés címén több mint 100 ezer forintot kifizetett már tagjainak. Ezenkívül közülük nyolcvankettőt üdültetett Gyulán és Harkányfürdőn, két alkalommal pedig 136 szövetkezeti gazdát tanulmányi kirándulásra vitt a fővárosba, Visegrádra, Esztergomba, Dobogókőre. Nyilvánvaló, hogy az önzetlen célokért tevékenykedő önsegélyző csoport — a havi 10 forint díjért — megfelelő ellenszolgáltatásban részesíti tagságát. ENNEK ismeretében, a megfelelő felvilágosítás eredményeként a dunavecsei járásban rövid idő alatt 1360-ról közel ezerrel szaporodott, s remélhető, hogy év égéig 6000-re növekszik a csoporttagok száma. A kiskőrösi járásban — Vagyis a dolgozót minden tekintetben úgy ki kell szolgálni, hogy a napi 480 perc döntő részét munkával tölthesse. Különben műszaki normáról beszélni nem egyéb, mint szemfényvesztés — egészíti ki a főmérnök. Sok minden beletartozna még ebbe a gondolatkörbe, a főbb tanulságokat azonban így is összegezhetjük: A műszaki norma bevezetése nem kényes kérdés, hanem a termelékenység növelésének, a jövedelmezőbb vállalati gazdálkodásnak a feltétele. Bevezetése viszont akkor lesz igazán eredményes, ha vele egy időben a műszakiak normáját is rendezik. Másszóval nagyobb felelősséget, határozott fellépést, átgondolt műszaki intézkedéseket, a dolgozók mimikájának sokirányú segítését követeli tőlük a vezetőség a termelóknység tervszerű növelése érdekében; Sándor Géza szövetkezetben május közepén hozták létre az önsegélyző csoportot, a császártöltési Felszabadulásban, a páhi Ifjú Gárdában és a keceli Vörös Zászlóban is foglalkoznak már a megalakításával. A bajai Vörös Fény gazdái a Duna Termelőszövetkezetéhez hasonlóan egyöntetűen az önsegélyző ' csoportba való lépés mellett döntöttek, s a Deák Ferenc Termelőszövetkezetben is számosán, a Micsurinban pedig — Mészáros József brigádvezetőnek köszönhetően — egy nap alatt ötvenen választották a biztosításnak és önsegélyzésnek ezt a módját. A bajai Leninben is előreláthatólag mindegyik szövetkezeti gazda tagja lesz a csoportnak. Az alpári Búza Kalászból 700-an léptek az önsegélyző csoportba, AZ EREDMÉNYEK láttán nem kétséges, hogy év végéig megyénkben legalább harmincezer termelőszövetkezeti gazda él a szóban levő biztositás és önsegélyzés lehetőségével. T. L Csergő János elvtárs, kohó- és gépipari miniszter legutóbbi látogatása óta szemmel láthatóan meggyorsult az építkezés üteme, fellendült a termelés a Kéziszerszámgyár Reszelő Gyáregységében. Készül a TMK-műhely. Átadását augusztus 1-re tervezik. Hozzákezdtek a raktár' és irodaépület kialakításához. Az edző, a kovácsoló és a reszelővágő üzemrészekben pedig percek alatt alakulnak át az alaktalan vasdarabok háromszögű resze- lőkké. Helybeliek Elbert János, a telep vezetője elmondja, hogy az utóbbi három hőnapban ugrásszerűen nőtt a termelés. Február óta, havonta 40 százalékkal több reszelő kerül ki az üzemből* mint annak előtte. Ez idő alatt 80 fővel növekedett a létszám, azaz már 150 helybeli lakó« keresi kenyerét ebben a sokatígérő új gyárban. Az év végéig, amilyen ütemben adja át az építőipar az egyes üzemrészeket, úgy nő majd a létszám is. Előreláthatólag az 1962-es gazdasági év megkezdésekor 240 főt jegyeznek a létszámstatisztikába. Azt is megtudtam, hogy az új gyárban jórészt férfiaknak biztosítanak munkalehetőséget. A jelenlegi betanított munkásgárdát fiatal szakmunkásokkal frissítik fel. I Meggyökeresednek A gyár termelését nagytudású, ízig-vérig vasas szakemberek irányítják. Közülük többen Kecskemétet választották lakóhelyül. Két művezető: Kovács László és Nyitrai István eme elhatározásában döntő szerepe volt a szakma szeretetének. A Budapestről jött vezető elvtársak ezzel kapcsolatban elmondják, hogy a termelés alsóbb parancsnokait a helybeliekből választják ki. Kiss Béla betanított munkásként kezdte, s egy év után csoportvezető lett. Ez a lehetőség nyitva áll mindenki előtt, aki szorgalmával, tudásával bizonyította be, hogy képes nagyobb feladatokat is elvégezni — mondja Elbert János telepvezető. Az utánpótlás kialakításával egyidejűleg új, nagytermeié- kenységű gépeket *iiffa»m»>r » termelésbe. Háromszorosára nő a termelékenység Megérkezett ■ DH arator«tu csiszológép, amely július 1-én kezd termelni. Segítségével u csiszolásban háromszorosára t»S a termelékenység. A sókályha beállításával a reszel ők wfam . nél kiküszöbölik az Import anyagot Ugyanakkor megszüntetik az ólotnmérgezés veszélyét is. A tempó fokozása; a fejlődésből adódó sokrétű tóadatok megoldása egyre sürgetőbben követeli az erős, ütőképes párt- szervezet létrehozását Ennek mielőbbi megvalósításán fáradozik most a várod pártbizottság ipari osztálya. V. K. Százával lépnek a biztosítási és önsegélyező csoportba termelőszövetkezeteink gazdái EGY HÓNAPJA közöltük, a bócsai Haladás TermelőHorváth Imre gyáregység-igazgató (kabátban) éa Elbert János telepvezető Ladányi László reszelővágó munkáját ellenőrzik. Bodnár András termelőszövetkezeti elnök: Másfél év mérlege a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezetben — Persze a régi technológiával is volt egy kis baj — veszi át a szót az igazgató. — Több fonákságra csak most jövünk rá. Ahol eddig a műszaki normát bevezettük, s a dolgozók kifogásait tüzetesebben megvizsgáltuk, azt kellett megállapítanunk, hogy csoport- és részlegvezetőink felületesen végezték eddig a munka ellenőrzését A bemondott idők nem tükrözik a valóságos ráfordítást. Dolgozóink több munkafolyamatot összevontan számoltak el. így a rév meg a vám elve alapján bujtatták a ráfizetéses műveleteket Most viszont panaszkodnak, hogy szorít a cipő. m HÍ, kell mondani azt is, ami mint emberi gyarlóság nyilvánul meg a műszaki normák bevezetésénél —, folytatja a főmérnök. Ki-ki többet akar magának biztosítani, de arra már nem gondol, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a köznek is többet ad. — Mire gondol? — Egyes dolgozóink a műveletek felmérésénél észrevehetően visszatartják a munkát. Tgy akarják bizonygatni, hogy az új norma nem jó. Mások csak az óvatosságig mennek, s kényesen vigyáznak rá, hogy VL A munka említett díjazási formáinak alkalmazásánál abból a meggondolásból indultunk ki, hogy tíz éve működő termelőszövetkezetünkben a vezetés hibái mellett a kézi munkaerőre alapozott kapásnövények okozták a legtöbb problémái A betervezett ipari növények normális megművelésének hiánya is jelentős bevétel- csökkenésit okozott, másrészt a kukorica hiányos megművelése akadályozta a takarmánybázis megteremtését, az állattenyésztés színvonalának emeléséi Döntő feltételt növekedjék a jövedelem Ezeknek a termelési kérdéseknek a megoldása az egyik döntő feltétele volt és lesz a jövőben annak, hogy a szövetkezeti gazdák jövedelme az elmúlt évekhez viszonyítva, jelentősen növekedjék. Máskülönben, ha a munkaegység-érték színvonala elfogadható, akkor a segédüzemágaknál és az állat- tenyésztésnél sincs szükség a díjazási formákon lényeges változtatásokra, mivel a munka- egységkönyv ide vonatkozó tételei így is biztosítják az ösztönző anyagi érdekeltséget. Célprémiumot azonban mind a segédüzemágaknál, mind az állat- tenyésztésben alkalmazunk, s azt munkaegységben írjuk jóvá. Hogy a ml viszonyaink között helyes-e az említett módszer alkalmazása, nézzük meg közelebbről. ÉvI átlagos jövedelem 11—18 ezer forint tagonként 1960-ban egy, a közös munkában rendszeresen résztvevő szövetkezeti gazdára 360 munkaegység jutott. A 30 forintos munkaegység alapján az egy tagra eső átlagos jövedelem 10 800 forint volt. A tehenészet dolgozói átlag 631 egységnyi munkát végeztek, a közösből származó jövedelmük tehát 18 930 forintra rúgott. A gépesítésnél dolgozók átlag 616 munkaegységet teljesítettek, s az annak megfelelő 18 480 forintot kaptak. A sertéstenyésztésnél 490, a juhtenyésztésnél 507 volt egy-egy dolgozó évi munkaegysége, s 14 700, illetve 15 210 forint a közösből származó jövedelme. A növénytermesztés egy-egy dolgozója rendszeres munkával, s a családi művelésen kívül, ha más közös munkában is részt vett, télen pedig a magtárban dolgozott, 420 munkaegységet teljesített, s ezért a közösből 12 600 forintot kapott. Ha a taglétszám megoszlását, a tavaly január 1-től december 31-ig, teljesített munkaegységekhez viszonyítva nézzük, akkor a következő képet kapjuk: 1—150 munkaegységet teljesített 19, 151—350-et 65 és 351 felett 53 szövetkezeti gazda. A munkaegységet nem teljesített tagok száma 17. Aránytalanságok, s ások megszüntetése Kitűnik, hogy a növénytermesztésben csak húszán értek el 351-nél több munkaegységet. Ehhez hozzá kell még tenni, hogy az állattenyésztésben és a segédüzemágaknál dolgozó szövetkezeti gazdák hozzátartozói a háztáji gazdaságokban dolgoztak, s így a reáljövedelmük általában a 21—30 ezer forint között váltakozott. Ha minden indokot figyelembe veszünk, megállapíthatjuk, hogy a közösben szerzett jövedelemnél aránytalanságok jelentkeznek a közös munkában rendszeresen résztvevő növénytermesztők rovására. Felfogásunk szerint tóiát á kukoricánál és a cukorrépánál, valamint a szőlőnél alkalmazott díjazási forma (munkaegység és prémium), azonkívül hogy helyesen valósítja meg az ösztönző anyagi érdekeltséget, a jövedelemelosztás aránytalanságait is megszünteti. E módszer alkalmazása a megszilárdítás időszakában, legalább is nálunk, gazdasági szükségszerűség. (Folytatjuk.)
