Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
1961. június 1, csütörtök & oMftt Legfontosabb: a termelékenység emelése Egyösszegű munkautaiványozás, úi szerkezetek, új építési technológia, gépesítés a 'Bdej-DCiikun megyei cÁílami épít5ifiáéi (Vállalatnál. A második ötéves terv célkitűzései jelentős feladatot rónak az építőipar vezetőire, műszaki és fizikai dolgozóira egyaránt. Az 1960 júliusi párthatározat megszabta a további fejlődés irányát. Ezek szerint az építőipar előtt álló főbb feladatok: a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, az építési átfutási idők rövidítése. Vállalatunknál, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál még konkrétan nem ismerjük a második ötéves terv során ránk háruló feladatok nagyságát. Előzetes tájékozódás alapján azt mondhatjuk: 1965- re, 1960-hoz viszonyítva, termelésünket mintegy 50—55 százalékkal, a termelékenységet pedig 45—50 százalékkal emeljük. 1961-ben egyes beruházások előkészítetlensége, valamint a megyében tervezett nagyobb létesítmények időbeni megkezdésének elhalasztása miatt tervünk kisebb mint 1960-ban. Ezért az idén előreláthatólag 15 százalékkal termelünk kevesebbet mint az előzőben. A viszonylag felszabaduló időt arra használjuk fel, hogy 1961-ben megteremtjük a második ötéves tervben előttünk álló feladatok végrehajtásának előfeltételeit. Ezek közül elsősorban a termelékenység emelésével foglalkoznék. Növelésének módjai: szervezési intézkedések, űj szerkezetek, új építési technológia alkalmazása, a gépesítés fokozása. A mi ránk tartozik Vállalatunknál a második ötéves terv során a termelékenység növelésének jelentős hányadát szervezettebb munkával biztosítjuk. Ennek érdekében javítjuk az építkezések előkészítését, szilárdítjuk a munka- és bérfegyelmet, kiterjesztjük az egyösszegű utalványozást, tökéletesítjük a munkahelyi szervezést. A veszteségidő-tanulmányok szerint az elkerülhető veszteségidő jelenleg 11—12 százalék között van. Ebbe beletartozik a dolgozó és a vállalat hibájából munka nélkül töltött idő, továbbá a helytelen szervezésből adódó felesleges munka. Az időveszteségek csökkentésének legfontosabb módszere nálunk az egyösszegű bérutalványozás kiterjesztése. Ez a bérezési forma a munkahelyi dolgozókat, fizikaiakat és műszakiakat egyaránt arra ösztönzi hogy feladataikat előre és hosz- szabb időre részleteiben igyekezzenek megismerni, s ennek birtokában szervezési munkájukat hatékonyabbá tenni. Az új bérezési forma segítségével érjük el, hogy a még mindig meglevő illegális bérjuttatást, az úgynevezett homokot — amely helyenként a bér 10—15 százalékát is eléri — a dolgozók keresetcsökkenése nélkül szüntessük meg. Továbbá hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a veszteségidőt felére, 5—6 százalékra csökkentsük. szállítások késedelmessége, s az ebből adódó bizonytalanság A rendeletek világosan előírják, hogy teljes és részletes tervdokumentáció nélkül szerződést kötni, építkezést megkezdeni nem szabad. Mi igyekszünk ezt a rendelkezést a legszigorúbban betartani, még akkor is, ha az ellentétes a vállalat pillanatnyi érdekeivel. — Viszont csak úgy tudunk jól dolgozni, ha a fixáras, s egyéb építkezésekhez a tervdokumentációkat legalább 5—6 hónappal a kezdés előtt kapjuk meg. 17/ szerkezetek, áj építési technológia Ebbe a tárgykörbe tartozó probléma a középblokkos építési mód alkalmazása. A falblokkok gyártását biztosító előgyártó üzemünk építését az ÉM illetékes osztálya a közelmúltban leállította. A szükséges elemeket előreláthatólag Sztálih- városból kapjuk. A blokkos építési mód bevezetése jelentős lépés afelé, hogy az építőipar körülményeit egy lépéssel közelebb hozzuk a telepített ipar körülményeihez. Az előbb említett építési móddal a lakásépítkezéseknél mintegy 10—12 százalékos termelékenységemelkedést érünk el. Emellett széles körben alkalmazzuk a kisméretű tégla többszörösének megfelelő téglablokkokat. Az eddig használt födém- szerkezetek helyett az idén induló lakásépítkezéseinknél mintegy 60—70 százalékban feszített vasbeton födémpanelekkel dolgozunk. A szerkezeti betonok készítésének bevezetése céljából kísérletezünk az úgynevezett vákuumos betonozás alkalmazásával. Gépesítés Az új szerkezetek, új építési technológia alkalmazása fokozott gépesítést követel. Vállalatunknál a középgépesítés nagyjából kielégítő. A kis- és nagygépesítés azonban tettesen megoldatlan. Ez olyan probléma, melynek megoldása jórészt meghaladja a vállalat hatáskörét Ugyanis a gépek vásárlása központi keretből történik, tehát a gépesítés csak lépésről lépésre valósítható meg. Jelenlegi körülményeink viszont arra ösztönöznek, hogy a befejező munkák gépesítését lehetőleg saját erőnkből oldjuk meg. Ennek megfelelően többek között két gépi vakoló berendezést állítottunk össze. Ezek segítségével a második félévben a vakolási munkák 40—45 százalékát géppel végezzük. A szakipari munkák meggyorsítása céljából beszerzünk két parkettcsiszolót, két hideg padlócsiszolót, egy darab csőhajlító gépet. A gépesítés fokozásával egy ide- jűleg növeljük gépeink kapacitásának kihasználását. Emellett az idén több munkahelyen, elsősorban a nagyobb, jól gépesített építkezéseknél bevezetjük a kétműszakos termelést. A tapasztalatok birtokában jövőre helyesen állapítjuk meg, melyik munkahelyen milyen munkafolyamatot, milyen terjedelemben végezzünk el két műszakban, anélkül, hogy az építési költségek növekednének. Az előbb elmondottak a tervezett intézkedések egy részét ölelik fel. Ha elképzeléseinket maradéktalanul végrehajtjuk, akkor a második ötéves tervben a termelékenység emelésének feladatát megoldjuk, csökkentjük az átfutási időt, s elérjük, hogy az átlagos építési időtartam, az időnorma 20—25 százalékkal csökkenjen. Feladataink végrehajtásához szükséges, hogy üzemi pártszervezetünk, üzemi bizottságunk és a KISZ-szervezet tagjai szervező, felvilágosító és ellenőrző munkájukkal a vállalat gazdasági vezetőit az eddiginél is fokozottabban támogassák és segítsék. Dörner Henrik főmérnök Naponta 300 fürdokád A ZIM Kecskeméti Gyáregysége rekonstrukciós tervében a zománcozó üzemrész teljes átépítése szerepel. Az egyik rész már elkészült. Ebben a tágas, világos, korszerű csarnokban négy kemence dolgozik, amelyből naponta 300 zománcozott fürdőkád kerül ki. — Az itt dolgozó brigádok munkaideje hét óra. Ebből egy órát töltenek el az előkészítéssel, hatot pedig a kemencéknél. Rejtett tartalék A termelési terv teljesítését befolyásoló tényezők között Jelentős szerepe van a munkaeszközök helyes kihasználásának. Az elmúlt években megyénk ipara mintegy 70 millió forint értékű gépet kapott. A vásárolt munkaeszközök nagyrésze modern, nagytermelékenységű. En nek ellenére ezeket a gépeket jórészt egy műszakban üzemeltetik. Ráadásul egyes gazdasági vezetők az eléggé ki nem használt gépek mellé újabbakat is kérnek. S hogy mennyire nem reális ez a kívánság, azt több tény bizonyítja. A Kiskunfélegyházi Gépgyár vezetői például nem tudják megmondani, milyen és mennyi munkát lehetne elvégezni a meglevő gépparkkal. A Kecskeméti ÉpületAmi meghaladja hatáskörünket Ä szervezettebb munkát biztosító körülmények között azonban vannak olyan problémák is, melyeknek kiküszöbölése a vállalat hatáskörén kívül esik, vagy csak közvetetten gyakorolhat ez irányban befolyást. Ilyenek: a beruházások előkészítetlenségé- ből adódó késői tervszolgáltatás, a hiányos és rossz tervek, a központi anyagellátásban időközönként jelentkező zavarok, egyes anyagok, főleg a KGM vállalatai által gyártott szerelvények, gépészeti berendezések hosszú szállítási ideje, egyes szállító jellegű munkáknál a Tanulságos brigád vizsgálat Sükösdön Ellenőrzik a párthatározatok végreha jtását A párthatározatok végrehajtásának ellenőrzéseképpen általános brigádvizsgálatot tartott a bajai járási pártbizottság a járás községeiben. Sükösdön például Szabó Imre elvtárs, járási párttitkár vezetésével történt a vizsgálat. A délelőtt folyamán termelő- szövetkezetenként' ketten — egyikük a területen, másikuk a központban — ismerkedtek a körülményekkel, s megállapították az állattenyésztéssel, a növényápolással, a munkaszervezéssel kapcsolatos és az egyéb — köztük a személyi — problémákat is. Tapasztalataikat összegezték, s ezek ismeretében délután 5 órától Szabó elvtárs a szövetkezetek és a község vezetőivel (az agronómusokkal, elnökökkel, párttitkárokkal) külön-külön ismertette a hiányosságokat, s megbeszélte velük azok megszüntetésének módját. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy Sükösdön az idén jobban szervezték meg a munkákat, mint az előző években. A szövetkezetek egymást is segítették. A Vörös Zászló Termelőszövetkezetben például előbb lehetett palántázni, mint a többiben, és ez utóbbiak gazdái is részt vettek a munkában. A szövetkezet aztán hasonló módon „visszaadta” a segítséget. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság palántázógép, trágyamarkoló kölcsönadásával támogatta a Vörös Zászlót. A szövetkezeti gazdák azon panaszára, hogy kevés a háztáji állatállomány takarmánykészlete, a járási párttitkár javasolta: mindegyik szövetkezetben készítsék el a háztáji gazdaságok takarmánymérlegét, s törekedjenek a hiány legmegfelelőbb módon tör- j ténő megszüntetésére. A Vörös Zászló Termelőszövet • kezeiben két nappal később, 1 szerdán már tudták, mennyi ta- j karmány hiányzik a háztáji készletekből, s elhatározták, hogy főként az öntözött területeken 90 hold tarlón csalamá- dét, kölest, muhart stb. termesztenek másodnövényként kizárólag a háztáji állatok számára. A megbeszélésen foglalkoztak a sükösdiek művelődésének kérdéseivel is. Megállapították, hogy ebben az évben 4 és fél hónap alatt egy lakos átlag 7 forint 20 fillér értékű könyvet vásárolt. Ez az eredmény jóval felülmúlja as azelőtti évekét. A dolgozók iskolájában ötvenen vizsgáztak sikerrel, s ugyancsak ennyi fiatal végezte eredményesen a továbbképző esti iskolát. Mint hiányosságra rámutattak, hogy a TIT előadásai között kevés mezőgazdasági témájú szerepelt, s a szervezés elégtelensége következtében a megtartott előadásoknak is kevés volt a látogatója. Foglakoz'ak a község lakosságának mintegy a tized- í részét kitevő — 450 csalódból j álló — cigányság problémáinak J a megoldásával is. A cigányok ; közül még kevesen dolgoznak a ’ következetekben, türelmes és humánus neveléssel azonban oda kell hatni, hogy rendszeres munkával keressék ők is kenyerüket, s emberibb körülményeket teremtsenek maguknak. Végül a járás és a község vezetői megállapodtak abban, hogy Sükösd általános — s ezen belül a termelőszövetkezetek — fejlesztésére -jobban igénybe veszik a nőbizottságok és a KISZ- szervezetek munkáját. T.I. lakatosipari Vállalatnál egyes gépcsoportok kihasználtság» alig haladja meg » 62 százalékot. 1961. február 20-tól március 4- ig bezárólag 16 gép temetéséé vizsgálva megállapították, hogy a termelésből kiesett gépi idd a munkarend szerinti óraszámhoz viszonyítva 5 547. Nem jobb a helyzet az építőiparban és » helyi ipar egyes üzemeiben sem. Talán nem lehet ezen változtatni? Dehogy nem! A Bajai Gyapjúszövetgyár kártoló üzemrészében 94 százalékos, tehál maximális a gépkihasználás. Ilyen lehetőség másutt is van« mégsem élnek vela Mi az oka, hogy üzemeinkben a gyakori figyelmeztetések ellenére sem használják U megfelelően a gépparkéi? Válasz: A gyáron belül alacsony színvonalú a munkaszervezés! Gyakori eset, hogy egyes gépeknél hol anyag, hol gyártóeszköz, hol pedig szerszám vagy készülék hiányzik. Másutt akadorik aa anyagmozgatás, sokat kell várni a darura. Van olyan üzemrész is, ahol rosszul csoportosítják a munkát, s ezért állnak a gépek hosszabb rövidebb ideig. Ismerve ezeket a problémákat a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén joggal állapította meg, hogy elégtelen a géppark kihasználása. Ennek megváltoztatása nem a holnap, hanem a ma feladata. Távol áll tőlünk, hogy recepteket adjunk. Tudjuk, hogy ahány üzemrész, ahány gép, annyiféle a megoldáshoz vezető út. Egyet azonban hangsúlyozunk: a gép- kapacitás kihasználásának növelése szerves része a termelékenyebb munkának, a gazdaságos termelésnek. Üzemi, párt- és gazdasági vezetőink termelést ellenőrző munkájukban foglalkozzanak ezzel a fontos feladattal, mint a termelés és termelékenység növelésének egyik rejtett tartalékával! öt brigád Yersenyez A Kéziszerszámgyár reszeli- gyáregységében öt brigád verse* nyez az első helyért. A verseny teltételek között az anyag- takarékosság az export-reszelővágókések élettartamának növelése, a jó minőségű munka szerepel. Amelyik brigád a legjobb eredményt éri el, az augusztus 20-án 400 forint jutalmat kap.
