Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-06 / 131. szám
1961. június 6, kedd S. oldal Asszonyok a határban Olyan ez a határ, mint egy mesebeli álóm. Ezen a részen már véget ér az alföldi rónaság. Kisebb-nagyobb dombok között, mint valami kígyó, tekereg az országút. Kevesebb ezen a részen a búza is, inkább szőlők és gyümölcsfák váltják egymást. Balról, az egyik hatalmas szőlőtábla felől nótaszó hallatszik. Egy asszonycsoport ajkán száll a német népdal, s amint hajladoznak, a hóról ókon megmegcsillan a napsugár. Tizennégyen vannak, valamennyien a Hosszúhegyi Állami Gazdaság szőlőművelői. .Egyetlen fiatal kislány van köztük, s most ő jön felénk kiváncsi arccal: vajon mit akarhatunk? Azt mondja a bemutatkozáskor: — Nebl Viktória vagyok, a szőlészeti csoportvezető. Bizo- porára csodálkozik, hogy egy Nebl Viktória vagyok, szőlészeti csoportvezető... ilyen jól gépesített gazdaságban kézi erővel kapálunk. Valóban, először meglepődtem, de később megtudtam az igazi okát A gazdaság dolgozóinak mintegy 60 százaléka nő. Ezerötszáz hold a szőlőjük, egyes dombos részem, s azokon a területeken, ahol sok a gyümölcsfa, gépeket nejiéz még alkalmazni. A szőlőterület művelésének nagy részét már gépesítették, de többfelé szükség van a kézi kapálásra is. A csoportvezető még 16 éves sincs és márciustól 14 asszony munkáját irányítja. Nevetve helyesbít: — Irányítás? Meglátszik, hogy nem ismeri Fogi Jánosnét, Szili Gáspámét Hein Ferenenét és a többieket... Ég a kezük alatt a munka, mindig vidámak, dalolnak, viccelődnek. Nem kell itt irányítani. Reggelenként én is fogom a horolót és csak azt mondom az asszonyoknak, hogy most erre megyünk.., ■— Ilyen vezető kell nekünk, mindjárt megy a munka —, mondják szinte kórusban az asszonyok. ■— Nem hagyja szó nélkül, ha valamit nem jól csinálunk, de nemcsak beszél, példát is mutat ___ _ Bizonyításképp számot Is mondanak. A szőlőben már 18 hektáron végezték el a horo- lást Magam sem tudom, hogyan lettem csoportvezető. Tavaly is itt dolgoztam a gazdaCsibenevelöt építenek A sükősdi Vörös Zászló Termelőszövetkezetben eddig nem foglalkoztak a baromfi nagyüzemi tenyésztésével. Nemrégiben elhatározták, hogy már az idén 10 ezer tojó tyúkot tartanak. Vásárolt kiscsirkéket nevelnek fel, de már rendelkeznek kétezer tyúkkal is. Baromfitelepükön nemsokára két, egyenként háromezer férőhelyes csibenevelőt építenek saját erőből. »Szakmai megbeszélés« ebédszünetben az asszonyokkal.,. ságban, Vrttman József brigádjában. A tavaszi munkák előtt egyszer az irodára hívatott; — Ide figyelj Viki! Jó dolgoztál, rád bízzuk az egyik női csoportot . . : Azóta a gazdaság vezetői és a beosztottak is elégedettek a fiatal szőlészeti csoportvezetővel. Elégedett idős Fogl Jánosné is, akit tréfamesterként emlegetnek a csoportban. Most ő a kezdeményező: — Énekeljünk már valami szépet az elvtársaknak ... Nem kell biztatni senkit. A sorok között hajladozó asszonyok ajkán ismét felcsendül a német népdal: szerelmes kislányról szól a rege és ezt a dalt még akkor is halljuk, amikor elindulunk az országúton hazafelé.., Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltán Az SZMT nagy gondot fordít a gépállomások balesetvédelmére A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a Gépállomások Megyei Igazgatóságával együttműködve nagy gondot fordít a gépállomási balesetek megelőzésére. Az SZMT munkavédelmi csoportja és a közlekedésrendészet rendszeresen látogatja a gépállomásokat, ahol balesetvédelmi előadásokat tartanak. Ilyen előadást rendeztek már többek között a tiszakécskei, kerekegyházi, solti, kiskunmaj- sai, kunszentmiklósi, kisszállási, bácsalmási gépállomásokon. Legutóbb a Kiskunhalasi Gépállomáson Ekker Lajos munkavédelmi felügyelő és Jenei Ferenc rendőr-főtőrzsőrmester tartott előadást. Ekker Lajos elmondta többek között, hogy nemrég két halálos baleset történt a mezőgazdasági dolgozók hanyagságából. Felhívta a gépállomás dolgozóinak figyelmét, hogy mindenkor tartsák be az előírt óvó rendszabályokat. Jenei Lajos a közúti balesetekről beszélt. Ez évben már 431 baleset történt, s ebből tizenötöt vontatók okoztak. Kérte a traktorosokat, vontatóvezetőket, hogy az elkövetkező időben fokozottabb gonddal közlekedje- jenek az országutakon. Ezután három tanulságos balesetvédelmi filmet vetítettek. Hárman a törzsgárdából A csendes nyári estéken meszszire hallatszik a Bajai Ruhaüzem hangos bemondójának zenéje, s a gépsorok zúgása. A nyitott ablakú munkatermekben gyors munkáskezek vezetik a sokféle gyermeking-anyagot, a percenként 2400 öltést végző villanymeghajtású varrógépek tűi alatt. Köztudomású, hogy a szorgalmas munka nyomán naponta több mint 10 ezer különböző gyermekfehémemű kerül itt a készáruraktárba. Azt azonban az új dologzók közül kevesen tudják, hogyan alakult az üzem, kik az alapítói? Még 1950 májusában 16 szabó szövetkezetét alakított. A szövetkezetbe vitték lábbal haj- tós varrógépüket. Később egyre többen követték az úttörőket, s így alakult ki a mai ruhaüzem törzsgárdája. Németh Ferenc teremmester kezemunkája, irányítása az üzemben mindenütt megtalálható. Az induláskor az egyszerű szabómester nehéz feladatokra vállalkozott. Nem esett kétségbe, mert a kezdésnél ott állt mögötte és többi társa mögött a városi pártbizottság. Nemcsak a párttól, hanem az államtól is megkapták a kellő segítséget. Bizonyítja az, hogy lábbal haj- tós varrógépeiket nemsokára villanymeghajtásúra cserélték fel. Napról napra, hónapról hónapra kutatta Németh elvtárs a legcélravezetőbb vezetési módszereket. Amíg megtalálta, sokat fáradozott, tanult, s bizony akadt álmatlan éjszakája is. Szerkesztői üzenet Pechtier Ferenc, Baja: A BeUkereskedetaü Mmászibériűim Vas- és Műszaki Főigazgatóságától kapott tájékoztatás értelmében közöljük, hogy a megnövekedett kereslethez viszonyítva kevés a rendelkezésre állé 125 köbcentiméteres motorkerékpár. Ezért nines arra lehetőség, hogy hitelakció útján Is értékesítsék; E sokrétű elfoglaltsága mellett szakított időt egyéb munkákra is. Ott Volt minden társadalmi megmozdulásnál, segített az akkori DISZ megalakulásában, s mindmáig lelkes segítője az ifjúságnak. Közülük nevelte fel utódait. Nehéz lenne sokrétű munkásságát érdemben részletezni. Éppen ezért még egy jellemzőt: a munkáér- demrend kitüntetés birtokosa. Scherer Géza a teremmester helyettese hosszú ideig a szabászatot vezette. Akkortájt a műszaki vezetők kosarakban, kézben szállították a félkészárut a feldolgozótermekbe. Ma már szállítókocsik és teherlift biztosítja a gyors anyagszállítást. Scherer elvtársra a szorgalom és a segítőkészség a jellemző. Az ötödik x-et tapodja, de most is ugyanolyan frissen mozog a munkatermekben, a munkásőrség gyakorlatain, mini 11 évvel ezelőtt az üzem megalakításakor. Lovast Gyula főtechnikus szintén a tőrzsgárdához tartó zik. Egy évtizeddel ezelőtt saját varrógépét ^irányította”, ma pedig az új technikus gárda nevelésével foglalkozik. Nevével gyakran találkozunk az újítási naplóban. Az utóbbi öt évben elfogadott újításai majd 200 ezer forint megtakarítást eredményeztek. Mostanában gyakran forgatja a magyar-német műszaki szótárt, hogy bővítse műszaki ismereteit. Szükség is van errt^ mert a Német Demokratikus Köztársaságból vásárolt Warion szalag nap nap után új probléma elé állítja. Még csak any- nyit: Amikor évente ki-ki alapon összeül a törzsgárda, Lo- vasi elvtárs irányításával készül az ízletes halászlé. A baráti beszélgetés kőzbeú szívesen emlékeznek az elmúlt évek munkájára, eredményeire, s a találkozás újabb erőt ad a soronkövetkező szorgalmas hétköznapokhoz. Tar! Sándor Bodnár András termelőszövetkezeti elnöki Másfél év mérlege a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezetben IV. A munkszervezés nálunk alkalmazott formája természetesen tükrözi termelőszövetkezetünk gazdasági helyzetét is. Meg kellett oldanunk a családtagok bevonásának kérdését. Véleményünk szerint azokban a termelőszövetkezetekben, ahol több éven keresztül viszonylag magas munkaegység-értéket biztosítottak, lerakták az úgynevezett garantált munkaegység-érték alapját, vagy megteremtették a munka pénzbeni díjazásának feltételeit, s emellett a jó munkát még premizálják is. Nem okoz gondot a családtagok bevonása és a csapatban történő munkavégzés, mert az ösztönző anyagi érdekeltség megfelelően biztosítva van. A családi művelés jelentősége A kapásnövények családokra történő felosztásának a megszilárdításon munkálkodó termelő- szövetkezetekben van különös jelentősége. Az egyéb feltételek biztosításán kívül ez a módszer döntően hozzájárul a gazdaság megfelelő anyagi bázisainak megteremtéséhez, ami viszont feltétele a garantált munkaegységnek, vagy a magasabb formának, a munka pénzbeni díjazásának. A kapásnővények felosztása tehát jelentős lépés volt céljaink eléréséhez. A másik fontos té nyező viszont ezzel egyidejűleg az anyagi érdekeltség biztosítása, mégpedig úgy, hogy az időben végzett mennyiségi és minőségi munkát megfelelően premizáljuk. Mint már utaltam rá, a hagyományos munkaegység alkalmazásánál a növénytermesztésben csupán a mennyiségi munka volt előtérbe helyezve, ez viszont hátrányosan hatott a termelésre, s — függetlenül a munkák eredményességétől — egyen- lősdihez vezetett. Mindezen túlmenően károsan hatott a szövetkezeti gazdák közösségi szellemének alakulására is. A kapásnövények családokra való felosztása és munkaegységen kívül a terven felüli termés meghatározott részének prémiumként történő kiadása az ellenőrzést is lényegesen megkönnyítette. Könnyebbé vált a munkacsanaívezetők, de különösen a függetlenített vezetők munkája is. Az utóbbiak a feltétlenül szükséges ellenőrzés mellett más feladataikra jobban összpontosíthatják figyelmüket. Könnyebb lett a munkaegység elszámolása is. A fenti elvek alkalmazásával tavaly minden növényápolási munkát időben és jó minőségben sikerült elvégeznünk. Néhány epizód Külön meg kell említenem a kukorica termesztését és beta- arítását. Amíg szövetkezetünkben tavalyelőtt 160 holdon termeltek kukoricát, és viszonylag kedvező időjárás mellett holdanként 7,48 mázsa hozamot értek el májusi morzsoltban, addig 1960-ban kevesebb taglétszámmal 250 holdon termeltük a kukoricát és a kedvezőtlen időjárás ellenére is — szintén májusi morzsoltban — 14 mázsa termést takarítottunk be egy- egy holdról. A betakarítást, szárvágással együtt, november 5-re befejeztük. Gondolom, nem árt, ha a családi műve'éssel kapcsolatban elmondok néhány epizódot az elmúlt év első három hónapjából. Az ily módon szervezett munkához csak két brigádvezetőre volt szükség az addigi öt helyett. Amikor elgondolásunkat a vezetőségi ülésen ismertettük, kiderült, hogy javaslataink nem elfogadhatóak, legalábbis a brigádvezetők részéről nem, akik a régi módszer mellett kardoskodtak. (Akkor 1350 kh közös szántóterületünk volt.) A vezetőség azonban elfogadta javaslatainkat, aminek következtében az öt brigádvezető közül egy sem vállalta tovább a brigádvezetői teendők ellátását. Később azonban egy szövetkezeti gazda ismét brigádvezető lett és az idén szintén akadt egy vállalkozó a brigádvezetői teendők ellátására. Az egyik munkacsapat 30 kh kukoricát vállalt közös művelésre. Tagjai azt mondták, hogy ők így eredményesebben végzik majd munkájukat. Mivel a technikai és a gazdasági megalapozottság után a kapásnövényeknél is ez a munkaszervezés! forma lesz a döntő, a lehetőségei megadtuk. Figyelemmel kísérve azonban a csapat egész évi te-* vékenységét, megállapítottuk} hogy bár a ftiunkák végzésénél nem volt különösebb zökkenő} az aktivitás körül bajok voltak: Az egyes munkák befejezési határideje eltolódott, s több esetben, különösen a betakarítás idején, zsörtölődtek egymással a csapat tagjai. Ebben az évben már ők is a családi művelést választották. A párttagok voltak az elsők Ä szövetkezeti gazdák általában reménykedve, de hitetlen- kedve fogadták az elmúlt évben, hogy megbirkózunk a 250 kh kukorica megművelésének a munkálataival. Egyesek arra hivatkoztak, hogy 1959-ben többen voltak, de 100 kh-t sem tudtak elfogadhatóan megművelni. A kérdést a szövetkezet párt- szervezetének a vezetőségével, majd a párttaggyűlésen sokoldalúan megtárgyaltuk. A párt- szervezet magáévá tette a javaslatot. Ennek eredményeként a szövetkezet közgyűlésén a párttagok voltak az elsők, akik családi művelésre vállalták a kukorica és a cukorrépa megmunkálását. Nemsokára a pártonkí- vüliek is követték őket. Az idén, a terület növekedése után is lényegében az ismertetett módszereket alkalmaztuk. Nyilvánvalóvá vált, hogy a vetésszerkezet helyes kialakításán kívül a türelmes, meggyőző szónak is nagy szerepe van a jó eredmények elérésében. (Folytatjuk^
