Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-06 / 131. szám

3. oldat , 1951. június 6, kedd Hruscsov visszaérkezett Moszkvába (Folytatás az 1. oldalról.) a szovjet nép nevében köszön­tötte az Indonéz Köztársaság el­nökét. Brezsnyev a Szovjetunió barátjának, Ázsia kimagasló ál­lamférfiénak nevezte Sukarnót. Dr. Sukarno válaszbeszédében köszönetét mondott a meghívá­sért és a szívélyes fogadtatásért. A nagy tapssal fogadott be­szédek után Brezsnyev és Hrus­csov mégegyszer szívélyesen ke- zetrázott Sukarno elnökkel, majd a három államférfi Zil gépkocsi­ba szállt, s' így indult el a Kreml felé. A repülőtértől a Kremlig vezető útvonal mentén tízezrek sorakoztak fel, hogy szeretettel köszöntsék a Moszkvába vissza­érkezett N. Sz. Hruscsovot és a szovjet nép kedves vendégét, Sukarnót. Nemzetközi Lenin Békedíjia1 kitüntetett indonéz elnök egyéb- , ként a Szovjetunióban ünnepli meg 60. születésnapját. 1 N. Sz. Hruscsov távirata az IL 18-as gép fedélzetéről KÁDÁR JÁNOS ÉS MÜNNICH FERENC ELVTÄRSNAK, BUDAPEST Böcsből útban Moszkva felé, a testvéri Magyarország felett átrepülve, szívből jövő üdvözletemet küldöm önöknek és az önök személyében az egész magyar népnek. Nagy sikereket kívánok a szocialista Magyarország építésében. 1931. június 5-én, az IL—18-as gép fedélzetéről. N. SZ. HRUSCSOV Magyar államférfiak távirata N. Sz. Hruscsovnak HRUSCSOV ELVTÁRSNAK, AZ IL—18-AS GÉP FEDÉLZETÉN Forrón üdvözöljük önt, a kíséretében levő elvtársakat bécsi tárgyalásaikról hazatérőben. Testvéri üdvözletünket küldjük a nagy szovjet népnek. Sok sikert kívánunk a kommunizmus épí­tésében, az emberiség békéjéért folytatott állhatatos tevékeny­ségükhöz. Budapest, 1961. június 5. Konkrétabb formát öltenek az eviani tárgyalások Június 20-a után új helyen folytatják a megbeszéléseket DOBI ISTVÁN KÁDÁR JÁNOS MÜNNICH FERENC A világsajtó pozitívan értékeli a kétnapos találkozót A Pravda bécsi különtudósí- tói leírják a találkozóról kiadott közös közlemény fogadtatását. Utalnak arra, hogy már a szom­bati megbeszélések „tüntetőén barátságos légköre” sem volt ínyére egyes nyugati tudósítók­nak, akik hozzászoktak, hogjf a hidegháború szemüvegén keresz­tül nézzék a világot. Amikor vasárnap délután a volt császári palota dísztermé­ben ismét együtt jelent meg a két szóvivő, Harlamov és Salin­ger, egyesek arcán nyilvánvaló zavar tükröződött. A hideghá­ború tollnokái szombaton azt magyarázták, hogy a szovjet és az amerikai vezetők még nem érin-» tették a legbonyolultabb nem­zetközi kérdéseket és ezért az első közös közleményt nem volt olyan nehéz összeállítani. Ma azonban más a helyzet — írják a Pravda tudósítói — a bécsi találkozó záróakkordjáról volt szó, amelynek képet kell adnia az újságírók számára a megbe­szélések jelentőségéről. És mek­kora Volt a hidegháború tru­badúrjainak zavara, amikor Harlamov oroszul, Salinger an­golul felolvasta ugyanazt a nyi­latkozatot,- amelyet a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek én az Egyesült Államok el­nökének megbízásából tettek. A Pravda tudósítói a bécsi tárgvalásokat méltatva megálla­pítják, hogy ezek az események remé­nyeket ébresztenek minden jóakaratú emberben, mind­azokban, akik gyűlölik a hidegháborút és tartós bé­kére törekszenek. A béke­szerető emberek a bécsi ta­lálkozó eredményein elgon­dolkozva ezt mondják: „jó kezdet’ És hozzáfűzik: minden erővel azon kell lenni, hogy a jó kez­detet újabb és újabb erőfeszíté­sek kövessék a béke javára. Megnyílt az új a jó munka előtt, és a Szovjetunió ismét megmutatta, hogy magabiztosan halad ezen az úton. — írják a Pravda bécsi különtudósítói. A párizsi sajtó általában „igen hasznosnak” (Combat) minősíti a bécsi találkozót. Csupán az Echos és a Párisién Libéré igyekszik azt hangsúlyozni, hogy semmilyen megállapodás sem született Bécsben. Velük ellen­tétben még a szélsőjobboldali Aurore is leszögezi: megegyezés történt Laosz dolgában (garantálják az or­szág semlegességét) és ab­ban Js. hogy sem Berlinben, sem másutt a világban mi sem fog történni anélkül, hogy előzőleg Hruscsov és Kennedy ne tanácskozzék róla. Aláhúzza, hogy a két fél meg­egyezett a kapcsolat fenntartá­sában, Laosz ügyében pedig elő­rehaladást értek el. A szocialista Populalre meg­állapítja: a bécsi találkozó után remélni lehet, hogy viget vet­nek a hidegháborúnak. Pierre Courtade az Humanité- ban előbb arra mutat rá, hogy a Hruscsov—Kennedy talál­kozó második napja meg­erősítette az első nap jó be­nyomását. i Emlékeztet arra, hogy nem tár­gyalásról volt szó, csupán a főbb nemzetközi kérdések, kü­lönösen pedig az amerikai— szovjet kapcsolatok jelenlegi helyzetének közös tanulmányo­zásáról. Az így kitűzött célt el­érték-e? Az amerikai és a szov­Kennedy Becsből Londonba utazott „London. (MTI) John Kenne­dy, az Egyesült Államok elnöke és felesége vasárnap este Bécs- ből Londonba érkezett. Az elnök Boeing típusú su­gárhajtású repülőgépe csaknem 50 perces késéssel érkezett meg a londoni repülőtérre. Macmillan rövid üdvözlőbe­szédében hangoztatta, reméli, Kennedy beszámol a Hruscsov- val folytatott bécsi tárgyalásai­ról. Ezután reményét fejezte ki, hogy az amerikai elnök nem­sokára huzamosabb időre is el­látogat Angliába. Az utcákon sok londoni pol­gár köszöntötte a vendégeket. Valamennyi hírügynökség je­lenti, hogy az egyik útkeresz­teződésnél angol tüntetők a Po- laris-rakéták és az amerikai tá­maszpontok ellen tiltakozó jel­szavakkal „üdvözölték” Ken­nedy elnököt. „Ki a polarisok- kal Nagybritanniából!” „Csuk­ják be az amerikai támaszpon­tokat!” „Kennedy go home!” — ez állt e tüntetők transzparen­sein. Hétfőn az amerikai elnök reg­gel 10 órakor az Egyesült Ál­lamok nagykövetségére érke­zett. ahol a nagykövetség mun­katársaival tájékozódó beszél­getést folytatott. Innen indult a tengemagyi hivatalba, ahol 11 órakor megkezdte tárgyalá­sait Macmillan miniszterelnök­kel. A terv szerint, lapzárta után, este 20 órakor II. Erzsébet ki­rálynő ad vacsorát az elnök tiszteletére. Éjiéi háromnegyed tizenkettőkor Kennedy repülő­gépen Washingtonba indul, fe­lesége Londonban’ maradt jet ügyvivő egybehangzóan igen­nel felel, amerikai részről némi tartózkodással, szovjet részről több optimizmussal. Ez az ered­mény távolról sem hanyagolha­tó el, ha visszaemlékezünk ar­ra, hogy Kennedy elnöksége el­ső idejében az amerikai—szov­jet kapcsolatok nemhogy meg­javultak volna — amint ezt Ei­senhower távozása nyomán re­mélni lehetett —, hanem súlyo­san megromlottak. Kennedy több alkalommal ijesztő tapasztalat­lanságról tett tanúságot. Most azt lehetne remélni, hogy több rea­lizmussal értékeli majd a nem­zetközi helyzetet. Emberi síkon Hruscsov mindent elkövetett, hogy megkönnyítse a párbeszé­det egy olyan emberrel, aki alig készült fel erre a találkozóra, és aki ráadásul arra törekszik, hogy ne ültessék őt a vádlottak padjára politikai ellenfelei, ma­gában az Egyesült Államokban. Hruscsov erőfeszítései nem vol­tak hiábavalók. A bécsi találkozó egész sor megbeszélés kezdetét jelen­ti. Gromiko és Dean Rusk kapcsolatai mindenesetre sű­rűbbekké válnak. Másrészt valószínű, hogy Ken­nedy szovjetunióbeli látogatásá­nak lehetőségét felemlítették a négyszemközti megbeszélés so­rán. A politikai megfigyelők egyet­értenek abban, hogy a bécsi ta­nácskozás mindenekelőtt az amerikai—szovjet kapcsolatok megjavítására tett kísérlet volt. Ez azonban nem zárja ki termé­szetesen a német probléma ta­nulmányozására hivatott négyes konferencia összehívásának le­hetőségét. A berlini kérdéssel kapcsolat­ban Courtade megjegyzi, hogy Berlin problémáját az azt meg­érdemlő figyelemmel tanulmá­nyozták. Kennedy kénytelen volt le­mondani arról, hogy a nyu­gati követeléseknek olyan drámai sürgősség jellegét adja, amint azt De Gaulle és Adenauer kívánta. Courtade ezután aláhúzta, a Laosz dolgában megmutatko­zott haladást. A bécsi találkozó következménye a genfi konfe­rencia „új életre keltése” kell hogy legyen. Mindent egybevetve: a bé­csi találkozó bizonyára hoz­zájárult a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez. Olyan konferenciák és tanács­kozások sorozatát készítette elő, amelyek a közvélemény támo­gatásával fokról fokra ki kell, hogy küszöböl lék egy világkonf- j liktus veszélyét. Äz eviani konferencia harma­dik hetébe lép. Kedden délután találkoznak újra az algériai és a francia kormány delegációi a Park-szálló nagytermében. A tárgyalások fokról fokra konk­rétabb' formát öltenek. A szom­bati üléseken a Szahara kérdé­sét és Algéria európai lakossá­gának adandó garanciák dolgát vitatják meg. Az algériai kül­döttség olyan nagy jelentőségű előterjesztéseket tett, a francia delegáció pedig olyan részletek­be menő kérdéseket tett fel, amelyek nyomán mindkét rész­ről több mint kétnapos „gon­dolkodási időt” kértek. Joxe ál- laminiszter, a francia küldött­ség vezetője nyomban Párizsba utazott, hogy De Gaulle tábor­nokot részletesen tájékoztassa a konferencia állásáról, s új uta­sításokat kérjen. Egyébként azonban továbbra is mélyreható ellentétek mutat­koznak a két fél álláspontja kö­zött — de nincs szó a konfe­rencia megszakításáról. Ellen­kezőleg, híre jár, hogy a tár­gyalások befejezésére kitűzött június 20-i határidőn túl is folytatják a konferenciát. Ez esetben viszont új helyet kell keresni. A francia hatóságok ugyanis megígérték Evian szál­lodásainak és kereskedőinek, hogy június 20-a után visszaad­ják rendeltetésének az üdülőhe­lyet. A Genfi-tó partján most egy kastély után néznek, ahova június végén „átköltözhetnék” a francia-algériai konferencia. Közben százszámra érkeznek Evianba a francia dolgozók bé­keküldöttségei, munkások és ( leszerelt katonák, hadiözvegyek és besorozott fiatalok, a béke­mozgalom bizottságai, szakszer­vezetek képviselői, frontharco­sok szövetségei. Egyedül szom­baton több mint kétszáz kül­döttség érkezett Evianba. Leg­alább kétezer békehareos özön- lötte el a városka utcáit, a pol­gármester hivatalát és a teme­tőt, ahol plasztikbombás me­rénylet áldozatául esett koráb­bi polgármester, Camille Blanc sírját elborítják a virágok. Tűzharcban megölték a rendőrök a Trujillo-ellenes összeesküvés vezetőjét Ciudad Trujillo. (MTT) Nyu­gati hírügynökségek jelentése szerint a dominikai hadsereg hétfőn bejelentette, hogy va­sárnap este a főváros peremén tűzharcban megölték Juan Diaz nyugalmazott tábornokot, a Trujillo ellen szőtt összesküvés állítólagos vezetőjét, a diktátor meggyilkolásának „értelmi szer­zőjét”. A rendőrség ezenkívül beje­lentette, hogy Donao városá­ban, a fővárostól 90 kilométerre letartóztatták Salvador Estrallát és Luis Manuel Cacerest, az összeesküvés két másik részt­vevőjét Három más összees­küvőt továbbra is köröznek. Több mint ezer amerikai »katonai tanácsadó« Vientianeban A Laosz Hangja rádióadó szom­bat esti adásában közölte, ne­gyedszer kapott felhatalmazást annak megállapítására, hogy az amerikai imperializmus és lao­szi lakájai — mit sem törődve a tűzszünettel — folytatják tá­madásaikat a felszabadított lao­szi területek ellen. Május 13-a óta ismét rendszeresen szállít ejtőernyős banditáknak után­pótlást a felszabadított Sam Neua tartomány egyes pont- iaira. Vientianeban már több mint ezerre nőtt a lázadó klikk amerikai -katonai tanácsadói­nak-« száma. A lázadókat támo­gató thaiföldi kormány csapa­tai két helyen átlépték a Me­kong folyót és csatlakoztak a lázadókhoz. MegfsezdfidSlt a szocialista országok egészségügyi minisztereinek konferenciája Hétfőn délelőtt a Magyar Tu­dományos Akadémián megkez­dődött a szocialista országok egészségügyi minisztereinek 6. konferenciája. A konferenciát dr. Doleschall Frigyes egészség- ügyi miniszter nyitotta meg, majd a vendégek nevében dr. Max Sefrin, a Német Demok­ratikus Köztársaság egészség- ügyi minisztere, az NDK mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese üdvözölte a megjelenteket. Az egészségügyi távlati ter­vezés kérdéseit tudományos ülésen vitatják meg, amelynek bevezető előadását dr. Dole­schall Frigyes egészségügyi mi­niszter tartotta. Véres embervadászat a párizsi bulvárokon: hat halott, 11 sebesült Párizs. (MTI) Hétfőre virradó éjszaka az algériai háború fo­lyományaként véres emberva­dászat alakult ki Párizs kőrút­jain. Algériaiak több csoportja megtámadta a rendőrség riadó- autóit, kézigránátokat dobtak a rendőri gépkocsikra és géppisz­tolyaikból sortüzet adtak le a rendőrökre. A támadók között francia egyenruhás arabokat is felfedeztek a rendőrök. Mint később kiderült, a Seine-et-Oise megye egyik katonai táborában állomásozó egység muzulmán katonái is részt vettek az ak­ciókban. Ismételt fegyverropo­gás, kézigránátok robbanásai ébresztették fel első álmukból Strasbourg és Magenta bul­várok lakóit. A tűzharc csak hajnali öt órakor ért véget, amikor egy szálloda lépcsőházában négy órás ostrom után az utolsó al­gériait is letetették a rend­őrök golyói. A tűzharc-veszte­ség mérlege: hat algériai ha­lott. három sebesült, a rend­őrök közül nyolcán sebesültek meg. Naponta 370 bűncselekmény az Egyesült Áilomokban A Szövetségi Nyomozó Iroda adatai szerint ez év első negye­dében az Egyesült Államok nagyvárosaiban a bűncselekmé­nyek száma 1960 azonos idősza­kához képest 10 százalékkal, a gyilkosságok száma 9 százalék­kal emelkedett. Az idén januártól márciusig egyedül New Yorkban 113 gyil­kosságot, 177 erőszakot, 1755 rablást, 2643 erőszakos támadást,- 9764 betöréses lopást, 13 855 ki­sebb lopást és 5140 gépkocsilo­pást, összesen 33 445 bűncselek­ményt követtek el. Mindé., nap­ra tehát több mint 370 bűncse­lekmény jut.

Next

/
Thumbnails
Contents