Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-04 / 130. szám

1961. június 4, vasárnap 5. »Mal Helvécián a gépeké a szó A Helvéciái Állami Gazdaság főkertésze, Nagy József, csak rövid néhány percre tud időt szakítani a beszélgetésre, mert ilyenkor — különösen egy szőlő- és gyümölcstermesztő gazdaság­ban — annyi a teendő, hogy a vezetőnek bizony helyén kell le­gyen az esze. — Nálunk most a gépeké a szó — magyarázza. — Az ezer hold termő és a 700 hold fiatal szőlőnek harmadszori-negyedsze- ri permetezése van soron. A pá­rás meleg kedvezett a peronosz- pórának s most „hadba lépünk” ellene. Valóban impozáns látvány a központi üzemegységben dolgozó sok gép. Most 17 motoros, lóvontatású permetezőgép szórja a védekező­szert. Egy-egy gép napi teljesít­ménye hét hold körül van. Per­metezik a 700 holdnyi gyümöl­csöst is. Ebből 200 hold a ter­mő, 500 hold a fiatal telepítés. Nyolc speciális gép dolgozik je­lenleg a gyümölcsösökben. A vátorozott meg egy nap alatt, május 31-én. Ebből is látszik, hogy ezek a gépek nagyon be­váltak — állapítja meg a fő­kertész. A gazdaságban egyébként nyolcszázan dolgoznak jelenleg a szőlőben és a gyümölcsösben. Háromszáz leány és asszony kö­töz. Tizenhat szőlősbrigád te­vékenykedik. A központi üzem­egységben a Kossuth-brigád dol­gozik Kovács József vezetésé­vel, aki nyolcvan ember mun­káját és 170 hold szőlő megmű­velését irányítja. Jó a hangulat, hiszen kiváló termés mutatko­zik. Egyébként termelési verseny­ben vannak a köncsögpusztai részen dolgozó Petőfi-brigáddal. Hogy ki győz, azt majd az ered­mények döntik eL — Mi mindent megteszünk, és ha nem jön közbe semmiféle természeti csapás, akkor bizo­nyára szüretkor is ilyen jó han­gulatban leszünk, mint most — búcsúzik a főkertész. K. S. A gazdaságnak nyolc, Zetor traktorra szerelt permetező- berendezése van, könnyen és gyorsan ellátják velük a gyü­mölcsfák növényvédelmét. (Pásztor Zoltán felvétele.) Jó ütemben halad a szőlő kötözése a Kiskunhalasi Álla mi Gazdaság tájéi üzemegysé­gében. A kövidinka tavaly 42 mázsás termést adott holdanként és az idén még ennél is többre számítanak. Képünkön Baranyi Irén munkacsapata szőlőkötözés közben. Bodnár András termelőszövetkezeti elnöki Másfél év mérlege a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezetben m. Ebben az évben a várható szemestakarmány-alap — a ter­ven felüli termést nem számol­va — a következő év új ter­méséig 76 vagon, s emellett munkaegységenként 5,9 kilo­gramm szemestakarmányt osz­tunk. A jövőre várható takar­mányalap — a terven felüli termést ismét nem számolva — 101 vagon és egy munkaegység­re 4,4 kilogramm szemestakar­mányt kívánunk majd osztani. A háztáji is sok árut adhat A háztáji gazdaságok azért részesülnek ilyen mértékű ta­karmány-ellátásban, mert a megszilárdítás időszakában je­lentős árutermelést folytatnak szövetkezetünk gazdái Mindent gazdaságban konstruálták őket és Zetorra szerelt, gardántenge- lyes meghajtású szivattyúkkal dolgoznak. Teljesen üzembiztos, úgynevezett önkiszolgáló beren­dezések ezek. Naponta 100 hek­toliter védekezőszert szórnak ki az almamoly ellen. Tizenötezer darab almafájuk van, melyek termését szeretnék megmenteni. Különösen beváltak ezek a gé­pek a törpealmásokban, össze­sen 250 hold törpealmásuk van, a régebbi három-négyéves tele­pítéseken már termés is mu­tatkozik. — A gazdaságnak van négy hidastraktora is, ebből kettő magyar gyártmányú, örömmel mondhatom, hogy a hazai gé­pek teljesítése kétszer akkora mint a külföldieké. Az egyik pl. Köncsögpusztán 22 holdat kulti­TÉVES KAPCSOLÁS den figyelmemet összpontosítva tár­csázom újra a he­lyes számot, de hiá­ba, ismét a téves ugrik be. Másik eset, ellen­kező előjellel. Oda­haza vagyok, s szól a telefon, a városi tanácsot keresi va­laki. Nem telik bele félóra, egy másik intézményt, vagy vállalatot hívnak, s ez így megy napon­ta nem is egyszer. Valami baj lehet a kecskeméti tele­fonközpontban, ál­— Halló, Állami Biztosító? — Nem, kérem, itt magánlakás. Szinte naponta is­métlődik meg velem ez a tréfa. Hívom a 28-49-et — az Álla­mi Biztor ;tó kecske­méti kirendeltségét — és a 28-59, ma­gánlakás jelentkezik helyette. — Nem tud vi­gyázni a tárcsázás­nál! — mérgelődik a második esetben az illető telefon tu­lajdonosa, s én min­lapítom meg bosz- szankodva, s most már kezdem meg­érteni az általam háborgatott készü­lék gazdáját is, aki elpanaszolta, hogy szinte elviselhetet­len, hányszor járat­ja vele a bolondját a telefonkészülék. Kedves Posta, in­tézkedjenek, hiszen a téves kapcsolásból is megárt a sok. A hiba — esküszöm — nem az én ujjam- ban van! T.P. megteszünk, hogy árujukat az állami és szövetkezeti felvásár­lóknak adják eb Termelőszövetkezetünk gaz­dái ebben az évben is tekinté­lyes mennyiségű baromfiféle­ségre, süldő nevelésére, sertés és marha hizlalására kötöttek szerződést. Számításaink sze­rint jövőre mintegy 20—25 hízó marhára, 250—230 hízó sertés­re, s mintegy 250—300 mázsa májlibára és egyéb baromfifé­lékre szerződnek. A háztáji gazdaságok abrak­takarmányhoz való juttatásá­val is közvetlenül szolgáljuk népgazdaságunk érdekeit Köz­vetve azzal is, hogy ily módon egyre nagyobb mennyiségű áru kerülhet szabadpiacra és ez az értékesítés arányában mentesí­ti a központi készleteket Egy­szersmind hozzájárul a közel­látás javításához. Kitűzött céljaink elérésével kívánunk eleget tenni a nép­gazdasággal szembeni kötele­zettségeinknek. Ugyanakkor le­rakjuk az egyre eredményesebb nagyüzemi gazdálkodás alapjait Mindezekkel együtt biztosítjuk termelőszövetkezetünk gazdái anyagi és kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését Természetesen, célkitűzéseink realitásának jelentős tényezője a párt és a kormány törvé­nyekben is meghatározott tá­mogatása. A munkaszervezés gondjai Most nézzük meg, hogyan értük el eddigi eredményein­ket, s mi az, ami az egyéb fel­tételek melleitt biztosítja terve­Az utcán még eltel a te- Munkáshétköznapok n bát. A májusi napsugár---------------------------------­nehezen tör át a felhőkön. Pár méterrel beljebb pedig egyenest a trópusokon érzi magát az em* bér, akkora a meleg a Kalocsai Sütőipari Vállalat fehérüzemé­ben. Az itteniek, a Molnár-bri­gád tagjai sűrűn törölgetik hom­lokukról az izzadtságot. A süte­ménykészítés ugyanis, kivált ha kétszersültről van szó, felettébb gyors és összehangolt munkát igényel, hogy a tészta óramű pontossággal kerüljön a temen* cébe. — A megtelt tészta olyan mint a motorban a benzin —* mondja Molnár Sándor brigád­vezető —, ha egyszdr megindul és nőni kezd, hajt maga körül mindenkit, aki csak az üzemben van. Éppen most indul a „mo­tor”, figyeljék meg a munkán­kat. MEGKELT A TÉSZTA! — ez a szó a jelzőcsengő a fehér­üzemben. A brigád hat asszo­nya és eladó lányuk, a Kiss Ági úgy dolgoznak ilyenkor mint a gép. Nincs egy felesleges szó, minden mozdulatuk begyakor­lott. Harc folyik a másodperce­kért. A tempót jól érzékelteti, hogy rövid idő alatt harminc munkaműveletet kell elvégezni, hogy a lisztből és a recept sze­Ahol a Hóvirág késsül elegendő piskótát sütöttek. MlG A TÉSZTA PIRUL, szót váltunk a brigád tagjaival. Meg­ered a „péklányok” nyelve. A gépeket dicsérik. Nehéz munka a nagy melegben a Hóvirág kéi- szersült készítése, de közel sem annyira, mint régen volt. A szo­cialista ci nért küzdő brigádnak már egész sor gép segít a ter­vek teljesítésében, a kevesebb emberi erővel is termeléke­nyebb munkában. RÉGEN A PÉKSZAKMA leg­nehezebb része volt a tésztada- gasztás. Ma viszont csak a re­ceptre kell ügyelni, hiszen gombnyomásra indul a kanalas dagasztó. Gép formázza a Ka­locsai Hóvirág nyersanyagát. Ez a gömbölyítő, adagoló egyszer­re 30 piskóta tésztáját gyúrja a kívánt súlyúra és méretűre. A vállalat műszaki vezetői egy untás eredményeként gépesítet­ték az időtrabló piskótaszelete­lést is. A kemencékből kisze­dett egyszersültről pedig ugyan­csak egy ötletes újítás, az elekt­romágnes segítségével emelik le a forró vasformákat. • A vezetők gondoskodása és a brigád szorgalma így eredmé­nyez minden nap újabb mun­kasikert a fogyasztók igényei­nek kielégítésében. Sándor Géza ink maradéktalan teljesítését illetve hozzájárul azok túltelje­sítéséhez, Termelőszövetkezetünkben is megoldatlan volt « kézi erőre alapozott nővényápolási és be­takarítási munkák kérdése. A korábbi módszer a hagyomá­nyos munkaegység alkalmazása és a munkacsapatokban végzet) növényápolás és betakarítás nem hozott kielégítő eredményt Több ismert dolog játszott eb­ben közre. Az egymásra várás, s ennek következtében a késői munkakezdés stb. A csapatban végzett munka nem segítette elő a családtagok bevonását Emellett az itt is alkalmazott hagyományos munkaegység- rendszer nem ösztönzött arra« hogy a munkát időben és szeg- felelő minőségben elvégezzék. A hiányos ellenőrzés ugyanak­kor lehetővé tette a munkaegy­ség-hígítást is. Ilyen esetekben nemcsak az történt, bogy a megkésett és rossz munka * többi között csökkentette a Jö- vödelmet, hanem a kevés jö­vedelemből azok részesedtek) nagyobb arányban, akik az el­nagyolt munkákkal több mun­kaegységet tudtak szerezni. Ez természetesen az egyébként jól dolgozó szövetkezett gazdákat elkedvetlenítette. Ez a magyarázaté mtuu/k, hogy a régi területen hosszú évek során csak egyszer kapál­ták meg például a kukoricát, s volt olyan tábla te, amely egész évben egyszer sem látott kapát A régi módszerekkel nem juthatunk tovább Ilyen körülmények között nem igen lehetett arról szó, hogy az agrotechniikailag szük­séges időben végezzék el a munkákat, s arról sem, hogy az adott természeti viszonyoknak megfelelően növeljék a holdan­ként! növényállományt Mind­ezek következtében alacsony volt a kapásnövények termés­átlaga. A betakarítási munkák is vontatottan haladtak. Ennek káros következményei a követ­kező év gazdálkodására nézve is közismertek. Felmerül a kérdés: megfelelő vezetéssel, de továbbra is az addigi módszerek alkalmazásá­val megoldhattuk volna-e az emilített problémákat Nyilván­való, hogy bizonyos eredmény- javulás ellenére sem haladhat­tunk volna előre lényegesen. A hagyományos munkaegység alkalmazásával és prémium biz­tosításával már jelentős ered­ményt értünk volna el, de a csapatban történő munkavégzés mellett a legjobb esetben is azonos szinten kellett volna meghatároznunk például a ku­korica területét. Az így meg­művelhető kukorica azonban gazdaságunk szükségletének csak alig a felét fedezi, s a szükséges takarmánybázis hiá­nyában kitűzött céljainkat nem érhettük volna el. (Folytatjuk.) vezető meg a jobbkeze, a fiatal Maros Jóska aznap az utolsó szériát veti a kemencébe. Alig tűnik el a sok tepsi a kemence torkában, máris kész a Molnár­brigád napi számvetése: a nem­régen bevezetett műszaki nor­mát 105 százalékra teljesítették. Háromezer csomag Hóvirághoz rint hozzávalókból elkészüljön a tápdús és országosan kedvelt Kalocsai Hóvirág. EGYSZER SEM ért még kör­be az óra nagymutatója, de az ügyes asszonykezek munkája nyomán már ott ornyosul a ke­mence előtt a korongokkal bo­rított piskótatészta, s a brigád- * Maros Jóska beíűti a kemencét a Hóvirágnak.

Next

/
Thumbnails
Contents