Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-30 / 152. szám
I Kis tükör »Sürgős szüksége A kecskeméti, Szabadság téri gyógyszertár bejárata mellett üvegtábla figyelmeztet: „Ügyeletes szolgálat csak sürgős szükség esetén vehető igénybe.* Több dolgot nem értünk e tábla szövegéből: Ha egyszer ügyeletes a szolgálat — akkor miért nem köteles mindent árusítani, ami éjszaka, vasár- és ünnepnapon elkészíthető? Viszont éjszaka, meg vasár- és ünnepnap miért nem készíthető el minden? Aztán; mi a „sürgős szükségm fogalma? . E fogalomkörbe vonhatók-e a gyo- morcsikarás, fog- és fejfájás elleni gyógyírok, vagy csak az életveszélyt elhárító-sze- rek? Ezek viszont melyek? Végül, ki tudja ezt megmondani éjnek évadján? Hogy merjünk mi, laikusok ezek- után egy — mondjuk — tűrhetetlen fülfájással becsengetni a szolgálattevő patikushoz? (—ng—) 3gy it Lehtt naftkSzä tSLttotzni A bátyai óvodát tavaly bővitet- ték nyolcvan személyesre, _ s ilyenkor, a nagy nyári mnnkák idején, napközis ellátásban is részesülnek azok a szerencsés apróságok, akiknek számára itt jutott hely. Mert valljuk be — még a megnagyobbodott óvoda sem tudna minden igényt kielégíteni., Legalább annyi felügyeletre szoruló kisgyermek maradt falain kívül, mint ahány „otthonra” talált benne. Pedig az édesanyáknak óriási könnyítést, illetve a közösben végzett munkára több lehetőséget jelene tene, ha nem kellene napközben mindig a kicsinyekre ügyeink Biztató, de a mat gondon még mit sem könnyít, hogy a tanács a falu ötéves községfejlesztési tervében a mostani óvoda további bővítését irányozta elő. fgy történt azután, hogy a falu két termelőszövetkezetének vezetősége a tanács közreműködésével az idei nyárra „kibérelte” az iskola tornatermét. Nincs konyha, szakképzett óvónő és korszerű felszerelés? Nem baj. Nem kell mindjárt kacsalábon forgó palota áhhoz, hogy az édesanyák nyngodtan dolgozhassanak kicsinyeiktől! Szorgalmuk, összefogásuk árán néhány év múlva valósággá válhat a korszerűen felszerelt napközi otthon, addig pedig.,. A munkából hazatérőknek úgyis csak estére főznének „ebédet”, s íev — mint a földekre járó felnőtteknek — az apróságoknak is táskába kerül a délre és uzsonnára szánt elemózsia, a munkaegységre dolgozó gondozó nénit pedig — mivel nincs óvónői szakképzettsége — a fain hivatásos óvónői keresik fel naponta, és látják el szakmai tanácsokkal társadalmi munkában. íme: így Is lehet nanközlt szervezni — ha a szükség kívánja. XS ha már a bátyaiak sikerrel megcsinálták, miért ne próbálkozhatnának másutt is hasonló ötlettel?! N f— éné —) PETŐFI NfiPI K Magimr Szocialista Munkáspárt Bács-KlSkun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, fleerkesztl a szerkesztő bizottság. reUUSa szerkesztő: Weither Dánlei Kiadja* • PsKJfl Népe La okiadé Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség» Kecskemét Széchenyi tér la szára Szerkesztőségi telefonközpont: »-1S. 25-1®. Belpolitikai rovat: 11-21 Szerkesztő bizottság: 1®-* Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta» Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl] 1 hónapra 13 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. — Veti IM». tm. Jflnhis St>, péntek A MAGVAR, SZOCIALISTA MUNKASPAR.T BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA Egy jobbreményű termelőszövetkezeti könyvtár Barátságtalan ez az alacsony bútorokkal berendezett, szűk, földes kis konyhában lévő két- métemyi magas, zárt ajtajú, sötét könyvszekrény. Annyira, hogy a fiatalasszony, Nagy Jó- zsefné is — akihez váratlan látogatóként köszöntöttünk be pál- monostori Béke termelőszövetkezetbeli otthonába — szerényen mentegetőzni kezd: Csere van, de a választék kicsi A szövetkezetbe a tavasszal sok új tag lépett be, s a „majorban” előbb tejháznak, irodának kellett helyet szorítani... így a könyvtár — mutat a testes szekrényre — ami lakásunkba került.. De nemsokára átköltözünk vele a főépületbe, ahol egy szobát éppen most meszeltem, festettem ki a könyvtár számára... Később olvasótermünk is lesz és talán több könyv is... Miközben ezeket mondja, már a nyitott könyvszekrény előtt állunk, bizony gyéren rakottak a polcok, hiszen a jókora szekrényben mindössze alig több mint száz kötet van (a termelő- szövetkezetben pedig 446 család él). A járás! könyvtár kihelyezett kis állomása ez, s bár cserélődnek a könyvek, a választék mindig kicsi marad. Ezért van az, hogy egy-két — az átlagnál sokkal szorgalmasabb — olvasó igényét már nem tudja kielégíteni a szövetkezeti könyvtáros. A ^nyughatatlanabbak”, mint például Dobák Sándorné állat- gondozó — aki telente nyolc-tíz könyvet is elolvas egy héten és munka végeztével nyáron ez a legfőbb szórakozása — már a járási könyvtárban, Félegyházán „kényszerül* olvasnivaló után nézni. Kevés a parasztitárgyú könyv! Különös, hogy főként az asz- szonyok a könyvpártiak ebben a termelőszövetkezetben. Elsősorban a szépirodalom után érdeklődnek, de emellett kedvelik az útleírásokat, a népszerű tudományos, ismeretterjesztő műveket és a meséket. Nagy kár, hogy a Járási könyvtár által kiadott válogatás meglehetősen rendszertelen, ötletszerű, nem alkalmazkodik az olvasók igényeihez, életformájához. Kevés a paraszti témájú írásmű, nincs például egyetlen Móricz regény, de van . Jókai, Stendhal és ott van hónapok óta olvasatlanul Németh László Égető Eszere, Flaubert Bovary- néja. Várjuk a változást Tévedés ne essék; nem az ellen apellálunk, hogy ezek az utóbbi — világszerte hírneves és kitűnő — regények a pálmo- nostori parasztemberek és asz- szonyok kezébe is eljutnak. Sőt! örömmel nyugtázzuk, hogy már ezeket is olvashatják és olvassák. De örömünk csak akkor lenne teljes, ha emellett a paraszti életet bemutató külföldi és magyar klasszikusok, a parasztság szívéhez, eszéhez utat találó újabbkori írók művei is helyet kapnának a szövetkezeti könyvtárban. A könyvtáros beszélgetésünk elején említette; nem éppen méltó helyéről napok múltán új otthonába költözik a ma még kívül-belül kissé barátságtalan könyvszekrény. Gondoljuk, a szövetkezet könyvszerető tagjai is boldogan vennék, ha nemcsak külsőségekben, de a könyv- szekrény tartalmában is jelentős változások történnének. Félnéma zongora Egy japán hangszerkészítő^ Hacsiro Sztizuki, különleges zongorát készített Ez a zongora hang nélkül játsziké csupán a zongorázó hallja m mikrofonon a leütött hangokat Órákig gyakorolhat tehát valaki anélkül, hogy szomszédait vagy környezetét zavarná. Szuzuki zongorájának elterjedését — úgy gondoljuk — Kecskeméten is sok társbérlő örömmel üdvözölné. üzemi konyha a termelőszövetkezetben Hét-nyolc esztendeje szervezték meg először — a szövetkezeti gazdák feleségeinek határozott kívánságára — az üzemi konyhát a kunfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben. Itt ugyanis a szövetkezet megalakulásától kezdve rendszeresen résztvettek az asszonyok a közös munkában, s így aratás táján nem érnek rá főzni, ételt hordani a határba. Azóta ilyentájt minden esztendőben felállítják a nagy üstöket a szövetkezet központi tanyáján, s a cséplés befej eztéig működik az üzemi konyha. A főznivalót a szövetkezet biztosítja — hetenként háromszor adnak friss húst — s önköltségi áron, 3—4 forintért számolják el az ebédet. Az idén először, június 28-án főzött közös ebédre máris százhúszan jelentkeztek. A távolabbi földeken dolgozó munkacsapatoknak kocsival hordják ki. Jó munkát végzett a Vöröskereszt JCatoan. it fii Ulet ingyenes óét gyűlt össze Alexákon Izsákon néhány héttel ezelőtt filmvetítéssel kísért előadásokat rendeztek az önkéntes véradásról. Helyi példákkal bizonyították: mennyire fontos szerepe van a gyógyászatban a vérCikkünk nyomán Semmibe vett rendetet Hasonló címen június 20-i számunkban tettük szóvá, hogy a kecskeméti Sörkertben esti 9 óra tájban még 5—6 éves gyermekek futkároznak az asztalok körül. E tényért a felősséget a Sörkert vezetőire hárítottuk, mondván: van rendelet a gyerekek esti szórakozóhelyről való eltiltására — szerezzenek ennek érvényt! A Vendéglátóipari Vállalat közelmúltban érkezett válaszlevele közli, hogy a cikkírónak teljes egészében igaza van, de a vendéglátóipar! dolgozók a rendeletnek csak úgy tudnak érvényt szerezni, ha a gyerekkel betérő felnőttek eleget is tesznek a vendéglátóipar felhívásának. Kérik lapunkat: hívjuk fel a szülőket a rendelet betartására, mert — mint közük — „Ha egy-két gyerekről volna szó, úgy a szülőkkel közölnénk, azonban 30—40 gyerek ugrándozását csak a szülők felvilágosítása útján szüntethetnénk meg...” Hangos bemondó segítségével a Sörkert vezetői is közölték a szülőkkel a rendeletet — ennek ellenére hozzák be azok a Sörkertbe későesti órákban gyerekeiket. Valóban nehéz és kellemetlen helyzetben van a vendéglátóipar. De egy-egy este nem lehetne a rendőrség segítségét is igénybe venni, hogy meg is szokják a gyerekeiket esti szórakozóhelyen „levegőztető” szülök, a rendelet éppen az ő, saját érdekükben született? nek. A volt betegek közül többen felálltak és elmondták: hogyan mentette meg életüket más ember vére. Ezután az Izsáki Vöröskeresztes Szervezet aktívái: Dr. Gábris László Körzeti orvos, Zlehoczki Irén egészségügyi védőnő, Moldován Miklós, az Izsáki Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára. Tömörkényi Gyula orvosimok és Hernádi János százados vezetésével Nagyarányú mozgalmat kezdeményeztek az ingyenes véradás érdekében. E hét elején ment ki a községbe a megyei vérkonzerváló állomás az ingyenes véradás lebonyolítására. — Ütjük igen eredményes volt, s közben a megható jelenetek egész sora játszódott le. Horváth Ilona állami gazdasági brigádmunkásnő jelentkezett elsőnek. Már másfél órával a véradás megkezdése előtt ott várakozott a véradó helyiség előtt. Egy férfi kétszer egymás után akart vért adni. Másodízben — jóindulatúan — hamis nevet mondott be, de észrevették, s nem vettek tőle vért, mert tiltják a szabályok. Ezután jöttek sorban a többiek. Soós Mária tsz-fököny- velő, ifj. Molnár Pál és Zsoldos József tsz-juhász — pörge kalappal és pitykés dolmányban —, majd háziasszonyok, önálló ki»' iparosok, kereskedelmi alkalmazottak, munkások, katonák stb. Az állami gazdaságból tehergépkocsikkal érkeztek. A századik ingyenes véradó Illés István, a községi tanács elnöke volt. Pikkermann Lipót gépkocsi- vezető volt az utolsó véradó. Hosszú útról érkezett este 9 órakor, amikor már elcsomagolták a műszereket. Nagyon elkeseredett, amikor megtudta, hogy dké- i sett és addig nem volt hajlandó t távozni, míg tőle is le nem vették a vért. Az izsáki ingyenes véradónap — amely első volt a kecskeméti járásban — nagy sikerrel zárult. A község 219 lakója 66 és fél liter vérrel járult hozzá embertársainak gyógyításához. N. O. KÉPEK SZÖVEG NÉLKÜL o 1 "PANASZ. | A/t.
