Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-30 / 152. szám
1.981. Június 58, péntek a. «sä lixenőteser csibét nevelnek terven felül Á baromfitenyésztés tapasztalatai a nagybaracskai Új Éfet Tsz-ben A tervkészítéskor «agy elhatározásra jutott a nagy baracskai Üj Éleit Tsz vezetősége. Elhatározták, hogy háromezer csibét nevelnek fel. A tsz gazdái közöl sokan nem értettek egyet ezzel, mivel a korábbi években sikertelenül kísérleteztek a baromfitenyésztéssel. A tsz szakvezetése ennek ellenére sem változtatta meg elhatározását és a szövetkezet hozzákezdett a baromfiól megépítéséhez. A múlt évbem leégett Juhhodály helyén kezdték meg az építést. A falakat nagy részben használt anyagból, a tetőzetet pedig kitermelt fából építették és náddal fedték be. Ügyeltek arra, hogy a nevelő világos legyen, ezért a másfél-két négyzetméter nagyságú ablakokat egy-két méter távolságra helyezték. Megfelelő hőmérsékletű, biztonságos fekvőkéményt is építettek, ami nagyon jól bevált. A padlózat hőszigetelésére fordították a legnagyob gondot. Aljazatnak húsz centiméter magasságú salakot, erre 15 centiméter homokot terítettek, majd szalmaszecskát szórtak rá. Március végén háromezer darab naposcsibe érkezett, amelyet már 29—30 Celsius fok hőmérsékleten fogadtak. Az ete--[ tést papírszőnyegen kezdték szitált, száraz kukoricadarával, háromnapos korig. Ivóvízként kamillateát adtai:, s a harmadik naptól kezdve baromfi tápot ettek. A csibék . takarmányozáCj üdülő Kunfehértón Július 1-én, szombaton adják át b Fehértói Állami Gazdaság üdülőjét, amelyet a község határában levő tó partján épített a gazdaság építőbrigádja. Az üdülő, ahol szabadságukat töltik majd a gazdaság dolgozói, négy, kétszemélyes szobából, és televízióval, rádióval ellátott klubszobából áll. sát úgy oldották meg, hogy 8 hétig 20 százalékos kukoricadarát kevertek a baromfi táp közié, a nyolcadik hét után a kukoricaadagot nyolcvan százalékra emelték. A második és a harmadik napon 120 darab keményre főzött tojást is adtak a csibéknek. A jő gondozás étiemére baromfitífusz ütötte fel a fejét. A tápszeres etetés után az elhullások száma jelentősen csökkent és a csibék 71 napos korban elérték a 84 dekás átlag- súlyt. A Baromfifeldolgozó Vállalatnak ebben a súlyban 1680 darabot adtak át, s a megmaradt csibék súlya is elérte az átlagos 60—70 dekát. A háromezer darab csibe közül 11 százalék hullott el, ami magas szám ugyan, de mentségükre szolgál, hogy első ízben foglalkoztak Ilyen nagy mennyiségű baromfi nevelésével. A kételkedő szövetkezett gardák — a nagymérvű elhullás ellenére — is rájöttek arra, hogy érdemes foglalkozni a baromfi- tenyésztéssel, hiszen darabonként nyolc forint lett a tiszta haszon. S ez tovább növelhető az eJhullási százalék csökkentésével. A nastybaracskal üj Siet Tsz május 11-én újabb kétezer darab naposcsibét vásárolt, s ezeket már eredményesebben nevelik. A csiikék öthetes korra elérték a 40—50 dekás súlyt, s az elhullási százalék alig közelíti meg a két százalékot. A szövetkezeti gazdák látva a sikeres eredményeket, úgy határoztak, hogy ebben az évben 15 ezer darab csibét nevelnek fel — terven felül. Pataki Béla Hírős, vagy Aranyhomok? Nemrég olvastam a Petőfi Népében a kecskeméti „Hírős” Szálloda építkezéséről. Meglepődtem, mert úgy tudtam, „Aranyhomok” lesz a neve városunk új büszkeségének. Ezt az elnevezést Igen természetesnek találtam, mert egy szóban sokat mond — idegennek, helybelinek egyaránt — Kecskemét múltjáról és jelenéről. „Arany- homok” volt a neve ugyanis a középkori Kecskemét egy részének. Nagyon helyénvalónak tunt, hogy új szállodánk ezt a régi nevet — mely a viharos századok alatt csaknem feledésbe ment — átmenti az utókornak. Ez a név egyébként találóan jelképezi Kecskemét tegnapi, de mai történetét is: méltó emléket állít azoknak a kecskemétieknek, akik a futó- homokot aranyhomokká szelídítették, s akiknek a munkája nyomán lettek városunk termékei ,Jhírös”-nek nemcsak az „Av földön”, hanem az egész világon. Halhatatlan költőnk szép verse óta büszkén valljuk városunkat „hírös”-nek. De éppen Petőfinek tartozunk annyival, hogy ne aprózzak d, ne szórjuk szét tőle kapott örökségünket. Van már Hírős Éttermünk, Hírős üdítőitalunk és Hírős együttesünk. •— Ezek után túlzás lenne szállodánkat is ugyanúgy elnevezni. Nem vagyunk mi olyan szegények városunk szeretőiében és városunk múltjának ismeretében, sem nedig, fantáziában, hogy a „Hírősön” kívül egyébre ne futná. Dr. Frigyes? Ferenc Vágják a „sarkot" A pártoló tagsást & a betakarítás A forrón túz8 napsugarak gyorsan érlelik a gazdag termést ígérő gabonákat A földeken szorgos munka folyik a szemveszteség nélküli betakarításért Termel ^szövetkezeteinkben a kombájnok és ara tógépek mellett csatasorba állt a tagság, mozgósítva családjaikat is a nagy munkára. Sok helyütt azonban még több segítségre lenne szükség. Megyénkben több ezer a termelőszövetkezetek pártoló tagságának száma. Ezek részben üzemi munkások, részben pedig azok a helyben lakók, akik nem mezőgazdasági munkával foglalkoznak. Tőlük telhetőén többé-kevésbé eddig is segítették a tsz-eket, most azonban újólag bebizonyíthatnák, mennyire pártoló tagjai a termelőszövetkezetnek. Jó példa már van Kiskunfélegyházán. A város szövetkezeteinek pártoló tagsága — a munka sürgősségét látva — mintegy ötven aratópárt szervezett a betakarítás meggyorsítása érdekében. Munkájukért becsületes bért kapnakj 70—80 kiló kenyérgabonát egy hold learatása után. Ezt mindenütt meg lehetne tennií Az üzemekben dolgozó pártoló tagok a községben íak<f családtagjaikat kérhetnék fe® az aratás segítésére. A helyben lakó, különböző foglalkozású pártoló tagoknak pedig nemcsak a szabadságidejük alatt, hanem munkaidejük letelte után Is módjuk! van részt venni a sürgeti? nyári munkában. Vannala idős korú pártoló tagok, akiknek nehéz már az aratás, öls a munkaképes tsz-tagok helyett tudnának tűzfigyelő-szol- gálatot, vagy más könnyebb munkát vállalni. Ezernyi módja van annafcj hogy az aratás meggyorsítását elősegítsék a pártoló tagok. Segítségükre most lenne nagy szükség. Rajta hát, a jövő évi kenyerünkért! Non Ottó Sánta Andrásról, a esátaljai ÜJ Tavasz Termelőszövetkezet gazdájáról az elmúlt napokban írtunk riportot. Az ötven éven felüli gazda feleségével együtt ott van reggeltől estig az őszi árpa aratásánál Kézi erővel vágja a hatalmas árpatábla sarkait, hogy könnyebben fordulhasson az aratógép. Mögötte felesége szedi a markot (Pásztor Zoltán felvétel ej Fertöllenítsílk a raktárakat A gabonafélékben és egyéb terményekben a raktározás során jelentős károkat okozhatnak a különféle kártevők. Ezért az érvényben levő rendeleteik értelmében a termén yraktározásra használt raktárakban, magtárakban és egyéb helyiségekben minden év júniusában alapos takarítást és vegyszeres rovarirtást kell végezni. Először a helyiségeket teljesen ki kell üríteni, majd a falakat és mennyezetet söpörjük le. A falrepedésekből, valamint a padló hézagaiból a szemetet és az ógabonát szedjük ki A falrepedéseket habarcscsal, a falrészek hézagait pedig pelyvás agyaggal ha kell tapasztani Ha a falaik deszka burkolatúak, a burkolatot lehetőleg szedjük le, s a mögötte levő részt tisztítsuk ki. A takarítást a padláson vagy a felső emeleten kezdjük, és felülről lefelé haladva végezzük. Az összegyűlt szemetet és hulladékot söpörjük össze és égessük el, Ezután kerül sor a fertöt- lenítésre. Ez a mennyezet és a falak permetezéséből és a padlózat porozásából áll. A fertőtlenítésbe* DDT tar* előbbre hozta a búzaérést. Ez a 300 hold San Pastore olasz búza különösen szőrit bennünket. Ezért szerveztük meg az éjszakai aratást, a kettős műszakot. — Kik dolgoznak ebben, a műszakban? — Ugyanazok, akik nappal — mosolyog az agronómus. — Kovács Jenő, Ivanics Ádám, Abonyi György és Ha- jagos Dezső. Annyira féltik ugyanis gépeiket, hogy nem hajlandók másnak átadni, hanem felváltva dolgoznak segédvezetőikkel. Egy-két órás pihenés után cserélnek. A négy gép, a gazdaság SZK—3-as kombájnjai, fürgén köröznek az egymás között elosztott táblarészeken. Az egyik hirtelen lassít. Játszik a reflektorral és lágyan, de mesz- szehangzóan dudál. A fény- és hangjelekre felberreg a közelben strázsáló Zetor, pótkocsijával ügyesen a kombájn tartálya alá fáról, ahonnan zúdulva ömlik az aranyosbarna szemtenger. A tartály magürültével szinte vigabban szökken előre ismét a kombájn, s fáradhatatlanul rója új köreit. A gépek magas üléséről feketére égett, portói- izzadtságtól felismer- hetetlen arcú emberek vigyázzák alvatlan, de éber szemmel maguk előtt a gabonapásztát. Misányi Gyula hangjában büszkeség, elismerés cseng. — Már tegnapelőtt éjjel tízórás nyújtott műszakban dolgoztak Csak kurta félórákat alszanak, de talán meg is vernék azt, aki lassúbb tempóra biztatná őket. Kovács és Ivanics tavaly első, illetve második volt a kombájnosok megyei versenyében; 27-én este 8 óráig mindketten 315—315 mázsát talca- rítottak le, s ezen az éjszakán felülhaladták összesen a 13 vagont. Mindennap bújják is a fővárosi újságokat, megtudni: hogyan állnak másutt a kombájnosok. Wo, pens», « dicsőség mellett « kereset sem leutya: mázsánként 60 fillérjével elérik a napi 180—200 forintot. Az éjszakára sem enyhült pillesztő hőséget hirtelen hűvösebb fuvallat lengi át, s puhán ereszkedni krzd a harmat. A gépek a megkezdett köröket még befejezik, aztán megállnak. A ■nyeregből lelépő vezetők jólesöen nyújtóztál iák elgémberedett tagjaikat, s aki dohányos, mohón rágyújt. * A.ztán gyors, szaícava- i tott mozdulatokkal > szerelik a kombájnok- f ra a rendfelszedőidet, s j azzal folytatják a < munkát. A lábonálló > gabonát ugyanis nemi lehet harmatosán arat- j ni — de a renden fekvőt lehet csépelni. Akár így, akár úgy, de egiietlen perc sem vész kárba a most annyira drága időből, s késedelem miatt egyetlen szem gabona sem her- dálódik el. Nyolc szorgalmas, lelkes ember nappallá változtatta az éjszakát Városföldön! Gáspár Klára talmú Idegméreg ponozó- éa permetezőszert használjunk. A visszamaradó átható A* kellemetlen szaga miatt tilos a HCH tartalmú idegmérgek használata. A permetezéshez lü százalékos DDT tartalmú Hungária Matadort használjunk, 100 liter vízhez 4 kilogram*«» 10 százalékos permetezőmért számítsunk. A permetlá elkészítésekor a poralafcú permetezőszert először kevés víziben, csomómentesen, sima péppé keverjük, és csak ezután adjuk hozzá folytonos keverés mellett a szükséges vízmennyiséget. A permetezést úgy vége*- zük, hogy minden 108 négyzetméter területre legalább 10 liter permetlé Jusson. A permetezést, akárcsak ■ takarítást, a padláson kell ka* deni és fokozatosan lefelé haladva szükséges befejezni. Ai megpermetezendé falfelülete* mindig alajxwan söpörjük le mert a poros felületről a permet! é lepereg. Ezután a padldasMt parte zással fertőtlenítsük, chbea M százalékos DDT porozásáért —« Hungária Matadort, vagy Itt- kéről D—10-et *— használjunk* 109 négyzetméter területre 3 kilogramm 10 százalékon DDT porozószert használjunk. H* háti vagy kézi poroüógép nem áll rendelkezésre, tüllza csikóval vagy ritkaszövésű vászonnal is porozhatunk. ár a DDT tartalmú nővén ywéd őszerek emberre és melegvérű állatokra neon veszélyesek, mégis vigyázzunk, hogy a szerek ne kerüljenek a terménybe. Ezért a tárolás előtt söpörjük össze a porozószert. A permetezés és a porozás után a raktárhelyiségeket legalább két héten át szellőztessük. Székely Jenő B Az idén földieperből is készül pálinka Megyénk pálinkafőzdéibeíi évente több mint egymillió liter barackpálinka készül. A gazdag gyümölcstermésből az idén még ennél is többre számítanak. Egy-egy gyümölcsfajtából a tavalyinál 40—50 százalékkal több kerül kifőzésre. Különösen a márkás barack- pálinka készítéséhez lesz bőségesen nyersanyag. A földművesszövetkezeti szeszfőzdékben előreláthatóan több mint 250 vagon kajszit dolgoznak fel. A 71 szeszfőzde különben már teljes kapacitással üzemel, készül a cseresznye-, meggypárlait és az idén először földieperből is főznek pálinkát. ívű JEstm cwit, est* van, ki-ki ni/ugatomba" — illusztrálja e halár képe ebben a fűszeres illatú nyári éjszakában Arany János örökszép sorait. A kecskémét—szegedi betonút ezüstös szalagján csak elvétve száguld szikrázó szemű éjjeli bogárként egy-egy gépkocsi. Az elszórt tanyák eperfái alatt álmukban vakkantanak néha a kutyák, s fű, fa szomjas-mozdulatlanul várja a hűsítő harmat hullását. De a csend birodalma véges. A Városföldi Állami Gazdaság egyes üzemegységében, a látóhatár peremével ölelkező búzatáblán folyik az aratás. A réztányérképü telehold sejtelmes fénye versenyre kél a gépek erős reflektoraival, s a teU kalászok milli- árdjai megadó zizze- néssel buknak a kombájnok vágószerkezetének kaszái közé. Misányi Gyula agro- nómussal állunk a tábla végén, sikertelenül hadakozva az éhes szúnyograjok ellen. ■— A perzselő meleg Aratás holdvilágnál
