Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-30 / 152. szám
A MACyARL SZOCIALISTA mŰNKÁSPA R.T 0AC 5 - KlSk-UN MEGYEI LAPJA + ■ • --T • ’ - • • V--• ' V —•-—----------------------------------------------------------------------* XV I. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ara 60 fillér 1961, JÚNIUS 30, PÉNTEK ,;^TAR Vt, C Világ proletárjai, egyesüljetek! Éjszaka is öntöznek termelőszövetkezeteinkben Péntekre halasztották a fízennégyhatalmi A nyugatnémet parlament emelje fel szavát 7 a tárgyalások mellett — A meleg idő beálltával teljes kapacitással üzemeltetik az öntözőberendezéseket megyénkben. A több ezer hold szántóföldi és konyhakerti növényt mesterséges csapadékkal ellátó termelőszövetkezeteink legtöbbjében éjjel öntözik. A tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezetben két műszakban dolgozik az öntözőbrigád. Itt mintegy négyszáz holdon használják fel a Tisza vizét Az öntözött paradicsomról már szedik a termést és kitűnő hozamot ígér a száz holdon termesztett csemegepaprika is. A solti Szikra Termelőszövetkezetben alagcsöves öntözőberendezéssel közel félezer holdon hasznosítják a Duna vízét. Áz idén már két nagy teljesítményű szivattyút üzemeltetnek, amelyek mindegyike percenként ötezer liter vizet juttat a növényekre. Az öntözőberendezés több millió forint beruházási költsége kamatosán megtérül a szövetkezeti gazdaságnak, mivel — a magasabb hozamokon kívül — az öntözött területeken ugyanabban az évben általában kétszer is termeszthetnek különféle növényeket Az idén például száz hold mák után másodnövényként kései káposztaféléket termesztenek. —vi—. A társadalmi tulajdon (FG) Embert ember farkasává a magántulajdon tett, amely annak idején millió és millió életet taszított nyomorba. Az idősebb emberek emlékeznek rá — e sok rossz okának a magántulajdon „szentségének” védelmére az úri világ sok és sokféle „fogdmeg”~et állított. Nem is kell említenünk az államhatalmat a csendőrséggel; még a községi elöljáróság is ezt a célt szolgálta. Mennyivel szentebb azonban — idézőjel nélkül szent — a közös-, a társadalmi tulajdon, amelyet oly sok gond között szerzünk, gyarapíiunk és óvunk. Számtalanszor írt már lapunk is a társadalmi tulajdon megbecsüléséről; annak azonban egyre nagyobb a jelentősége most, amikor megyénk ipari termelése az elmúlt három év alatt 45,8 százalékkal növekedett, s amikor mezőgazdasági művelés alatt álló területünk 84,5 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Már a számadatok is mutatják: mennyire fontos feladat a társadalmi tulajdon megóvása minden ártalomtól. Olyan kérdés ez, amelynek vizsgálatakor non elég csak a társadalmi tulajdont védő rendeletek meglétére vagy hiányára szorítkozni; s olyan kérdés is, amelyet nem lelhet csupán a szándékos bűncselekményekkel kapcsolatba hozni. Vizsgálni szükséges a rendeletek végrehajtását, a végrehajtók képzettségét; végül a közös tulajdon védelmének szűk-, vagv széleskörű társadalmi alapjait. Az ellenforradalom ntán növekedett, majd a konszolidáció befejeztével csökkent a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények száma. Tavaly azonban újra kedvezőtlenebb lett a helyzet. Jelentős az emelkedés a közellátás érdekét veszélyeztető bűnügyekben, emelkedett a csalások száma a kereskedelemben. Nem lennénk azonban pontosak, ha nem tennénk hozzá, bogy a bűncselekmények számának növekedése mellett az egyes bűncselekmények kárértéke nagy mértékben csökkent! Népgazdasági szektoronként figyelve a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket azt látjuk, hogy a gépállomásokon és állami gazdaságokban lényegében megszilárdult a társadalmi tulajdon védelme. A tsz-ek- ben — különösen az új szövetkezetekben — már nem ilyen kedvező a helyzet. Ráadásul, — mint a megyei főügyészség megállapította — sok szövetkezetben nem ismerik még a Fegyelmi Szabályzatot, amely a törvényesség keretein belül ad módot a hanyagság és a munkafegyelem problémáinak megoldására. Tovább is sorolhatnánk. Kitérhetnénk a keresekedelem, főként a szövetkezeti kereskedelem ilyen irányú gondjaira; beszélhetnénk a leltártöbblet okai kutatásának elhanyagolásáról; s arról is, hogy az építő- és élelmiszeriparban milyen hibák találhatók e tekintetben. Szólhatnánk a községi tanácsok gondjairól. Mindent összevetve azonban így is látszik már a főbb következtetés: ahol kellő termelésszervezéssel megfelelően óvják a társadalmi tulajdont — nincsen különösebb hiba. Amikor tehát a termelékenység növeléséről, a különböző termelési tényezők helyes alkalmazásáról, a termelőszövetkezetek megszilárdításáról beszélünk, — e fogalomkörökbe kell vonnunk a társadalmi tulajdon védelmét is! Milyen eszközök azok. amelyekkel ezt elérhetjük? A már szép eredményekkel dicsekvő Szemrendészet kialakítása a tanácsi iparban is; a tsz-ekben az ellenőrző bizottságok megszervezése és munkáltatása; s a társadalmi bíróságok aktívvá tétele. Mind-mind olyan feladat. amelyben megtalálhatja a maga munkáiét a szak«worve- zet. de mindegyik más tömegszervezet is. A Bács-Kisktip megyei Tanács ma tartia második negyedévi ülését. Fő napirendi nontia érmen a társadalmi tulajdon védelmének ügye lesz. Nem közömbös. hogv második ötéves tervünk indulásakor. edd-H legnagyobb aráuvű mezögazdaság- fpüegtéi elkénTeléaelnlt vaió- raváltásának előestéjén miképpen biztosított ezrek #s tízezrek munkáiénak gyümölcse: a társadalmi tulajdon. Megyénk narlam »nt Pk megbeszéléseiből, vítá'bór bizonyosan sz*e- mazuak maid olvau evak«w>ati következtetések, amelyek etekre viszik a társadalmi tulaídon ,neej)gesi;téoé.,oki gazdagításának. köve*1reeáor,Zrioee mindnyájunk jobblétének ügyét. A Német Békeunió képviselője külpolitikai vitát sürget a bonni parlamentben genfi értekezlet legközelebbi ülését Genf. (MTI) Felszólalók hiányában elhalasztották a tizen- négyhatalmi genfi értekezlet csütörtök délutánra kitűzött ülését. A legközelebbi ülést pénteken délelőtt tartják meg. Bonn. (MTI) Amo Behrisch bonni parlamenti képviselő, a Német Békeunió elnökségi tagja levelet intézett a nyugatnémet politikai pártok parlamenti frakcióinak enlökeihez, s felszólította őket, hogy sürgősen rendezzenek a parlamentben külpolitikai vitát. A parlamentnek hallatnia kell szavát azokban a döntő külpolitikai kérdésekben, amelyek ma az ország előtt állnak és nem szabad megengedni, hogy a jelenlegi helyzetben átengedjék a kormánynak „a magános döntést". JSzilárd meggyőzdésűnk «“* folytatta levelében Behrisch —j hogy minden német kormánynak kötelessége részt venni azokon a tárgyalásokon, amelyeken Németországról döntenek. A szövetségi kormány Németország érdekeit csak úgy tudja képviselni, ha komoly kísérletet tesa rá, hogy a tárgyalásokon minden erejével olyan rendezés meghozatalára törekedjék, amelj* Németországnak érdekében állna és ugyanakkor elfogadható lenne minden keleti és nyugat? állam számára. Németország legfontosabb érdeke továbbra is az, hogy megakadályozzanak! egy háborút német földön és feltárják a Németország újraegyesítéséhez vezető utat, amely az össznémet demokrácia útjé- vá válhat. Most a következő hej tekben adva vannak a lehetőséj gek, hogy a békeszerződésben rögzítendő megfelelő megállapodásokkal megteremtsék ennek az útnak az első és legfontosabb előfeltételeit. Lehetséges, hogy ez az utolsó történelmi esély számukra.” Borsócséplés A kecskeméti Aranykalász Tsz-ben az idén 205 holdort termesztették a borsót. Ebből 175 hold termésére szerződést kötöttek a Kecskeméti Konzervgyárral, ahonnan gépet kaptak a hüvelyes fejtésére. Június 15-én kezdték meg a borsó cséplé- sét, amelyet éjjel-nappal végeznek. Este hattól reggel hatig a szövetkezet gazdái, nappal pedig hat-hatórás műszakban a Katona József Gimnázium tanulói (ők órabérre) dolgoznak a gépnéL Képünkön a borsócséplőt és a délelőtti műszakos gimnazistákat ábrázolja. (Pásztor Zoltán felvétele.) Tüiósítás két tanács végrehajtó bizottsági ülésről Kecskemét Városi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága június 29-én ülést tartott. Beszámoló hangzott el a kecskeméti termelőszövetkezetek első félévi gazdálkodásáról; majd a végrehajtó bizottság megtárgyalta harmadik negyedévi munkatervét; s ezt követően Sánta Lajos vb-elnökhelyettes beszámolt az előző végrehajtó 'bizottsági üléseken hozott határozatok végrehajtásáról. A legjelentősebb napirendi pont a város kulturális helyzetének a megvitatása volt. Á jelentés az 1960 szeptemberétől 1961 június 1-ig tapasztalható változásokról számol be. Több termelőszövetkezeti és vállalati művészeti csoport alakult ez idő alatt. Az ismeretterjesztő előadások száma 1958-hoz hasonlítva 225 százalékra növekedett, a hallgatók száma pedig háromszorosára. A megyeszékhely kulturális életének színesebbé tételére alakult Kelemen László Irodalmi Színpad többször szerepelt Kecskeméten és a környező falvakban is. Az eredmények felsorakoztatása mellett a beszámoló rámutat azokra a hiányosságokra is, amelyek gátolják a város kulturális életének fejlődését. Elsősorban említi itt a városi művelődési ház hiányát. Kecskeméten a művelődési intézmények alapterülete mindössze 570 négyzetméter (!!). Érdekes és megyeszékhelyünk számára kedvezőtlen számítás eredményét is közli a beszámoló: az ország 13 nagy városa közül, a kulturális célokra fordított összegből Kecskeméten jut legkevesebb egy-egy lakosra. Utal a beszámoló a kulturális bizottság szerepére is a Kecskeméten működő, megyei jellegű kulturális intézmények tevékenységének a városi programba való beillesztésében. A megyeszékhely kulturális életének fellendítését célzó határozati javaslatokat a végrehajtó bizottság kisebb módosítással elfogadta. Közérdeklődésre tart számot a Kecskemét villamosenergia ellátásával foglalkozó napirendi pont egyik részlete. A kecskeméti erőműből történő gőzszolgáltatást ugyanis ellennyomású turbina üzembe állításával, és az egyik fővárosi gyárnál felszabaduló gőzturbina felhasználásával előreláthatólag 1962-ben kiterjeszthetik az É M. Lakatosipari Vállalatra, a megyei kórházra és a Rávágy téren épülő lakótelepre is. A Bácsalmási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága június 29-i ülésén a járás áruellátásának a helyzetéről tárgyalt. Az előterjesztés szerint az élelmiszerellátás 1960. második félévében és 1961. első félévében kielégítő volt. Zöldség- és gyümölcsféleségekből a földművesszövetkezeti árudák elegendő mennyiséget tudnának adni, ehhez azonban raktáraik bővítésére lenne szükség. Ezt annál is inkább meg kell valósítani, mert egyes községekben, többek között Katymáron és Madarason igen magasak a zöldség- és gyümölcsárak. Az utóbbi időben növekedett a vendéglátóipar szolgáltatásának a színvonala is, s az év első öt hónapjában a ruházati áruellátás ellen sem merült fel nanasz. A vegves ioarcikk-áru- dák nagy forgalmat bonyolítottak le az elmúlt évben. Többek között eladtak 31 televíziót, 499 rádiókészüléket, 129 motorkerékpárt, 28 fürdőkádat, 802 kerékpárt és 246 mosógépet. Az. év első felében közel 2 millió forint értékű bútort vásárolt a járás lakossága. A könyvesboltok mintegy 350 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. ;
