Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-03 / 129. szám

1961. Június S, szombat 5. oldal Felkészültek a gabona betakarítására Áratáselőtti szemle a Kiskunhalasi Gépállomáson tartozás 47 korona — az adás 20 tor hatolt Ügyfelek, panaszosok a halasi tanácsházán MINT A KATÓNAK az eliga­zításkor, úgy sorakoznak az ara­tó- és cséplőgépek a Kiskunha­lasi Gépállomáson. Szakembe­rek vették kezelésbe őket, s amelyiken valamilyen .beteg­ség” jele mutatkozott, azonnal kijavították. Természetesen azo­kat is zsírozták, olajozták, ame­lyeknek semmi baja sem volt, hiszen a karbantartás mind­egyikre kőtelező. A határban már magasba szökkentek a gabonák, a Kis­kunhalasi Gépállomáson pedig utolsó felügyeleti vizsgán esnek át a gépek, — a nyári gépszem­lén. .. TÖBB CSOPORTBAN dolgo­zik a bizottság, amelynek veze­tője a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főmérnöke, Ju­rták Imre. Itt van a központ agronómusa, Petrányi Géza, va­lamint Sántha László anyag­gazdálkodási előadó és az SZMT részéről Ekker Lajos munkavé­delmi felügyelő. — Időben felkészültünk a szemlére — mondja a gépállo­más igazgatója, Oláh György. — Egyetlen aratógépünk van még javítás alatt, ti­zenegy teljesen készen vár­ja ax Indítást. Befejeztük a két kombájn előkészítését is. Megtudjuk az igazgatótól azt is, hogy az idén mintegy két és félezer hold aratására szerződ­tek a közös gazdaságok, s ez azt jelenti, hogy a tsz-ek gabo­nájának 45 százalékát géppel tudják betakar!tant A gépállomások dolgozói versenyvállalásuk szerint aratógéppel, a tervezett 2200 hold hdyett 2400-at vág­nak le. Különösen az új termelőszövet­kezeteket akarjuk segíteni. Kun­Aa idén tovább szélesedne* külkereskedelmi kapcsolataink. Ennek voltunk mi tanúi a Kecskeméti Konzervgyárban. A Német Szövetségi Köztársaság­ból, Frankfurt am Mainbói tett itt látogatást Walter Montag, az NSZK külkereskedelmi minisz­tériumának egyik vezetője* aki a és élelmiszer­ipari termékek kereskedelmi ügyeivel foglalkozik. Walter Montag tőként a ma­gyar gyümölcsbefőttek és dzsem- félék iránt érdeklődött Több árut, így eper-, meggy- és ba­rackdzsemet mintaként magá­val is vitt Vendégünk elmon­dotta, hogy 30 országban járt körútja során* de legmegfele­lőbbnek a magyar gyümölcsök ízét, aromáját találta. A gyár megtekintése során a magyar készítményt! főzelékkonzervek is megnyerték tetszését Zöld­borsó-készítményeinket például az olaszokénál messzemenően jobbnak találta. Búcsúzóul el­3ól sikerűit olvasóankét Kiskunma jsán Június 1-én • ktskunmajsal kultúr házban este fél nyolc órai kezdetted a Petőfi Népe szerkesztősége olvasóankétot rendezett A mintegy hatvan részvevő több óra hosszán át mondott véleményt a megyei pártbizottság lapjának eredmé­nyes munkájáról. A hozzászó­lók egyhangúan annak a véle­ményüknek adtak kifejezést, hogy a Petőfi Népe igen tartal­mas, sokat foglalkozik a megye politikai, társadalmi és egyéb kérdéseivel- Az olvasóankéton egyébként a BácsrKiskun megyei költőktől Selymes Klára adott elő költeményeket­fehértóra például az Idén Is Csorba Bernát, többszörösen ki­váló aratógépkezelőt küldik, aki tavaly 360 holdon végezte el az o r*o tácf AZ EGYIK bizottsági tag, Lusztig István, a MEZŐMAG dolgozója már felülvizsgálta az aprómag-cséplőgépeket Egy-két kisebb hibát talált« amelyre azonnal felhívta a vezetőség fi­gyelmét Most vele együtt hár­man járjuk a szerelőiműhelyt, ahol Ekker Lajos munkavédel­mi felügyelő ellenőriz. Itt bizony nincs minden rend­ben. Hiányosak a védőfelszere­lések, nem használják a szere­lők a szemüveget, s találunk olyan dolgozót is. Molnár Ká­rolyt, aki egy éve itt van, de állítása szerint nem részesült baleseti oktatásban. Legsúlyo­sabb mulasztás a gázfejlesztő magasnyomású készüléknél tör­tént A munkavédelmi felügyelő azonnal leállítja működtetését, mert nem jó a lefűvó-szclepe, s a nyomásmérő sem mutat, és így hegesztés közben bár­mikor felrobbanhat... A SZÍNBEN levő arató- és cséplőgépek szintén szakszerű műszaki vizsgálaton esnek át. Judák Imre főmérnök gyakran olajosán bújik ki a gépek alól: mindent megnéz, a zsírozástól kezdve a csapágyakig. Zúgnak az aratógépek« s ha az ember nem tudná, hogy szemle van, azt sejtené, már indulnak is ki a határba« a gabonaföldekre. A Gépállomások Megyei Igaz­gatóságának főmérnöke ezt mondja az eddigi tapasztalatok­ról: — TÖBB GÉPÁLLOMÁSON már befejeztük a szemlét Meg­állapítottuk, hogy a felkészülés általába« megfelelő. mondta, most tíaS fzbem Jár Magyarországon, útja során azonban máris megállapította, hogy előnyös üzleteket köthet velünk, s ezért messzemenő se­gítséget ígért a nyugatnémet és a magyar kereskedelmi kap­csolat kiterjesztéséhez. IL r A területnövekedéssel ez év elején új helyzet állott elő ter­melőszövetkezetünkben. A még amúgyis kedvezőtlen állatsűrű­ség (a régi terület minden 100 kh szántójára 23, a háztáji gaz­daságokéval együtt 31 számos­állat jutott) több mint a felére csökkent és gyakorlatilag elöl­ről kellett kezdenünk mindent, bár most már viszonylag szi­lárd bázisról elindulva. Új helyset — új feladatok Az új helyzetnek megfelelően kellett meghatároznunk felada­tainkat Céljaink elvileg nem változtak, s a tavaly bevált módszereket alkalmaztuk a megszilárdítás további idősza­kában is. Szövetkezetünknek egyébként 5120 kh a közös gazdálkodásba vont területe. Ebből 2862 kh a szántóföld, 300 kh a rét (ka­száló) és 1585 kh a legelő. Állatállományunkban ebben az évben 154, jövőre 184 szarvas- marha (ebből 58, illetve 70 te­hén) szerepel. Sertésből az idén 677, lövőre 700 darabot tenyész­Tlszakécskén például egy­általán nem tapasztaltunk hibát. Jól készítették elő a gépeket Jakabszálláson is. Kiskunhalast» szintén elégedet­tek lehetünk a vizsgálat ered­ményével. Legtöbb gépállomá­son általában olyan hiányossá­gokat találunk — mint például a hiányzó védőfelszerelés, a cséplőgépek csavarjainak meg­húzása, a zsírgombok pótlása — amelyeken gyorsan segíteni le­het A szemlék a jövő hét köze­pén fejeződnek be. Márkus János Hetvennégy méter magasban A Kecskeméti Konzervgyár 74 méteres kéményének villám­hárítóját az Ipari és Villany­szerelő Vállalat munkatársai másfél hétig javították. Ez idő alatt kicserélték a villámhárító földelését, s részben új kábele­ket helyeztek el. j Képünkön az egyik szerelő munka közben, akit a gyár dol­gozói a „levegő királyának” ne­veztek el, hrni iJiHmir-Uftin tünk. A kocák száma mind a két évben 80—80. Foglalkozunk az idén 1500, a következő évben 1700 juh tenyésztésével is, ba­romfitörzsállományunk 500, a következő évben 1500 darabból áll. Növénytermesztésünk szerke­zete így alakul: kenyérgabonát az idén szántóterületeink 28, jö­vőre a 31,4, takarmánygabonát összesen a 37,5, illetve 40,2 szá­zalékán termesztünk, (Ebből a kukorica területe mind a két évben a szántóterületek 27,9 százaléka.) Szálastakarmányt szántóterületeink 16,9, jövőre a 15,6 százalékán termesztünk. Áruértékesítést terveink Gondolom, tükrözi törekvé­seinket az állatállomány, vala­mint a növénytermesztés szer­kezetének alakulása is* Az utóbbi azt is kifejezi, hogy egyebek mellett elegendő közös takarmánybázist, s ezenkívül a háztáji állomány számára je­lentős mennyiségű abraktakar- mányféleséget szándékszunk biztosítani. Ennek alapján a 100 kh szán­KTSKUNTJALASON JH&öuŐ- sen hetipiacos napokon zsúfolt a v. b. elnöki iroda várószobá­ja. Jönnek a dolgozók panasza­ikkal, közérdekű bejelentéseik­kel. Az egyik azt sérelmezi, hogy a *,tiszta udvar, rendes ház” ^mozgalom keretében a tanácstag nem jól értékelte munkáját. A másik bejelenti, hogy szomszédja a Kossuth ut­cában rongálja a parkosított te­rületet. Több főből álló küldött­ség elmondja, hogy társadalmi munkában utat építenek, s eh­hez kémek salakot. Inoka pusz­táról azért jöttek be, hogy sür­gessék a megalakult Vörös Ok­tóber falusi ifjúsági szövetkezet működési engedélyének kiadá­sát EZENKÍVÜL, tok panaszos levél érkezik tanácsunkhoz. Ezek közül egyet említenék meg. Hajagos Pál szentendrei lakos levelében előadja, hogy 1905-ben bevonult a 38-as szá­mú gyalogezred harmadik ba- talion századához. Katonatársa, Stem Márton =** annak idején Pénteken délelőtt Kecskemét­re érkezett dr. G. A. Popot?, a Szovjetunió Egészségügyi Mi­nisztériuma terv- és pénzügyi főosztályának egészségügyi fő­szakértője, dr. G. M. Koloszov, az OFSZSZK terv- és pénzügyi fő­osztályának vezetője, dr. U. D. Bogatira, az „Eriszman* Köz­egészségügyi Intézet egészség- ügyi szervezési osztályának ve­zetője, akik a magyar egészség­ügyet tanulmányozzák. A szov­jet vendégeket Madarász László, a megyei tanács v. b. elnök- helyettese, Kováés Imre, az MSZMP megyei bizottságának tóra eső húsértékesftési tervünk 1961-ben a közösből 31,9, a ház­táji gazdaságokból 11* összesen 42,9 mázsa. Jövőre viszont a közösből már 65, a háztáji gaz­daságokból 22, összesen 87 mázsa. Gyapjúból az idén minden 100 kh szántóhoz viszonyítva 167, 1962-ben 192 kilogrammot akarunk elérni. Cukorrépát ebben az évben a szántóterületek 2,7, jövőre a 3,5 százalékán termesztünk és 360, illetve 470 mázsát értéke­sítünk 100 kh szántónként A 100 kh szántóra eső össz- áruértékesítés terve az idén 142 ezer, jövőre 206 ezer forint Ezek a mutatók is jelentős fejlődésről adnak számot Ha emellett figyelembe vesszük, hogy idei takarmánybázisunkat az elmúlt évben kellett biztosí­tanunk, s annak megfelelően fejleszthettük állatállományun­kat, akkor érthető, hogy a te­rületnövekedés után az áruér­tékesítést miért nem lehetett a megkívánt színvonalra emel­nünk. De jövőre az áruértéke­sítésben is jelentős mértékben kívánunk előre haladni. A régi területet véve egyébként ala­elmondotta neki, hogy kiskun­halasi illetőségű — 47 koronát kért tőle kölcsön. Azóta a tar- tozását a barát nem egyenlítette ki. Levelét így folytatja: „Tu­dom, hogy a tanács el fogja in­tézni, hiszen mindenkinek min­den ügyes-bajos dolgát elintézi. Bízom a tanácselnök elvtársban, mert most más világ can, mint a régi népnyúzó polgármesterek idején.“ KILENCVEN EVES panaszo­sunknak a következőket vála­szoljuk: Idős tanácstagjaink el­mondották, hogy Stern Márton húsz év óta a temetőben pihen. A koronát — a tartozást — fo­rintra úgy sem lehetne átszá­mítani. Egyébként az ügy — sajnos, különben is — elévült. És erről még a tanács sem te­het EZ A PÉLDA IS bizonyítja, hogy tanácsaink betöltik hiva­tásukat, szolgálják a dolgozó­kat, s ezért bíznak a népet szolgáló államigazgatásban. Dr. Stammer József politikai munkatársa, ár. Biá­tor László, a megyei tanács v. b. egészségügyi osztályának veze­tője és ár. Losonca Mihály, m honvédkórház igazgatóin fo­gadta. Először a megye egészségügyi hálózatáról, az egészségügyi in­tézmények állapotáról* a gyó­gyító munka helyzetéről és a megye egészségügyének ötéves tervéről tájékozódtak a küldöt­tek, majd meglátogatták a me­gyei kórházat és a Rákóczi úti körzeti orvosi rendelőt, ahol el­beszélgettek az orvosokkal és az egészségügyi alkalmazottakkal. púi, 100 kh-fcént 220 ezer fo­rint értékű árut adhattunk vol­na át népgazdaságunknak eb­ben az évben. Támogatjuk a háztájit A tw'űletnövekedés utáni 100 kh szántóra eső 142 ezer fo­rintos áruértékesítés látszólag súlyos visszaesést jelent Ha azonban figyelembe vesszük, hogy majdnem két millió forint értékű terményt, takarmányt és egyéb terméket természetben osztunk ki a szövetkezet gaz­dáinak, akkor az áruértékesítés alacsony színvonala ellenére is kitűnik, hogy feladatainkat (üzemvitel biztosítása, sajáterő- beru házás, készpénztartaléko­lás, termelési alap növelése, szociális és kulturális célra alapképzés és egy munkaegység értékének 30 forintra való eme­lése) az adott viszonyok között is megoldjuk. Ugyanakkor, kü­lönösen a takarmányalap növe­lésével megteremtjük a jövő évi áruértékesítés növelésének feltételeit. Emellett 1962-ben is jelentős mennyiségű termény- és takarmányféleségeket bizto­sítunk a háztáji gazdaságok szá­mára. Az ésszerű takarékosság al­kalmazásával el akarjuk érni* hogy a következő évben 37—40 forint legyen egy-egy munka­egység értéke. (Folytatjuk.) A. magyar honser veh dicsérete Nyugatnémet vendég a Kecskeméti Konzervgyárban Bodnár András termelőszövetkezeti elnök t Másfél év mérlege a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezetben Szénaszárítási bemutató Kiskunhalason A kiskunhalasi 1300 holdas tangazdaság nemrégen lett szak- tanácsadó mezőgazdasági üzem. Pénteken, június 2-án délelőtti« a járás 12 termelőszövetkezeti elnökét és agomómusát hívták meg a gazdaságba, ahol megismerkedtek a korszerű szénás zári- tással. A gazdaság dolgozói nagyban készültek erre a bemuta­tóra. 155 holdon három nap alatt takarították be a szénát, amelynek gépesített szárítását ezen a napon mutatták be a ter­melőszövetkezeti vezetőknek. Többek között sor került a Keszt­helyi-féle szárítási módszer bemutatására is. Szovjet egészségügyi küldöttség látogatása Kecskeméten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents