Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-28 / 150. szám
Tromf a vonalon Kh tükör A minap a szegedi gyorson egy idős parasztbácsi vitte a szót, gátlástalanul dicsérve a „régi, jó világotA mellettem ülő, ugyancsak idősebb, ( iparos külsejű férfi hallgatagon nézett ki az ablakon; se „ide”, se „oda” nem nyilatkozott. — Akkor volt jó — szőno- kott az öreg —■, amikor húsz fillérért mértek egy liter bort a kocsmában! Ennyi elvakuTtságra mär az iparos külsejű ember is kirobban ti — Fenét volt az jő világ! Emlékszem, akkortájban a sógorom egyszer malacot vitt a piacra. Egy pengőt kínáltak érte. Sógorom nem adta. De rosszul tette, mert később ingyen se kellett Szegény feje mit tehetett: nem volt mivel etetni otthon a kis jószágot, belecsempészte hát valakinek a szekérébe, hogy ne kelljen hazavinnie... A „tromf” jő vott, s aztán már nem hallottunk több mesét a „régi jó világ” dicséretéről. Nagy Oft6 1961. június 28, szerda Kamera a jégen Mär a filmgyár udvarán rei- > tűnik a látogatónak a kis faépület. Motorok zúgnak, csövek kígyóznak ajtaján — be, egyenesen a műterembe. Jégcsináló gép ez, melyet a Magyar Jégre- vű vidéki útjaira visz magával. Most néhány hétre a Hunnia Filmstúdióba költöztették az egész apparátust. „Jegesfilm” készül Bán Frigyes rendezésében, a Magyar Jégrevű közreműködésével. A filmben Bessenyei Ferenc első ízben játszik burleszkben. Féltékeny órásmestert alakít, az egyik jégbalerina férjét. „Jégre viszik” Alfomzót, aki egy jégparódiát is bemutat Psota Irén, Kiss Manyi, Mezei Mária az egyik balerina vidékről felutazó nagynéniéit elevenítik meg. Szendrő József, Kabos László, Mécs Károly teszik teljessé a névsort. A rendező azt tervezi, hogy a Napfény a jégen — ez a film ideiglenes címe — kicsit, a revü paródiája is lenne. Már elkészültek a próbákkal, mindenki a helyére áll — indul a magnetofonszalag a zenével, csattan a csapó — felzúg a feleevőgép is. És képünkön megjelenik a „karmester” — Rákosi Katalin. jj-. KISKUN MEOVEI LAPJA Egy tanulmányi év tapasztalatai a kiskunfélegyházi dolgosók iskolájából K u!7:úrf<#rada!ötn. Vájom rrfi jut eszünkbe e szó hallatára?! Az utóbbi években olvasásra „kapott” nagymama, a színházba, moziba jánogató parasztemberek, vagy a tanuló munkások? Az én képzeteimben manapság legszervesebben a felnőtt oktatás kapcsolódik e szóhoz. A felnőtt oktatás, mely az utóbbi esztendőkben e szóhoz valóban méltó, forradalmi fejlődésen ment keresztül. Engedjék meg, hogy ezúttal egyetlen város, a 34 ezer lakosú KiskunfélegyháKítűnő és jeles a hallgatók Bukott hallgatók Lemorzsolódott hallgatóik Az ®dén vizsgáit tett 469 esti 'iskolás köziä 205 (44 százalék) üzemi dolgozó, 80 (17 százalék) tsz-tag, 26 (5 százalék) fegyveres testület tagja, 36 (8 százalék) ktsz-dolgozó, 95 (20 százalék) alkalmazott és 27 (6 százalék) egyéb foglalkozású. Megmagyarázzuk a bizonyítványt za példáján mutassam be ezt a fejlődésit, s máris a számoknak engedjem át a „szót”. Jó osztályzat — kitűnő statisztika A kiskunfélegyházi dolgozók iskolájában 1957-ben 17, 1958- ban 52, 1959-ben 75, 1960-ban 376 és 1961-ben 469 volt a vizsgát tett hallgatók száma. A létszám tehát az öt év előttinek több mint 27-szerese. Vessük ezt össze a tanulmányi átlagok alakulásával is: 1959 1960 1961 10,8% 16 % 22 % 25 „ 12,7 „ 4,4 „ 22 „ 11,7 „ 10 „ „Szülői" értekezlet — öregdiákoknak Hivatásszeretetök, áldozat- készségük nem ismeri a „szakma” határait. A felsorolt nagy- jelentőségű szakmai munka mellett ugyanis még arra is jutott idő, hogy szoros kapcsolatot építsenek ki az iskola és a tanulók munkahelye között. Helyes kezdeményezés volt a város üzemeinek és intézményeinek iskolázottsági felmérése, s az, hogy a beiratásokat az üzemekben végezték. „Szülői” értekezleteket szerveztek, amelyekre meghívták a vállalatok vezetőit, párttitkárait, oktatási felelőseit s felkérték őket dolgozóik tanulmányi előmenetelének ellenőrzésére, állandó figyelemmel kísérésére. A jó kollektív szellem megteremtése érdekében osztályonként megszervezték a tanulócsoportokat a nehezebben, gyengébben tanulók számára, Mindezek bizonyítják, hogy a kiskunfélegyházi dolgozók iskolája — mely egyúttal a Művelődésügyi Minisztérium kísérleti iskolája is — rászolgál a megbecsülésre, a dicséretre, s arra, hogy még eredményesebb munka reményében búcsúzzanak iskolájuktól a vakációra menő öreg diákok. Eszik Sándorné íme: nemcsak a létszám, az eredmények is ugrásszerű fejlődésről tanúskodnak. Egyszóval intenzívebb lett a tanulás, amit bizonyít, hogy a kitűnők és jelesek száma a két év előttinek kétszeresére, a bukottak száma csaknem egyhatodára csökkent. (Milyen nagyszerű lenne, ha a megszerzett magasabb színvonalú tudás ■ hasonló mértékben érezhető lenne a termelékenység növekedésében is! Hiszen mint a statisztikából is kitűnik — a hallgatók legnagyobb százaléka munkás.) De egyelőre térjünk vissza az iskolához, hisz módunk lesz még a tanuló munkásokat üzemükben is felkeresni és behatóan vizsgálni: általános és szakmai műveltségük növekedése milyen hatást gyakorolt közvetve és közvetlenül a terrsne- lésre. Most inkább az iskolában, a felnőttoktatásban elért eredmények kívánnak „magyarázatot”, amelyeknek — talán hangsúlyoznunk sem kell menynyire — részesei az oktatást szervező pedagógusok. A kiskunfélegyháziak Kapusi Mihály tanulmányi vezetővel az élen lelkes apostolai a felnőttoktatásnak és az iskolareformnak. Ha kell tanítanak, tankönyvpótló jegyzeteket írnak, új tankönyveket lektorálnak — és a Művelődésügyi Minisztérium véleménye szerint is — ők szol-1 gáltatták a legtartalmasabb gy a-j Érdemes ebből az alkalomból korlati tapasztaltokat az orszá- i visszatekinteni., arra a fejlődés- gos tankönyvi és tantervi vi- [ re, amely oly sok jót származ- tákhoz. 1 tatott a jászszentlászlóiakra; s Megyénk asszonyai a MÉH-verseny győztesei között A MÉH rongyhtill ad ék-gyűjtő versenyt indított az ország asszonyai között. A nyeremények sorsolására Budapesten színvonalas műsor és divatbemutató keretében került sor. Minden pályázó neve annyiszor került az urnába, ahányszor négy kiló rongyot adott át a MÉH-nek. A Pest—Bács-Kiskun—Nógrád megyei MÉH Vállalat területén versenyző asszonyok különösen jól szerepeltek. Az összegyűjtött ötszáz mázsa rongyból több mint nyolcvan mázsát ők adtak át a megyei MÉH-nek. A sorsolás is nekik kedvezett. Az ötven értékes díjból tizenötöt ők kaptak. Bács-Kiskun megye asszonyai közül Nagy Mária (Tompa) villany kávéőrlőt, Orbán Józsefné (Kecskemét, Alkotás u. 18.) kuktafőzőt, Gologi Jánosné (Kiskőrös), Szabó Gyuláné (Kun- szentmiklás) és Temleitner Imréné (Kiskunfélegyháza) egy-egy százforintos vásárlási utalványt nyert. A nyereményeket a MÉH Vállalat a nyerteseknek külön levélben közölt helyen adja át Július 5-től 3I-ig bezárólag. „Készrejeíéntés“ félig készen (Tudósítónktól.) A Tompa! Községi Tanács legutóbbi ülésén felelősségre vonta a végrehajtó bizottságot, mert nem hajtotta végre a községfejlesztési tervet, A végrehajtó bizottság a felvetett kérdésre közölte a tanácsüléssel, hogy ezért nem a v. b. vezetői a felelősek: a tervben szereplő törpevízmű megépítésére ugyanis időben megkötötték a szerződést. Ennek értelmében a vízműnek már 1959. december 31-én el kellett volna készülnie, de bizony az elhúzódott. Döntőbizottság elé került az ügy, s ott 1960. május 31-í időpontban állapították meg a kivitelező vállalat számára a határidőt. Ez az elképzelés is kútba esett. 1960. június 13-án úgy nyilatkozott a Vízmű Vállalat, hogy a létesítményt ezen a napon műszakilag átadja, —1 a végrehajtó bizottság azonban a félig kész vízmű „kész- rejelenlését” nem fogadta el. Ennek ellenére a vállalat kiküldötte nem volt hajlandó aláírni a meghiúsulási jegyzőkönyvet. Egyetlen érve az volt, hogy „szerintük már elkészült, az építkezés”. Végül mégis beismerték, hogy az építmény nincs kész, de nem bűnösek, mert nem tudják beszerezni az anyagot. A kérdés: mikor folyik víz a tompái közkutakból, — továbbra is nyitva marad. Az azonban biztos, hogy ha ilyen akadályai vannak a vállalatnak, mint az anyaghiány —> nem szép gesztus, hogy félig kész állapotban jelentik „készre’’ az általuk vállalt, s egy egész község népe által várt létesítményünket! Simola L. PETŐFI NEPB 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klákun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel KlatHai a Petőfl Népe Laokladő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér 1: szám Szerkesztőségi telefonközponttá 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-39 Kiadóhivatal» Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telefon < 17-09 Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dll 1 hónapra IS Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskeméti — Tahi 15-29. 27-49 Négy község csatlakozott a Jászszentlászlói Vízgazdálkodási Társulathoz (Tudósítónktól.) Jászszentlász- lón 1961. június 22-én alakult meg a szervező bizottság, amely Jászszenílászló, Petőfiszállás, Bugac, Bocsa és Szánk közsé gek mintegy kilencvenezer holdas területén vízgazdálkodási társulatot hoz létre. Tízezer hold vízgazdálkodásra vár Kalap kalap alatt Adenauer azt állítja, hogy ő is a német békeszerződés megkötése mellett van, de... Mindig jön valami »de« ez után a Iájelentés után. Ezt figurázza ki a Frankfurter Rundschau karikatúrája, mondván, hogy Adenauer minden kalapja alatt rejtőzik egy másik kalap. A békeszerződés mellett van. de csak feltétlenül az egész Németországgal, s feltétlenül bonni fazon szerint»? amely ma már a környező községeket is magával ragadta. Jászszentlászlón 1958-ban alakult meg a vízgazdálkodási társulat. Az eltelt három esztendő alatt hét és fél kilométer hosz- szú csatornát létesítettünk, amelyen egy kotrógép egy álló esztendeig dolgozott Készítettünk 15 kilométer hosszú mellékcsatornát is. A társulat alig hároméves fennállása idején a község tízezer holdas határában gyakorlatilag előkészítettük a területet a vízgazdálkodásra. Termelőszövetkezeti öntözési rendszer Tavaly a főcsatornán kéj betonzsilip készült, s jelenleg a Szegedi Vízügyi Igazgatóság két újabb zsilipet épít, mivel — meg kell jegyezni — a főcsatornán kizárólagosan csak állami költségvetésből építenek. Még ebben az esztendőben négy-öt kisebb vízszabályozó zsilipet is létesít a társulat. A Szegedi Vízügyi Igazgatóság a község belterületén vízőrházat is készíttetett. Mindezek a lé- tesímények alapját képezik az 1965-ig kiépítendő termelőszövetkezeti öntözési rendszernek. Elmondhatjuk, hogy jó pár lépéssel előbbre vagyunk e tekintetben más községeknél, mert a társulat feladatainak ellátásához mindenki adott ki-J > sok sebb-nagyobb összeget. Á kicsi sokra ment. Ebbe a társulatba kívánjuk beolvasztani a napjainkban befejezés előtt álló belső vízhálózatot, a vízmüvet, amely a község belterületén élő lakosságot lesz hivatva ellátni jó ivóvízzel. Annyit költ a társulat, amennyit tagjai összeadnak Ez a -rövid története a Jászszentlászlói Vízgazdálkodást Társulatnak, amelybe most kapcsolódik be a fent említett újabb négy község. Ígérjük nekik, hogy tapasztalatainkat átadjuk számukra is; és bármikor szeretettel latjuk őket községünkben a társulat eddigi eredményeinek megtekintésére is. Ezúton is közöljük azt is, hogy_ az új társulat az egyes községek területén annyi pénzt költ majd el vízgazdálkodási célokra, amennyit ott a lakosság befizet. A Szegedi Vízügyi Igazgatóság pedig a község lakosainak szorgalmától függően ad állami támogatást a vízgazdálkodási tennivalókhoz. Papp Adam a Jászszentlászlói Községi Tanács V. B, elnöke /
