Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

Tromf a vonalon Kh tükör A minap a szegedi gyorson egy idős parasztbácsi vitte a szót, gátlástalanul dicsérve a „régi, jó világotA mellet­tem ülő, ugyancsak idősebb, ( iparos külsejű férfi hallgata­gon nézett ki az ablakon; se „ide”, se „oda” nem nyilat­kozott. — Akkor volt jó — szőno- kott az öreg —■, amikor húsz fillérért mértek egy liter bort a kocsmában! Ennyi elvakuTtságra mär az iparos külsejű ember is ki­robban ti — Fenét volt az jő világ! Emlékszem, akkortájban a só­gorom egyszer malacot vitt a piacra. Egy pengőt kínáltak érte. Sógorom nem adta. De rosszul tette, mert később in­gyen se kellett Szegény feje mit tehetett: nem volt mivel etetni otthon a kis jószágot, belecsempészte hát valakinek a szekérébe, hogy ne kelljen hazavinnie... A „tromf” jő vott, s aztán már nem hallottunk több me­sét a „régi jó világ” dicsére­téről. Nagy Oft6 1961. június 28, szerda Kamera a jégen Mär a filmgyár udvarán rei- > tűnik a látogatónak a kis faépü­let. Motorok zúgnak, csövek kí­gyóznak ajtaján — be, egyene­sen a műterembe. Jégcsináló gép ez, melyet a Magyar Jégre- vű vidéki útjaira visz magával. Most néhány hétre a Hunnia Filmstúdióba költöztették az egész apparátust. „Jegesfilm” készül Bán Frigyes rendezésé­ben, a Magyar Jégrevű közre­működésével. A filmben Bessenyei Ferenc első ízben játszik burleszkben. Féltékeny órásmestert alakít, az egyik jégbalerina férjét. „Jégre viszik” Alfomzót, aki egy jégparódiát is bemutat Psota Irén, Kiss Manyi, Mezei Mária az egyik balerina vidékről fel­utazó nagynéniéit elevenítik meg. Szendrő József, Kabos László, Mécs Károly teszik tel­jessé a névsort. A rendező azt tervezi, hogy a Napfény a jégen — ez a film ideiglenes címe — kicsit, a revü paródiája is lenne. Már elkészültek a próbákkal, mindenki a helyére áll — indul a magnetofonszalag a zenével, csattan a csapó — felzúg a fel­eevőgép is. És képünkön meg­jelenik a „karmester” — Rákosi Katalin. jj-. KISKUN MEOVEI LAPJA Egy tanulmányi év tapasztalatai a kiskunfélegyházi dolgosók iskolájából K u!7:úrf<#rada!ötn. Vájom rrfi jut eszünkbe e szó hallatára?! Az utóbbi években olvasásra „kapott” nagymama, a színház­ba, moziba jánogató parasztem­berek, vagy a tanuló munká­sok? Az én képzeteimben manap­ság legszervesebben a felnőtt oktatás kapcsolódik e szóhoz. A felnőtt oktatás, mely az utóbbi esztendőkben e szóhoz valóban méltó, forradalmi fejlődésen ment keresztül. Engedjék meg, hogy ezúttal egyetlen város, a 34 ezer lakosú Kiskunfélegyhá­Kítűnő és jeles a hallgatók Bukott hallgatók Lemorzsolódott hallgatóik Az ®dén vizsgáit tett 469 esti 'iskolás köziä 205 (44 százalék) üzemi dolgozó, 80 (17 százalék) tsz-tag, 26 (5 százalék) fegyve­res testület tagja, 36 (8 száza­lék) ktsz-dolgozó, 95 (20 száza­lék) alkalmazott és 27 (6 szá­zalék) egyéb foglalkozású. Megmagyarázzuk a bizonyítványt za példáján mutassam be ezt a fejlődésit, s máris a számoknak engedjem át a „szót”. Jó osztályzat — kitűnő statisztika A kiskunfélegyházi dolgozók iskolájában 1957-ben 17, 1958- ban 52, 1959-ben 75, 1960-ban 376 és 1961-ben 469 volt a vizs­gát tett hallgatók száma. A lét­szám tehát az öt év előttinek több mint 27-szerese. Vessük ezt össze a tanulmányi átlagok alakulásával is: 1959 1960 1961 10,8% 16 % 22 % 25 „ 12,7 „ 4,4 „ 22 „ 11,7 „ 10 „ „Szülői" értekezlet — öregdiákoknak Hivatásszeretetök, áldozat- készségük nem ismeri a „szak­ma” határait. A felsorolt nagy- jelentőségű szakmai munka mellett ugyanis még arra is ju­tott idő, hogy szoros kapcsolatot építsenek ki az iskola és a ta­nulók munkahelye között. He­lyes kezdeményezés volt a vá­ros üzemeinek és intézményei­nek iskolázottsági felmérése, s az, hogy a beiratásokat az üze­mekben végezték. „Szülői” érte­kezleteket szerveztek, amelyekre meghívták a vállalatok vezetőit, párttitkárait, oktatási felelőseit s felkérték őket dolgozóik tanul­mányi előmenetelének ellenőr­zésére, állandó figyelemmel kí­sérésére. A jó kollektív szellem megteremtése érdekében osztá­lyonként megszervezték a ta­nulócsoportokat a nehezebben, gyengébben tanulók számára, Mindezek bizonyítják, hogy a kiskunfélegyházi dolgozók isko­lája — mely egyúttal a Műve­lődésügyi Minisztérium kísérleti iskolája is — rászolgál a meg­becsülésre, a dicséretre, s arra, hogy még eredményesebb mun­ka reményében búcsúzzanak is­kolájuktól a vakációra menő öreg diákok. Eszik Sándorné íme: nemcsak a létszám, az eredmények is ugrásszerű fejlő­désről tanúskodnak. Egyszóval intenzívebb lett a tanulás, amit bizonyít, hogy a kitűnők és je­lesek száma a két év előttinek kétszeresére, a bukottak száma csaknem egyhatodára csökkent. (Milyen nagyszerű lenne, ha a megszerzett magasabb színvona­lú tudás ■ hasonló mértékben érezhető lenne a termelékeny­ség növekedésében is! Hiszen mint a statisztikából is kitűnik — a hallgatók legnagyobb szá­zaléka munkás.) De egyelőre térjünk vissza az iskolához, hisz módunk lesz még a tanuló munkásokat üze­mükben is felkeresni és beható­an vizsgálni: általános és szak­mai műveltségük növekedése milyen hatást gyakorolt köz­vetve és közvetlenül a terrsne- lésre. Most inkább az iskolá­ban, a felnőttoktatásban elért eredmények kívánnak „magya­rázatot”, amelyeknek — talán hangsúlyoznunk sem kell meny­nyire — részesei az oktatást szervező pedagógusok. A kiskunfélegyháziak Kapusi Mihály tanulmányi vezetővel az élen lelkes apostolai a fel­nőttoktatásnak és az iskolare­formnak. Ha kell tanítanak, tan­könyvpótló jegyzeteket írnak, új tankönyveket lektorálnak — és a Művelődésügyi Minisztérium véleménye szerint is — ők szol-1 gáltatták a legtartalmasabb gy a-j Érdemes ebből az alkalomból korlati tapasztaltokat az orszá- i visszatekinteni., arra a fejlődés- gos tankönyvi és tantervi vi- [ re, amely oly sok jót származ- tákhoz. 1 tatott a jászszentlászlóiakra; s Megyénk asszonyai a MÉH-verseny győztesei között A MÉH rongyhtill ad ék-gyűjtő versenyt indított az ország asszonyai között. A nyeremények sorsolására Budapesten szín­vonalas műsor és divatbemutató keretében került sor. Minden pályázó neve annyiszor került az urnába, ahányszor négy kiló rongyot adott át a MÉH-nek. A Pest—Bács-Kiskun—Nógrád megyei MÉH Vállalat területén versenyző asszonyok különösen jól szerepeltek. Az összegyűjtött ötszáz mázsa rongyból több mint nyolcvan mázsát ők adtak át a megyei MÉH-nek. A sor­solás is nekik kedvezett. Az ötven értékes díjból tizenötöt ők kaptak. Bács-Kiskun megye asszonyai közül Nagy Mária (Tompa) vil­lany kávéőrlőt, Orbán Józsefné (Kecskemét, Alkotás u. 18.) kuktafőzőt, Gologi Jánosné (Kiskőrös), Szabó Gyuláné (Kun- szentmiklás) és Temleitner Imréné (Kiskunfélegyháza) egy-egy százforintos vásárlási utalványt nyert. A nyereményeket a MÉH Vállalat a nyerteseknek külön levélben közölt helyen adja át Július 5-től 3I-ig bezárólag. „Készrejeíéntés“ félig készen (Tudósítónktól.) A Tompa! Községi Tanács legutóbbi ülé­sén felelősségre vonta a vég­rehajtó bizottságot, mert nem hajtotta végre a községfejlesz­tési tervet, A végrehajtó bi­zottság a felvetett kérdésre közölte a tanácsüléssel, hogy ezért nem a v. b. vezetői a fe­lelősek: a tervben szereplő tör­pevízmű megépítésére ugyan­is időben megkötötték a szer­ződést. Ennek értelmében a vízműnek már 1959. december 31-én el kellett volna készül­nie, de bizony az elhúzódott. Döntőbizottság elé került az ügy, s ott 1960. május 31-í időpontban állapították meg a kivitelező vállalat számára a határidőt. Ez az elképzelés is kútba esett. 1960. június 13-án úgy nyi­latkozott a Vízmű Vállalat, hogy a létesítményt ezen a napon műszakilag átadja, —1 a végrehajtó bizottság azon­ban a félig kész vízmű „kész- rejelenlését” nem fogadta el. Ennek ellenére a vállalat ki­küldötte nem volt hajlandó aláírni a meghiúsulási jegyző­könyvet. Egyetlen érve az volt, hogy „szerintük már el­készült, az építkezés”. Végül mégis beismerték, hogy az építmény nincs kész, de nem bűnösek, mert nem tudják be­szerezni az anyagot. A kérdés: mikor folyik víz a tompái közkutakból, — to­vábbra is nyitva marad. Az azonban biztos, hogy ha ilyen akadályai vannak a vállalat­nak, mint az anyaghiány —> nem szép gesztus, hogy félig kész állapotban jelentik „kész­re’’ az általuk vállalt, s egy egész község népe által várt létesítményünket! Simola L. PETŐFI NEPB 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klákun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel KlatHai a Petőfl Népe Laokladő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér 1: szám Szerkesztőségi telefonközponttá 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-39 Kiadóhivatal» Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telefon < 17-09 Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dll 1 hónapra IS Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskeméti — Tahi 15-29. 27-49 Négy község csatlakozott a Jászszentlászlói Vízgazdálkodási Társulathoz (Tudósítónktól.) Jászszentlász- lón 1961. június 22-én alakult meg a szervező bizottság, amely Jászszenílászló, Petőfiszállás, Bugac, Bocsa és Szánk közsé gek mintegy kilencvenezer hol­das területén vízgazdálkodási társulatot hoz létre. Tízezer hold vízgazdálkodásra vár Kalap kalap alatt Adenauer azt állítja, hogy ő is a német békeszerződés meg­kötése mellett van, de... Mindig jön valami »de« ez után a Iájelentés után. Ezt figurázza ki a Frankfurter Rundschau ka­rikatúrája, mondván, hogy Adenauer minden kalapja alatt rej­tőzik egy másik kalap. A békeszerződés mellett van. de csak feltétlenül az egész Németországgal, s feltétlenül bonni fazon szerint»? amely ma már a környező köz­ségeket is magával ragadta. Jászszentlászlón 1958-ban ala­kult meg a vízgazdálkodási tár­sulat. Az eltelt három esztendő alatt hét és fél kilométer hosz- szú csatornát létesítettünk, ame­lyen egy kotrógép egy álló esz­tendeig dolgozott Készítettünk 15 kilométer hosszú mellékcsa­tornát is. A társulat alig há­roméves fennállása idején a község tízezer holdas határá­ban gyakorlatilag előkészítettük a területet a vízgazdálkodásra. Termelőszövetkezeti öntözési rendszer Tavaly a főcsatornán kéj be­tonzsilip készült, s jelenleg a Szegedi Vízügyi Igazgatóság két újabb zsilipet épít, mivel — meg kell jegyezni — a fő­csatornán kizárólagosan csak állami költségvetésből építenek. Még ebben az esztendőben négy-öt kisebb vízszabályozó zsilipet is létesít a társulat. A Szegedi Vízügyi Igazgatóság a község belterületén vízőrházat is készíttetett. Mindezek a lé- tesímények alapját képezik az 1965-ig kiépítendő termelőszö­vetkezeti öntözési rendszernek. Elmondhatjuk, hogy jó pár lé­péssel előbbre vagyunk e te­kintetben más községeknél, mert a társulat feladatainak ellátásához mindenki adott ki-J > sok sebb-nagyobb összeget. Á kicsi sokra ment. Ebbe a társulatba kívánjuk beolvasztani a napjainkban be­fejezés előtt álló belső vízháló­zatot, a vízmüvet, amely a köz­ség belterületén élő lakosságot lesz hivatva ellátni jó ivóvíz­zel. Annyit költ a társulat, amennyit tagjai összeadnak Ez a -rövid története a Jász­szentlászlói Vízgazdálkodást Társulatnak, amelybe most kap­csolódik be a fent említett újabb négy község. Ígérjük ne­kik, hogy tapasztalatainkat át­adjuk számukra is; és bármikor szeretettel latjuk őket közsé­günkben a társulat eddigi ered­ményeinek megtekintésére is. Ezúton is közöljük azt is, hogy_ az új társulat az egyes községek területén annyi pénzt költ majd el vízgazdálkodási célokra, amennyit ott a lakos­ság befizet. A Szegedi Vízügyi Igazgatóság pedig a község la­kosainak szorgalmától függően ad állami támogatást a vízgaz­dálkodási tennivalókhoz. Papp Adam a Jászszentlászlói Községi Tanács V. B, elnöke /

Next

/
Thumbnails
Contents