Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-28 / 150. szám
1961. Június 88, szerda 1 oldal Több gondot az exporttervek teljesítésére Négy bajai üzem munkájáról tárgyalt az MSZMP városi bizottsága Az MSZMP Bajai Városi Bizottsága e hét elején megtárgyalta a város minisztériumi irányítás alá tartozó négy üzemének első negyedévi tervteljesítését és az abból adódó feladatokat A négy vállalat — a Gyapjú- szövetgyár, a Ruhaüzejn, a Villamosipari Gyár és az Épületasztalosipari Vállalat — az 1960. évben elért eredményeit tovább fokozta. Az első negyedévben a négy vállalat termelési értéke átlagosan elérte a 102,1 százalékot. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy az üzemek munkásai, műszaki dolgozói és a pártszervezetek sikerrel munkálkodtak a termelési tervek maradéktalan végrehajtásáért. A négy bajai üzemben sokat tettek a párt VII. kongresszusa határozatának megvalósításáért: többek között a termelékenység növeléséért. Ezt példázza az is„ hogy az egy órára jutó termelési érték a múlt év hasonló időszakához viszonyítva növekedett, a Villamosinari Gyárban elérte a 114.9, a Ruhaüzem pedig 109.9 százalékot. A tervszerűség betartása vállalatonként igen változó. Jónak mondható a Gyapjúszövetgyár 99, s a Vil- lamosioari gyár 91 százalékos . eredménye. A másik két üzemnél ess rosszabbul alakult, ugyanis a kereskedelem, illetve az ÉM menetközben megváltoztatta a rendeléseket, s így a vállalatok kénytelenek voltak az eredeti tervtől eltérni. Külön kell beszélni az önköltség alakulásáról. Az MSZMP Bajai Városi Bizottsága az előterjesztések alapján örömmel vette tudomásul, hogy javult az önköltség a tavalyi évhez viszonyítva. A Gyapjúszövetgyár 1,2, a Villamosipari Gyár 1,8. a Ruhaüzem pedig 0,5 százalékkal olcsóbban állította elő termékeit mint 1960-ban. Lemaradás egyedül az Épületasztalosipari Vállalatnál mutatkozott, ahol 1,2 százalékkal nőtt az önköltség. A négy üzem átlagából kitűnik, hogy 1,80 forinttal növelték a 100 forint munkabérre kifizetett termelési értéket 1961. első negyedében. . A műszaki fejlesztési terveket a vállalatok az első negyedévben teljesítették. A GyapÁ legkedvesebb Huszonnyolc berksfrl anyakocát gondoz Tóth Imre szövetkezeti gazda a bajai Vörös Fény Termelőszövetkezetben. Ebben a félévben 168 v ál asztali malacot keU átadnia, akkor leljesíti szerződését. A 28 anyakoca azonban 196 malacot fialt, i a többletnek így bizonyos része prémiumként az állatgondozót illeti. Képünkön Tóth Imre i »legkedvesebbel«. Szöveg: Kiss Antal Kép: Mester László júszövetgyár öt százalékkal növelte a kártoló gépek termelékenységét, a Villamosipari Gyár egy újabb szerelőszalag beindításával az előírt tervet túlteljesítette. A négy üzemben az első negyedévben 116 újítást adtak be, süniből ötvennyolcat be is vezettek. Az újításokból várható megtakarítás előreláthatólag eléri a 735 000 forintot. A Villamosipari Gyárban minden tizenötödik, a Gyapjúszövetgyárban pedig minden harmincadik dolgozó újít. A termelékenység, az önköltség, a termelési tervek teljesítése jó — sajnos más a helyzet az exporttervek teljesítésénél. Egyedül a Gyapjúszövetgyár állta a szavát, a S,5 százalékkal túlteljesítette tervét A Villamosipari Gyár csak 76 százalékos „eredményit ért «L A lemaradást a gyár Teától azzal Indokolják, hogy a laborkemencék festését a rossz időjárás miatt nem tudtak a szabadban elvégezni. Az MSZMP Bajai Városi Bizottsága ezt az indokot nem fogadta el és felhívta a Villamos- ipari Gyár vezetőinek figyelmét arra, hogy az exporttervek teljesítésére nagyobb gondot fordítsanak. Gémes Gábor Köze/100 vagon zöldség és gyümölcs átadására szerződtek Alpáron — A Bűzakalász termelői csomagolásban adja át a gyümölcsöt A MÉK kiskunfélegyházi ki- rendeltségének alpári telepén a tisztviselőnő a háztáji gazdaságokból hozott gyümölcs- és zöldségfélék árát fizeti ki, a rakodóhelyiségben pedig megy- gyel teli ládákat „pakolnak” egy teherautóra. Élénk a telep forgalma. Az Alpár egész parasztságát magába tömörítő Bú- zakalász Termelőszövetkezet és Tisza új falu négy szövetkezeti gazdasága, valamint a szomszédos Csongrád megyéből Bokros község környékének háztáji gazdaságai hozzák ide gyümölcsöseik és veteményeseik termését. —7 EBBEN az évben 96 vagon áru átadására kötöttek szerződést — mondja Tubák Sándor telepvezető, egyszersmind a MÉK körzeti megbízottja. — Remélhető azonban, hogy a szerződött mennyiségnél jóval több zöldséget és gyümölcsöt vehetünk át. A legnagyobb gyümölcstermesztő szövetkezetben, a Búzakalászban például 25 vagon sárgabarackot várnak —< a pótszerződéssel együtt viszont csak 12 vagon átadását vállalták. A felületes becslésnek, s a pótszerződésnél tanúsított óvatos- kodásnak tehát az lesz a következménye, hogy a termelőszövetkezet jó néhány ezer forint szerződéses felártól elesik. A BŰZAKALÁSZ termelői csomagolásban adja át a gyümölcsöt, amiért külön díjazásban részesül. A szakszerű csomagolás Irányításával egyik gazdáját, Kamasz Józsefet bízta meg, akinek többéves gyakorlata van abban. A szövetkezeti gazdák nem rendelkeznek háztáji gyümölcsössel. Az általuk elvállalt közös gyümölcsfák termése értékének a 40 százalékát kapják meg a szövetkezet pénztárából, mégpedig közvetlenül a gyümölcs átadása után. EDDIG 12 vason zöldséget, gyümölcsöt vett át és továbbított az alpári telep. Üvegmeggyből előreláthatólag összesen 10 vagon *lesz a forgalma — s 4 vagonnal már exportáltak is Csehszlovákiába, az NDK-ba és a Német Szövetségi Köztársaságba. Gyakorlat teszi a mestert — illik ez a mondás a kecskeméti tűzoltókra, akik rendszeresen ismétlik felszerelésük használatát, hogy adott esetben minél rövidebb idő alatt tudják megakadályozni egy-egy tűz továbbterjedését, emberek életének megmentését. Képűnk a Piarista Gimnázium előtt készült, ahol a csapat a 18 méteres acéllétra szerelését és biztonságos mászását gyakorolta. (Pásztor Zoltán felvétele.) Mennek vaqy maiadnak B. HagyéU — Történetek egy termelőszövetkezetből — riL A szavak mögött — Ejnye, csak nem az a nagy páré keserítette úgy el magukat? Maholnap végetér a borsószezon, s akkor minden munkaerő a kertészet rendelkezésére áll. (Száz hold borsójuk szedése tudniillik nagy igondot jelentett, pénzért adták hát ki. Egy forintot fizettek kilójáért Mindenki oda igyekezett, a kertészetben pedig nem haladt a munka úgy, ahogy kellett volna.) — Nemcsak az válaszol a megfontolt szavú Pista bácsi. — Tessék nézni — mutat az udvar közepén roskadozó, valóban rossz képet mutató ólakra és a góréra. — Nem szoktunk mi hozzá az Ilyen rendetlenséghez. A ház nem a mienk, — neja nyúlhatunk hozzá. Mégis jó lenne lebontani, eltakarítani innen, szégyelljük, ha valaki hozzánk jön. Meg a tetővel Is csinálni kellene valamit Nincs azonban senki, akivel ebben szót értenénk... (Véleményünk szerint erre a tsz lenne illetékes!) Később megint arra terelődött a szó, hogy a múlt évben 142 ezer forintot jövedelmezett a közösnek a Pista bácsi vezette, akkor négy hold kertészet. Szavai mögött, ha kimondatlanul is, de, ott volt: mégsem becsülik eléggé. A felmondás okairól puhatolóznánk, több oldalról próbáljuk közelíteni B. Nagyókat, de ők mégsem fogalmazták meg ezt világosan, s mi ennek ellenére ©gyre jobban érezzük: az ember megbecsülésével, vele való törődéssel van baj ebben a szö- vetkezetbeni Jól fizet a karalábé Hiszen nézzük csak: a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel ugyan nem rendelkező, de nagyon értékes, huszonnyolc- éves szakmai gyakorlattal bíró 3. Nagy István három évvel ezelőtt olyan földön varázsolt önA Kiskunfélegyházi Gépállomás 70 gépe arat, csépel — Kettős műszakban végzik a tarlóhántást — A Kiskunfélegyházi Gépállomás 10 kombájnja és 17 aratógépe takarítja be a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben a gabonát Néhány gép már az elmúlt hétfőn és kedden hozzáfogott a munkához, de ez még csak amolyan „tapogatózó” próbaaratás volt — a tulajdonképpeni nagyaratást csütörtökön kezdték meg, A gátért Búzakalász Termelőszövetkezetben az úgynevezett osztott aratással takarítják be a termést A gépállomás két SZK—3-as kombájnjának egyike előtt remdrearató szerdán kezdte meg a vágásit, s a renden egy-két napig érlelt gabonát a vágószerkezet nélküli kombájn majd menetközben — és nagyon gyorsan — elcsépelt A termelőszövetkezetek ösz- szesan 5330 hold gabona géppel történő aratására és — a kombájnokat illetően — cséplésére szerződtek, de a gépek teljesítő- képessége ennél nagyobb. Ügy is tervezik a gépállomáson, hogy a szovjet kombájnok mindegyike 340, a magyar arató-cséplők és az aratógépek pedig 200—200 holdon végzik ed a betakarítást. By módon a szerződésen felüli területekre is jutnak még gépek, s erre meg is van az igény. A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet például 460 hold letakarítására szerződött, de további 200 holdon is a gépállomás gépeivel akarja az aratást elvégeztetni. Mindenesetre, a gépállomás részéről alapos szervező munkára lesz szükség, hogy a felszabadult gépeket időben, megfelelő ütemben átcsoportosítsa az aratásra váró területekre. Már korábban megszervezték a cséplést is a gépállomáson. A nem kombájnnal aratott gabonát 43 cséplőgéppel veretik el, s az ezeknél dolgozó munkacsapatok tagjai megfelelő oktatásban részesültek a bal- esetelhárítás és a tűzrendészet tudnivalóit illetően. Megtörtént a másik igén fontos munka, a tariőhántás megszervezése is. Mintegy negyven erőgép szántja majd a letakari- tott területeket, s közülük egy tucatnyi kettős műszakban — tehát éjjel is — végzi ezt a munkát. Főként a Belorusz traktorok dolgoznak éjjel-nappal. A szervezés egyébként meglehetős körültekintést igényelt. A minél zökkenőmentesebb aratás, kombájnolás végett ugyanis a gépállomás a nagyobb, gyakorlattal rendelkező állandó traktorosaival végezteti a betakarítást, az ő tarlóhántó erőgépedre pedig az idénytraktorosok — összesen harmincketten — kerülnek. De ezek többségié is a gépállomás tanfolyamán, vagy traktoros iskolán sajátította el a szakmát, a többi pedig két-há- roméves gyakorlattal rendelkezik. Megran tehát a biztosítéka annak, hogy mind az ara- tás-cséplés, mind a tarlóhántás „flottul” menjen a Kiskunfélegyházi Gép állomás körzetében. tözéses kertészetet, melyre korábban — ha szóbakerült — csak legyintettek az emberek. És nem is akármilyen kertésze, tét! Mostanában egyedül a karalábéból 120 ezer forintot árult egy hét alatt Ebből fizethették ki a borsószedőket — • a kertészetbe nem jutott ember. Pedig juthatott volna az 640# holdas gazdaság hétszázhuszon- valahány tagjából! Különösen, ha minden szövetkezeti gazda családjának legalább egy tagját bevonná a közös munkába. B körül azonban bajok vannak. Elvonja az erőt a magángazdaság. Igen, Igen, a magángazda- ság és nem a háztáji. Mert a Keleti Fény egyik-másik családjának alapszaixályeHenesen jutott földterület, > a rajta való gazdálkodást már nem lehet háztájinak nevezni. Túlméretezett háztáji Akad olyan szövetkezeti tag, aki eddig még egyetlen napot sem dolgozott a közösben, mégis, több haszonhoz jutott, mint a derekasan munkálkodók! Egyikük például egyedül retekből 10—14 ezer forintos jövedelemre tett szert Vagy ott van özvegy Cs.-né, aki egymaga 1 hold háztájit kapott Ezt a föl- decskét összevetette élettársának másik holdjával, s olyan virágkertészetre rendezkedtek be, iránt annak a rendje. Mit nekik a közös! Minden gazdára szükség van A szövetkezet elnöke, akit általában megbecsüléssel emlegetnek, ezt vallotta, mikor egy családdá lett a község és a háztáji osztására került sor: „Itt. születtem, itt is fogok meghalni, jól ismer mindenki, ipiért legyek hát rossz fiú? S‘ engedte, tűrte, hogy egy családon belül kót-háromféle néven kétszer— háromszor egy hold háztájit osszanak így jutottak családok két—háromholdas háztáji parcellákhoz, melyek belterjes művelése bizony leköti az erőket. S így okozta az elnök elvtárs — akarva-akaratlanul, népszerűségét őrizvén — a szövetkezet kárát. (Folytatása következik.) Eszik Pemy írén
