Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

1961. Június 88, szerda 1 oldal Több gondot az exporttervek teljesítésére Négy bajai üzem munkájáról tárgyalt az MSZMP városi bizottsága Az MSZMP Bajai Városi Bi­zottsága e hét elején megtár­gyalta a város minisztériumi irányítás alá tartozó négy üze­mének első negyedévi tervtel­jesítését és az abból adódó fel­adatokat A négy vállalat — a Gyapjú- szövetgyár, a Ruhaüzejn, a Vil­lamosipari Gyár és az Épület­asztalosipari Vállalat — az 1960. évben elért eredményeit tovább fokozta. Az első negyedévben a négy vállalat termelési értéke át­lagosan elérte a 102,1 szá­zalékot. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy az üzemek munkásai, mű­szaki dolgozói és a pártszerve­zetek sikerrel munkálkodtak a termelési tervek maradéktalan végrehajtásáért. A négy bajai üzemben sokat tettek a párt VII. kongresszusa határozatának megvalósításáért: többek között a termelékenység növeléséért. Ezt példázza az is„ hogy az egy órára jutó termelé­si érték a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva növeke­dett, a Villamosinari Gyárban elérte a 114.9, a Ruhaüzem pe­dig 109.9 százalékot. A tervsze­rűség betartása vállalatonként igen változó. Jónak mondható a Gyapjúszövetgyár 99, s a Vil- lamosioari gyár 91 százalékos . eredménye. A másik két üzemnél ess rosszabbul alakult, ugyanis a kereskedelem, illetve az ÉM menetközben megvál­toztatta a rendeléseket, s így a vállalatok kénytele­nek voltak az eredeti terv­től eltérni. Külön kell beszélni az önkölt­ség alakulásáról. Az MSZMP Bajai Városi Bizottsága az elő­terjesztések alapján örömmel vette tudomásul, hogy javult az önköltség a tavalyi évhez viszonyítva. A Gyapjúszövet­gyár 1,2, a Villamosipari Gyár 1,8. a Ruhaüzem pedig 0,5 szá­zalékkal olcsóbban állította elő termékeit mint 1960-ban. Le­maradás egyedül az Épületasz­talosipari Vállalatnál mutatko­zott, ahol 1,2 százalékkal nőtt az önköltség. A négy üzem átlagából ki­tűnik, hogy 1,80 forinttal nö­velték a 100 forint munka­bérre kifizetett termelési értéket 1961. első negyedé­ben. . A műszaki fejlesztési terve­ket a vállalatok az első ne­gyedévben teljesítették. A Gyap­Á legkedvesebb Huszonnyolc berksfrl anya­kocát gondoz Tóth Imre szö­vetkezeti gazda a bajai Vörös Fény Termelőszövetkezetben. Ebben a félévben 168 v ál aszta­li malacot keU átadnia, akkor leljesíti szerződését. A 28 anya­koca azonban 196 malacot fialt, i a többletnek így bizonyos ré­sze prémiumként az állatgondo­zót illeti. Képünkön Tóth Imre i »legkedvesebbel«. Szöveg: Kiss Antal Kép: Mester László júszövetgyár öt százalékkal nö­velte a kártoló gépek termelé­kenységét, a Villamosipari Gyár egy újabb szerelőszalag bein­dításával az előírt tervet túltel­jesítette. A négy üzemben az első negyedévben 116 újítást adtak be, süniből ötvennyolcat be is vezettek. Az újításokból várható megtakarítás előrelát­hatólag eléri a 735 000 forintot. A Villamosipari Gyárban min­den tizenötödik, a Gyapjúszö­vetgyárban pedig minden har­mincadik dolgozó újít. A termelékenység, az önkölt­ség, a termelési tervek teljesí­tése jó — sajnos más a helyzet az exporttervek teljesítésénél. Egyedül a Gyapjúszövetgyár állta a szavát, a S,5 százalékkal túlteljesítette tervét A Villa­mosipari Gyár csak 76 száza­lékos „eredményit ért «L A lemaradást a gyár Teá­tól azzal Indokolják, hogy a laborkemencék festését a rossz időjárás miatt nem tudtak a szabadban elvé­gezni. Az MSZMP Bajai Városi Bi­zottsága ezt az indokot nem fo­gadta el és felhívta a Villamos- ipari Gyár vezetőinek figyelmét arra, hogy az exporttervek tel­jesítésére nagyobb gondot for­dítsanak. Gémes Gábor Köze/100 vagon zöldség és gyümölcs átadására szerződtek Alpáron — A Bűzakalász termelői csomagolásban adja át a gyümölcsöt A MÉK kiskunfélegyházi ki- rendeltségének alpári telepén a tisztviselőnő a háztáji gazdasá­gokból hozott gyümölcs- és zöldségfélék árát fizeti ki, a ra­kodóhelyiségben pedig megy- gyel teli ládákat „pakolnak” egy teherautóra. Élénk a telep forgalma. Az Alpár egész pa­rasztságát magába tömörítő Bú- zakalász Termelőszövetkezet és Tisza új falu négy szövetkezeti gazdasága, valamint a szom­szédos Csongrád megyéből Bok­ros község környékének ház­táji gazdaságai hozzák ide gyü­mölcsöseik és veteményeseik termését. —7 EBBEN az évben 96 va­gon áru átadására kötöttek szer­ződést — mondja Tubák Sán­dor telepvezető, egyszersmind a MÉK körzeti megbízottja. — Remélhető azonban, hogy a szerződött mennyiségnél jóval több zöldséget és gyümölcsöt vehetünk át. A legnagyobb gyümölcster­mesztő szövetkezetben, a Búza­kalászban például 25 vagon sár­gabarackot várnak —< a pót­szerződéssel együtt viszont csak 12 vagon átadását vállalták. A felületes becslésnek, s a pót­szerződésnél tanúsított óvatos- kodásnak tehát az lesz a követ­kezménye, hogy a termelőszö­vetkezet jó néhány ezer forint szerződéses felártól elesik. A BŰZAKALÁSZ termelői csomagolásban adja át a gyü­mölcsöt, amiért külön díjazás­ban részesül. A szakszerű cso­magolás Irányításával egyik gazdáját, Kamasz Józsefet bízta meg, akinek többéves gyakor­lata van abban. A szövetkezeti gazdák nem rendelkeznek ház­táji gyümölcsössel. Az általuk elvállalt közös gyümölcsfák ter­mése értékének a 40 százalékát kapják meg a szövetkezet pénz­tárából, mégpedig közvetlenül a gyümölcs átadása után. EDDIG 12 vason zöldséget, gyümölcsöt vett át és továbbí­tott az alpári telep. Üvegmeggy­ből előreláthatólag összesen 10 vagon *lesz a forgalma — s 4 vagonnal már exportáltak is Csehszlovákiába, az NDK-ba és a Német Szövetségi Köztársa­ságba. Gyakorlat teszi a mestert — illik ez a mondás a kecskeméti tűzoltókra, akik rendszere­sen ismétlik felszerelésük használatát, hogy adott esetben mi­nél rövidebb idő alatt tudják megakadályozni egy-egy tűz to­vábbterjedését, emberek életének megmentését. Képűnk a Pia­rista Gimnázium előtt készült, ahol a csapat a 18 méteres acéllétra szerelését és biztonságos mászását gyakorolta. (Pásztor Zoltán felvétele.) Mennek vaqy maiadnak B. HagyéU — Történetek egy termelőszövetkezetből — riL A szavak mögött — Ejnye, csak nem az a nagy páré keserítette úgy el magukat? Maholnap végetér a borsószezon, s akkor minden munkaerő a kertészet rendelke­zésére áll. (Száz hold borsójuk szedése tudniillik nagy igondot jelentett, pénzért adták hát ki. Egy forintot fizettek kilójáért Mindenki oda igyekezett, a ker­tészetben pedig nem haladt a munka úgy, ahogy kellett vol­na.) — Nemcsak az válaszol a megfontolt szavú Pista bácsi. — Tessék nézni — mutat az udvar közepén roskadozó, való­ban rossz képet mutató ólakra és a góréra. — Nem szoktunk mi hozzá az Ilyen rendetlenség­hez. A ház nem a mienk, — neja nyúlhatunk hozzá. Mégis jó lenne lebontani, eltakarítani innen, szégyelljük, ha valaki hozzánk jön. Meg a tetővel Is csinálni kellene valamit Nincs azonban senki, akivel ebben szót értenénk... (Véleményünk szerint erre a tsz lenne illeté­kes!) Később megint arra terelő­dött a szó, hogy a múlt évben 142 ezer forintot jövedelmezett a közösnek a Pista bácsi vezet­te, akkor négy hold kertészet. Szavai mögött, ha kimondatla­nul is, de, ott volt: mégsem be­csülik eléggé. A felmondás okairól puhato­lóznánk, több oldalról próbáljuk közelíteni B. Nagyókat, de ők mégsem fogalmazták meg ezt világosan, s mi ennek ellenére ©gyre jobban érezzük: az em­ber megbecsülésével, vele való törődéssel van baj ebben a szö- vetkezetbeni Jól fizet a karalábé Hiszen nézzük csak: a főis­kolai vagy egyetemi végzett­séggel ugyan nem rendelkező, de nagyon értékes, huszonnyolc- éves szakmai gyakorlattal bíró 3. Nagy István három évvel ez­előtt olyan földön varázsolt ön­A Kiskunfélegyházi Gépállomás 70 gépe arat, csépel — Kettős műszakban végzik a tarlóhántást — A Kiskunfélegyházi Gépállomás 10 kombájnja és 17 aratógépe takarítja be a körze­téhez tartozó termelőszövetke­zetekben a gabonát Néhány gép már az elmúlt hétfőn és kedden hozzáfogott a munkához, de ez még csak amolyan „tapogatózó” próbaaratás volt — a tulajdon­képpeni nagyaratást csütörtö­kön kezdték meg, A gátért Búzakalász Terme­lőszövetkezetben az úgynevezett osztott aratással takarítják be a termést A gépállomás két SZK—3-as kombájnjának egyike előtt remdrearató szerdán kezd­te meg a vágásit, s a renden egy-két napig érlelt gabonát a vágószerkezet nélküli kombájn majd menetközben — és na­gyon gyorsan — elcsépelt A termelőszövetkezetek ösz- szesan 5330 hold gabona géppel történő aratására és — a kom­bájnokat illetően — cséplésére szerződtek, de a gépek teljesítő- képessége ennél nagyobb. Ügy is tervezik a gépállomáson, hogy a szovjet kombájnok mindegyi­ke 340, a magyar arató-cséplők és az aratógépek pedig 200—200 holdon végzik ed a betakarítást. By módon a szerződésen felüli területekre is jutnak még gé­pek, s erre meg is van az igény. A kiskunfélegyházi Lenin Ter­melőszövetkezet például 460 hold letakarítására szerződött, de további 200 holdon is a gép­állomás gépeivel akarja az ara­tást elvégeztetni. Mindenesetre, a gépállomás részéről alapos szervező munkára lesz szükség, hogy a felszabadult gépeket idő­ben, megfelelő ütemben átcso­portosítsa az aratásra váró te­rületekre. Már korábban megszer­vezték a cséplést is a gépállo­máson. A nem kombájnnal ara­tott gabonát 43 cséplőgéppel ve­retik el, s az ezeknél dolgozó munkacsapatok tagjai megfelelő oktatásban részesültek a bal- esetelhárítás és a tűzrendészet tudnivalóit illetően. Megtörtént a másik igén fon­tos munka, a tariőhántás meg­szervezése is. Mintegy negyven erőgép szántja majd a letakari- tott területeket, s közülük egy tucatnyi kettős műszakban — tehát éjjel is — végzi ezt a munkát. Főként a Belorusz traktorok dolgoznak éjjel-nap­pal. A szervezés egyébként meg­lehetős körültekintést igényelt. A minél zökkenőmentesebb ara­tás, kombájnolás végett ugyanis a gépállomás a nagyobb, gyakor­lattal rendelkező állandó trak­torosaival végezteti a betakarí­tást, az ő tarlóhántó erőgépedre pedig az idénytraktorosok — összesen harmincketten — ke­rülnek. De ezek többségié is a gépállomás tanfolyamán, vagy traktoros iskolán sajátította el a szakmát, a többi pedig két-há- roméves gyakorlattal rendelke­zik. Megran tehát a biztosí­téka annak, hogy mind az ara- tás-cséplés, mind a tarlóhántás „flottul” menjen a Kiskunfél­egyházi Gép állomás körzetében. tözéses kertészetet, melyre ko­rábban — ha szóbakerült — csak legyintettek az emberek. És nem is akármilyen kertésze, tét! Mostanában egyedül a ka­ralábéból 120 ezer forintot árult egy hét alatt Ebből fizethették ki a borsószedőket — • a ker­tészetbe nem jutott ember. Pedig juthatott volna az 640# holdas gazdaság hétszázhuszon- valahány tagjából! Különösen, ha minden szövetkezeti gazda csa­ládjának legalább egy tagját bevonná a közös munkába. B körül azonban bajok vannak. Elvonja az erőt a magángazda­ság. Igen, Igen, a magángazda- ság és nem a háztáji. Mert a Keleti Fény egyik-másik csa­ládjának alapszaixályeHenesen jutott földterület, > a rajta való gazdálkodást már nem le­het háztájinak nevezni. Túlméretezett háztáji Akad olyan szövetkezeti tag, aki eddig még egyetlen napot sem dolgozott a közösben, még­is, több haszonhoz jutott, mint a derekasan munkálkodók! Egyikük például egyedül retek­ből 10—14 ezer forintos jövede­lemre tett szert Vagy ott van özvegy Cs.-né, aki egymaga 1 hold háztájit kapott Ezt a föl- decskét összevetette élettársá­nak másik holdjával, s olyan virágkertészetre rendezkedtek be, iránt annak a rendje. Mit nekik a közös! Minden gazdára szükség van A szövetkezet elnöke, akit általában megbecsüléssel emle­getnek, ezt vallotta, mikor egy családdá lett a község és a ház­táji osztására került sor: „Itt. születtem, itt is fogok meghalni, jól ismer mindenki, ipiért le­gyek hát rossz fiú? S‘ engedte, tűrte, hogy egy családon belül kót-háromféle néven kétszer— háromszor egy hold háztájit osszanak így jutottak családok két—háromholdas háztáji par­cellákhoz, melyek belterjes mű­velése bizony leköti az erőket. S így okozta az elnök elvtárs — akarva-akaratlanul, népszerűsé­gét őrizvén — a szövetkezet ká­rát. (Folytatása következik.) Eszik Pemy írén

Next

/
Thumbnails
Contents