Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-27 / 149. szám
19.81, június V7, kedd 5. oldal Újabb 36 község rendezés! terve készült e! Nagy változások a megye kereskedelmében — LíbakeftetS állomás épül — Mi újság a megyei tanácsházán? Mint arról az építési és közlekedési osztályon tájékoztatlak bennünket, az elmúlt héten újabb 36 község rendezési irányelveit készítették el a községi tanácsok a Hazafias Népfront műszaki bizottságainak a segítségével. Ezek a tervek 15 évre határozzák meg a községek fejlesztését. Tartalmazzák a középületek, lakótelepek helyét, valamint a csatornázás és vízmű- vesítés módját. Év végéig még 46 községben készítenek hasonló tervet a helyi tanácsok, * A népművelési felügyelőit és a művelődésiotthon-igazgatók nyári továbbképzésének a megszervezésével vannak elfoglalva a. rhűvelődési osztályon. A már több éven át megrendezett továbbképző tanfolyamokon és előadásokon kívül az idei nyáron újszerű kezdeményezésről is beszámolhatunk. Az országban először Bács-Kiskun megyében rendezik meg június 17—22-ig az óvodai bábjáték rendezésével foglalkozó tanfolyamot huszonhat óvónő részére, akik közül többen az ország különböző területéről jönnek ide, Ebben az évben ismét elindították a színjátszó-rendezői tanfolyamot is. Kezdők részére június 10—22-ig rendezik meg, Kalocsán. — Megyénkben egyre több községben alakulnak meg az irodalmi színpadok. Ez tette szükségessé azt, hogy külön tanfolyamon foglalkozzanak az irodalmi színpadok rendezői a kezdeti tennivalókkal. A függetlenített népművelési munkások részére rendezett négy konferenciából álló tanfolyam záróvizsgáját július 10—20. között tartják, ugyancsak Kalocsán. • A megyei tanács egészségügyi osztályán hallottuk, hogy ebben az évben 16 kórházi főorvos és adjunktus részesül továbbképzésben saját szakterületén, Ebben az évben mintegy harmincféle különböző, szakmai továbbképzést szolgáló tanfolyamot indítottak, amelyeken önkéntes jelentkezés alapján vesznek részt a körzeti-, rende- vesznek részt a körzeti, rende- Érdekes megemlíteni, hogy orvosaink általában ötévenként vesznek részt cgy-egy, több hónapos szalunai tanfolyamon, • Ebben az évben is bővítik Kecskemét kereskedelmi hálózatát — hallottuk a kereskedelmi osztályon. Tájékoztatásuk szerint Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Baja több korszerű szak- és élelmiszerüzletet kap. Kecskeméten helyet cserél a Hírős Étterem és a Textilnagykereskedelmi Vállalat. Lényegesen jobb körülmények között szórakozhatnak majd új helyén a Hírős vendégei. Bisztrót rendeznek be a pártiskola volt épületének (Rákóczi út 3) földszintjén. A városkép szépségét növeli majd a Móricz Zsigmond utca sarkán épülő, modem berendezésű, önkiválasztó divatáru bolt. Új kirakatot kap a mellette levő csemegebolt is. A Rákóczi út 2. sz. alatt, a LENKER- bolt helyén konzervboltot, a Bem utcában, a víztorony melis idén először SZK—3-as kombájnokkal takarítják be az aprómagyakat Eddig igen körülményes volt az aprómagvak betakarítása. A kéziaratás után az összerakás, szállítás, majd a magok kicsé- pelése nemcsak hosszadalmas, hanem drága is volt A szem- pergés sokszor elérte a 10—15 százalék ot is. A* idén már megyeszerte kétmenetes aratással történik a betakarítás. Először rendre vágják a növényt, majd SZK—3-assal ki- csépelik a magot Így történt a több mint 500 hold káposztarepce zömének betakarítása is. A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet 20 holdjáról fél nap alatt letakarította a gép a magtermést A szemveszteség a kombájnnal történő letakarí- táskor ritkán haladja meg a 3 százalékot Egy hold termésének betakarítása alig éri el a 250 forintot, míg a hagyományos módszerekkel a költség ennek kétszerese volt, amelyhez hozzájárult a nagyobb szemveszteség is. Ezt a gyors és olcsó módszert valamennyi fontosabb aprómag betakarításánál alkalmazzák már az idén. Ilyen módon került raktárba a dunavecsed Virágzó Termelőszövetkezet 80 holdas baltacím táblájáról is a mag. lett pedig korszerű élélmíszer- üzletet nyitnak. K iskuníélegyházán, a főtéri élelmiszerboltot tetszetős berendezésű önkiszolgáló bolttá alakítják. Táncos, zenés szórakozóhelyet kap Baja: a Béke Szálló kisvendéglőjét alakítják át erre a célra, A belvárosi cukrászda helyén bisztrót, a ruházati ktsz helyén iparcikk-üzletet, a Béke téren, a Textilnagykereskedelmi Vállalat raktára helyén cukrászdát nyitnak. A kereskedelmi osztály június 29-én kibővített ülésen tárgyal a kereskedelmi hálózat fejlesztéséről, a közületi elütésről, az áruforgalomról, a munkavédelemről és a szakoktatásról. • Megyénk Ubaáttományának a növelésére a jövő évben 6 millió forintot fordítanak. Kiskunfélegyházán átalakítással építik fel a megye első és legnagyobb libakeítető álomását, amely termelőszövetkezeteinket ellátja naposlibákkal. Tíz termelőszövetkezetünk épít libanevelő telepet. Ez év végére megyénk liba-törzsállománya a közös gazdaságokban 8000 lesz. N. É. Hapsnla 15-20 vagon gabonát tisztítanak a Városföldi Állami Gazdaságban létesített kombájnszérün. Ez a megye egyik legjobb rendszerű kombájnszérűje. Előnye, hogy olcsó, könnyen összehozható és nagy teljesítményű. Kezeléséhez 5 ember szükséges. A kombájnoktól érkező gabona a pótkocsiról a tároló medencébe ömlik, ahonnan egy beépített fúvócső (a képen középütt jól látható) eljuttatja a három cséplőgépen elhelyezett elosztókba. A gépekből a közös gyűjtőcsatornán át a gabonaciklonba, s végül a zsákokba kerül * megtisztított mag. Ezzel a módszerrel a külön erre a célra átalakított cséplőgépek napi két, egyenként 10 6rá* műszak alatt 15—20 vagon gabonát eresztenek át. Ifit&fttoC'fo fft'Cikß’CLfo&'lc — Történetek egy termelőszövetkezetből — n. — Az uram a nagyobb fiúval nem egyszer hajnali négykor járta sorra a brigád tagokat és osztotta ki közöttük a napi munkát . . : Olyan életrend, olyan felfogás ez, ami az ember körül mindent szebbé, tisztábbá, gazdagabbá varázsol. Itt vannak például a gyerekek. Éppen most érkezik a nagyobbik fiú — ti- zenkétéves — István korpavásárlásból. Kiderül: osztálytársai között szüléi megbízás nélkül nyomozott eladó korpa után, „mert megellett az anyadisznó és a korpától jobban tejel”. S ő maga mindent elintézett. Alkudott a korpára, hazahozta — most pedig a családi kasszából apjával együtt veszi ki az árát. — Rajongásig szereti az állatokat — meséli a ház asszonya —, de hűséges segítőtársam másban is ... És újabb aprócska történetet mesél a család életéből: Családi hróniha — A napokban szintén piacra rakodtuk a gépkocsit Hajnali négykor talpon volt az egész család és ekkor már késő este köszöntött ránk. Mögöttem vagy ötembemyi munka: karalábészedés, gyomlálás, főzés, kapálás, takarítás, mert kosztosom is van: két budapesti elvtárs. Ügy tíz óra felé Ist- vánkám csak azt mondja: pihenjen le, édesanyám, majd én elvégzek maga helyett... Éjié lig, míg el nem indult a kocsi, dolgozott... Aki azt kutatná: honnan vesznek ekkora gyerekek ennyi önállóságot és önfeláldozásra kész szeretetet, az figyelje csak meg a szülők jellemét! Nemcsak azt, amit például Terus néni a családjáról elmond; a nagyapáról, az elveiért börtönt viselt harcos földmunkásról, a kilenc gyermekét becsülettel felnevelő apjáról és hat, ma is élő testvéréről, akik vele együtt ma is harcos, hű katonái pártunknak, hanem vesse össze az alábbi kis történettel is, a két hegedű igaz meséjével: Két hegedű igaz meséje — Kora tavaszon, a zárszámadás után még hétezer forintot kaptunk a szövetkezettől. Ide ad nekem az uram ezerötszáz forintot és ezt mondja: „Nagyon sokat dolgoztál, megér^J)tzzseíö nijáv — Iáitqőlé szív demled, hogy ezt most magadra költsd. De új ruha nélkül haza ne gyere ám Félegyházáról!” Hát, ahogy én az üzleteket járom, megpillantok egy hegedűt Eszembe jutott, milyen régi vágyuk ez a fiúknak... Be- csomagoltattam két hegedűt és hazajöttem úgy, hogy még egy harisnyát sem vettem magamnak. (Majd megfoltozom a régit.. 4 Apjuk először dorgáló?» nézett rám, de amikor a két gyerek a vonót húzta — látni kellett volna! Megpendült talán a lelke is ... Eszébe jutott: amikor ő volt akkora, mint most a fiai és cseléd eskedett. hogy megremegett a gazda minden hangosabb szavától. ■. — Milyen jó, hogy ma másként van, s Inkább már az jelent gondot, hogyan kezdjek én most, negyven éves fejjel tanulni... mert itt az asszonyok azzzal „fenyegetőznek” — amikor az elmaradt általános Iskolai osztályok pótlása került szóba —, hogy „ha Terus néni nem jön, jni sem megyünk az Iskolába!” ... Hát lehet ilyen „fenyegetőzésnek” ellenállni?,^ Elnézem őket. Hallgatom szavaikat és minduntalan megállapítom: derék, nagyon derék emberek. Ilyennek képzelem el a fejlettebb szocialista társadalom családtípusát. Ám Terus néni, miközben nagy szeretettel beszél szövetkezetbeli társnőiről, a munkáról, egyszer csak, szinte véletlenül „elejti”: — Kár, hogy az őszön elmegyünk innen. Beadta az uram a „felmondást". — Hogy értsük ezt? — kérdezzük az előzmények után érthető megdöbbenéssel. — Higgyék el a lehető leggondosabban, becsületesen dolgozunk az itt töltött utolsó percig, hiszen tsz-ünknek nagyon kell a pénz. Meg aztán költözni sem jó dolog. Megszerettük a vidéket, az embereket.., Talán azok is minket, de... Így talán jobb lesz... (Folytatjuk.) Szerkesztői Szenetek Banks Mária, Kiskunfélegyháza; Ember küzdj és bízva bízzál« nem közmondás, hanem Madách Imre Ember tragédiája című színművének utolsó sora. Sajnos a Muniká»- ő’-okról és a Tolongás az autóbuszváróban című anyagai* nem tudjuk közölni. Sínké Mlhátyné, Jakahszáüáa: A Kecskeméti Állami Aruház címére elküldte az egy doboz szifon-patront. Kérjük, hogy az üres dobozt és a blokkmásolatot küldje vjssza az Állami Aruház számára. Feltételezhető, hogy az áru kiadásánál félreértés történt. szerepe van a kombájnt» házaspár helytálló magatartásának is. Annak, hogy három órakor kezdik a napot, s mire a harmat felszáll, lezsírozott-olajzott gépükkel már aratják-esépelik a gabonát Estig. Este 9 óráig. — Száznyolcvan hold a gép terve, de háromszázról akarjuk betakarítani a termést. Talán sikerül. Sikerülnie kell — mondja az asszony. — Szeretném megdönteni egyéni rekordomat amit még leány koromban érteni eL Az egyik nap 34 holdról arattam te, csépeltem el a termést Aztán búcsút vesz, délceg gépészléptekkel a kombájnhoz megy, felszáll rá, s vezeti a gépet az egyre fogyó gabonában. Férje a fogaskerekek, láncok, egyéb alkatrészek működését figyelt Menetközben. Időnként Igazit valamit rajtuk. És mennek, haladnak a sárga árpatengeren. Körülöttük szinte lángolva perzsel a nyár, a határ, mező. C emmi az a szívük Jángo- * lásához képest. Tarián István ez év elején azonban olthatat- lanul fellángolt benne a vágy, hogy a Kiskunfélegyházi Gépállomás dolgozója lehessen. Ennek nem volt semmi akadálya. — Menjünk együtt kombájnnal aratni — ajánlotta aztán férjének. •—* Nincs sok gyakorlatom. — De ismered a gépet És én több nyáron ét kombájnol- tam. Ketten megbirkózunk a nehézségekkeL így történt, hogy miután * a javításnál is segédkeztek (a géppel már ekkor kell barátkozni), az elmúlt kedden megkezdték az aratást Fehémé a felelős vezető, férje a beosztott Kátai Imi«, a szövetkezet fogatosa az egyik, Kiss Balázs fiatalember (az építkezéseknél szokott dolgozni) * másik szalmakocsis. A fogatos az első nap megjegyezte: »Jobb a ló faránál, az nem porol-«. Végül megszerette a gépet. De megváltozásában kétségtelenül aratő-cséplőgép vezetésének tudományát Leányok is tanultak oU, s mire befejeződött az iskola, nemcsak a szaktudással lett gazdagabb megyénk fia, hanem érzelmedben ist Beleszeretett az egyik kolleginába. fi aztán visszakerült gép- állomására, a leányt pedig kinevezték a kétegyházi szakiskolára az újabb és újabb kombájnos-jelöltek tanítójának. Levetek jöttek, levelek mentek egyiküktől másikuknak, erősebbé, ■ végül széttép hetet- lenné fonva közöttük az együvé tartozás szálait A férfi három nyáron ilyen tartalmú leveleket is kapott: »A szünidőre az iskola egyik gépével kombájn- aratást vállaltam.-« Csak 6 nem írhatott ilyesmit Betegsége miatt más beosztásba került a gépállomásom Aztán — hét esztendeje “ összeházasodtak. Most a fiatalasszony lett hűtlen a géphez. A családi fészek fogvatartotta =■= A levegőben f&iykarfkák táncolnak, valami láthatatlan prés mintha az összes hőséget ide, a tiszaújfalusi Alkotmány Termelőszövetkezet határába sűrítette volna, oly rekkenő a meleg. Ráadásul az őszi árpa sárga tömege vakítóan veri vissza a napfényt Az ember csodálattal adózik azoknak, akik a szaporán haladó kombájnnal haj őkáznak le-föl az árpatengeren. Kétszeres a kánikula ott, hiszen a gép motorja, s az átforrósodott la- éa témalkatrészdk is melegítenék. De ők, s Kt Kombájnod s hátai a szalmakocsis, ügyet sem veknek erre. Látszik rajtuk, nem a hőség okoz nekik gondot, hanem az, hogy jól dolgozzék a gép az »erős« gabo Aztán «der«, hogy egy — * ml életünkhöz ülő — regény egyik lélegzetelállítóim szép fejezete íródik azon a kombájnon. A regény így kezdődött Pontosan tíz évvel ezelőtt Fehér István félegyházi traktoros a hődmező vásárhelyi kombájné« iskolára került elsajátítani az
