Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-25 / 148. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XVI. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM Ára 60 fillér 1961. JŰNIUS 25. VASÄRNAP Összeboronáljak az elhullatott árpakaláazt is. Ezt a mu...ut az egyik szövetkezeti gazda gyermeke, Papp Lajos végzi. A he­tedik osztályos tanuló okosan használja ki nyári szünidejét, a termelőszövetkezetnek segít az aratásnál. (Pásztor Zoltán felvételei.) > Aratnak a csátaljai Uj Tavasz Termelőszövetkezetben Javában tart as aratás. Amerre járunk szerte a megyében, szorgos munkának lehetünk szemtanúi. Zúg az aratógép és nyo­mában dől a gabona a csátaljai Űj Tavasz Termelőszövetkezet majdnem 40 holdas őszi tábláján is, jó termést ígérve a szö­vetkezeti gazdáknak... Keresztekbe kerül az őszi árpa. Képünkön Takács Géza és la hatvan éven felüli László Gergely szövetkezeti gazdát láthat­juk, amint az árpakévéket rakják keresztekbe. N6tt a termelés értéke * I. Több árut gyártottunk exportra Emelkedett a munka termelékenysége , Túlteljesítette az elmúlt havi tervét az állami és a tanácsi ipar A Központi Statisztikai Hiva­tal megyei igazgatósága és a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának tervosztálya elkészítette az ipari vállalatok 1961. május havi munkájáról szóló jelentést. A számokból kiderül, hogy a hozzáértőbb vállalati vezetés, a felülvizsgált normák széleskörű alkalmazása, a szocialista mun­kaverseny, valamint a jobb munka- és üzemszervezés ered­ményeként több és olcsóbb árut adtunk a népgazdaságnak, mint 1960 májusában. A Kiskunfélegyházi Gépgyár termelése 49,4 százalékkal volt magasabb az elmúlt év máju­sánál. A bázisidőszakhoz viszo­nyítva pedig 32,7 százalékkal nö­vekedett az egy főre jutó ter­melés értéke. Külön is említést érdemel, hogy a gyárban a többtermelés 79,8 százaléka a termelékenység növekedéséből adódott A Bajai Vülamosipari Gyár 8 millió 600 ezer forintér­téket termelt az elmúlt hónap­ban, ami 11,7 százalékkal több az egy évvel ezelőtti eredmény­nél. Kecskeméten a ZIM Gyáregy­sége 100 százalékra teljesítette exporttermelési tervét 3500 da­rab fürdőkádat gyártott a kül­földi vevők rendelésére, ami 13,8 százalékkal több a tavaly má­jusi termelésnél. A Bajai Gyap­júszövetgyárban 17,6 százalék­kal, a Bajai Ruhaüzemben 11,7 százalékkal emelkedett az egy főre jutó termelés értéke. A Kecskeméti Konzervgyár 38 szá­zalékkal termelt többet mint az elmúlt év hasonló időszakában, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál pedig 79 százalékkal nőtt a termelés. Egyes fontosabb cikkekből mint: fürdőkád, porszívógép, gyapjúszövet, vágott baromfi, csontos nyershús, fűszerpapri­ka, ajtótok, ablaktok, ajtólap mintegy 50 százalékkal készült több a tavaly májusi termelés­nél. A tanácsi könnyűipar 14,9 szá­zalékkal termelt többet mint egy évvel korábban. Ennél is nagyobb százalékban emelkedett a műanyagipar, a műszeripar, a mezőgazdasági gépgyártás, a bú­toripar, az épületasztalosipar és a cipőipar termelése. A tanácsi ipar össztermelése szintén meg­haladta az 1960. május havi ter­melést. Az egy munkásra eső termelés értéke 3,1 százalékkal volt magasabb a bázisidőszak­nál, a 100 forint kifizetett bérre eső termelés értéke pedig 2,3 százalékkal növekedett Ugyan­akkor a tervek teljesítéséhez az előirányzottnál 1,1 százalékkal kevesebb bért használtak fel. Vasárnap indul az NDK-ba az első barackszállítmány Jó néhány napja tart már a barackszűret megyénkben. A hét végéig — a MÉK-től szerzett ér­tesüléseink szerint — több mint ezer mázsát vásároltak fel a kö­zös gazdaságoktól. Az eddig felvásárolt barack egy részét közvetlenül Bécsbe szállították, míg a többi — a na­gyobb mennyiség — belföldi fo­gyasztásra került Vasárnap el­indul az első barackszállítmány a Német Demokratikus Köztár­saságba és később rendszeresen szállítanak majd nagyobb téte­leket Csehszlovákiába, Nyugat- Németországba, Belgiumba és Svájcba. Megyeszerte szedik a meggyet is, amelyből a MÉK átvevő te­lepeire eddig 250 sűlyvagon kö­rül szállítottak a termelőszövet­kezetek. Jubileumi ünnepségek a 600 éves Debrecenben Várossá nyilvánításának hat­századik évfordulója alkalmából szombaton jubileumi ünnepsé­gek kezdődtek Debrecenben. A nagymúltú város 1361-ben kapta I. Lajos királytól a bíróválasz­tás jogát, s ettől az időponttól számítjuk Debrecen várossá nyilvánítását. A jubileumra ün­nepi köntöst öltött Debrecen. A házakon nemzetiszínű és vörös lobogók mellett a város kék­sárga zászlaját lobogtatta a szél. Az ünnepségre szombaton párt- és kormányküldöttség ér­kezett Debrecenbe. A küldöttség vezetője Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első el­nökhelyettese. Tagjai: Sándor József, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, földművelésügyi miniszter, Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter, Péter János, a külügyminiszter első helyet­tese. Debrecen testvérvárosai; a lengyelországi Lublin, a romá­niai íasi és Nagyvárad is kül­döttséggel képviselteti magát a debreceni ünnepségen. Délelőtt a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem aulájában ün­nepi tanácsülést tartottak. Tugyi " István országgyűlési képviselő, a tanácsülés elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Jávor Nándor, Debrecen megyei jogú városi tanács v. b. elnöke méltatta Debrecen történelmi múltját. Szombaton délután az Arany Bika Szálló előtti téren megtar­tott nagygyűléssel folytatódott az ünnepségsorozat. Több mint húszezer ember előtt Kállai Gyula mondott ün­nepi beszédet. Kállai Gyula beszéde a debreceni nagygyűlésen Bevezetőben Kállai Gyula átadta a városuk 600. évfor­dulóját ünneplő debreceni dol­gozóknak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány üdvözletét. Politikánkat, mint eddig is, a jövőben is a dolgozó néppel együtt alakítjuk ki —■ mondot­ta Kállai Gyula. Politikánk a nép érdekeit fejezi ki, s meg­valósításában a tömegek szív- vel-lélekkel vesznek részt. Ez a mi erőnk legfontosabb forrá­sa, ez a mi előrehaladásunk szilárd biztosítéka. Kállai Gyula ezután a ma­gyar munkásosztály nagyszerű, áldozatos munkájáról beszélt. Hangsúlyozta: Munkásosztá­lyunk a szocialista forradalom minden szakaszában áldozato­san segítette és támogatta a szövetséges társát: a dolgozó parasztságot. Államunk az el­múlt három évben a tervezett 9 milliárd helyett 16 milliárdot fordított mezőgazdasági beru­házásokra. Munkásosztályunk megértette, hogy erre a beru­házásra a falunak szüksége van, és azzal a meggyőződéssel ad­ta, hogy az a mezőgazdasági termelés fellendülésével gyorsan megtérül és az egész nemzet hasznára lesz. E helyről is üdvözöljük, for­ró szívvel köszöntjük a ma­gyar parasztságot, amely meg­értette, hogy a saját boldogulá­sa és a haza előrehaladása egy­aránt azt kívánta tőle, hogy változtasson régi életformáján és a szocialista gazdálkodás út­iára lépjen — mondotta Kállai Gyula, majd rámutatott: — Azzal, hogy a magyar fal­vakban is leraktuk a szocializ­mus alapjait, történelmi jelen­tőségű győzelmet aratott a szo­cialista forradalom, fgy ma már az egész népgazdaság osztatla­nul a szocializmus alapjain áll. Fejlődésünkben új szakaszhoz, a szocializmus építésének befe­jező szakaszához érkeztünk. Most arra kell összpontosíta­nunk erőinket, hogy termelő- szövetkezeteinkből minél előbb fejlett, szocialista nagyüzemi gazdaságokat teremtsünk. A szorgalmas munka, a hozzáértő és határozott vezetés, a tagság egységes akarata — íme, ezek a termelőszövetkezetek megszi­lárdításának és fejlesztésének célravezető eszközei. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents