Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-24 / 147. szám
1?«. június 81, szombal 5. «Mal Nagyüzemi szőlőtermesztés komplex gépesítéssel a Fehértói Állami Gazdaságban Az 1949—50-ben megalakult állami gazdaságok egy része megyénkben is örökségül kapta a régi, kisüzemi szőlőket, amelyek főleg kétszintes termelésre voltak beállítva. Gazdaságunkban a megalakulás után néhány évre kezdtük meg az új telepítéseket a nagy kiterjedésű homokon. — Nagyüzemi szemléletünk akkor még csak addig terjedt, hogy létrehoztuk a nagy táblákat, földgyalulás nélkül, olyan sor- és tőtávolsággal, amely végső- soron mégsem alkalmas gépesített művelésre. Megtalálhatók a 120, 140, 150 em-es sortávolságú szőlők, amelyeket fogattal vagy kis teljesítményű Holder traktorral lehet művelni. Az alacsony teljesítmény miatt azonban mind a fogat, mind a kis traktor üzemeltetése drága. Ezek a problémák arra késztették gazdaságunk szakgárdáját, hogy megpróbáljuk a szőlősor széthúzását annyira, hogy a gép abban sorköz járóként el tudjon menni. Ezért új telepítési módot dolgoztunk ki. (Megjegyzem: mi egyáltalán nem vagyunk ellene a Helvéciái Állami Gazdaságban jelenleg üzemben levő hidas traktornak, mert az Idáig telepített sok ezer hold szőlőben igen sok ilyen traktort tudnának a megye állami gazdaságai kihasználni. Véleményünk szerint nem rossz az sem, hogy a gyakorlatban kétféle művelési mód alakult ki. Hogy melyik a jobb, azt úgyis a terméshozam és az önköltség dönti el.) Gazdaságunk I960 tavaszán már az általunk kidolgozott 240x50-ea sor- és tőtávolságra telepítette a szőlőt. Az így telepített szőlőben 4800 tőke van holdanként, s széthúzott szőlősorban Igen gazdaságosan tud dolgozni a magyar ipar által gyártott DE—28-as traktor, valamint az NDK-ban készített RS—09-es traktor. A gazdaság által készített fedő- és nyitó- eke teljesítménye az UE—28-as traktorra hidraulikusan felsze- reive óránként 2 hold. Fedésnél az általános költség, a közvetlen munkabér és a gép amortizációja egybevetve holdanként 15 forint; ugyanez a költség merül fel a trágyázás előtti mélyítésnél, a trágya beszán tásánál és a szőlő el ónyitásánál. Gazdaságunk ugyancsak DE —28-asra felszerelhető kul- tivátort is szerkesztett, amellyel a szőlő egész évi talajmunkáját e-1 tudjuk végezni. Ennél a gépnél az óránkénti teljesítmény 1,5 kataszkrális hold. Az RS—09-es traktorral a permetezést és a porozást tudjuk elvégezni. Ezenkívül készítettünk rá egy trágyaszóró berendezést, amelyre egyszer egy tonna trágya fér fel, s két csatornán keresztül juttatja automatikusan szabályozható berendezése a szőlő kimélyltett barázdájába. Előzetes számításaink alapján egy katasztráljs holdra 65—70 munkanap-ráfordítás kell a jelenlegi 110—120 kézi munkanappal szemben. A homok megkötését és a szélkár elkerülését úgy oldottuk meg, hogy a 240 cm sorközből 180 cm-t augusztus utolján, szeptember elején bevetettünk rozssal s a zöldtömeget május elején juttatjuk a talajba; ezzed a talajeróutánpótlást is nagy részben biztosítjuk. Felvetődik a kérdés: mivel a sorokat széthúztuk, a szőlőnket napperzselés érheti. Ezt úgy akarjuk kiküszöbölni, hogy a jelenlegi 130- cm-es betonoszlop helyett 150 cm magasat rakunk be — illetve ennyi lesz a talaj felszínétől felfelé. A dróthuzalokat párosával helyezzük el. Ennek a módszernek másik nagy előnye az lesz, hogy a perzselés elkerülése mellett a szőlő kötözését is nagyrészi mellőzni tudjuk, mivel a két drót közötti rész rákapaszkodik a huzalraj E telepítési és művelési módszer előnyeinek végleges és pontos, értékelése csak akkor válik lehetővé, amikor az ültetvény termőre fordul, s a termés mennyiségét össze tudjuk hasonlítani a költségekkel. Körmendi Géza igazgató »>^vww^wvww^v»/vwvwww\» Címzett a kereskedelem Rapsxodikus áruellátás V alamennyi dolgozónk nagy örömére, takaros kis élelmiszerbolt működik a Bajai Ruhaüzemben, Dolgozóink megelégedéssel nyugtázták a vezetőségnek ezt a kezdeményezését, mint egyik példáját a dolgozókról való gondoskodásnak. Naponta friss tejet, vajat, péksüteményt, különböző sajtféleségeket és édességet vásárolnak itt a munkások. A felsorolásból is látszik, hogy a bolt áruellátása általában jónak mondható. Hiányoljuk azonban, hogy a felvágott-készlet erősen rapszodikus, pedig sokan vannak, akik szívesen fogyasztanák az ízletes húsféléket tízóraira vagy uzsonnára. Ha valaki az írtak után azt gondolná, hogy a felvágott hiánycikk Baján, annak tanácsoljuk, keresse fel a városi kereskedelem egyik büszkeségét, a „Központi Csemegeüzlef-et. Itt rendszeresen öt-hatféle felvágott és egyéb tízórainak alkalmas húsáru áll a vásárlók rendelkezésére. E tapasztalat birtokában nem tudjuk, mi akadálya van annak, hogy üzemi élelmiszerboltunkat is megfelelően ellássák töltelék húsáruval. Reméljük, hogy e kérés mielőbb meghallgatásra talál. Hálás lesz ezért a Bajai Ruhaüzem több mint ezer dolgozója, akiknek túlnyomó része máris rendszeres vásárlója az üzemi boltnak. Tarl Sándor A kádaktól — a tőkéig Magas állványon, kádakban készül a permetlé az Izsáki Állami Gazdaságban. Csak mellé kell állni a tartálykocsinak és perceken belül megtelik. Aztán .., a szőlőben ebből a 33 hektoliteres tartályból részben a gépi, részben a háti permetezőkbe kerül... Felvételünk azt » pillanatot örökítette meg, amikor a gazdaság kézipermetezőit megtöltik. Húszán négy ilyen tartály permetlevet szórnak szét napoonta a bő termést ígérő szőlőtőkékre. (Pásztor Zoltán felvétek*) A peronoszpóra és az ellene való védekezés tartották meg a kötelező biztonsági szemlét. Mindhárom tsz-ben május végére kellett volna a hiányosságokat pótolni, de még ez ideig nem tettek meg minden szükségeset a balesetveszély elhárítására. Tudjuk, hogy a termelőszövetkezeti vezetők erejét lekötik a gazdasági feladatok. Azt is tudjuk, hogy vannak — látszólag — sürgetőbb tennivalók is. Mégis, ha csupán a balesetek okozta munkaidő-kiesésekre gondolnánk is, akkor sem felesleges a megelőzésre fordított munka. Még inkább emellett szól a társadalmunk lényegéből következő elv: legfőbb érték az ember! A tiszakécskei Béke és Tlsza- gyöngye Tsz már a „saját bőrén” is tapasztalhatta a balesetmegelőzés fontosságát, hiszen az előző tsz-ben három, az utóbbiban két baleset történt ebben az évben. Most szabálysértés! eljárást indítanak a balesetvédelem megszervezését elmulasztó tsz- vezetők ellen. Ezzel azonban aligha válik veszélytelenné a védőberendezés nélküli fűrészgép, vagy a rosszul fedett cefregödör. Nagyobb felelőségérzetet ott, ahol emberek testi épségéről, életéről van szó! Nagy Éva A PERONOSZPÓRA a szőlő legveszedelmesebb betegsége; — Amerikából került hozzánk a múlt század 70-es éveiben. A szőlő minden zöld részét megtámadja, legjelentősebb a kártétele a bogyókon és a leveleken. A megtámadott bogyó elpusztul, a levélnek is többnyire ez a sorsa. A lombjátvesz- tett tőke pedig sem termést, sem beérett vesszőket nem tud nevelni — tehát kártétele több évre is kihat. A peronoszpóra a földre hullott leveleken telel át — vagyis az első fertőzés a földből Indul ki, amikor a levelek a felszínre kerülnek a nyitás és az első kapálás alkálmávali A fertőzéshez nedvesség és kellő meleg kell. A peronoszpórát szabad szemmel akkor vesszük észre először, ha meglátjuk az úgynevezett olajfoltot Ez kifakult, megvilágosodott halványzöld folt a levélen, ott, ahol a gomba már elpusztította a zöld növényi festékanyagot, a kloro- filt Az olajfoltok levélionáki része olyan, mintha liszttel lenne beszórva. A FERTÖZÉSTÖE az olajfolt megjelenéséig bizonyos idő telik el: ez a lappangási idő, amely elsősorban a hőmérséklettől függ. Különböző hőfokokon ez így alakul (Istvánfi szerint): Nagyözem! gazdaságainkban nagy gondot kell fordítani a balesetvédelemre. A balesetek veszélye a mezőgazdasági gépek használatával egyre inkább növekszik. Egyeg termelőszövetkezetek vezetői mégsem fordítanak kellő gondot a mezőgazdasági baleset megelőzésére. Hadd említsünk erre néhány példát is. Az SZMT munkavédelmi leifigyelője hónapokkal ezelőtt a baleseti óvórendszabályok betartását ellenőrizte. A tiszakécskei Béke és Tiszagyöngye Termelőszövetkezetekben, valamint a lakiteleki Szikra Tsz- ben súlyos hiányosságokra hívta (el a vezetők figyelmét. Valamennyi tsz-ben hiányzik egyik- másik gép védőberendezése. A tiszakécskei Béke Tsz éppen a baleset] veszély miatt nem kapott engedélyt körfűrésze üzemeltetésére. A Tiszagyöngye Tsz-ben életveszélyesek a villamossági berendezések a szeszfőzdében és a bognárműhelyben. Nem biztonságos a cefre- tároló fedele sem. Ráadásul a termelőszövetkezet nem küldött el senkit sem az elsősegélynyújtó tanfolyamra, holott azt pótlólag is megrendezték, éppen a hiányzókra való tekintettel. A í aki teleki Szikra Tsz-ben nem A jégverés aratott — mégsem károsodnak a biztosítást kötött termelőszövetkezetek A kiskunhalasi járás több termelőszövetkezetében okozott károkat a május 28-i Jégverés. Az Állami Biztosító a károk felmérése után megkezdte az általános vagyonbiztosításba bekapcsolódott termelőszövetkezetekben a kifizetéseket. A kisszállási Petőfi Termelő- szövetkezet egymillió 400 ezer, a Búzakalász 800 ezer, a kunfehértói Béke 71 ezer, a Vörös Hajnal 68 ezer forintot kap kártérítésként a jég által elvert gabonájáért A jánoshalmi termelőszövetkezetek kisszállási területen levő kalászosaiban 30 —30 ezer forint értékű kárt állapítottak meg és fizettek ki. Folyamatban van a jégkár megállapítása a balotaszállási és keleblai termelőszövetkezetekben is. Más elmélet szerint kiszámíthatjuk a lappangási időt M úgynevezett effektiv hő alapján is. Ezek szerint ilC fokon felüli hőfokokból 60 C fok összes hő kell a ha ezt elérte, ekkor tör ki a peronoszpóra. Ha esős a nyár és a kellő hőfok is megvan, akkor számtalan nemzedék követi egymást, sőt a fertőzések teljesen összefolynak. Utolsó nemzedékként fejlődik az áttelelő spóra a levél egyes sejtjeiben. (Egy négyzetmilliméter levéllemezben 200 is fejlődhet.) A FERTŐZÉS menetét ismerve, adva van a védekezés, amely megelőző módszer. A peronoszpóra a réz ionra érzékeny, tehát a levél felszínét, de még- inkább a fonáki részt (mert Itt van a legtöbb levegőnyílás) méreganyaggal kell bevonni Erre legalkalmasabb a bordói- lé, a rézgálic és a mész keveréke. A permetezés lényege, hogy amikor a peronoszpóra a felszínre tör, a szőlő frissen legyen méreganyaggal bevonva. A fürtöt nehezebb megvédeni permetezéssel, mert részben nehezebben jut a fürtre a permetlé, részben mert a bogyó felülete viaszos. A fürt megvédésére legalkalmasabb a réz- mészpoiral való porozás esőben, vagy reggeli harmattal. Rendszerint 6—7 permetezés és 1—2 porozás szükséges a szőlő megvédéséhez. A SZŐLŐ egy másik veszedelmes betegsége a lisztharmait Gyakran együtt is fellép a pe- ronoszpórával, de attól élesen meg lehet és meg is kell különböztetni, s ellene kénes szerekkel kell védekezni. Legjobban bevált a rézkénporral való porozás, amely együttes védekezést biztosit a peronoszpóra és a lisztharmat ellen is. Pfenning Gyula kertészeti felügyelő Nem hajtották végre... j-iappangasi íao nap Dap levélen fürtön ha a hőfok 10—13 Cfok 15—18 15—18 14 12—15 12—15 15 11—13 11—13 16 9—11 9—11 17 6—7 11—13 18—19 5—6 13—15 20—25 4—5 15—18
