Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-22 / 145. szám

A kisiskolás nyári életrendje Interjú a Kecskeméti Gyermeklélektan! Intézet mtsnkatársőval Megkezdődött a gyerekek szá­szSSKknek, ment képzdtt peda­gógia felügyelete és irányítása mára a légvárt nyári szünidő, s fellélegzik ilyenkor sok szülő is: * Végre nem lesz gondom, bajom a gyerekkel, tőlem most már azt csinál, amit akar!” Má­sok a vártnál gyengébb bizo­nyítványon félbosszankodva — a következő eredményesebb esztendő reményében — elhatá­rozzák, hogy nyáron is rendsze­res, kemény tanulásra fogják csemetéjüket S napról napra követik egymást a szülők által feladtott leckék»-« Sok mozgás... Melyik módszer miért nem helyes, s mi a szülők nyári teendője a gyermeknevelésben — erről nyilatkozott munkatár­sunknak a kecskeméti gyermek- lélektani intézet munkatársa: Varga Gyuláné. — Vakációzó gyermeütetnfe a nyarat rendszerint három he­lyen töltik: napközi otthonban, családon bélül, vagy kiránduló-» üdülőhelyeken. A napközi ott­honos gyerekekkel valóban ke­vesebb lesz most a gondjuk a Továbbra is divat az ingruha Még Jóformán d sem érke­zett az igaza nyár, de a textil­gyárak vezetői, a divattervezők és a kereskedelem képviselői már a következő télre gondol­nak. Most gondoskodnak az év utolsó hónapjaiban forgalomba kerülő ruházati cikkekről. A ruhaipari tervező vállalatnál a konfekciógyárak negyedik ne­gyedévre tervezett négyszáz ru­hából álló kollekciójának leg­jellegzetesebb, újszerű darab­jait a múlt- héten mutatták be a kereskedelem képviselőinek, ugyanekkor láthattak a szak­emberek néhány olyan könnyű, pamutanyagból készült ruházati cikket is, amelyeket egész éven át gyártani fognak. A téli ruhák tervezésénél a 12. nemzetközi divatkongresz- szus tapasztalatait is felhasz­nálták. Főbb divatszínek a gra- íitszürke, a terrakotta, a fekete, a lila, a sárga, de helyet kap­tak a kollekcióban más színű textiliák is. A női ruhák lezser vonalúak, a szoknya nem túl szűk, de nem is olyan bő, hogy alsószoknyát kellene alá venni. Hosszú idő után ismét di­vatba jött a négy részből sza­bott szoknya. Szintén újdonsá­got jelentenek a blúzszerű fel­sőrészes ruhák, , amelyeknél az öv a derék alatt van. Az erő­sebb testalkatúaknak kétrészes dzsömperruhát terveztek To­vábbra is divat az ingruha és a kiskosztüm. A bakfisruhák térdig érnek, a női ruhák a tér­det takarják. A mostani divat mentes a túl­zásoktól, szélsőségektől. Újfajta pamut-, gyapjú- és selyemszöve­teket használtak fel. Ezek kö­zött található például olyan brokát, amely alig gyúródik. A gyermekek öltözékei közül a testvér-ruháknak volt a legna­gyobb sikerük. Kisfiúknak, lá­nyoknak azonos anyagból, egy­mással összhangban levő ruhá­kat terveztek. Az egyik össze­állítás fehér szegélyes pepita kabátkából, fehér rakottszok­nyából, illetve rövid nadrágból áU, a kabátka alá nyakkend ős fehér blúzt, illetve inget visel­tek a pöttömnyi manökenek. A férfizakók kissé hosszab­bak, a legtöbb három gombbal zárni. tJjszerűek az egészen an­golos, kockás öltönyök. A fel­öltők még rövidek, térdig ér­nek, vagy éppen hogy takar­ják a térdek mellett; ésszerű időbeosztással élnek. Ann & több figyelmet és meg­értést 'kívánnak viszont azok a gyermekek, akik családon be­lül töltik a nyári vakációt El­sőrendű követelmény ez alka­lommal Ss az, hogy a gyermek minél többet tartózkodjon a szabad levegőn. Engedélyezzünk neki sok-sok mozgást, játékot, engedjük azzal foglalkozni, amit legjobban szeret, hogy felszaba­dultnak érezhesse magát. A gyermek lehetőleg ne legyen egyedül akkor sem, ha nincse­nek testvér«. Engedjük őt paj­tásai, kisbarátai közé. játszva tanulás... A rendszeres és év közben megkövetelt komoly tanulás szi­gorúan tilos ebben az időszak­ban, viszont irányítsuk úgy a gyermeket, hogy a játék mellett jusson idő arra is, hogy a köny­vet ' a kezébe vegye. Természe­tesen nem a tankönyvekről, ha­nem a mesefcömyvekrői beszé­lünk itt Célszerű már ilyenkor a gyermeket az elolvasott mese „visszamondására^ nevelni — hogy fejlesszük aktív szókin­csét, fogalmazókészségét, amely­nek feltétlenül hasznát veszd majd az iskolában is. Természetesen vannak más olyan iskolai követelmények is, melyeknek teljesítése szintén gyakorlás kérdése. Ez kis lele­ményességgel megoldható. A gyermekek egy része hat—tíz éves korban már nem igényli az ebéd utáni alvást Ezt az időt felhasználhatjuk meseolva­sásra, a babaiskola ürügyén ész­revétlenül elismételtethetjük az egyszeregyet, kifestőkönyvefckel fejleszthetjük kézügyességét, áll­hatatosságát, kötelességtudását; a képeskönyvek, képes új ságok, ifjúsági könyvek pedig fejlesz­tik tudásukat, esztétikai érzé­küket Csak arra vigyázzunk, hogy mindezeknek a játékos „tanulási” formáknak ne legyen iskolai színezetük? ...és vitamindús táplálkozás Végül a munkáról szeretnék néhány szót szólni, Az életkori sajátosságok figyelembe vételé­vel feltétlenül tartsunk igényt a gyermekek otthoni munkájára. A hét—nyolc éves gyermeket már bátran megbízhatjuk terí­téssel, söprögetéssel, a lakás szellőztetésével, zöldségtisztítás­sal, s a bevásárlásban való se­gédkezesse!. A félsőtagozatos lánygyermekeket már nyugod­tan beavathatjuk a főzés „tu­dományába”, vagy annak előké­szítésébe. \Több testvér esetén ügyeljünk k munkamegosztásra, s arra, hogy a megbízások ne ismétlődjenek kényszerű egy­hangúsággal, a munka mellett is jusson idő sok-sok játékra. Még a tizennégy éves kislányt sem szabad megszólni, ha babá­zik, és sokat szeret játszani. Még egy jó tanács: a sok Já­tékot, mozgást, szabad levegőn eltöltött foglalkozást vitamindús táplálkozás egészítse ki. Adjunk nagyon sok gyümölcsöt, főzelé­ket gyermekeinknek, s az egész­séges életmód kialakítása érde­kében fokozottan ügyeljünk tisztálkodásukra. E tanácsok megfogadása azért fontos — mondotta befejezésül Varga Gyuláné —, mert a nyári túlterhelés esetén nem felszaba­dult, hanem gátlásokkal, szo­rongásokkal teli gyermek ül be ismét az iskolapadba, aki fél a kötelességektől és nem tud hoz­záfogni ahhoz a munkához, ami az iskolában reá vár. Porított més A philadelphiai mezőgazdasá­gi laboratóriumban a sokféle, poralakban árusított élelmisze­rek választékát még tovább bő­vítették. Köztudomású, hogy a méhek a virágokból nektárt gyűjtenek és ebből az anyagból úgy gyár­tanak mézet, hogy elpárologtat­ják belőle a víztartalom 17 szá­zalékát. Az amerikai kutatók most hasonló eljárással a mé­zet „porítják” olyképpen, hogy 17 százalék vizet párologtatnak el belőle. Az ámbra színű por­ból — amely az eljárás után fennmarad — víz hozzáadásá­val percek alatt mézet lehet készíteni. A ROSSZ POLITIKUS Jancsikám, én lesöprögettem a szőnyegeket, felsepertem J és fel is töröltem a padlót... Már csak a vikszelés van hátra — szólt be Zsófi a szomszédos szobában, ébredő férjének, s máris rohant, hogy le ne késsé a munkába vivő autóbuszt. Két órával korábban kezdett naponta mint férje, s a hetenkénti ala­posabb takarítást rendszerint megosztva végezték. Zsófi lépteinek kopogása már az utcán hallatszott, mikor az iménti „parancs” eljutott János tudatáig. — Szegény kicsi asszony, mennyit dolgozik? — gondolta sze­retettel párosuló aggodalommal és máris pattant az ágyból. Elő a takarító öltözéket: az atlétatrikót, a melegítő nadrágot, — s ahogy Zsófi tréfásan elnevezte — a kis bordó „tökfedőt”. A szoba ajtajában volt előkészítve a parkettakefe és a puha padlóruha. — Reggeli torna: parkettatánc, hadd fogyjon a pocak — gon­dolta önkritikusan János, s ezzel megkezdődött a szokásos szom­bat reggeli vikszelés. Előre, hátra __ előre, hátra... a parketta ir ányának megfelelően... Előre, hátra__ Közben visszatekint a fe lkefélt sorra, s elégedetten, ügyességére büszkén megállapítja: — Akár a tükör! D e hirtelen eikomorodotl az arca. A máit szombat jutott eszébe. Akkor is milyen szépen .megcsinálta, még port is tbrülgetett, pedig, pfuj! Nincs annál utálatosabb munka! Es Zsófinak, a „törzsfőnöknek” mégsem tetszett. Azt mondta, hogy itt maszatos, ott meg foltos, a szék nincs jól a helyén, a kép félre van billenve... S barátom, felnyúlt a szekrény tetejére is, van-e rajta por!? Milyen tapintatlan. Így adja ki az ember a szívét, lelkét.. Óh, egy asszony sem érdemli meg, hogy a férje segítsen! Egyik lába alatt a kefével, másik alatt a padlóruhával azért előre, hátra csak járta a „táncot”. Arca kipirult, homlokán, hátán verejtékcseppek ütöttek ki és lassacskán görögtek lefelé. Előre, hátra... előre, hátra... Még három sor, kettő... no, még ez az egy — számolgatta a parkettasorokat a „fényesítő mester”. Nagy nekibuzdulással megszabadította a portól a szek- rérty tetejét is. Nagyon igyekezett, mert rámaradt a beszerző szerepe is, ő hozza ma a húst. Az asztalterítésrő! Ahhoz, hogy az ebédet, vagy akár ez egytálételből álló va­csorát jóízűen fogyaszthassuk el, nemcsak az étel kifogástalan ízére kell ügyelnünk, hanem tá­lalására, az asztal megtérítésére is. Kellemetlen és sok mérgelő- désre ad alkalmat, ha evés köz­ben kell a sóért, vízért, vagy a kenyérért külön-külön járkálni, vagy arra várakozni. Ezért a tá­nyérokon, evőeszközökön kívül minden apróságot, amire az ét­kezés folyamán szükségünk lesz, célszerű az asztalra készíteni. Az asztal megtérítésénél min­dig ügyeljünk az abrosz tiszta­ságára, s a gyerekeket már egész kicsiny korukban tanítsuk meg a figyelmes, kulturált étkezésre. Ma már nem követelmény az sem, hogy nagyméretű damaszt- abroszokkal, szalvétákkal terít­sünk az étkezéshez, s a lenvá­szon, vagy más, könnyen mos­ható anyagból készült abroszra nyugodtan felrakhatjuk a nylon térítőt. De arra viszont ügyel­jünk, hogy a védőterítő is kifo­gástalan tiszta legyen. Ezért le­Mit készíthetünk Munkába járó feleségnek, édesanyának gyakran okoz gon­dot, hogy mire munkaidő után bevásárló körútra indulnak, a húsüzietekben már csak mar­hahús kapható. Addig is, míg e választék-gond véglegesen meg­oldódik, szeretnénk néhány jó­tanácsot, receptet közreadni — melyek alapján a marhahúsiból készült va-csoraételéket is válto­zatossá tehetjük. Mert — ne fe­ledjük — nemcsak az ízletes pörkölt, gulyásleves készülhet gyorsan és olcsón ebből a hús­fajtából. .. RÁNTOTT MARHASZELET Nem szabad szálkás húst ven­nünk. hanem porhanyósat. Hús­levesnek megfőzzük és kihűlve éles késsel vékeny szeleteket vá­gunk belőle A szeleteket fel­vert tojásban forgatjuk meg, majd finomra vágóit vöröshagy­ma és zsemlemorzsa, só, törött bors keverékében. Forró zsírban megsütjük. HIDEG VAGDALTHŰS Kétszer daráljunk át három­negyed kiló marhafelsált, ne­gyed kiló zsíros sertéshúst, 5 deka füstölt szalonnát. Hozzá­hetőleg külön nylon térítőt hasz­náljunk az étkezéshez, amit ét­kezés után azonnal rendbetehe- tünk és tisztán tehetünk el a szekrénybe, s másik nylon térí­tőt használjunk a konyhai mun­kák végzése közben. Ne adjuk az ételt fazékbanl vagy lábasban az asztalra. Azért van a levesestál, főzelékestál» hogy használjuk őket. Olyan ételhez, amit nem tálalhatunk ki — rakott burgonya, rakott káposzta stb. — vegyünk tűzálló edényt. A terítésnél csorba edényt ne használjunk, mert az nemcsak csúnya, de veszedel­mes is lehet. Amelyik ételfajtá­ból nem fogyasztunk már töb­bet, azt távolítsuk el az asztal­ról, mert nem étvágygerjesztői ha különféle ételmaradékok hal­mozódnak fel az étkezőasztalon. A szépen és ízlésesen megtérí­tett asztal hatással van a körü­lötte ülők kedélyére is, s határt szab az asztalnál ülők viselke­désének is, ami különösen a gyermekek szempontjából fon­tos, nevelő hatású. marhahúsból? dolgozunk: sőt, törött borsot, tejfelt, apróra vágott zöldpetre­zselymet, két nyers tojást, ke­vés morzsát Huikaformában kis asztalkendőbe becsavarjuk, spárgával összekötözzük és ízes páclében 2 órán át főzzük. Ki­fagyasztva, vékonyan felszele­telve tálaljuk. MUSTÄROS FELSÁL A felsált megtisztítjuk, meg­mossuk, felszeleteljük és vé­konyra • 'verjük. Ízlés szerint sózzuk, (megkenjük mustárral, majd bőven behintjük reszelt vöröshagymával. Utána a hús­szeleteket összegöngyöljük, cér­nával átkötjük és forró zsírban fedő alatt pároljuk. Közben folyton locsolgatjuk. Ha a hús puha, vékony szenetekre vágva bármilyen körítéssel tálalhatjuk. NYELV PARADICSOM- VAGY GOMBAMÄRTÄSSAL A marhanyelvet forrásban le­vő sózott vízben puhára főzzük; Kemény bőrét még melegen húzzuk le. Szeleteljük fel és te­gyük a már elkészített paradi­csom-, vagy gombamártásba: Forraljuk együtt még néhány percig. A fizikai fáradtság teszi-e, vagy a reggelire vágyó gyomor “ korgó jelzése, esetleg a hús fogalmának felbukkanása, — de méltatlankodó gondolatait lassacskán mások, hivatalának a gondjai váltották fel: mit hogyan intéz, mi fér bele a mai csonkanapba... Fél nyolckor már ott tolongott a húsboltban és kiszemelt magának egy „jóképű” felsál darabot. De finom lesz párolva, jó borsosán! Még nyelt is egyet, izét idézvén. Egyszer csak a háta mögül kötekedőn megszólalt egy rekedtes hangú asszonyság: — De jó is annak az asszonynak, aki az urát küldheti eü.J Ezt se lehet ám megcsinálni minden emberrel! Megjegyzését nyilvánvalóan bántónak szánta. János azonban szó nélkül hagyta és nem vette rossznéven. Kicsit még büszke is volt rá, hogy az asszonyok között ő az egyetlen férfivásárló. Így bizony, fontos ember ő a családban. * — Miért nem levesnek való húst hoztál? — vonta kérdőre Jánost Zsófi, mikor délután benézett az éléskamrába. — De, kisfiam, ez volt a legszebb... Olyan gusztusos. II — védekezett János, s a következő pillanatban a szobába igyekvő Zsófi hangja hallgattatta el: — Ezt a két szőnyeget már megint felcserélted7 Bizony isten, a te segítségedben mindig több a kár, mint a haszon! Jánosnak torkán akadt a szó. Hirtelen kiszáradt az ajka, agyában villámsebesen váltották egymást gondolatai: még talán soha ilyen gondosan nem vikszelt, soha ennyire nem ügyelt, hogy minden a helyére kerüljön... meg a hús is... Es tessék! Azoknak a szőnyegeknek is sokkal jobb helyük van ott, ahová 6 tette. Hát ki ő a házban? Ebben a lakásban? Neki nem lehet elképzelése? ö nem rendezkedhet? Viharfelhőként tornyosultak össze gondolatai. És kitörtek. — f”llt tudod.mit, fiam! Ez volt az utolsó! Takarítsál, vásá­’ ' roljál csak magad! Szakadj meg a 'munkában! Az én „hozzá nem értő” segítségemre többé ne számíts! — ezzel fogta magát, s kiment az udvarra hat galambját etetni. Zsófi a szoba ajtajában állt és nézett a semmibe. János ke­resetlen szavai és tehetetlen dühe már-már sírásra görbítették ajkát. De nem sírt, gondolkozott. Ekkor először döbbent rá, mi­lyen sokat segített is az ö drága, jó embere, s hogy ő milyen rossz ^politikus”. ^ Ferny Irén

Next

/
Thumbnails
Contents