Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-22 / 145. szám

I I 1961. június 22, csütörtök 5. oldal Először aratnak nagyüzemi táblákon A kunszentmiklósi üj Elet Termelőszövetkezet tag­jait ezekben a napokban a ku­korica és napraforgó második kapálásának elvégzése, a 15 holdas kertészet gondozása és a 600 holdnyi kalászos termésé­nek betakarítása foglalkoztatja. Az őszi árpa aratását már meg is kezdték. A szövetkezet az idén gazdál­kodik először nagyüzemi táblá­kon. Tóth Sándor párttitkár és Pácsonyi Vilmos agráregyete­met végzett főagronómus ép­pen ezért derűlátóan Ítéli meg a helyzetet. Az a véleményük, hogy az elmúlt évben a szét­szórt parcellákról is zökkenő- mentesen takarították be a ter­mést, akkor most sokkal több okuk van a bizakodásra. Ezt a nézetüket az aratás megszerve­zésének gondos előkészítése is alátámasztja. Tervük szerint arató- géppel mindössze 50 hold őszi árpát takarítanak le, a többit pedig fűkaszákkal vágják le. A párttitkár szavaival élve ezzel a módszerrel kihasználják rej­tett tartalékaikat. Arról van szó, hogy a szövetkezet gazdái 15 fűkaszát vittek a közösbe annak idején. Ezeket a gépeket most egy vaslemezzel megtold­va átalakították aratásra. Egy- egy fűkaszához 7 embert osz­tottak be, és ha az időjárás nem lesz nagyon csapadékos, akkor 8—9 nap alatt beféjezik az ara­tási;. Ezzel egy időben gondoskod­tak a növényápolás és a közös­ben levő más tennivalók jó el­végzéséről is. A kertészetben naponta 30—40 fiatal és olyan családtag dolgozik, akik nem tagjai a szövetkezetnek. A cu­korrépa és a napraforgó ápolá­sa nem okoz gondot, mert ezek területét családi művelésre osz­tották ki. A tapasztalat szerint a terven felüli termelés premi­Friss zuhany — aratás közben Hőségben nem könnyű aratni. Éppen ezért nagyszerű ^ötletet valósítanak meg a Csengődi Ál­lami Gazdaságban. Elhatároz­ták, hogy minden kombájn­hoz locsolókannát vesznek és elegendő mennyiségű vizet biz­tosítanak az alkalmi zuhany­hoz. így megoldhatják, hogy az aratók a nagy melegben na­ponta többször is felfrissíthes­sék magukat. Ezt az ötletet máshol is meg­valósíthatnák. zálása a növényápolás jó ösz­tönzőjének bizonyult A szövetkezet eredmé­nyeihez hozzájárult a 11 tagú pártszervezet, melynek politikai felvilágosító tevékenységét 22 főnyi pártonkívüli aktívacso­port segíti. Az Üj Élet kommui nistái gyakran tanácskoznak a pártonkívüli aktíva tagjaival Együttesen számolnak be neve­Még csak most köszöntött be a nyár, de az őszre és a télre gondolunk, amikor a TÜZÉP új bajai telepére látogatunk. A közel 4 millió forinttal épült és a távlati tervek szerint tovább korszerűsödő telepen mintegy 1G0 vagon szén. brikett, koksz sorakozik a tároló helyeken. Hatalmas szállító kocsik hoz­zák, fuvarosok viszik a tüzelőt szerte a Városban a szeneskam­rákba és a pincékbe. A mintegy 5 ezer utalványos- ból eddig 2800 vitte el a sze­net és a fát Ez 350 vagon tü­zelőanyagot jelent. Megkezdték a nyugdíjasok utalványainak beváltását a lakosság szabad­vásárlása is folyik. Azonban az a baj, hogy most, amikor bőven akadna tüzelő, közel sem olyan mérvű a vásárlás, amilyen lehetne. lőmunkájuk eredményeiről és közösen beszélik meg tenniva­lóikat. Ez a módszer igen ered­ményesnek Ígérkezik és re­mény van arra, hogy a 280 ta­gú szövetkezet ktslétszámú párt- szervezete a munka dandárjá­ban, tennivalóinak jó ellátása közben szervezetileg is tovább erősödik a dolgozók legjobbjai­vaI" Nagy József Bizonyára pénzkérdés ez, hiszen most kezdődnek a nyári befőzé­sek, de valószínűbb, hogy nem­törődömségről van szó. Pedig az őszi-téli gondokat legalábbis a tüzelőt illetően most el lehetne vetni: a várható torlódásból adódó sorbán- állást, munkaidőből való ki­eséseket csak úgy, mint az olyankor támadó bosszúsát- gokat. Beszélgettünk a telepvezető­vel a tervbe vett megrendelő­iroda létrehozásáról. Ha helyi­séget tudna biztosítani a tanács — mondja Friedmann József —, az iroda azonnal felállítha­tó lenne, s a lakosság kényel­mesen adhatná le megrendelé­seit, amelyet mi házhoz szállí­tással teljesíthetnénk. Felvidéki István _ Hová irányítsuk a gépeket? — erről tanácskozik Tóth Sá ndor párttitkár és Pácsonyi Vilmos főagronómus. Megrendelőiroda létrehozását tervezik Jdát&Qatcb a halai TÜZÉP-tclefien Egy nagy család Tataházán AKAR egy PÉLDÁS CSA- , LÄD tagjai — annyira egy­másért élnek, dolgoznak a ta­taház! Petőfi Termelőszövet­kezet gazdák És ez nem köz­hely. Persze, ahogy minden famí­liában elsősorban a családfőn múlik, hogy milyenek a gyer­mekek —, itt is annak kö­szönhető az eredményes együttműködés. A családfő: a pártszervezet A szövetkezet 43 kommunis­tája (soraikban nem egy, az il­legális munkásmozgalom har­caiban megedzett veterán) rendszeres havi taggyűlésén, a pártvezetőség pedig hetenként megtárgyalja: mit, hogyan te­gyen a család? S már bővült is erejük. Húsztagú pártankí- vűli aktíva segít újabb és újabb egészséges ötleteket szülni, amelyeknek a megva­lósításában aztán ők, a párt­szervezet és a pártonkívüli ak­tíva tagjai halaidnak az élen. Am példázza az elmondotta­kat a közös gazdaság életének néhány epizódja. A vezetők és az Iparosok szénát gyűitenek Június első napjaiban a szö­vetkezet nyakára égett a mun­ka. Meg kellett művelni a ka­pásokat, sürgőssé vált 60 hold lucerna betakarítása is. Nyil­vánvaló volt, hogy a növényter. mesztők képtelenek időben ele­get tenni feladataiknak. Annak pedig a közösség vallja kárát. A kommunisták nem estek kétségbe. Fontolóra vették a le­hetőséget, megállapították, hol nincs időhöz kötve a munka. Aztán néhány szót váltottak az illetékesekkel, s Kovács Mihály párttitkárral az élen a függetle­nített gazdaságvezetők, vala­mint az iparosok — kovácsok, bognárok, gépkocsivezetők — összesen huszonegyen kivonul­tak a lucemaföldre. Két nap alatt gyűjtötték össze a szénát. Amellett az éjszakába nyúló órákig ki-ki a saját „reszort­jának” munkáit is elvégezte. A köztesen kívül is termeszt babot — 10 holdon — a szövet­kezet Annak a megművelését az előbbiek házastársai vállal­ták eh S jóllehet, a szőlőiéi* mesztők családi művelésben — parcellákra osztva — ápolják a bomakvalót, huszonegyen aján­lották fel, hogy az egész szőlő- területen elvégzik a permetezést. így fog össze a szövetkezeti nagycsalád — a munkában. »,Nemcsak dolgozni, hanem él­ni is szabad” — mondja a köl­tő. Tegyük hozzá: jól élni vi­szont csak jó munka mellett le­het Színház, kirándulás Hogy milyen a szövetkezet gazdádnak egyéni élete — el­képzelhető, hiszen egy-kettő hí­ján 40 forint egy munkaegység értéke, s havonta 10 forint az előleg. A kollektiv élet, művelődés, szórakozás milyen? Nagyszerű. A szövetkezet 60 ezer forintot tett félre kulturális célokra és arra, ha valaki netán segélyre szoruL A pénzösszeg természetesen állandóan csökken,, s zárszám­adásig talán el is költik az egészet. Június 8-án harminc szövetkezeti gazdának szottyant kedve, hogy megnézze a Kecs­keméti Katona József Színház bácsalmási vendégjátékát. A közösség tehergépkocsiján el is mentek az előadásra. A jegye­kért 420 forintot űzetett a kul­turális célok kasszájából a szö­vetkezet. Még ma is emlegetik azt a jelenetet, amelyikben azt ját­szották a színészek, hogy a nép­nevelők a szövetkezetbe agi­tálnak egy parasztot. Jót nevet­tek rajta. Egykori saját maguk Nagyüzemi öntözés lehetőségei és követelményei Megyénk egyre több nagy-j gazdálkodást Az öntözés mér­üzeml — állami és szövetkezeti téke azonban még mindig kicsi — gazdasága folytat öntözéses!a lehetőségekhez képest Csak meg kell „csapolni” a folyamot A két bővizű folyóból, a me­gye nyugati szélét szegélyező Dunából és az északkeleti csücs­két is jó néhány kilométer hosszan ölelő Tiszából az eddi­gieknél jóval nagyobb területe­ket lehet öntözni. A Duna—Ti­sza közének öntözési problémá­ja pedig a meglevő csatornák kihasználásával, s a csőkulak üzemeltetésével oldható meg. A Duna menti lazább tala­jok öntözéséhez több vízre van szükség, mint a kötöttebb Ti­sza mentiekéhez. — A nagyobb mennyiségű víz kiemelése vi­szont az alacsonyabb, három- négy-öt méter magas partra — olcsóbb mint a 6-8 méter part­magasságú Tiszánál. Sőt, több kilométer hosszéin olyan terü­letek is érintkeznek a Dunával — mint például a tassi Petőfi Termelőszövetkezetben —, ame­lyek alacsonyabban feküsznek a gáton túl folyó víz felszíné­nél. Itt tehát csak meg kell «•csapolni« a folyamot, hogy ön­tözni lehessen. Igen nagy, mondhatnék maxi­mális lehetőségei vannak me­gyénkben az öntözésnek, s azok kihasználása rendkívül kifize­tődik, mert — mint a szakem­berek mondják — területeink lúgos kémiai hatású homokját csak etetni (tápanyaggal), s itatni (vízzel) kell, hogy való­ban aranyhomokká váljék. Nagyteljesítményű sxivaty ókkal olcsóbb ax iintoxés A gazdaságos nagyüzemi öntözési mód alkalmazásához az is szükséges, hogy ott, ahol megvan a vízkészlet, nagyobb, percenként 5—6 ezer liter vizet szolgáltató szivattyúkat működ­tessenek. (A bányáknál kise­lejtezett nagy teljesítményű szivattyúk is kitűnően megfe­lelnek erre a célra.) Az 50—100 holdas nagyüzemi táblák öntözésénél a nagy szi­vattyúk üzemeltetése lehetővé teszi az egységes agro- és hid­rotechnikai módszerek alkalma­zását. Egy táblán ugyanis egy­két nap alatt elvégezhető így az öntözés, míg kisebb szivaty- tyúval többszörös ideig tart e munka. A számítások szerint egy holdnyi terület megöntözése jó­val kevesebbe kerül nagy szi­vattyúval, mint kisebbel. A ki­sebb szivattyúval 2400, a per- cenképt 1200 liter vizet szolgál­tatóval 1200, s a megyénkben nagynak emlegetett 2500-as szi­vattyúval 800—900 forint égy hold öntözési költsége. Ezek or­szágos átlagok, s bár még nin­csenek róla számítások, becslé­sek alapján 500—600 forintnál nem kerül többe egy hold öntö­zése, ha az 5000-es szivattyú alkalmazásával történik. A Solti Szikra Termelőszövetkezetben már két ilyen nagy teljesítmé­nyű szivattyút üzemeltetnek, s üdvös volna, ha a példát a töb­bi, Duna menti nagyüzemi gaz­daság is mielőbb követné. szűk világát mosolyogták meg arról a magaslatról, amelyre a közös gazdálkodás lehetőségei­nek a birtokába léphettek. • A jól dolgozó asszonyok ki­rándulni mennek a közösség költségén. — Hová? — Az ő dolguk* hogy merre veszik az irányt — mondja a párttitkár. — A szövetkezet csak a pénzt adja. Huszonnyolc hektó bor Nemcsak pénzt — 28 hektoli­ter bort is félretett a szövetke­zet a gazdái számára. Egy-egy pohárral kapnak belőle a nehe­zebb munkák idején, no meg a jelesebb ünnepeken azzal ola­jozzák gördülékenyebbre a kö­zös vígság kerekét A szőlőmunkákban részvevők például minden este három de­cit hajthattak fel — természe­tesen ingyen. A májusfa-tánc ünnepén pedig valamennyien két nagyfröccsöt ihattak. Aki­nek többre volt ihatnékja, azért már fizetnie kellett. Néhány epizód, de talán ele­gendő, hogy senki ne kételked­jék benne: valóban, számos kis- sebb, vér szerinti család élete sem olyan vonzóan szép, mint a tataházi Petőfi Termelőszövet­kezet gazdáinak nagycsaládjáé Tarján István Felvetődik azonban a kérdést a csőkutas öntözésnél lehet-e nagy teljesítményű szivattyút üzemeltetni? Lehet, mégpedig 3—4—5 csőkút összekapcsolásá­val. E műveletnek nincs külö­nösebb nehézsége, mindössze arra kell ügyelni, hogy a lég­zsák keletkezésének elhárítá­sára a kúttól a szivattyúig 0,5 —1 százalékos lejtése legyen az összekötő csőnek. Az Is feltétele a nagyüzemi öntözésnek, hogy megfelelő lét­számú, 10—20 fős munkacsa­patok foglalkozzanak vele. Ügy mint például a tászakécskei Szabadság és a hartai Lenin Termelőszövetkezetben, ahol húszán, illetve tizennyolcán vannak az ötúöző munkacsapat­ban. Az ekkora munkacsapatokho* már függetlenített — s termé­szetesen hozzáértő —> vezetőre van szükség, aki az öntözés mi­nőségi ellenőrzését, a beázás mértékének megállapítását is végzi a többi között A beáxás mélysége a mérvadó Egyébként a beázás mélyéé-' ge az öntözés intenzitásának a fokmérője. Nem pedig az (mi­ként általában helytelenül ál­lapítják meg), hogy — függet­lenül a talaj minőségétől, az azt borító növényzettől — hány milliméter csapadékot juttat­nak a földbe. A különböző ta­lajok más-más fajta növénybo­rításánál 50—60 százalékos elté­rést is mutathat a beázás mér­téke. A homokon például 30 mm csapadéktól 40 cm-re is beázhat a föld, kötöttebb tala­joknál viszont csak a fele mély­ségre. A növényzet felfrissíté­sére, lemosására 4—8 mm csa­padék is elegendő, a talaj víz- táplálására azonban — annak minőségétől és a növényzettől függően — változó mennyiségű vízre van szükség. T. L Uj láz Angliában: a bingó Angliát újabb játékőrület kerítette hatalmába. Vasárnap délelőttönként a mozik, templomok és nagy tánc­termek előtt többszáz méteres so­rokban várakoznak a bingó játék hívei. Országszerte klubokat alaki-* tanak a játék kedvelői. Rövidesen már minden üdülőhely filmszínhá-' zai délelőtt bingó-előadásokat fog-1 nak rendezni és valamennyi na­gyobb táncbei yiségben is bevezetik a játékot. Mi a bingó? Nincs új a nap alatta a szenzációs játék bizony nem másfc mint nagyapáink régi jó tombolája* (A legfiatalabbak részére megma­gyarázzuk: Kártyákat vásárolnak különböző számokkal, valaki egy ko-1 sárból számokat húz és felolvassam a felolvasott számokat mindenki ki-* húzza a saját kártyáján. Aki elő­ször valamennyit kihúzta, az nyert.) Angliában a szerencsés kártya tu­lajdonosa néhány perc alatt nem csekély összeget, 200 fontot is nyea> heti

Next

/
Thumbnails
Contents