Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-21 / 144. szám
1961. június SÍ, szerda 5. oldal 36! szervezik meg az aratást és a cséplést a kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezetben Felkészültek az aratásra a kuíiszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezetben is. A gabonát összesen 1720 — ebből a búzát 990 — holdról kell betakarítani, s e munkát alaposan megszervezték a szövetkezeti gazdaságban. Az ottani gépállomás három szovjet és egy magyar kombájnja ezer hold termését arat- ja-csépeli, a többi területen kézi erővel történik az aratást A négy növénytermesztő brigád tagjai egyenként tettek vállalást, s nem egy szövetkezeti gazda családjával együtt tíz, vagy ennél több hold gabonát Is learat. A bodakúti üzemegységben például Pencz István 13, Bodna- rik Lajos 12, Szeműk József ék Krasnyánszki Sándor pedig 10 —10 hold termésének a betakarítását vállalta. A hosszúháti üzemegységben az itteni szövetkezeti gazdáknak még a másutt dolgozó hozzátartozóik is az aratás idején veszik ki szabadságukat, hogy részt vehessenek a betakarítás munkájában. Az üzemegység brigádjának tagjai egyébként határozatot hoztak, amely szerint csak az arathat, aki a családi művelésre vállalt cukorrépát és kukoricát másodszor ia megkapálta. Egy hold gabona kézi erővel 'íiitSrBk ieq.Utn.fk a tűnné íztdjéibtn A legfontosabb mezőgazdasági munkák, a kukorica kapálása és az őszi árpa aratása mellett szorgalmasan szedik a zöldborsót is Harta közös gazdaságaiban. . ' A borsós aedő asszonyok kedves segítséget kaptak az úttörőktől. Negyven-ötven gyerek Segít nekik, abból a célból, hogy a borsószedésért kapott pénzen táborozásra mehessenek a Mecsekbe. történő 1 ©aratásáért a szövetkezet egy mázsa búzát, vagy rozsot ad természetben a fejadag mennyiségéig, az azon felüli járandóságot pedig — holdanként 208 forintjával — készpénzben fizeti ki A termelőszövetkezetben a kombájnoktól három Belorusz billenőplatós pótkocsikkal szállítja két kombájnszérfire a kicsépelt szemet, egy teherautó és egy vontató pedig két műszakban üzemeltetve Juttatja fi as államnak átadásra kerülő gabonái a Terményforgalmd Vállalat telepére. A kézzel aratott gabonát a gépállomás két gépével veretik eL Ezekhez a szövetkezeti gazdák közül ötvenketten — a szükségesnél tehát jóval többen — jelentkeztek a cséplőcsapatba A cséplőgépeknél dolgozók szintén a fejadagra elegendő gabonamennyiséget kapják természetben, a fennmaradó ésép- lőrész értekét pedig készpénzben fizetik ki nekik. T. í. a korszerű pince Az Izsáki Állami Gazdaságban épül ez a modern, körbe csempézett pince, összbefogadóképessége mintegy 12 ezer hektoliter lesz, s a már elkészített cementhordókban 7 200 hektoliter bort tudnak tárolni. Az építést 1958-ban kezdték, és- költsége meghaladja a 4 és fél millió forintot Képünkön: a pince előterében dolgoznak a kőművesek. (Pásztor Zoltán felvétele.) Bűzafajták „nemzetközi” versenye A BAJAI Állami Gazdaság sok ezer holdas gabonatáblái között van egy kicsiny terület, amely azonban jelentőségével, érdekességével hívja fel a figyelmei Fajtaösszehasonlító kísérlet folyik az itteni parcellákon. Amolyan .nemzetközi” verAkadályozzuk meg a takarmány öngyulladását! A es&padéluM tavam és nyárelő bőséges takarménytermést ígér. A nagy takarmAnyterméfl összegyűjtése és kalóriaértékének megóvása mellett ebben az időben az öngyulladás elhárítása is nagy feladat. Tavaly nyolc esetben fordult elő öngyulladás, több mint harmincezer forint kárt okozva. Főként állami gazdaságokban és tsz-ekben fordult elő öngyulladás, mivel ott több ezer mázsa takarmányt tárolnak egy-egy kazalban. Mindezekre tekintettel a Megyei Tűzrendészet! Osztályparancsnokság az alábbi szabályok betartását javasolja. Az öngyulladás elsősorban a takarmányok nedves állapotban való összerakásából, félig rakott és beázott kazal nedvességéből adódóan, úgynevezett lassúégés folyamataként, erős felmelegedési jelenség kíséretében játszódik le. Jellegzetes illatából, a széna elszenesedési színváltozásából ismerhető feL Előidézheti az öngyulladást szerves anyaggal átitatott textilanyag is, amely a kazalba kerül, továbbá asztagbeázás, asztag körüli felgyülemlett víz felszívódása, és minden olyan körülmény, amely a takarmány nedvesedését és ebből származó vegyi bomlását Időzheti elő. A takarmányt összerakás előtt ellenőrizni kell és csak szárazon szabad kazalozni. Biztosítani ken a takarmánykazlat az alulról jövő nedvesség elhárítása érdekében 5C—60 centi alászalmázással, szükség esetén vizesárok létesítésével. Félig rakott kazlat ponyvával kell megóvni a zivataros időtől, a beázott kazlat pedig továbbrakni nem szabad. Gondoskodni kell a kazlak ráccsal történő szellőztetéséről, állandó és rendszeres hőmérőzéséről. A hőmérőzést 10—15 miliméteres gömbvassal végezzék az összerakást követő két- hárorn hétig naponta, azt kővetően pedig hetenként, vagy kéthetenként egyszer. A takarmánykazlak hőemel- kedéfcének ellenőrzésére az állami gazdaságokban és tsz-ékben felelős személyt jelöljenek ki. Ha felmelegedést észlelnek, a kasai öngyulladását asétrákánsal kell megakadályozni. Az öngyulladás bevágásokkal történő elhárítása Igen sok esetben nem vezet eredményre és a nagy értékű takarmány leégését eredményezheti. A kazlakat 30 méter hosszú, nyolc méter széles, tíz méter magas méretben szabad rakni és egymástól négy méter tűztávolságra, az uralkodó szélirányra merőlegesen kell elhelyezni. Holdanként 30 méter tűztávolságot biztosítsunk. A takarmánykazlak tetejét úgy fejezzük be, hogy arról az eső és a hó lecsurogjon. Pajtában csak 200 mázsa mennyiségig tárolható a takarmány úgy, hogy az épülettől 15 méter, puhafedésü épülettől 50 méter tűztávolságban helyezhetik «I. Istállók padlásán takarmány csak akkor tárolható, ha a padlástéren nem vezet keresztül kémény. Különös gonddal ügyeljünk arra, hogy a takarmány tárolásánál idegen anyag (olajos, zsíros rongy) ne kerüljön a kazalba. A pajtákban kazlanként 206 liter vízzel telt hordót és két vedret tartsunk készenlétben; minden hordóhoz egy szikracsapót, tíz kazalhoz pedig egy C—8 méteres létrát helyezzünk el. Gondoskodjunk arról is, hogy a kazal közelében tó, patak, vagy bővizű kút legyen. MEGYEI TŰZRENDÉSZET! OSZTAYLYPARANCSNOKSAG 33 000 hekf&liftl permetlé Szeszélyes időjárásunk következtében termelőszövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak nagy gondot okoz a permetezés, a szépnek ígérkező szőlő- és gyümölcstermés megvédése. Az Izsáki Állami Gazdaságban már 18 ezer hektoliter permetet használtak fel a szőlőben, az almafákra pedig 15 ezer hektoliter permetlevet szórtak. seny ez, hiszen magyar, szovjet és olasz nemesítők búzáinak legjobb tulajdonságait vizsgálják a szakemberek. A MI fajtáink közül a Bánkúti, a Fertődi és az U—8-as került a kísérletbe. A szovjet nemesítők által előállított Be- zosztája és Szkoroszpelka magja már a gazdaság saját utótermesztéséből van; a bőtermő olasz búzákat a Produttore, a San Pastore, a Leonardo és az S—15-ös képviseli. A „versenypálya" eddigi szakaszán is sok tulajdonságukat árulták el a vetélkedő búzafajták. A bajai szakemberek tapasztalata szerint például az olasz S—15-ös jól bírja a fagyot, ugyanakkor érzékenyebb a szárazságra, a Leonardo és a San Pastore termékenyebb, szalmája az S—15-ösnél alacsonyabb. A Szkoroszpelka a leghamarabb érő fajta, de a Bezosztája is a Bánkúti előtt érik be. E FÁJTAK legtöbbjét már nagy táblában is termesztik. I3$n szerényen számolva például 26 mázsás átlagot várnak egy 70 _ holdas Szkoroszpelka tábláról’ amely baltacím után került földbe, vetőmagként 127 kilogrammot használtak fel. A bőtermő külföldi búzafajták a gazdaság gabonavetés-területének már 55 százalékát foglalják el az idén. Öntözik a burgonyát A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kalocsai üzemegységében öntözik a burgonyát, A vizet szivattyúk segítségével csatornából emelik ki és úgynevezett repülőcsöveken keresztül juttatják el a növényhez. Mintegy 120 hold burgonyavetést látnak el ily módon mesterségesen csapadékkal. (Pásztor Zoltán felvételé.) Képzettsége: mezőgazdasági szakmunkás Tanulóképzés a termelőszövetkezetekben A mezőgazdaság munka — a kertészkedés kivételével — régtől fogva nem számított mesterségnek. Az' iparosember nyilvánvalóan értett valamihez — de a parasztember? „Csak” kapálni tudott, tehenet vakarni, baktatni az eke után. Ehhez nem kellett segédlevél így szerepel ez még ma Is — tévesen — a köztudatban. Mindenki tudta ugyan ezelőtt is, hogy vannak híres növénytermesztők, aranykezű jószágtartóik, párjukat ritkító gazdák. De még az ilyenek szakértelmét sem tekintették mesterségnek A tanulmányok rendje Két évvel ezelőtt az állami gazdaságokban nagy változás kezdődött e téren. Az iparita- | nuló-képzés mintájára bevezették a mezőgazdasági szakmunkások rendszeres nevelését. Ennek tapasztalatai nyomán az idén az ország erre alkalmas, legjobb termelőszövetkezeteiben is megkezdik a mezőgazdasági szakmunkásképzést. A mesterségek legnagyobb részét Három év alatt tanulják meg a fiatalok. Nyolc hónapot a termelőmunkában töltenek évente, kellően képzett szakmunkáéi Irányításával; a tsz szakvezetője azonban havi 6—12 órán át ilyenkor is részesíti őket elméleti oktatásban. Három hónapon át szaktanárok oktatják őket mesterségük elméleti ismereteire, tanévenként harminc munkanap fizetett szabadságot kapnak. Kedvező körülmények között sajátíthatják el a fiatalok a szükséges ismereteket. A tsz- ben teljesített munkaegységek egy tagra jutó átlagának első évben 60. a »másodikban 70, a harmadikban 80 százalékát téríti meg nekik a szövetkezet pénzben és havonta. Ez az ösz- szeg nem lehet kevesebb az e'só évben havi 15, a másodikban 18 —20, a harmadikban 20—25 munkaegység értékénél. Ezen kívül a bentlakók kedvezményes étkeztetésével (vagy ha erre nincs mód, akkor a nyersTiszak^cskei mozaik Egyre több gép segíti a mezőgazdasági munkákat Tisza- kécske határában is. A közös gazdaságok már 24 traktorral és ehhez szükséges munkagépekkel, valamint hat tehergépkocsival rendelkeznek. * Négy és félmillió forintot ruháztak be eddig saját erőből különböző építkezésekre a ti- szakécskei termelőszövetkezetek. Ezt az összeget főleg egyszerű kivitelű, szerfás épületek, ólak, istállók, dohánypajták építésére fordították. • Valamennyi tiszakécskei termelőszövetkezetben működik már a nőtanács. Az asszonyok az elmúlt gazdasági évben is helyt álltak a munkákban és jelenleg szintén oroszlánrészt vállaltak a szövetkezeteknél főlep baromfinevelésben és a kertészetben. anyag árának megtérítésével) munka- és védőruhával segíti őket a közös gazdaság. Az elméleti oktatás idején havi 100— 380 forint ösztöndíjat kapnak, aszerint hogy hányadik éves tanulók és milyen előmenetelő* ©k. A bentlakók ezenkívül igen kedvezményes ellátásban részesülnek. Természetesen társadalombiztosítás is jár s tanulóknak. Jelentkezés Ideje: Július I — augusztus IS Minden 14—17 ér közötti fiatal kérheti felvételét mezőgazdasági tanlónak, aki az általános iskola < osztályát sikerrel végezte és egészségi szempontból alkalmas a választott szakmára, meg — kiskorúak esetében — akinek szülője vagy gyámja beleegyezik a jelentkezésbe. Az érettségizettek tanulóideje természetesen jóval rövi- debb. A szerződés kötése a termelőszövetkezetben, esetleg a járási tanács mezőgazdasági osztályán kérhető július 1-s és augusztus 15-e között. ' Sokféle szakma között válogathatnak a fiatalok: vidékük, szövetkezetek szükségletei és kedvük szerint Bács-Kisktm megyében az kién zöldségtermesztő és hajtató, gyümölcstermelő, faiskolakezelő, szőlő- termelő és borkezelő, öntözéses növénytermelő, szántóföldi növénytermelő, növényvédő, sertés-, szarvasmarha-, juh- vagy baromfitenyésztő szakmunkásképzésbe kapcsolódhatnak. Kívánatos azonban, hogy egy-egy tsz-ben ne induljon sokféle szakmai oktatás, csupán olyané, ami ott a legfontosabb. Az előbbi eset ugyanis nagyon megnehezítené a képzést. Az egy-egy szakmában szórványosan jelentkező fiatalok oktatását különben az illetékesek a tanulók átcsoportosításával igyekeznek megoldani. Egyenlő az Ipari képesítéssel! Nagy esemény ez a tsz-ek életében. Nyilvánvaló, hogy a közös táblákon, istállókban, korszerűen képzett szakemberekre van szükség. A gépesítés és a termelési eljárások gyors fejlődése a jövőben hasonló tudású dolgozók tömegeit teszi szükségessé. De a tsz-ek fiataljai szempontjából is nagy előny, hogy az ipari képesítéssel egyenrangú bizonyítványt szerezhetnek odahaza. A tsz-ek viszont sokkal jobban magukhoz tudják vonzani a fiatalokat, ha azok helyben is megtalálják a szakképesítés megszerzésének a módját. A tsz-ek vezetői és mindenki, aki segíteni tud, tegyen meg mindent eme új kezdeményezés sikeréért, O. Nagy László \
