Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-20 / 143. szám

4. oldal •FfWíl. JSbíw 35®, kcdí Ötvenegy tagú család Pirosbama arcú ember intéz­kedett a Bácsalmási Állami Gazdaság mátételki üzemegy­ségének központjában. A cse­resznyeszedő lányokkal ismer­tette a feladatokat, s néhány perc múlva már a fogatosokkal tárgyalt. Megyeri Balázs, a gazdaság főkertésze igen lekötött ember. A vezetőség — többek között — őt bízta meg a nagykiterjedésű „birodalomban” dolgozó mező- gazdasági és ipari tanulók ne­velésével, képzésével, ötven­egy fiú és lány szakmai mű­veltségi színvonala, további nö­velésének gondja nehezedett a vállaira. Ahogyan mondta: — édes teher ez, az esetleges buk­tatók előtt nem szabad meghát­rálni. Fegyelem, önállóság Az első hetek inkább az is­merkedés jegyében zajlottak le. A baráti beszélgetésekből kide­rült, hogy a fiatalok kedvvel végzik a munkát. Külön lak­osztályt kaptak a gazdaságban, s kezdték megszokni a közös­ségi életet. Csintalanságok ugyan fordultak elő néha, de az okos, felvilágosító szó hallatára sza­kítottak a munka rovására tör­ténő fegyelmezetlenséggel. Ori- old Mária pajkosságáról volt híres. A baromfitelepre került dolgozni. Megyeri Balázs meg­kérte a telep vezetőjét, hogy nevelje önállóságra a kislányt. Az megbízta különböző felada­tokkal. Mária azóta hibátlanul végezte munkáját. Sőt egy al­kalommal rábízta a telep veze­tését is. Amikor közölte szándé­kát a másodéves mezőgazdasági tanulóval, az nem tudta, hova legyen a csodálkozástól. Szöget ütött fejében a gondolat: Gúnyt akarnak űzni belő­lem? Meg akarnak szégye­nben!? Dacosan összeszorftotta az aj­kát, s vállalta a telep irányítá­sát egy teljes napra. Másnap behívatták az irodába és a te­lepvezető az igazgató jelenlété­ben megdicsérte körültekintő, szorgalmas munkájáért. Mária ettől kezdve nagyot nőtt társai szemében. Tekintélyt és megbe­csülést vívott ki nfágának. S az egykori pajkosság? Nem vált koravénné a kislány, ma is jó­kedvű, szeret tréfálkozni, vicce­lődni, de megfogadta a főker­tész intő szavát: a munkával nem lehet labdázni — első a kötelesség! Ponyvától — a szépirodalomig Kezdetben a fiúk szabad ide­jük jórészét a ponyvairodalom „remekeinek” tanulmányozásá­val töltötték. Amikor a párnák alól előkerültek az „izgalmas” alkotások, szinte sóbálvánnyá meredtek. Hallottak ők már a ponyváról, csak nem tudták milyen műfajhoz sorolják őket Balázs bácsi megmagyarázta ne­kik a művészet és a semmit­mondó, hatást vadászó, tízfillé­res fércművek közötti lényeges különbséget. Ennek köszönhető, hogy ma már a gazdaság könyv­tárából viszik otthonukba a A nevelés eredménye Az állami gazdaság vezetői­nek — a termelési gondokon kívül — még számtalan ehhez hasonló nevelési problémákkal kellett megküzdeniük. Mondhat­nék, sikerrel. Nagymértékben megváltozott a fiatalok gondol­kodásmódja, jellemük alakulá­sát is jelentősen elősegítette a kitartó, szorgalmas nevelés. A fiatalokkal való gondos törődés a későbbiekben megmutatkozott tanulmányi eredményeiken is. Az ötvenegy tanuló jobb mint közepes átlagot ért el az idei oktatási évben. Kertészeti sza­kon kitűnően végzett Szvétek Gergely, kiemelkedő tanulmá­nyi eredménnyel büszkélkedhet Kalmár Sándor, Nyíri József és Balatoni Gyula. Minek köszönhető e szembe­tűnő fejlődés? Annak, hogy az állami gazdaság igazgatósága a pártszervezet javaslata alapján olyan szakemberekre bízta a mezőgazdasági és ipari tanulók nevelését, akik kiváló pedagó­giai érzékkel láttak hozzá az ifjúság neveléséhez, képzéséhez. Ebbéli munkájukban sokat se­gítettek a szülők is, akikkel rendszeresen tudatták a tanu­lók előmenetelét, tévelygéseit, a csintalanságokat. Csakis így si­kerülhetett a gazdaságban szi­lárd alapokra helyezni a neve­lést. A közös összefogás ered­ményezte, hogy ma már a fe­gyelem, a felnőttek iránti tisz­teletadás, az egymás megbecsü­lésének szelleme vált uralkodóvá az ötvenegy tagú kis családban. Bieüczky Sándor szépirodalmat Ahol nyáron sem pihennek A bajai Járásán működő kulturális bizottság az idén is elkészítette a nyári művelődé­si tervet, amelynek az a célja, hogy a paraszti élet sajátos adottságaihoz igazítva lehető­ségeket adjon a kulturális igé­nyek lehető legteljesebb kielé­gítésére falun. A tervek szerint például tovább fognak működ­ni a nyár folyamán is a mű­velődési otthonok művészeti és fotoszakkőrei. Sok helyen már most összeállították az Alkot­mány ünnepén előadandó kul­turális műsor tervéti megkez­dődtek az előkészületek is. Nem szüneteinek, sőt még teljesebbé válnak a járás falvaiban s gyennekfogial- kosta tások a művelődési oiüi ónban. , Esősorban mamba ton ék va­sárnaponként tartják majd meg a falusi klubok összejöveteleit, s számítanak árra, hogy mun­ka után sokan látogatják majd a televízió műsorát A kötetlenebb népművelési formák közé tartozik a kiállí­tások rendezése. Erre is gon­doltak a járásban. A Csehszlovák Kultúrával máris megállapodtak, hogy a járás néhány községében vándorkiállítást indítanak útnak. Szerveznek kirándulásokat az »Ismerd meg hazádat«-mozga- lom keretében. S a járás majd­nem minden községében meg­kezdték a Szegedi Szabadtéri Játékok Jegyének előjegyzését A Kecskeméti Katona József Színház előadásainak látogatá­sát olyan községek lakód szá­mára is lehetővé akarják tenni, ahol a színház nem tud elő­adást tartani. Innen autóbusz- szal szállítják be az érdeklődő­ket — megfelelő számú jelent­kezés esetén Bajára. Üj színt jelent az a vállalkozás, amely szerint érintkezésbe léptek a Zeneművészeti Főiskola tehet­séges növendékeinek egyes cso­portjával. A fiatal művészek patronálást vállaltak a járás egyes községeiben. Hét művésznövendék látoga­tása Bácsbokodra és Csávolyra, az első lépése a KISZ-fiatalok és ifjú fővárosi művészjelöltek barátkozásának. A szórakozás mellett bőven adnak tenet a tervek az igé­nyesebb művelődési lehetősé­gekre is. Nagyobb Igényű ismeretter­jesztő előadásokat tartanak csaknem minden község­ben. Rendszeresen rendes­nek külpolitikai tájékozta­tókat és az időszerű mező- gazdasági kérdések megbfe* ■Bélésére Is lehetőséget te* reintenek. Garte már a nyár folyamán benautatkozte az új irodalmi színpad. Minden községben szé­lesítik az olvasó mozgalmat la 25. — íme, ént kívántam közölni veled, Ábrahám, Thárénak fia, én szolgám. Angyalaim járja­nak nálad békességgel.. Ügy legyen! i.. Abrahám vonagló, kínok­ba torzult teste felett aggódva állt Sárai, az ő felesége és háza népének több rabszolgája. Ami­kor megnyugodni látszott, le­tisztították arcát, ruháját és ül­tették ót vissza óvatosan szé­kébe, a sátor nyílásába. Fejére vizes tömlőt szorítottak, mell­kasát ecetfa nedvével dörzsöl­ték. A roham elcsillapult. A vénember kinyitotta szemét és körbenjáratta fáradt tekintetét Már éppen szóra nyílt a szája, amikor öt pásztora érkezett sá­torához rémült arccal, és kime­rültén hosszú rohanástól. A nagyúr előtt porba omlott az öt bőrruhás ember és kiál­tozva Elohim nevét emlegették. Vaskúton ismeretterjesztő elő­adássorozatot vettek tervbe Igen ötletesnek látszik az az elgondolás, hogy egy orvosból, egy közgazdászból és egy ter­melőszövetkezeti elnökből álló brigád utazik ki a Hazafias Népfront rendezésében a köz­ségekbe. A vállalkozás címe: Tbc a vádlottak padján, célja: az egészségügyi ismeretek ter­jesztése, s ilyen jellegű tájé­kozódás megszervezései A bajai járásban tehát a kulturális bi­zottság jól átgondolt tervek alapján, sokoldalúan gondosko­dik művelődési alkalmak meg­teremtéséről a világnézeti a szakmai nevelés és az öntevé­keny művészeti mozgalmak íej­Abrahámot a féktelen harag vasmarka szorongatta és elűzni akarta az öt pásztorembert — Korbács sújtson reátok, ga­zok, hogy nyugalmamat meg­bontottátok! El innen színem elől, szolganépség!... Ám a pásztorok közül a leg­idősebb, Jábál, felemelkedett a porból és Ábrahám haragja el­lenére szólt: — Nagyúr, megállj a bünte­téssel !... Reszket a szivünk, a testünk, nagyúr! Agyunkra bó­dulat hullott, nem tudunk mást, csak egyre kiáltani: Elohim an­gyalai szálltak le a földre! — Elohim! Könyörülj, Elo­him! — ordították túlharsogva egymást a bőrruhás pásztorok és a szemük könnyben úszott és leborultak újra a földre. Jábál tovább beszélt. — Nagyúr! Lábadnak pora, Nákhor, a juhok lakhelyére jött börzém és mondta nekem: Já­bál. én láttam az istent! Mond­lesztésérőL Hujber Józsefül Nyolcvan nap alatt a fold körű1 Nagyszabású, színes, szélesvásznú amerikai film Gyermekkorunk ködük fel bennünk, amikor izgatottan ha­joltunk Verne Gyula regénye fölé és dobogó szívvel követtük az elegáns Mr. Fogg és hűsé­ges inasa úti kalandjait. Eb­ből a regényből készített káp­rázatos, kalandos filmet Mi­chael Todd, a néhány éve re- pülőszerenesetlenség 7 következ­tében elhunyt híres amerikai producer. A film felnőtteknek és gyer­mekeknek egyaránt élmény. A fiatalok lelkesen izgulnak majd a Mr. Foggot alakító David Ni- venért cs tapsolnak a Passcpar- tout-t játszó mexikói komikus­nak, Cantinflasnak. Láthatjuk, hogyan szabadítják ki hőseink Shirley MacLaine-t, az indiai hercegnő szerepét játszó izgal­mas szépségű amerikai színész­nőt a bennszülöttek karmaibóL Mindannyian kíváncsian néz­zük, amikor Passepartout-t lo­von üldözik a vadnyugati if­júsági regényekből ismert sziu- indiánok. A film a számtalan érdekes kalandon túl még sok mindent tartalmaz, ami vonzó cs érdekes a felnőtt moziláto­gatóknak is. A hatalmas költ­séggel készült filmen valóságos sztárparádé vonul fel: Marlene Dietrich, Buster Keaton, Frank Sinatra, Peter Lorre, Reginald Denny, Charles Royer, Feman- del, hogy csak néhányat említ­sünk közülük. Az amerikai fil­meken szokatlan, inkább az an­gol vígjátékokat jellemző fa­nyar, szellemes angol humor szövi át a történetet. A film szinte görbe tükörben mutatja be az angolok túlzott, számunk­ra érthetetlen hagyománytiszte­letét. Mr. Fogg léggömbjei A nagyhírű színészek sora, akiket a filmen láthatunk, már egymagá ban biztos siker, amely­ben feltétlenül osztozik a két operatőr, Harry Mimura és Graham Kelly is, akik bősége­sen éltek a lehetőségekkel és színdús képekben vetítik elénk a négy világrész varázslatos tá­jait — Londontól—Londonig. — Michael Anderson rendező ügyes kézzel vegyítette a múlt századbeli regényes történetet napjaink modern színjátszást stílusával Levelezőink írják BAJA. A Liszt Ferenc Állami Zeneiskola hegedű-ttmszakM növendékei a közelmúltban kamarazenei is zenekari hangver­senyt rendeztek a József Attila Művelődési Otthon Dózsa-termé- ben. A műsorban Haydn, Gluck, Händel, Vivaldi, Mozart, Schu~ bért, Corelli müveit adták elő a növendékek nagy sikerrel. A ba­jai zenekedvelő közönség igen nagy számban képviselte magát ezen az évenként megrendezésre kerülő zenekari hangversenyen. A műsor után dr. Varga András igazgató átadta a negyedik Or­szágos Ifjúsági Kamarazene-fesztiválon résztvett növendékeknek az emléklapot. A jól sikerült hangverseny megrendezése Tímár Mária zenetanár érdeme. /. K. Jól fizet a kertészet A fülöpszállásl Kossuth Ter­melőszövetkezet csak ebben az évben kezdett kertészeti növé­nyeket termeszteni Először ide­genkedve nyilatkoztak a gazdák a kertészetről de most, miután újburgonyával borsóval és egyéb korai termelvényekkel el­látják a községet és a környező piacokat, kijelentették: érdemes foglalkozni velei A helyi föld­művesszövetkezet vezetősége el­határozta, hogy rövidesen zöld­ségboltot nyit a községben. A falu lakói így a közeljövőben helyben is megvásárolhatják ■ Kossuth Tsz által termelt zöld­ségféleségeket A közös gazda­ság már több tízezer forintot árult a kertészeti növényekből Gudm&n Albert tam én neki: ne káromold az ö nevét Nákhor, mert haragja iszonyatos és a porba sújt té­;ed. Mondta 6 nekem: a nagyúr kecskéit legeltettem tegnap a Jordánnak távoli partján, fé­nyes nappalon és én felnéztem az égre. Egyszer csak látom, hogy az égbolt kettényílik, és hatalmas, fehér tűzgolyó száll alá a magasból. Rohantam felé és a magas fűben térdeimen csúszva közeledtem a helyhez, ahol leereszkedni láttam. Aztán megpillantottam a fák fölé ma­gasodó hófehér sátorát, mely óriási talpakon nyugodott ot­tan ... A pásztorok újra a földre ve­tették magukat és kiáltozták: — Eljött az isten! Elohim! Elohim... Abrahám döbbenten hallgatta szolgája szavát Jábál még mindig beszélt. — Nákhor szavai nyomán el­indultunk tizenketten, hogy lát­hassuk mi is az istent, vagy az ő angyalait... Nagvuram! Elo­him angyalai ott álltak a par­ton, ruhájuk fehéren fénylett, kezükben csillogó csodák és in­tegettek felénk. Mi azonban megrémültünk és elfutottunk onnan. Azóta futunk és csak most álltunk meg, hogy zsámo­lyod előtt elmondjuk a nagy hírt: Elohim angyalai szálltak A földre!... t Jábál zokogott és zokogtak mind a pásztorok és rabszolgák, mert féltek a hatalmas isten angyalaitól. A. vénember ráncos arcán föl­döntúli sugarak őmlöttek szét. Sovány karjait az ég felé emel­te és reszkető hangon, mégis messzehangzóan ezeket mon­dotta: — Az isten, a hatalmas Elo­him megjelentette arcát előt­tem és mondta nékem: Ábra­hám, elküldöm hozzád az én angyalaimat, hogy lássanak té­ged és szolgálhasd őket, miként téged szolgálnak a te rabszol­gáid! Félelem sújtofta mind, akik csak hallották Abrahám szavait. — Ne féljetek, nyomorult szolgák, az Isten angyalai csak a bűnös férgeket sújtják ke­gyetlen csapással, a hűségesek, a kevéssel beérők azonban fel- magasztaltatnak általuk. Elo­him!... Nagy isten! Könyör- günk hozzád! A földre borult minden *15 és imát mormolt a fűszálak fe­leit. —- Elohim! Elohim' ii-eraln-a^z szolgáidnak! — zúgt'k n reb- --n'««k és megtépték • ir­háikat. (Folytatjuk.,

Next

/
Thumbnails
Contents