Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

1961. június 17, saomuat 3. oldal A német kérdés, a laosxi helyset rendezése, a békés egymás mellett élés feltételei Hruscsov beszéde a bécsi találkozóról* Kiváló szakmunkás Tizenkétéves kora óta dolgozik a cipész szakmában Martin Fülöp, a Kalocsai Cipész Szövetkezet alapító tagja. Keze aló. csak jó minőségű áru kerül ki. A szövetkezei vezetői ezért úgy jellemzik, mint a kollektíva egyik legszorgalmasabb és példa­mutató tagját. — Képünkön: a kiváló szakmunkás túrabakan­csot készít Több helyen megkezdték as őszi árpa aratását Kiskunhalason már ötven holdat levágtak Amikor azt javasoljuk* hogy írjuk alá a békeszerződést Né­metországgal és alakítsuk át Nyugat-Berlint szabad várossá, azzal vádolnak bennünket, hogy meg akarjuk fosztani a nyugati hatalmakat a városba való be­lépés jogától. Ez azonban nem igaz, nem helytálló érv. Az a tény, hogy Nyugat-Berlint a sza­bad város státusával ruház­nánk fel, azt jelentené, hogy minden ország, amely gazdasági és kulturális kapcsolatokat akar létesíteni ezzel a várossal, jogot és lehetőséget nyerne ahhoz* hogy akadálymentesen fenntart­sa a kapcsolatokat. Magától ér­tetődő persze, hogy Nyugat-Berlin megközelíté­sével kapcsolatos kérdések megoldásakor meg kell tar­tani az általánosan elismert nemzetközi szabályokat, vagyis annak az országnak a területét, amelyen az oda vezető utak áthaladnak* csak az illető országok kormányának engedé­lyével lehet használni. Amikor a szovjet kormány azt javasolja, hogy kössék meg a békeszerződést és ennek alapján normalizál- juk Nyugat-Berlin helyze­tét, csupán békét akar. El akarja távolítani az állam­közi kapcsolatokból mindazt, ami súrlódást okoz és veszélyes konfliktushoz vezet A Szovjet­unió és barátai nem akarnak háborút és nem is kezdenek háborút. De eleget teszünk szent kötelességünknek, hogy megvéd- fük szabadságunkat és függet­lenségünket. Ha valamely ország megsérti a békét, átlépi más ország szá­razföldi, légi vagy vízi határait, akkor viselnie kell minden fe­lelősséget az agresszió követ­kezményeiért és meg is kapja a kellő választ. Nem akarunk még egy vi­lágháborút —> békét akarunk. A szovjet nép jó megértést te­remtett a Német Demokratikus Köztársaságban élő németekkel. A szovjet emberek jó viszonyt akarnak a nyugat-németországi németekkel is. Népünk barátsá­got akar a franciákkal. Együtt harcoltak velünk a hitleri Né­metország ellen. Barátságot akarunk az ango­lokkal, az amerikaiakkal, a nor­végokkal, a hiti ereilen es koa­lícióban részt vett más népek­kel, amelyekkel vállvetve har­coltunk a békéért. Nincs semmi jokunk rá, hogy összevesszünk bármelyik néppel. Barátságban és megértésben akarunk élni valamennyi néppel — mondotta JHruscsov. Kérünk mindenkit* helyesen értelmezzen minket: nem lehet tovább halogatni a német békeszerződés meg- j kötését, az idén meg kell [ valósítani a békés rende­zést Európában, ( Felhívjuk mindazokat az or­szágokat, amelyek Németország ellen harcoltak, vegyenek részt Ei békeértekezleten, amikor meg­egyezés születik majd annak fjsszehívásáróL A kérdés most mem az, hogy aláírjuk-e a béke- szerződést, vagy nem, hanem az, tiogy ezt a békeszerződést a két német állammal — a Német De­mokratikus Köztársasággal és a Német Szövetségi Köztársaság­gal — vagy pedig egy német ál­lammal kötjük-e meg és hogy részt vesz-e a békés rendezésben minden olyan állam, amely har­• N. Sz. Hruscsovnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnöké­nek csütörtökön este a moszkvai rádióban és televízióban elmon­dott beszédének első részét la­punk tegnapi számában közöttük, colt Németország ellen* vagy csupán egy részük. Nyugaton egyesek most azzal fenyegetőznek, hogy ha mi alá is írjuk a békeszerződést, nem ismerik el azt, sőt akár fegy­vert is használnak majd, hogy megakadályozzák a szerződés végrehajtását. Nyilván megfe­ledkeznek arról, hogy mostaná­ban más időket élünk. Ha az erőpolitika a Szovjetunióval szemben már korábban is ered­ménytelen volt, most ez a poli­tika eleve kudarcra van ítélve. A Szovjetunió ellenzi az erő­szak alkalmazását az államközi kapcsolatokban. A vitás államközi kérdések békés rendezéséért szállunk síkra. De mindennemű erő­szakra megfelelő választ tu­dunk adni, s van mivel megvédelmeznünk érdekein­ket. A laoszi kérdésről szólva Hruscsov kijelentette, hogy a probléma békés rendezésével kapcsolatban Kennedy és ő nagy­jából hasonló álláspontot foglal el. Ismertette a Szovjetunió ál­láspontját: — A kérdés rende­zése érdekében biztosítani kell a független és semleges Laosz létrehozását, s ezzel együtt pon­tosan el kell határolni a külső kérdéseket a belpolitikától. La­osz belpolitikáját sem a Szov­jetunió, sem az Egyesült Álla­mok, sem pedig más ország nem határozhatja meg. A laoszi három politikai erőnek kell létrehoznia egy olyan kormányt, amely a függetlenség és a semleges­ség álláspontjára helyezke­dik. Á laoszi probléma megoldását figyelemmel és óvatosan kell kezelni és nem szabad megen­gedni semmi olyasmit, ami meg­nehezíti a békés rendezés lehe­tőségeit. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amerikai tisztek katonai tanács­adói minőségben történő alkal­mazása a lázadók csapatainál, beavatkozást jelent az ország belügyeibe egy bizonyos politi­kai csoport oldalán. Az ilyen magatartás nem vág egybe a La- oszra vonatkozó semlegességi po­litika elismerésével, nyílt be­avatkozást jelent az ország bel­ügyeibe. Még kevésbé megengedhető, hogy egyesek az Egyesült Álla­mokban még mindig nem tesz­nek le arról a tervről, hogy ten­gerészgyalogságot küldenek La- oszba és ott különleges harci alakulatok segítségével kiter­jesszék a háborút Azok, akik ilyen módszerekhez folyamod­nak, nem mérték fel ennek ösz- szes következményeit magukra nézve. Ha az Egyesült Államok való­ban békét akar Laoszban, elő kell mozdítania a genfi tárgya­lások mielőbbi sikerét. Folytat­ni fogjuk erőfeszítéseinket, hogy biztosítsuk a laoszi helyzet bé­kés rendezését. Ugyanerre szó­lítjuk fel a genfi tárgyalásokoh résztvevő többi államot is. Hruscsov ezután a békés egy­más mellett élés kérdésével fog­lalkozott. Utalt arra, hogy Ken­nedy és 6 különféleképpen ér­telmezik az államok békés együttélésének kérdését. Az elnök által elmondottak­nak az volt az értelme, hogy va­lamiféle gátat kell emelni a nép­mozgalmak útjába, ha hazájuk­ban olyan rendet akarnak te­remteni, amely nem tetszik a nyugati államok uralkodó körei­nek. Érthető, hogy ez velejéig helytelen álláspont és mi ter­mészetesen nem fogadhatjuk el. Senki sem állíthatja meg a né­pek szabadságtörekvéseit. A társadalom életében vég» bemenő változások — tár­sadalmi és politikai változá­sok — elkerülhetetlen fo­lyamatot alkotnak. Ez nem függ az államférfiak egymásközti megegyezésétől. Ha valaki mégis elkövetné ezt az ostobaságot és valamiképpen megegyezést kísérelne meg eb­ben a kérdésben, ezzel csak azt mutatná meg, hogy rövidlátó, s nem érti meg a világban végbe­menő eseményeket és változá­sokat. Hruscsov hangsúlyozta: egyes imperialista államok kormányai kommunista mesterkedésnek mi­nősítik, amikor valamely kapi­talista vagy gyarmati ország né­pe tanúbizonyságát adja, hogy elégedetlen helyzetével. A fő dolog, amit a nyugati hatalmaknak és különösen az Egyesült Államoknak el kell is- merniök az, hogy a szocializmus már szilár­dan megvetette a lábát a vi­lágon, ezen senki sem tud változtatni — hangoztatta Hruscsov. — El kell fogadni azt a tényt, hogy a világon két társadalmi rend­szer létezik és a szocialista, a kapitalista államok kapcsolatait úgy kell kiépíteni, hogy bizto­sítsuk a békés együttélésüket. Beszéde befejezésekor Hrus­csov kijelentette, hogy általában elégedett a Kennedyvel folyta­tott megbeszélésekkel. Ha azt kérdeznék tőlem, ér­demes volt-e megállapodni a ta­lálkozó megtartásában, érdemes volt-e egyáltalában találkozni, én gondolkodás nélkül azt vá­laszolnám: ezt a találkozót érdemes volt megtartani. Országaink kapcsolatai jelen­leg sok kívánnivalót hagynak maguk után, és ezért a helyze­tért nem lehet a Szovjetuniót hi­báztatni. Szeretném azonban hinni, hogy eljön az idő, amikor a szovjet— amerikai viszony megjavul és ez jótékony hatással lesz majd az egész nemzetközi helyzetre. A szovjet kormány a jövőben is teljes következetességgel foly­tatja a békés egymás mellett élés lenini politikáját, a béke és a népek közötti barátság erősí­tésének politikáját — jelentette ki beszéde befejezésekor Hrus­csov. A Magyar Közlöny legutóbbi száma közli az élelmezésügyi és a belkereskedelmi miniszter együttes rendeletét a borszőlő, a must és a bor forgalmának szabályozásáról. A földművelésügyi, a külke­reskedelmi és a pénzügymi­niszterrel, valamint a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben kiadott rendelet kimondja, hogy szőlőt az abból nyert mustot és bort to- vábbeladás útján történő érté­kesítése céljából kizárólag az Élelmezésügyi Minisztérium irá­nyítása alá tartozó állami pin­cegazdaságok vásárolhatnak. Mustot és bort továbbeladás céljából a termelőktől ugyan­csak az állami pincegazdasá­gok vásárolhatnak. Kivételt ké­peznek e korlátozás alól: Mon- impex Külkereskedelmi Válla­lat, a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ és az ál­lami gazdaságok kereskedelmi irodája A korcsmái és a ven­A Kiskunhalasi Gépállomás körzetében csütörtökön megkez­dődött az őszi árpa aratása. — Pénteken már nyolc aratógép dolgozott a termelőszövetkezetek gabonatábláin és a levágott őszi árpa területe eléri az 50 holdat. Hétfőn a gépállomás valameny- nyi aratógépe munkába áll. Pénteken kezdődött az őszi ár­pa aratása a bajai Micsurin és a Duna termelőszövetkezetekben is. A Bajai Gépállomás a Mi­csurin Termelőszövetkezet 70 holdas őszi árpa tábláján kettő, a Duna Termelőszövetkezetben pedig egy aratógéppel dolgozott az első napon. Szombaton már a Duna közös gazdaság 80 hold árpáját is két gép vágja. A péntek reggeli esőzés miatt a tervezettnél egy nappal ké­sőbb, ma kezdik meg az aratást déglői tevékenység gyakorlásá­ra jogosító iparigazolvánnyal rendelkező magánkereskedők borszőlőt feldolgozás, valamint mustot és bort továbbeladás céljára a termelőktől csak an­nak a helységnek államigazga­tási területén szerezhetnek be, amelyen telephelyük van. Állami, szövetkezeti és társa­dalmi szervek italmérési tevé­kenységet folytató egységei — üdülők, kantinok, klubok stb. — termelőtől mustot és bort közvetlenül nem vásárolhat­nak. Szükségleteiket az illeté­kes szervek központi készlet­ből elégíthetik ki. Ezek a ren­delkezések az irányadók az ál­lami, a szövetkezeti és a társa­dalmi szervek által esetenként — alkalmi italmérési engedély alapján — kimérésre kerülő must vagy bor vásárlására is. A korlátozások alól indokolt esetben az élelmezésügyi mi­niszter és a belkereskedelmi miniszter adhat felmentést. a Duna—Tisza közi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet gazdasá­gának kalocsai üzemegységében. Itt először a tavaly importált magból vetett nemesített Pops- dorfer árpát aratják, amely ko­rai érésű és szép szemű. Szára erősebb, mint a nálunk elter­jedt B—40-es árpáé és így a dő­léssel szemben is ellenállóbb, olyannyira, hogy a jelenlegi rossz időjárás ellenére is csak pár százalékos a dőlése. Ebből az osztrák árpafajtából jó ter­més ígérkezik, 24—25 mázsát várnak holdanként Népfront-mozgalom — JELENTŐS RÉSZT VÁL­LAL a város szépítésére, gazda­godására irányuló társadalmi munka megszervezéséből a nép­front Kecskemét városi bizott­sága. A közelmúltban egyes ut­cák, kerületek lakóival beszél­ték meg a legközelebbi teendő­ket lakóhelyük szépítése érde­kében, most pedig az üzemi munkásokkal való tanácskozáso­kat vették programjukba. Júni­us 19-én a Reszelőgyár, 23-án pedig a Malomgépgyár dolgozói­val beszélgetnek a népfront-bi­zottság tagjai a dolgozók társa­dalmi feladatairól. y * — A KÖZSÉGI NÉPFRONT- BIZOTTSÁGOK elnökségei me- gyeszerte június második felé­ben tartják tanácskozásaikat a nyári mezőgazdasági munkák megszervezése, segítése érdeké­ben, s többnyire ezeken az el­nökségi üléseken dolgozzák ki a bizottságok második félévi munkatervét. A megyei titkársághoz érke­zett jelentések szerint Lajosmi- zsén 16-án, Petőfiszálláson 18- án, Bácsborsódon 19-én, Város­földön és Garán 21-én, László- falván 23-án, Baján és Jakab- szálláson 24-én, Nyárlőrinc köz­ségben 26-án, Jászszentlászlón 2S-én. Kiskunfélegyházán pedig 30-án tartanak ülést a népfront­bizottságok elnökségei. Rendelet a borszőlő, a must és a bor forgalmának szabályozásáról

Next

/
Thumbnails
Contents