Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-16 / 113. szám

1961. május 16, kedd 5. oldal Háromezer forint haszon üszőnként Érdemes a TEGI-vel szerződni Megjegyzi* Kétforintos sportbélreg Megyénk szocialista átszer­vezésével nagyobb feladatok hárultak ebben az évben a Te- nyészállatíorgalmi Gazdasági Iroda Bács-Kiskun megyei ki- rendeltségére is. Az elmúlt év­ben a tenyészállatok felvásár­lását és továbbítását a Pest me­gyei kirendeltség látta el há­rom: Pest, Nógrád és Bács-Kis- kun megyében. Ez évben me­gyénk önálló kirendeltséget ka­pott. A tenyészállaitfergalom iránt érdeklődtünk most Bodor Józseftől, a kirendeltség veze­tőjétől, aki elsősorban arról beszélt, hogy egyre több terme­lőszövetkezet igyekszik tenyész­állatokat tartani, mert ez ré­szükre jövedelmező. Amíg az elmúlt évben a megyei kiren­deltség a budapestivel közösen 27 millió forintos forgalmat bo­nyolított le, addig az ez évi terv egyedül Bács-Kiskun me­gyében 42 millió forint. A Tenyészállatforgalmi Gaz­dasági Iroda megyei kirendelt­sége a tenyészállatokat az .álla­mi gazdaságokban, termelőszö­vetkezetekben és háztáji gaz­daságokban vásárolja fel és adja tovább a termelőszövetke­zeteknek. A Helvéciái Állami Gazdaság például 50, a Bács­almási Állami Gazdaság 40, a szakmán Rákóczi Termelőszö­vetkezet 30, a bácsbokodi Új Otthon 25 tenyészállatot ad át ezekben a napokban a TEGI- nek. Ugyanakkor a solti Szikra 200 ezer, a bugaci Béke 465 ezer, az alpári Búzakalász 300 ezer, a mélykúti Űj Élet pedig már 342 ezer forint értékű te­nyészállatot vásárolt a kiren­deltségen keresztül. A felvásárlás és to­vábbítás mellett a kirendeltség eddig 1579 tenyésztési szerző­dést kötött termelőszövetkeze­teinkkel a félévi 1800 darabos tervből. Többek között a mély­kúti Béke 52, a bugaci Béke 170, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag 50, a tiszakécskej Béke pedig 60 szarvasmarhára kötött szerződést. A leszerződött jószágot meghatározott idejű nevelés után a közös gazdaság a kiren­deltségen keresztül értékesíti, vagy saját tenyésztésre vissza­tartja az állatállomány növe­lésére. Szűz üsző esetében 18 —22 hónapos korig kell nevelni az állatot, 380—450 kilogram­mos súlyra. Ebben az esetben az A) minőségért 13 forint jár kilónként és megkapja a szer­ződő a 10 százalékos felárat is. Vemhes üszőknél 2 és fél—3 év a nevelési idő, s a 7 hónapos vemhes 550—700 kilogramm kö­zötti súlyú A) minőségű álla­tért 13,60-tól 15 forintot fizet a TEGI és ehhez jár természete­sen a 10 százalékos felár is. Jól járnak tehát a TEGI-vel szerződést kötő termelőszövet­kezetek, mert lényegesen ma­gasabb árat kapnak a szerző­dött állatokért, mintha azt a szabad piacon értékesítenék. A városföldi Dózsa Termelőszö­vetkezet 200 ezer forint érték­ben vásárol tenyészállatot, amelynek átlagára a már meg­vett 20 darab üsző esetében ÖT VEN ÉV UTÁN Tjabák Qánfrt nyugd^ba megy... Mór elhangzottak a köszöntők; végére értek a vacsorának, de az asztal mellett ülő idős em­bernek még mindig azok a szavak járnak az eszében, amelyeket az előbb Galamb Lajos és a többi tagtársak mondottak: — Jani bácsi, megköszönjük Neked, hogy tanítottad a fiata­lokat», s azt a szeretetet, amely- iyel szakmád, a fodrászat iránt viseltettél. Valamennyien őszin­tén, örömteli életet kívánunk nyugdíjas napjaidra— Miért könnyes a szemed? örömkönnyek csillognak Ta- bák János szemében. Hatvankét év suhant el feje fölött, s ez a mai nap életének egyik legszebb napja. Megbecsülés, szeretet öleli körül itt a kecskeméti fod­rászok körében. Az ember gondolatai ilyen­kor, ha rövid időre is, végigfut­nak életének főbb állomásain... Érdemes volt élni? Igen! Bár az élet sok buktatót, keservet, csa­lódást okoz az örömök mellett. 1911-ben 12 éves lehetett, ami­kor már Aradon inaskodott öt évvel később felmondtak neki, s tíz fillérrel a zsebében indult munkát keresni egy másik vá­rosba. Az állomáson hat fillé­rért- vett egy kiló almát, s ez volt a kosztja két napig. Aztán Jöttek az újabb megpróbáltatá­sok, a hiábavaló munkakeresés, míg végül 1919-ben megtelepe­dett Kecskeméten. Nem volt könnyű a felszaba­dulás előtti élet. Ezért is mond­ta egyik kollégájának, amikor megkérdezte, hogy miért köny- nyes a szemed? — A fiatalságomat siratom.,1 Harmincezer > vendége volt Tíz éve — az alakulástól kezd­ve — tagja a Kecskeméti Fod­rász Szövetkezetnek. Részese an­nak a sikernek, amelyet a szö­vetkezet ez idő alatt elért: Tíz év alatt több mint négyszeresére növekedett a ktsz bevétele. A dolgozók keresete az 1951. évi 1070 forintról pedig 1600 forint­ra emelkedett. Tabák bácsi öt évet dolgozott az Arany János utcai fodrászüzletben, a másik ötöt pedig a Koháry utca fod­rász ktsz-ben. — Becsületesen dolgoztál, pél­dát mutattál a fiataloknak — mondta a szövetkezet elnöke, amikor átnyújtotta az 500 forint jutalmat és az alapítótagnak ki­járó törzsgárda-jelvényt. A kol­légák, a régi barátok értékes ajándékokkal fejezték ki szere- tetüket a búcsúzás ünnepélyes pillanatában. — ötven év alatt hány ven­dége volt? János bácsi széttárja a karját, s így szól: — Huszonöt-harminc- ezer. S ezután mivel tölti az ide­jét? — kérdeztem tőle. — ölembe veszem majd az unokákat, játszom velük, taní­tom őket becsületességre, szor­galomra. Elvégzem a házkörüli teendőket. Békében és boldog­ságban akarom leélni családom­mal a hátralevő időmet Kívánjuk, hogy így legyen. Márkus János kilónként 9 forint. A termelő­szövetkezet a TEGI-vel szerző­dik vemhes üszőre, s így a leg­alacsonyabb ár is, amelyhez a szerződés által jut a 10 száza­lékos felárral eléri a 13 forint 20 fillért. A bugaci Béke ta­valy szerződéssel 2500—3000 fo­rintos haszonhoz jutott üszőn­ként. Ebben az évben már 193 ezer forint értékűt adott át a TEGI-nek és a meglevő 200 da­rabból 100-at akar az idén szál­lítani. A háztáji tenyészüsző akció keretében a megyei 800 darab évi tervből már 340 da­rabot adtak továbbtenyésztésre a termelőszövetkezeti gazdák­nak. Sóskaszűfel Dunavecsén Az Űj Élet Termelőszövetkezet 15 holdas sőskatáblájárói már több mint 300 mázsa termést szedtek le. Gondol} a családodra, ne húzz ujjat a főnökökkel, hiá­ba tiltakozol. Ilyen és ehhez hasonló megjegyzésekkel lát­ták el társai azt a munkást, aki a két forintos sportbélyeg történetét mondta el nekem a Bajai Villamosipari Gyár­ban. Vajon mi késztette eze­ket az embereket az ilyen ki­jelentésre? Szervezési kampányt indí­tott az üzemi tanács a sport­kör támogatására. Mindenki­nek kezébe adtak egy belépé­si nyilatkozatot azzal, hogy töltse ki, s írja alá. Voltak, akik ezt megtették, mások nem. Ennek ellenére a követ­kező fizetési napon azoknak is mellékelték a két forintos sportbélyeget, akik nem írták alá a nyilatkozatot. Talán nem akarják a sportkört se­gíteni? Távol áll tőlük. A nyilatkozatot alá nem írók között van olyan, aki ennél jóval többet fizet más társa­dalmi szervben tagdíjként, csupán a módszer ellen emel­ték fel szavukat, illetve ítél­ték el. Az akciót illetően szárnyra kelt az a hír is, hogy az üze­mi tanács határozata szerint mindenki köteles belépni a sportkörbe. Igaz ez? — Nem — mondták a tanácstagok. Ezt erősítette meg Takaró elvtárs, az üzemi tanács tit­kára is. Hát akkor kitől indult el ez a helytelen szervezési mód­szer? — kérdeztem az üzemi tanács vezetőjétől, ö így vá­laszolt: a csoportvezetők és művezetők közül egyik-másik a meggyőződés helyett a köny- nyebb utat, az előbb említett adminisztratív intézkedést vá­lasztotta. Ezt mi elítéljük, s megtesszük a szükséges in­tézkedéseket. Azóta már megtörtént. Be­fejezésül még annyit: annak a munkásnak, aki közölte ve­lünk a 8 forintos sportbélyeg- akció történetét nem történt semmi bántódása, akárcsak a nyilatkozatot alá nem író töb­bi társának. V. K. Késsen less a másik juhhodály is Messzire látszik az új nádfed eles épület Solt határában. A 'ta­nácsházáról küldtek ide bennünket, azt mondták: nézzük meg a Kossuth Termelő- szövetkezet építő bri­gádját. Hozzátették azt is, hogy Kocsis István bri gád vezetőt és mun­katársait sokan isme­rik, s a környéken viccesen már építés- vállalkozó brigádnak nevezik őket... Most is ott vannak az épületnél, pedig néha el-elered az eső, a hideg szél pedig élesen vág az emberek arcába. Ennek ellené­re Tóth Lukács — mintha augusztusi me­leg lenne — nekigyűr- kőzve térdel a tetőn. Marton Józsefnek ma­gyaráz, miközben az kévékben nyújtja fel a nádat A brigádvezetőt, Ko­csis Istvánt nem talál­juk, de szívesen ka­lauzol a helyettese, Némedi László. — Egy juhhodályt már építettünk. Két- hete kezdtünk a má­sodikhoz, amely szin­tén 400 férőhelyes lesz. Közben kocsi érke­zik, újra megrakodva náddal és Némedi László is hordja a te­tőzethez szükséges anyagot Kilenc kisebb-na­gyobb épületet hoztak már tető alá az építő brigád tagjai. Többek között tehénistállót, süldőszállást, fiaztatót létesítettek. — Ügy akarunk épí­teni, hogy ne kerüljön sokba — mondja kí­sérőnk. Olcsón JU»* tottunk téglához. Bon­tási anyagból vettük. A nádat is vásárolta a szövetkezet, a többi már a mi dolgunk volt Egy hét sem kell és véglegesen tető aláke­rül a második juhho­dály Szükség is van rá, mert ötszáz anya­birkája, s majdnem háromszáz kis bárány* van a tavaly alakult 3600 holdas közös gaz­daságnak; 4 lí. J. m m Üzemegységek versenye a császártöltési Felszabadulás Termelőszövetkezetben A császártöltési Felszabadulás Termelőszövetkezetben üzem­*■ egységeket hoztak létre. Három üzemegységet alakítot­tak és ezek versenyben voltak egymással a tavaszi munkáik si­keres és szakszerű elvégzése érdekében. A versenyt az elmúlt napokban értékelték, és első helyre a Csala I. üzemegység került. Jő eredményt ért el Dobosi Gábor üzemegysége is. Az első helyezett üzemegység vezetőjét, Frikk Istvánt kiváló munkaszervezéséért a szövetkezet 6 napos kár­pátukrajnai üdülésre küldi , A termelőszövetkezet az elmúlt évben nagy gondot fordí­tott az építkezésekre. A gazdák lelkesedésének köszönhető, hogy tavaly a közös vagyon mintegy 540 ezer forintos sajáterő-be- ruházással gazdagodott. Hitelből mindössze egy 3000 férőhelyes baromflőlat építet­ték. Saját erőből készült a 36 férőhelyes sertésfiaztató, az 50 férőhelyes juhhodály és a szarvasmarhaistálló, valamint 500 süldő részére szállás. Ebben az évben az építkezéseket tovább folytatják. Létesíteni akarnak 500 férőhelyes juhhodályt, 10 va- gonos górét és dohánypajtát Munkavédelmi és egészségügyi ankét Baján A bajai szakszervek szakmakö­zi bizottsága az SZTK társada­lombiztosítási bizottságával közö­sen munkavédelmi és egészség- ügyi ankétot tartott. Három elő­adás hangzott el a bajai üzemek egészségügyi és munkavédelmi helyzetéről. Felvidékiné dr. Ró­na Ida sebészfőorvos előadását amelyben sebész szemmel adott tájékoztatást az üzemi balese­tek okairól és következményei­ről. Helyesen mutatott rá a balesetek többségét előidéző gondatlanságokra, munkavédel­mi mulasztásokra, valamint a balesetekből adódó anyagi és erkölcsi felelősségre. Az ankéton megjelent gaz­dasági és szakszervezeti veze­tők hozzászólásaikban kiemel­ték a munka- és egészségvéde­lem fontosságát. Említésre mél­tó a DÁV bajai üzemvezető­sége főmérnökének hozzászólá­sa. amelyben elmondotta, hogy a balesetek mindenhol elkerül­hetők, ha az előírásokat betart­ják a vezetők és dolgozók egy­aránt. Ennek legfontosabb elő­feltétele a fegyelem, mert a leg­kisebb gondatlanság megtörése is súlyos, vagy halálos balese­tet okozhat. Noé Gábor, SZMT munkavédelmi főfelügyelő Védekezzünk a cseresznyéién? ellen A CSERESZNYE és * meggy egyik legveszedelmesebb kárte­vője: a cseresznyelégy. Báb alakban telel át, tavasszal, áp­rilis végén, május első felébe* rajzanak ki a legyek és tojásai­kat a cseresznye és a meggy felbőre alá rakják. A kikelt nyűvek a mag közelébe fű- rákodnak, közben a gyümölcs húsát fogyasztják, majd a ki­fejlődés után a földön bebábo- zódva áttelelnek. A GSERESZNYELfiOY nagy kárt tud tenni a termésben. Ä kukacos gyümölcs csökkent ér­tékű, nehezen szállítható, mi­vel könnyen puhul és erjedés­nek indul. Egyes években a kár országosan meghaladja a termés 20 százalékát is. A gyakorlatban eddig védekezésként a cseresz­nye színesedésekor 2%-os DDT- permetezést alkalmaztak. Újab­ban a védekezést 50 százalékos DDT 0,3 vagy a Pemit 0,4 szá­zalékos oldatával végezzük. A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS megyénk nyolc járásában meg­figyelő izolátorokat helyezett ki, hogy megfigyelhesse a cseresz­nyésekben a légy rajzását. Ed­dig a kalocsai, kiskőrösi, duna- vecsei és bajai járásokban ész­leltek 10—40 százalékos cseresz- nyelégy-rajzást. A cseresznye- légy elleni védekezést tehát azonnal végre kell hajtani. Szűcs József Elismerés a vaskúti asszonyoknak A vaskúti Petőfi Tsz-ben szorgalmasan dolgoznak az asz- szonyok. A munkában különö­sen a 41 tagú kertészeti mun­kacsapat asszonyai járnak az élen. Igen jól működik a tsz nőbizottsága, amely a termelés fokozására, a családtagok be­vonására mozgósítja az asszo­nyokat. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a termelőszövetkezet idő­szaki munkái jól haladnak. Di­cséret illeti jő munkájáért Haj­dú Józsefnét, Mojzes Mihály- nét, Klock Mátyásnét, Száraz Józsefnét, Noszkó Józsefnét és a többieket. Az asszonyok jó­kedvvel, becsülettel dolgoznak, minden Igyekezetük arra irá­nyul, hogy ez évben még jobb megélhetést biztosítsanak a 191 tsz-család részére. i

Next

/
Thumbnails
Contents