Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-14 / 112. szám
1961. májra 14« L MdU Fejlesztik a fiókhálózatot Járási szövetkezet alakul Korszerűsítik a termelést —> 110 millió formt javífás-szolgáltafás a kisipari szövetkezetek 196L évi tervében A lakosság számára történő Javítási-szolgáltatási munka egyik fő feladata kisipari termelőszövetkezeteinknek. Az emberek igényei egyre nőnek. Kielégítésük minden évben több és jobb munkát igényeL Mennyiben segíti ezek kielégítését megyénk szövetkezeti ipara? — Erről beszélgettünk Fekete Lászlóval, a Bács-Kiskun megyei KISZÖV elnökével. KÉRDÉS: Hogyan alakult a javítás-szolgáltatás a hároméves terv folyamán, és milyen fejlődés várható az idén a lakosság igényeinek kielégítésében? VÁLASZ: Nyolcvankét kisipari szövetkezetünk jelentős fejlődést ért el a hároméves terv folyamán. 1960-ban az éves termelés értéke már meghaladta a 348 millió forintot. Ebből a javító-szolgáltató munka és a méretes tevékenység értéke elérte a 92 millió forintot, vagyis az össztermelésnek több mint a 26 százalékát. A közvetlen lakosságnak végzett munka alakulását jól értékelteti, hogy a hároméves terv során 66 millió forintról 92 millió forintra növekedett a lakosság igényeinek kielégítését célzó összes szolgáltató tevékenység. Az idén még nagyobb fejlődést irányoztunk elő. Az 1960. évi eredményhez viszonyítva 18 millió forinttal, más szóval 19 százalékkal növeljük a szövetkezeti ipar javító-szolgáltató és méretes tevékenységét Tervünk, a 110 millió forint értékű szolgáltatás sikeres teljesítése megegyezik a megyei pártbizottság felhívásával, melyben azt kérik tőlünk, hogy a kisipari szövetkezetek még több javító-szolgáltató munkával segítsék a lakosság igényeinek kielégítését KÉRDÉS: Milyen intézkedések várhatók a javításokkal foglalkozó fiókhálózat bővítésében, különös tekintettel a falusi lakosság közvetlen igényeinek kielégítésére? ► VÁLASZ: A városokban működő szolgáltató részlegek bővítése mellett, a falvak lakóinak igényeit kielégíteni — ezt tartjuk a szövetkezetek egyik fő feladatának. Még ez év első felében szélesíteni fogjuk szövetkezeteink felvevő és fiókhálózatát. Lehetőséget teremtünk ezek korszerűsítésére, szépítésére. A boltok megfelelő berendezése érdekében komoly kedvezményt kapnak szövetkezeteink. Hatéves lejárattal megfelelő ösz- szegű hitel felvételét biztosítjuk részükre. Nagy segítség lesz ez a szolgáltatások kulturáltságának növelésében. Gátló körülmény itt az, hogy a szövetkezetek nem rendelkeznek a fiókhálózat kiszélesítéséhez megfelelő helyiségekkel, melyeket az említett hosszúlejáratú hitelből otthonosan berendezhetnének. Ebben az ügyben az illetékes tanácsok vezetőihez fordulunk, és reméljük, hogy kérésünk meghallgatásra talál. KÉRDÉS: Ügy értesültünk, hogy az országban elsőnek megyénkben szerveznek járási szövetkezetek Hallhatnánk erről valami bővebbet? VÁLASZ: Ez a lépés szintén a szolgáltató hálózat kiterjesztését szolgálja. Megyénk egyik legnagyobb szövetkezeti üzemét, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz-t kívánjuk járási szövetkezetté átszervezni. Lényege ennek, hogy a járás községeiben élő lakosság javítási rendeléseit egy központból, Kiskőrösről fogjuk kielégíteni. Egy gépkocsival ellátott felvevőszolgálat menetrendszerűen összegyűjti a javítani valókat és szállítja ki a kész javításokat. A járási szövetkezet szervezése már folyamatban van. A megye más területein emellett körzeti javítórészlegeket fogunk szervezni. Tesszük ezt elsősorban olyan községekben, ahol az iparosok csekély száma miatt, új szövetkezet alakítása nem lenne célszerű, gazdaságos. KÉRDÉS: Hogyan alakul az anyagi érdekeltség a szövetkezetek javító-szolgáltató részlegeiben, és mennyiben segíti ez a jobb, gyorsabb és megfelelő minőségű munkát? VÁLASZ: Bár esetenként előfordulnak reklamációk, azonban megállapítható, hogy a javítások és a szolgáltatások minősége kedvezően alakul. A javító részlegeknél a magasabb bérkategória alkalmazása következtében egyre nagyobb a minőségi követelmény, amit a mozgalom jó hírének növelése érdekében is megkövetelünk. Szövetkezeteink anyagilag is érdekeltek a javítások, szolgáltatások megfelelő végzésében, hiszen ezek a részlegek eltérően a termelő tevékenységet folytató üzemektől, a végzett munka után 8 százalékos haszonban részesülnek. Ez a rendelkezés a mind több javítás-szolgáltatás végzésére ösztönzi tagságunkat A vállalási idők csökkentése kétségtelenül régi gondunk. A lakosság joggal rója ezt fel szövetkezeteinknek. Igaz, több helyen már fejlettebb munkamódszerekkel dolgozunk. Az igények növekedése viszont azt követeli tőlünk, hogy ez minden szövetkezetünkben így történjen. A KISZÖV műszaki osztálya már kidolgozta ezzel kapcsolatosan a műszaki szervezési és intézkedési terveket Számos szövetkezetben kerül sor kisgépek beszerzésére is. Az intézkedési terv szerint több javítórészlegben átszervezik a termelést, a lehetőségekhez mérten korszerűsítik az egyes munkafolyamatokat, s az így elért termelékenységnövekedés is hozzájárul ahhoz, hogy lényegesen csökkentsük a javítások vállalási idejét. Reméljük, hogy a szövetkezeti dolgozók szorgalma és a felsorolt intézkedések a 110 millió forint értékű javítás-szolgáltatás maradéktalan teljesítését fogják eredményezni. ITT A „1 rn A Székesfehérvári Rádió- és Televíziókészülékek Gyára olcsó és igen szép képet adó televíziókészülékkel a »Tavasz«-szal lepte meg a vásárlóközönséget. Olcsósága ellenére szuperrendszerűre építették, s gyártásánál kiküszöbölték az előtte forga- lombahozott típusok hibáit. Előnye még, hogy a külső zavarokra is kevésbé érzékeny. Képünk a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat raktárában készült, ahová 200 »Tavasz- típusú televíziókészülék érkezett áprilisban. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a »Tavasz« Kecskeméten és környékén igen jól bevált. 'TCosiziThegtji rónák A vtrdgJcertészetek az utóbbi években aránylag kevés magastörzsű rózsafát neveltek, így ez a kedvelt dísznövény az ország egész területén hiánycikknek számít Ez vezette arra az elhatározásra a Hosszúhegyi Állami Gazdaság vezetőit, hogy a ma- gastörzsü rózsát elszaporítják. Erre a célra külön virágkertészetet rendeztek be a sükösdi üzemegységben, ahová az ország égész területéről összegyűjtötték a szemzéshez szükséges fajtákat, s több fajtát külföldről is beszereztek. Jelenleg negyven rózsafajtát neminek kertjükben. Most tízezer magastörzsű rózsafát hoznak forgalomba. (mi) Fészket keres a gulipán és a dankasirály Szikes pusztáinkon megélénkült a madárvilág. A Kerekegyháza közelében elterülő Szívós tóra megérkeztek a gulipánok, s már birtokukba vették azokat a kis szigeteket, ahol hamarosan megindul a fészke- lés és a költés. Ugyanitt a Sirálysziget felett is százával keringenek a fészeknéző dankasirályok. A magas vízállás tömegesen vonzza a különböző récefaj ok§t, és a környező legelőkön a bíbicek már javába» költenek. A távoli világrészekből az ismét hazatérő magyar puszta madarai a napsugaras kiskunsági pusztákon nevelik fel utódaikat. (vi.) Nyerjünk a Az anyagi érdekeltség rend“ szerének kialakítása igen fontos, mert a termelésben részt vevő ember legtermészetesebb tulajdonságára: az egészséges becsvágyra, saját jobblétének megteremtésére épül. A termelésben való érdekeltség tehát a termelékenység növelésének, a szocializmus anyagi bázisa megteremtésének egyik fontos eszköze. Jelentőségét mutatja, hogy például a nyereség- részesedés segítségével — a megyei tanácshoz tartozó ipari vállalatok 23 millió 117 ezer forint többleteredményt értek el tavaly. Ha a vállalatok tiszta nyereségének összetételét tekintjük, feltűnő, hogy a fenti eredmény- növekedés főképpen önköltség- csökkentésből adódik, vagyishát kiváltképpen önköltségcsökkentésre ösztönöz a nyereségrészesedési rendszer. Az önköltség- csökkentés 11 386 000 forinttal szerepel a megyei tanácsnak a tanácsi vállalatok tavalyi gazdálkodásáról készült kimutatásának a fenti összegű eredménynövekedési tételei között A tanácsi vállalatok eredményes gazdálkodása tehát egyenes arányban áll a nyereségrészesedés reményében jobban és jobban dolgozó munkások kedvéveL „Az anyagi érdekeltségi rendszerek egyoldalú, nyereségre ösztönző hatása miatt azonban az akkumuláció egyéb csatornáira egyes vállalatok nem fordítanak kellő figyelmet” — állapítja meg fenti beszámolójában a megyei tanács v. b. pénzügyi osztálya. A tanácsi vállalatok költségvetési befizetéseiből például a nyereség növekedése M M fiit iP Üj divat születik. Piros kendőket, tarka szoknyákat lenget a májusi szél. Sűrűn hajladoznak az asszonyderekak, paprikapalántákat ültetnek. Vidám beszélgetésüket enyhe mosollyal figyeli egy kerekarcú, pirospozsgás fiatalember, aki a határőrség egyenruháját viseli. De nemcsak őket, a vaskúti Dózsa Termelőszövetkezet asszonyait, hanem főként a munkájukat. Néha letérdel, megnézi, hogy a palántákat jól helyezték-e a földbe a szorgos kezek. Végh Gábor, a termelőszövetkezet párttitkára a fiatalember arcáról igyekszik leolvasni a véleményt, de Az egyenruhás kertész mivel ez úgylátszik nem sikerül neki, megkérdezi: •— Jól dolgoznak az asszonyok? — Igen. ügyes kezük van — válaszol Homoki Lajos, az egyenruhás fiatalember, majd felnéz az égre. — Megint esni fog. Legalább meglocsolja a paprikapalántákat. Mostanában nagy szerencsénk van, minden palántaültetés után jön egy kis eső. — Gyakran jár ide — érdeklődöm. Elmondja, hogy a szolgálata után minden szabad idejét a szövetkezetben tölti. — Nincs kertészük — magyarázza —, megkértek, hogy segítsek. Győrben a városi kertészetben dolgoztam, mielőtt bevonultam, mint főkertész. A tagok örülnek a segítségnek, én meg annak, hogy gyakorolhatom a szakmát. Harmincöt holdon ültetnek fű- szerpaprikát, azonkívül paradicsomot és egyéb kertészeti növényt termesztenek. A melegágy-készítéstől kezdve a termés leszedéséig segítem őket — Kap ezért a szövetkezettől valamit — érdeklődöm. — Mindennél többet ér nekem a szövetkezeti gazdák erkölcsi elismerése — válaszolja szerényn. — Nem kívánjuk mi ingyen a segítséget — tiltakozik Végh Gábor. — Majd a termés szedésekor megháláljuk. — Ha leszerelek, hazamegyek Füzesgyarmatra, már várnak az ottani Vörös Csillag Termelőszövetkezetben — mondja a kertész, majd búcsúzik és ke- kerékpárra kap. Alakját hamar elnyeli a dülöút zöldje. — ö — ír „vámon“ is a tervezett 58 százalékos helyett 65,4 százalékos volt, a más tényezőből adódó összeg viszont a tervezettnél 5 százalékkal alacsonyabb mértékben növekedett. Ez a számarány mutatja világosan, hogy a vállalatok eredményessége a tervezettől eltérően jórészt a nyereségből adódik. indenképpen egészséges folyamatnak kell ezt tekinteni. Kihatásai azonban megmutatkoznak több szükséges munka, — így a TMK, balesetvédelem, javítás stb. — elhanyagolásában. Ezek pedig — a tiszta nyereség mellett — mind, mind a szocialista akkumuláció forrásai lehetnek helyesen alkalmazva! Pénzügyi szakembereink sokat munkálkodnak azon, hogy az emberi természetnek, s a gazdasági lehetőségeknek megfelelően alkossák meg az anyagi ösztönzés rendszereit. Minthogy azonban tökéletesség semmiben sincs — el sem képzelhető, hogy a prémiumrendszerben volna olyan rendeletszerkesztési mód, amely mindent figyelembe vehetne. A» állandó finomítás mellett azonban a dolog természetéből eredően van más tényező is, amelyet az eddigieknél jobban előtérbe kell léptetni. A TMK és a balesetvéd** lem elhanyagolása; U szűkkeblű vállalati érdekek ki- hangsúlyozása a népgazdaság rovására — amelyek mind a nyes reségrészesedési rendszer ma! formáinak következményei — nem csupán gazdasági, de nagy részben politikai felelősség kérdései is. Nem lehet ugyanig elhanyagolni a gépek karbantartását» és más tényezőt, hogy ezzel n* a szocialista akkumuláció egy- egy csatornáját dugaszoljuk eV Természetesnek kell tekintenünk, hogy gazdaságvezetőink s lehetőségek mérlegelésekor sok esetben a könnyebb és látszatra szebb eredmények irányába tolódnak el; de természetesnek kell tekintenünk azt is, hogy ugyanakkor a vállalatok más szervei tartsák vissza a gazdaságvezetést a minden áron való nyereséghaj hászástól, hiszen pl. az anyagpocsékolás, a selejt növekedése elviszi a „réven” azt, amit az esetleges nyereséghaj- hászás hozott volt a „vámon”. elsősorban a pártszerveze- ^ teknek kell megtalálniok feladataikat e téren. — főként a termelés pártellenőrzésének különböző módszerei alkalmazás sával; de a szakszervezeti bjs zottságoknak, azok aktivistáinak is nagy a felelőssége e tekintély ben. A munkások és alkalmad zottak legszélesebb körei elé kell vinniök az aktivistáknak ezt al szemléletet, s el kell sajáttítaty niok, meg kell értetnlök velükj hogy nem a mindenáron val<9 nyereséghajhászás szüli az igazi« tartós, holnap is kamatozó nyereséget, hanem a népgazdasági érdekekkel összeegyeztetett, tery szerint végzett munka. Fábián Gábor,
